Kisebb kényszerszünet után végre megint netközelben lehetek, már alig vártam. Se telefonunk se internetünk nem volt ugyanis múlt hét csütörtöktől máig, mert a vízmű csőtörést javított és közben sikeresen elvágta a földkábelt, ezt pedig csak ma sikerült megjavítani.
Hát, mit mondjak, hiányzott a világháló, a blog, meg a megszokott kis napi rutinok, amik a számítógéphez kapcsolódnak. Hála a jó égnek a hiba elhárult, így ismét recepttel jelentkezem.
Ez sem igazán recept, csak egy gyorsan összedobható semmiség, olyan, mint ez volt korábban, némi változtatással.
Szokásaimtól eltérően most az alma alá vaníliapuding került, a szeleteket pedig baracklekvárral vontam be, ami a hőtől kissé karamellizálódott. A puding egyébként szerintem nemigen ad hozzá semmit a süteményhez, de ki akartam próbálni, mert Attila szereti.
Recept
Egy csomag fagyasztott leveles tészta
4-5 db közepes méretű alma
egy csomag főzős vaníliapuding
3,5 dl tej
5 evőkanál cukor
egy citrom leve
2-3 evőkanál baracklekvár
Először is a pudingot készítem el, amihez a megszokottól eltérően csak 3,5 dl tejet használok és 3 evőkanál cukorral édesítem, így sűrűbb lesz, de legalább nem fog folyni a tésztán. Ha kész, hagyom kihűlni, néha habverővel belekeverek, hogy ne bőrösödjön meg.
Az almát megmosom, magházát kiszúróval eltávolítom, félbevágom és vékony szeletekre vágom. Megszórom a maradék két evőkanál cukorral és ráfacsarom a citromlét, majd félreteszem.
A kiengedett leveles tésztát akkorára nyújtom, mint a gáztepsi, és – minő meglepetés – sütőpapírral bélelt gáztepsibe terítem. Minden oldalán felhajtom kb. két centire, az így kapott keret közepét megkenem a sűrű vaníliapudinggal. A krémes tésztán elosztom az almaszeleteket, majd szilikonecset segítségével a baracklekvárt vékonyan az almára kenem, mint valami mázat.
Előmelegített 180 fokos sütőben addig sütöm, amíg a tészta aranybarna lesz és a gyümölcs is megpuhul (kb. 20 perc). Langyosan vagy hidegen tálalom, a legelvetemültebbek ehetik tejszínhabbal is.
Hát, mit mondjak, hiányzott a világháló, a blog, meg a megszokott kis napi rutinok, amik a számítógéphez kapcsolódnak. Hála a jó égnek a hiba elhárult, így ismét recepttel jelentkezem.
Ez sem igazán recept, csak egy gyorsan összedobható semmiség, olyan, mint ez volt korábban, némi változtatással.
Szokásaimtól eltérően most az alma alá vaníliapuding került, a szeleteket pedig baracklekvárral vontam be, ami a hőtől kissé karamellizálódott. A puding egyébként szerintem nemigen ad hozzá semmit a süteményhez, de ki akartam próbálni, mert Attila szereti.
Recept
Egy csomag fagyasztott leveles tészta
4-5 db közepes méretű alma
egy csomag főzős vaníliapuding
3,5 dl tej
5 evőkanál cukor
egy citrom leve
2-3 evőkanál baracklekvár
Először is a pudingot készítem el, amihez a megszokottól eltérően csak 3,5 dl tejet használok és 3 evőkanál cukorral édesítem, így sűrűbb lesz, de legalább nem fog folyni a tésztán. Ha kész, hagyom kihűlni, néha habverővel belekeverek, hogy ne bőrösödjön meg.
Az almát megmosom, magházát kiszúróval eltávolítom, félbevágom és vékony szeletekre vágom. Megszórom a maradék két evőkanál cukorral és ráfacsarom a citromlét, majd félreteszem.
A kiengedett leveles tésztát akkorára nyújtom, mint a gáztepsi, és – minő meglepetés – sütőpapírral bélelt gáztepsibe terítem. Minden oldalán felhajtom kb. két centire, az így kapott keret közepét megkenem a sűrű vaníliapudinggal. A krémes tésztán elosztom az almaszeleteket, majd szilikonecset segítségével a baracklekvárt vékonyan az almára kenem, mint valami mázat.
Előmelegített 180 fokos sütőben addig sütöm, amíg a tészta aranybarna lesz és a gyümölcs is megpuhul (kb. 20 perc). Langyosan vagy hidegen tálalom, a legelvetemültebbek ehetik tejszínhabbal is.