Zöldbabsaláta

Nagy nehezen eljutottam az idei első bejegyzés megírásához, már épp ideje volt. 

Nem tudom, ki hogy van vele, én mostanában egyre jobban kívánom a könnyebb, zöldséges ételeket, friss salátákat, na meg a tavaszt, úgyhogy most is egy salátareceptet fogok megosztani.

Egyik kedvencünk  a zöld vajbab, gyakran használom salátának, zöldköretnek. Ha ezt az alapot dúsítjuk lecsöpögtetett olajos tonhallal, esetleg szardíniával, pár szem főtt újkrumplival és főtt tojással, az öntetben a narancslét citromlére vagy gyenge ecetre cseréljük, és olajbogyóval díszítjük, kész is a nizzai saláta (salade nicoise).

Recept

30 dkg roppanósra főtt zöldbab (vajbab)
egy kisebb fej lilahagyma
2-3 szem paradicsom
10 dkg mozzarella
fél fej zöldsaláta (jégsaláta, római saláta)
egy marék ruccola
só, frissen őrölt bors
olívaolaj
egy kicsi narancs leve

A lilahagymát félbe, majd vékony szeletekre vágom, a paradicsomot vékonyabb cikkekre szeletelem, a salátát felcsíkozom vagy kisebb darabokra tépem, a sajtot felkockázom. A főtt, kihűlt babot tálba teszem a többi hozzávalóval, megszórom sóval, borssal, ráfacsarom a narancs levét és megöntözöm olívaolajjal. Behűtöm kb. egy órára, de fogyasztás előtt 15 perccel szobahőmérsékleten tartom, hogy az olaj ne legyen dermedt.

VKF XII - Tonhalsteak gyömbéres-szójás salátával

Amikor megláttam Gabojsza pályázati kiírását, gondolkodóba estem, egyrészt azért, mert imádom a tengeri herkentyűket és halakat, másrészt pedig nem tudtam, hogy a bőség zavarában mit is készítsek.

A blogomon többször szerepeltek már édesvízi és tengeri halak, polip, rák, úgyhogy olyasmit akartam kitalálni, ami még eddig fel nem használt hozzávalóból készül.

Így esett a választásom a tonhalra, nem titkoltan népnevelő célzattal. Kis hazánkban ugyanis még mindig ott tartunk, hogy a mirelit fehér húsú valamit hisszük tonhalnak és csodálkozunk, ha étteremben nem ezt látjuk viszont a tányéron. Pedig ennek örülni kell, mert a tonhal számomra – a kardhal mellett, amit Szicíliában volt alkalmam megkóstolni – az egyik legízletesebb tengeri hal. Mivel állagban a marhasteakre emlékeztet és nincs nagyon halíze, no meg szálkamentes, azoknak is érdemes kipróbálni, akik ódzkodnak a halevéstől.

Lorien kolléga már említette az Ananova márkájú fagyasztott tonhalat, amelyet én is előszeretettel használok, ha már nyers állapotban nem tudom beszerezni. A 900 grammos zacskó öt darab kb. 2 cm vastag steaket tartalmaz, melyek egyenként légmentesen vannak becsomagolva, így akár darabonként is el lehet fogyasztani anélkül, hogy fel kellene olvasztani az egészet. Nagyon praktikus. Én a METRO-ban veszem, de biztos van máshol is, mert a Rozmár forgalmazza.

A halakkal általában úgy vagyok, hogy nem érdemes túlfűszerezni, ezért általában csak sóval, citromlével fűszerezve, minimális mennyiségű zsiradékon sütöm. A vöröstonhal akkor jó, ha belül angolos marad, mint a bélszín, ezért senki se próbálja meg pár percnél tovább sütni, mert kiszárad és élvezhetetlen lesz.

A salátaöntet fűszerezése ázsiai beütést kapott a gyömbértől és szójaszósztól, ezek szerintem nagyon jól passzolnak a tonhalhoz.

Recept

Személyenként egy szelet vöröstonhal
Pár csepp olaj
Só, citromlé

A salátához
Egy piros kaliforniai paprika
Fél sárga kaliforniai paprika
Két marék ruccola
Egy kígyóuborka
Négy-öt levél kínai kel

Az öntethez
2 cm-es gyömbérdarab
egy gerezd fokhagyma
1 thai piros chili
kis fej lilahagyma
fél grapefruit leve
egy kiskanál cukor
2 evőkanál sötét szójaszósz
0,5 dl olaj

A salátaöntetet készítem el először. A grapefruit levét kifacsarom és feloldom benne a cukrot. Hozzáadom a lereszelt gyömbért, a felaprított chilit és fokhagymát, hozzákeverem a szójaszószt és az olajat és beleteszem a hajszálvékonyra felszeletelt lilahagymát. Tálalásig szobahőmérsékleten érlelem.

A salátához igyekszem a kelt, az uborkát és a paprikaféléket a lehető legvékonyabb csíkokra vágni. Ha ez kész, tálba teszem, belerakom a ruccolát is és kézzel összeforgatom.

Mielőtt ennénk, a tonhalszeleteket sózom, a grillserpenyőt felhevítem és pár csepp olajon megsütöm a halat. Lehet rá tekerni borsot is.
A tányéron elrendezgetem a salátát, meglocsolom az öntettel és melléfektetem a sült tonhalat, amihez ízlés szerint citromot is adok, de meg lehet locsolni a salátaöntettel is, ami kitűnően megy a hal ízéhez.

Női szakasz III.- Vegyes saláta (Antipasto salad)

A most következő saláta szintén a szombati ebéd során került az asztalra a pácolt csirke, a kenyérlepény pizza és a hallumi kísérőjeként. A neten nézegettem az olasz receptgyűjteményes oldalakat és ott bukkantam hasonló receptre. Nagy előnye, hogy gyorsan összedobható, a hozzávalók tetszés szerint cserélgethetők. Kerülhetne bele gorgonzola helyett mozzarella vagy feta, vegetáriánusok számára sonka helyett grillezett gomba, padlizsán, cukkini, de lehet bele tenni tonhalat, olívabogyót, tengeri herkentyűket vagy amit csak szemünk-szánk kíván. Nyáron könnyű ebédként vagy vacsoraként is elegendő bagettel, esetleg pirítóssal.

Recept

Salátakeverék (volt benne ruccola, jégsaláta, radicchio, római saláta)
3 szem aszalt paradicsom
6-8 deka gorgonzola
egy kiskanál kapribogyó
egy nagyobb érett paradicsom
4-5 leheletvékony szelet szárított/füstölt nyers sonka

olívaolaj
citromlé

A salátaleveleket tálba teszem. Az aszalt paradicsomot, a paradicsomot feldarabolom, a kaprit egy-két vágással összeaprítom, rászórom a salátára. Hozzáadom a kis kockákra vágott gorgonzolát, a cafatokra tépkedett sonkát. Tálaláskor olívaolajjal és citromlével ízesítem.
Sózni felesleges, mert a hozzávalók nagy része önmagában is tartalmaz elegendő sót.
Nagyobb összejövetel alkalmával én biztos csak a salátaalapot készíteném el és kis tálkákban raknák mellé a többi hozzávalót, mindenki tegyen rá, amit szeret.

Saláta gombával és kecskesajttal

Érdekes módon most esténként csak salátát kívánok enni, biztos azért, mert kezdek betelni a nehezebb télies ételekkel. Ez nem rossz dolog, mert egyrészt gyorsan kész, másrészt némi vitamint is eszem, ráadásul lelkiismeret-furdalás nélkül ehetek, mert nem kell a mérleget nézegetni (na ez egyébként nem túl gyakori nálam).

A mai saláta úgy született, hogy volt egy doboz mindenképpen felhasználandó gombám, amihez vettem kecskesajtot és salátaféléket, a többi hozzávaló meg már a hűtőből került elő.
A kecskesajtot a METRO-ban vettem, Ziegenkäse aus Österreich néven, sós lében tárolt keményebb, nem krémes fajta, nagyon jól passzolt a gombához.

A salátába mindenképp érdemes ruccolát tenni és jó ha van benne valamilyen kesernyésebb fajta is, szerintem így jól harmonizál a sajttal és a fűszeres gombával. Az „öntethez” lehetne tenni balzsamecetet is, de én a gombát nagyon szeretem citrommal, így most is ezt használtam a savanykás ízhatás eléréséhez.

Recept

Kb. 20 dekányi zöldsaláta keverék (nálam ruccola, radicchio, jégsaláta, frisée, azaz Eisberg Pikáns mix)
Fél fej lilahagyma
3-4 szem koktélparadicsom
4-5 darab nagyobb kalapú gomba (most barnacsiperke)
olívaolaj
citromlé
pár levél rozmaring
só, frissen őrölt tarkabors
8 dkg kecskesajt sós lében

A salátaleveleket tálba teszem, hozzáadom a vékony szeletekre (félfőre) vágott lilahagymát és a negyedelt koktélparadicsomot, valamint a kis kockákra vágott kecskesajtot.
Grillserpenyőben nagyon kevés olajat forrósítok, rádobom a rozmaringot és a hosszú, nem túl vékony szeletekre vágott gombát, amit kb. öt percig sütök. Sóval, borssal ízesítem. Akkor jó a gomba, ha nem enged levet, hanem sül és roppanós marad. Ha a gomba elkészült, a salátát tetszés szerint ízesítem sóval, meghintem olívaolajjal és citromlével, tányérokra adagolom és körberakom a forró gombaszeletekkel. A gomba forróságától a sajt kicsit meggyengül, a levelek meglangyosodnak, ami nagyon jól kihozza az ízeket. Szerintem vacsorára ez két személynek elegendő. Lehet hozzá enni valamilyen jóféle kenyeret, de én csak magában ettem, nem hiányzott mellé semmi.
Salátakészítési eljárásomat Miska, a három hónapos németjuhász kutyánk nagyra értékeli újabban, így ő is kapott egy kis kóstolót : kifejezetten rajong a ruccoláért és a kesernyés levelekért, de hát gasztrobloggernek a kutyája is gasztromán…..

Csirke tetrazzini paradicsomos-ruccolás salátával

Húsosfazék adott ihletet a vasárnapi ebédhez: amikor megláttam utolsó postját, tudtam, hogy ezt az ételt fogom elkészíteni vasárnapi ebédre (Anyukám és anyósom látogatására).

Rákerestem a receptre a guglin és azt találtam, hogy Luisa Tetrazzini olasz operaénekesnő kedvenc étele volt. Készíthető csirkével, pulykával, tenger gyümölcseivel is, de tonhalas változata is ismert. Noha Jamie Oliver Olasz kaják című szakácskönyve olasz ételként ír róla, a kereső szerint amerikai étel.

A receptet a főételhez nem részletezném, hiszen a http://husosfazek.blog.hu/2007/10/05/spaghetti_tetrazzini már leírásra került, csak a saláta receptjét írom meg, - de minek.... - amely annyira egyszerű, hogy elkészítési útmutatót nem is igényel...

A főételnél annyiban tértem el, hogy parmezán helyett pecorinot használtam.

Recept (saláta)

fejenként egy marék ruccola

egy ág bazsalikom letépkedett levele
6-8 szem koktélparadicsom
2 újhagyma
2 szardellafilé
olivabogyó ízlés szerint
olivaolaj, fél citrom leve

Az újhagymát felkarikázom, salátástálba szórom, hozzáadom a ruccolát, a negyedelt koktélparadicsomot, a nagyobb darabokra tépkedett bazsalikomleveleket és az apróra vágott szardellafilét. Rászórom az olajbogyót, ráfacsarom a citromlét és megcsepegtetem olivaolajjal.
Ezt tálalom a csirke tetrazzinihez.