
Ez az étel még nem szerepel a blogon, és ez nem is véletlen, nagyon szeretem, de a készítése számomra igazi tortúra. Mire kész vannak a gombócok, általában tiszta ideg vagyok, mert a tészta általában nem megfelelő, ragad, nem jól formázható. Ez vélhetően azért van, mert a krumpli nem elég lisztes, vagy nem tudom, de sose sikerült még idegeskedés nélkül elkészítenem.
Megoszlanak a vélemények, hogy kell-e a tésztába tojás vagy sem, a most következő verzióba tettem, de csináltam már anélkül is, és akkor sem jártam jobban, úgyhogy várom a kommentjeiteket, hátha van valakinek valami jó tippje a megpróbáltatások elkerülésére.
Recept
60 dkg héjában főtt, áttört krumpli
egy tojás
2 dkg vaj
kb. 15 dkg liszt illetve amennyit felvesz
csipet só
kisebb szemű szilva
vajas zsemlemorzsa a forgatáshoz
fahéjas cukor a töltéshez és a megszóráshoz
A kihűtött főtt krumplit finomra reszelem, és a tojással, hideg vajjal és annyi liszttel, amennyit felvesz, rugalmas tésztává próbálom összegyúrni. Ha sikerül (ha nem, akkor is), kezdődhet a töltés. Ehhez kis golyókat tépek a tésztából, a közepükbe ügyeskedem a magozott, fahéjas cukorral megtöltött szilvákat. Lehet nyújtani is, és négyzetekre vágva tölteni a tésztát, nekem ez esélytelen. A kész gombócokat forró sós vízben kifőzöm, akkor jó, ha feljöttek a víz felszínére és utána még egy percig főttek. A gombócokat vajas pirított morzsába forgatom és fahéjas cukorral szórva tálalom.