Szilvás-túrós süti a negyedik blogszülinapra:-)

A Zsuzsi főz! blog negyedik születésnapjához érkezett a mai napon. Ebből az alkalomból köszöntöm rendszeres olvasóimat, Facebookos követőimet és mindenki, aki az elmúlt években bekukkantott ide!

A blog negyedik szülinapjára tekintettel recept következik, méghozzá egy szilvás desszert, ha már úgyis szilvaszezon van. Nagyon gyakran sütök mostanában szilvával, mert szerintem süteményekbe az egyil legjobb gyümölcs. Általában egyensúly-tésztára teszem, vagy omlós alapon pitét sütök, de most valami másra vágytam. Volt itthon túró is, így ezt hoztam össze a szilvával. A végeredmény egy ropogós tésztájú túrókrémes szilvás pite lett, ami mindenkinek elnyerte a tetszését, aki kapott belőle.

Recept

A tésztához

30 dkg liszt

20 dkg vaj

10 dkg cukor

kevés jeges víz (ha a tészta nem áll össze)

A töltelékhez

50 dkg túró

egy tojás

egy nagy evőkanál tejföl

2-3 evőkanál cukor

fél citrom leve és reszelt héja

2-3 evőkanál zabpehely

csipet fahéj

kb. 40 dkg szilva

A tésztához valókat gyorsan összegyúrom (ez akkor a legegyszerűbb, ha a hideg vajat belereszelem a lisztbe) és folpackba csomagolva kb. egy órára a hűtőbe teszem pihenni.

Egy óra múlva a tészta kétharmadát kinyújtom és kibélelek vele egy kb. 25 centi átmérőjű piteformát. Közben a sütőt 180 fokra előmelegítem.

A töltelékhez a túrót villával áttöröm, hozzákeverem a tojást, a cukrot, a citromhéjat, és –levet, meg a fahéjat.

A tésztát megszórom a zabpehellyel, ráterítem a túrótölteléket. A tetejét kirakom magozott, felezett szilvával, végül a maradék tésztát a reszelő legnagyobb lyukú oldalán a süteményre reszelem. Előmelegített sütőben kb. 40 percig sütöm.

Szilvás pite és kosár, avagy a lányom első konyhai ténykedése

Végre itt a szilvaszezon! Ezt a gyümölcsöt nagyon szeretem süteményekhez felhasználni, mert édes, lédús, de ugyanakkor enyhén savanykás is, ráadásul nagyon megy hozzá a fahéj, ami az egyik kedvenc fűszerem.
Ennek a pitetortának az ötlete egy Mary Berry- recept, de végül leegyszerűsítettem a tölteléket.
Alapja egy sima omlós tészta, a töltelékhez meg jóformán semmi sem kell, csak a jó érett szilva.
A készítés során a lányom aktívan közreműködött. Meg van őrülve a nyers tésztáért, legyen az sütemény, vagy kenyértészta, sőt akár házi készítésű olaszos tészta. Imádja fogdosni, ütögetni, ha pedig nem figyelek, az első adandó alkalommal lecsíp belőle és a szájába tömi.
A tészta a piteformához soknak bizonyult, ezért a maradékot Zsófinak adtam, aki a maga módján szépen ki is nyújtotta. Ezeket a kis darabokat kerámia felfújtformába tettem, raktam bele a cukros szilvából és megsütöttem az én sütimmel együtt. Nagyon szép lett, büszke is voltam a lányomra!

Recept

A tésztához

30 dkg liszt
20 dkg hideg vaj
10 dkg cukor
egy tojássárga
csipet só

A töltelékhez

Kb. 70 dkg szilva
2-3 evőkanál cukor
egy teáskanál fahéj
egy csapott evőkanál liszt
3 dkg őrölt mandula

A tészta hozzávalóiból gyors mozdulatokkal tésztát gyúrok. Ha van idő rá, folpackba csomagolva egy órát pihentetem a hűtőben. Időszűkében azonnal kinyújtom és kibélelek bele egy piteformát (az enyém 24 cm átmérőjű kerámia forma).
A töltelékhez a szilvát kimagozom, a fél szilvákat egy tálban elkeverem a cukorral, fahéjjal és a liszttel.
A formába tett tésztát megszórom egyenletesen az őrölt mandulával, majd szépen rárakosgatom a fél szilvákat. Ha a szilva alatt marad még lisztes-cukros keverék, azt a tetejére szórom.
Előmelegített 180 fokos sütőben kb. 40 perc alatt megsütöm. Langyosan vagy hidegen tálalom.

Epres-rebarbarás rácsos pite

Ez a sütemény pályázhatna kis családom körében a tavasz slágere címre, mert mindenki nagyon finomnak találta.
Az egész egy semmiség, nagyon egyszerű az elkészítése: a tészta hozzávalóit csak egyszerűen össze kell gyúrni, a töltelék alapanyagait pedig egy tálban össze kell keverni, mégis nagyon finom, szaftos édesség kerekedik ki belőle.
Az eper-rebarbara klasszikus párosítás, az angolszász konyhában gyakran előfordul a két gyümölcs pitetöltelékként, de lekvárban is nyerő ez a duó, az eper édességét a rebarbara savassága ellenpontozza, a semleges ízhatású tészta pedig remek alap ehhez. Ha az élvezetet még fokozni akaruk, tálalható vaníliafagyival is, de önmagában is kitűnő.
Az egyetlen negatívum készítés soránt, hogy a töltelék elég leveses, így ha kapcsos tortaformát használunk, a lé kicsöpöghet illetve a forma alján karamellizálódhat, úgyhogy sütéskor érdemes alátenni egy tepsit vagy bármit, ami felfogja a kicsöpögő gyümölcsös-cukros levet, ha nem akarunk egész nap sütőt pucolni.

A sütemény ötlete Mary Berry: Torták, Sütemények, Csemegék című könyvéből (Vince kiadó, 1999) származik.

Recept

A tésztához

30 dkg liszt
17 dkg vaj
3-4 evőkanál hideg víz
egy csipet só
egy evőkanál cukor

A töltelékhez

45 dkg tisztított rebarbara
45 dkg eper
17 dkg porcukor
4 dkg finomliszt (lehet 6 dkg is)
2 dkg vaj

A tészta hozzávalóit összegyúrom. Ezután lehet pihentetni kb. egy órát a hűtőben, de akár azonnal is felhasználható.
A sütőt 200 fokra előmelegítem. A tészta kétharmadát lisztezett felületen kinyútom, kibélelek vele egy 22-24 centi átmérőjű cakkos szélű piteformát, ami kb. négy centi mély, ennek hiányában kapcsos tortaformába helyezem úgy, hogy 2-3 centis pereme is legyen.
A töltelékhez a rebarbarát egy centis darabokra vágom, az epret félbe, vagy – ha nagyok a szemek – negyedekbe aprítom. Tálba teszem és összekeverem a liszttel meg a cukorral, vigyázva, hogy ne nagyon törjem össze. A keveréket a tésztakosárba rendezem és a vajat rámorzsolom a gyümölcs tetejére. A maradék tésztát kinyújtom, kb. egy centi széles csíkokra vágom és berácsozom vele a süteményt. A rácsot tejjel lekenem, és az előmelegített sütőben 45-50 percig sütöm, amíg a gyümölcsös töltelék kissé besűrűsödik. Langyosan vagy hidegen tálalom.

Rákóczi túrós

Már a svéd almatortánál írtam, hogy kellemesen csalódtam a sült tojáshabos süteményekben, most is egy ilyen következik, a nagy klasszikus, a Rákóczi-túrós.
Kicsit féltem tőle, mert első ránézésre olyan komolynak tűnik ez a sütemény, de rájöttem, hogy nem egy nagy kaland elkészíteni, főleg ha megelégszik az ember azzal, hogy tortakéssel keni fel a tetejére a tojáshabot, és nem próbál meg habzsákkal májerkodni. Én erről élből lemondtam, a habzsák nálam egy dologra használatos: gyönyörűen lehet húst tölteni vele…
Nos, receptet az interneten keresgéltem, de valahogy egy sem tetszett mindaddíg, amig meg nem találtam a No Salty-n Pákosztos Millie receptjét. Ez rögtön szimpatikusnak tűnt, úgyhogy nem is változtattam rajta.
A sütemény nem lett túl magas, de ez előre várható volt, mert elfekvő tojásfehérje-készlet hiányában csak három nagy tanyasi tojásból készült a hab, no meg nem vagyok egy cukrásztehetség, viszont nagyon finom volt.

Recept

A tésztához

24 dkg liszt
12 dkg vaj
6 dkg cukor
1 tojássárga
1 dl tejföl
1 csomag sütőpor
fél citrom reszelt héja

A töltelékhez

50 dkg túró
10 dkg cukor
egy nagy marék mazsola
3 tojás
házi baracklekvár

A habhoz

3 tojásfehérje
10 dkg porcukor

A tészta hozzávalóit összegyúrom és egy órán át a hűtőben pihentetem. Utána kb. fél centi vastagra nyújtom, kibélelek vele egy tepsit, vilával megszurkálom és előmelegített 180 fokos sütőben kb. 10 perc alatt elősütöm.
Amíg a tészta sül, elkészítem a túrótölteléket. Ehhez a túrót a tojássárgákkal és a cukorral habosra keverem, hozzáadom a beáztatott, kinyomkodott mazsolát, végül összeforgatom a tojások fehérjéből vert kemény habbal.
Az elősütött tésztát megkenem baracklekvárral – nem sajnálom - , majd rákenem a túrós krémet és megsütöm. Ez további 20-25 perc. A tetejéhez a tojásfehérjékből kevés sóval elkezdek habot verni, amikor már kezd keményedni, rászitálom a porcukrot és így folytatom a habverést, amíg kemény, hófehér habot nem kapok. Ezt tortalapáttal a túrókrém tetejére simítom, és a süteményt még pár percig sütöm, amíg a hab rózsaszínessé nem válik.
Kihűtve, kockákra vágva kínálom.

Svéd almatorta

Ez a recept anyukám felfedezése volt pár hónapja, bár én kétkedve fogadtam, amikor mesélte, hogy milyen finom. Valahogy nem igazán kedvelem – illetve kedveltem – a tojáshabbal borított süteményeket, általában a menzás máglyarakások szalmonellaveszélyes adagjai jutottak eddig erről eszembe. De a véleményemet tényleg megváltoztatta ez az F. Nagy Angéla recept, most hétvégén 24 óra leforgása alatt sikerült is két tepsinyit előállítani belőle. Nem egy nagy was ist das az egész, negyed óra alatt össze lehet dobni, a sütés max fél óra, és már kész is az ínycsiklandóan illatozó igazi házias sütemény. Egy hátránya van: az adag nem túl nagy, úgyhogy azok, akiknél nagyobb mennyiségben fogy az édesség, bátran megduplázhatják a mennyiségeket. A recept egyébként megindította a fantáziámat, sok ötletem támadt, de ezeket nem lőném le előre.

Recept

3 nagy alma
egy citrom
egy szűk evőkanál kristálycukor
15 dkg porcukor
15 dkg liszt
2 nagy tojás
7 dkg vaj
késhegynyi sütőpor
3 púpos evőkanál jóféle baracklekvár

A vajat a tojások sárgájával, a liszttel, sütőporral, 5 dkg porcukorral és egy csipet sóval gyorsan tésztává gyúrom. Kibélelek vele egy kisebb tepsit vagy tűzálló tálat, úgy, hogy kis pereme is legyen, villával megszurkálom és 180 fokos előmelegített sütőben elősütöm kb. 6-8 perc alatt.
Amíg a tészta sül, az almákat meghámozom és vékony szeletekre vágom. Rászórom a kristálycukrot és fél citrom levét ráfacsarom, jól összeforgatom. (Az eredeti recept szerint cukros-citromos vízben meg kell főzni az almát, de mi jobban szeretjük, ha nyersen kerül a süteményre.) A tojások fehérjét elkezdem habbá verni. Amikor már kifehéredett, rászitálom a maradék porcukrot és ezzel kemény habot verek belőle, a végén beleteszem a citom másik felének a levét.
A félig sült tésztát megkenem baracklekvárral – nem spórolok vele - , elrendezem a tetején az almaszeleteket, és csinosan rásimítom a fehérjehabot. A sütő hőmérsékletét visszaveszem 150 fokra, és addig sütöm a süteményt, amíg a hab rózsaszínű lesz, ez kb. 20 perc. Langyosan vagy kihűtve kockákra vágva tálalom.

Sárgabarackos tejszínes pite

Pont most beszéltük anyukámmal, hogy milyen érdekes, hogy még lehet sárgabarackot kapni. Amikor én gyerek voltam, ennek a gyümölcsnek is olyan rövid ideig volt szezonja, mint az epernek. Két hét alatt el is fogyott a piacokról, éppen csak jutott idő egy kis lekvárfőzésre, barackos gombócra, meg egy-két sütire. Most gyakorlatilag egész nyáron lehet kapni, bár a saját barackfánk tartja magát az ódivatú szokásokhoz: két hét amíg terem, viszont olyan finom sárgabarackot nem lehet kapni, amit saját magunk szedünk a kertben.
Ezt a hosszú barackszezont ki kell használni, így gyakran kerül süteményekbe, illetve nyersen is szeretjük.
Most éppen ebbe a barackos-tejszínes pitébe tettem.

Recept

A tésztához
17 dkg finomliszt
1 evőkanál porcukor
12 dkg hideg vaj
csipet só
2-3 evőkanál hideg víz

A töltelékhez
40 dkg sárgabarack
3 tojás
3 dl tejszín
2 evőkanál porcukor
csipet fahéj (elhagyható)
egy evőkanál mandulalikőr(vagy egy kávéskanál aroma)

A tésztához a finomlisztet összeszitálom a sóval és a cukorral. A vajat kisebb kockákra vágom, a liszthez adom, és egy villával addig nyomkodom, amíg morzsalékossá válik. Ekkor kanalanként adagolva a vizet, összegyúrom. Nekem 2 kanál víz elég volt hozzá. A tésztát folpackba csavarva egy órát pihentetem a hűtőben.
Ha ez az idő eltelt, lisztezett felületen kinyújtom a tésztát és kibélelek vele egy tetszőleges (kb. 25 centis) sütőformát úgy, hogy az oldalára is jusson belőle. Nem kell megijedni, ha nem sikerülne a nyújtás, én kisebb darabokra vágtam a tésztát és tenyérrel lapogattam a formába.
A tésztát megszurkálom, fóliát terítek rá, erre nehezéket (bab/lencse) teszek, és előmelegített 200 fokos sütőben 10 percig sütöm.
Amíg a tészta sül, elkészítem a tölteléket. A barackokat kimagozom és negyedekbe vágom. A tojást a cukorral, tejszínnel, fahéjjal és a likőrrel habosa keverem.
Az elősütött tésztáról leveszem a nehezéket és a fóliát és kirakom a sárgabarackkal, majd ráöntöm a tojásos tejszínt. A sütő hőmérsékletét 180 fokra csökkentem és addig sütöm a süteményt, amíg a krém kocsonyássá-rezgőssé válik. Ez kb. 25 perc. Hűtve tálalom.

Meggyes-cseresznyés pite

Múlt héten vettem fél kiló majdnem feketére érett cseresznyét. Illetve azt hittem, hogy vettem, mert kóstolásnál kiderült, hogy meggyet vettem. Nem mintha ez akkora probléma lenne, csak meg szerettem volna kóstoltatni Zsófival ezt a gyümölcsöt is (a meggyel már közelebbről megismerkedett korábban). A kóstoltatás nem maradt el, mert anyukám hozott neki fél kiló cseresznyét. Mivel a gyermek kapacitása nem egy kiló meggy és cseresznye elfogyasztására van kalibrálva, és a gyümölcs meglehetősen érett volt, gondoltam, sütök meggyes pitét. Nem kevert tésztából, hanem omlós tésztával, mint az almás pitét szoktam.
Cseresznyét is tettem bele, meg egy jó adag diót, ami végül szinte kevésnek bizonyult, nem szívta fel teljes egészében a gyümölcs levét.
Végeredményként egy vékony tésztájú, szaftos sütemény kerekedett a dologból, ízlett is mindenkinek, aki kóstolta.
A mennyiség egy kisebb, 20x30 cm-es tepsihez elegendő.

Recept

A tésztához

30 dkg liszt
12 dkg hideg vaj
egy tojás
2 evőkanál cukor
egy evőkanál tejföl
csipet só
kevés tej a lekenéshez

A töltelékhez

70 dkg meggy és cseresznye tisztán mérve
10 dkg darált dió
3-4 evőkanál cukor
egy mokkáskanál fahéj

A tésztához valókat gyors mozdulatokkal összegyúrom. Optimális esetben lehet pihentetni a hűtőben egy órát, nálam ez most elmaradt. A tésztát elfelezem, mindkét adagot lisztezett munkalapon vékonyra nyújtom. Az egyik lappal kibélelem a tepsit, megszórom a dióval.
A magozott gyümölcsöt összekeverem a cukorral és a fahéjjal, és a tésztalapon egyenletesen elosztom, majd befedem a másik vékonyra nyújtott tésztával. A tetejét megszurkálom, hogy a képződő gőz akadálytalanul eltávozhasson, majd tejjel megkenem, és előmelegített 180 fokos sütőben kb. 40 perc alatt készre sütöm. Langyosan vagy hidegen tálalom.

Mágnás diós pite

Még mindig van itthon a dédi által hozott dióból, ezért - na nem csak ezért – megint sütöttem valamit. Kedvenc diópusztító receptem az aranygaluska, de ezt már múlt héten megsütöttem a halászlé után, úgyhogy más recept után kellett néznem. A Mindmegettén bukkantam rá a mágnás diós pite receptjére, köszönet érte Mirzának.
Hallottam már erről a süteményről, de még soha nem hozott vele össze az élet, pedig igazi nagymamás házi süteményről van szó, szerintem még lagzikban is előfordulhat.
Vettem hát a bátorságot és megsütöttem. Nem csalódtam: nagyon finom, omlós, könnyen elkészíthető sütemény, ráadásul jó kiadós is, fel is vettem az állandó repertoárba.

Recept

30 dkg liszt
1 sütőpor
22 dkg vaj
10 dkg cukor
1 tojás
1 citrom
házi baracklekvár
20 dkg cukor
3 tojás
15 dkg darált dió
1 csomag vaníliás cukor

A sütőport belekeverem a lisztbe, a liszthez adom a 10 dkg cukrot, a vajat, a citrom reszelt héját és a felének a kifacsart levét, beleütöm a tojást és összegyúrom. A tésztát 1/3-2/3 arányban kettévágom. A nagyobb részt lisztezett munkalapon kinyújtom és sütőpapírral bélelt tepsibe fektetem, gazdagon megkenem baracklekvárral. A tetejéhez a három tojás sárgáját alaposan kikeverem a 20 dkg cukorral, meg a vaníliás cukorral, hozzáadom a diót, végül beleforgatom a három tojásfehérjéből vert kemény habot. Ezt a diós masszát egyenletesen a tésztára kenem. A maradék tésztából megpróbálok egyforma rudacskákat sodorni és berácsozom velük a sütemény tetejét. Előmelegített 180 fokos sütőben kb. 40 perc alatt sül meg. Csak kihűlés után vágom fel éles késsel kockákra, mert a diós réteg eléggé törik.

Túrós-mákos sütemény

Mostanra elfogytak a karácsonyi aprósütemények, kekszek, sőt még a boltban vett csokik is, sütnöm kellett valamit a jelentkező édesség-inger csillapítására.
Volt itthon egy adag sürgősen elhasználandó túró, így ez a hozzávaló adott volt, ehhez gondoltam, hogy mákot társítok, mivel az ünnepek alatt mákos süteményt nem ettünk, így megkívántam.
A sütemény receptjére a neten bukkantam rá, de a töltelék összetételén az itthon levő mennyiségek miatt változtatnom kellett.
A végeredmény nekem nagyon ízlett, a mákos tölteléket jól könnyíti a túró, nem is gondoltam, hogy ennyire összeillenek. Reggelire, vagy délutáni tea/kávé mellé jól esik belőle egy szelet.

Recept

25 dkg liszt
12 dkg vaj
1 tojás
1 dl tejföl
1 evőkanál porcukor
fél sütőpor
csipet só
35 dkg túró
20 dkg darált mák
egy marék aranymazsola
2 kiskanál vaníliakivonat
1 dl tejföl
2 tojás
20 dkg cukor
fél citrom leve és reszelt héja
egy narancs reszelt héja
tej a megkenéshez

A lisztből a vajjal, egy tojással, tejföllel, cukorral, csipet sóval és a sütőporral tésztát gyúrok, majd további felhasználásig a hűtőben pihentetem kb. egy órát.
A töltelékhez az áttört túrót kikeverem a tejföllel, tojásokkal és a cukorral, hozzáadom a citromlét és a citrom-meg narancshéjat, belekeverem a mákot, a vaníliakivonatot és a mazsolát.
A sütőt 180 fokra előmelegítem. A tésztát 1/3-2/3 arányban kettévágom, a nagyobbik részt kinyújtom és kibélelek vele egy tortaformát, úgy, hogy oldalt egy kis tésztaperemet is kialakítok. Rákenem a tölteléket, beborítom a másik tésztalappal, ezt rá is nyomkodom. Megkenem tejjel és megszurkálom a tetejét. Tíz percig sütöm 180 fokon, majd kb. 160 fokon fejezem be a sütést, ez még kb. 30-35 percet vesz igénybe.

VKF XXI. - Málnalekváros sütemény

„Mary Poppinsnak eszébe jutott a málnalekváros sütemény, amit kimenőnapjain enni szokott, s már szinte felsóhajtott ő is, amikor meglátta a Gyufaárus arcát. „

Ez az idézet Pamela Lyndon Travers A csudálatos Mary Poppins című gyerekregényéből származik, amely egykoron kedvenc olvasmányom volt. Láttam filmen, részletesen tanultam angolórán, és persze el is olvastam. Sőt, ha jól emlékszem, elő is kellett adnunk valamikor belőle.

A Piszke által kiírt XXI. VKF-re készülődvén Mary Poppins málnalekváros süteményén (raspberry jam cakes) kívül egyéb eszembe sem jutott, úgyhogy hamar rájöttem, ezt fogom megcsinálni. Gyerekkoromban nagyon szívesen megkóstoltam volna a könyv hatására, mert amit a csudálatos Mary evett, az biztos fantasztikus.
A recept nem a szerző által írt Mary Poppins szakácskönyvből van, hanem az én képzeletem szüleménye, de egyébként ez a lekváros süti - dió nélkül - hagyományos angol édesség.

Hát, most, hogy megsütöttem, rájöttem, hogy nem az én ízvilágom, mert nagyon édes, de legalább valóra vált egy gyerekkori álom.

Recept

Egy adag omlós tészta
Egy üveg jóféle málnalekvár
Két marék durvára tört dió

A tésztát a fenti linkben szereplő recept szerint készítettem el, félretéve belőle egy keveset valamiféle díszítés céljára. Miután a pihentetési idő eltelt, a sütőt 180 fokra előmelegítettem.
A tésztára rászórtam a diót, megkentem a málnalekvárral, a tetején rácsozatot alakítottam ki a tésztából, majd 35-40 perc alatt készre sütöttem.

Krémes almás sütemény

Ismét süthenékem támadt, ebben a borongós-esős időben az otthon melegét emeli a sülő sütemény édes-fahéjas illata, arról nem beszélve, hogy délután igen jól esik egy tejeskávé mellé egy kis édesség.
Ezúttal almás süti készült, de nem a megszokott pite, hanem egy tejszínes krémmel megfejelt omlós tésztás lepény. A tészta a citromos mascarponés tortánál már leírt Locatelli-féle recept alapján készült, mert annyira ízlett mindkettőnknek, hogy úgy döntöttem, más sütiknél is hasznosítani fogom.
A tejszínes krém igazándiból Attila kedvéért készül, mert ő minden olyan süteményért rajong, amely szaftos, sodós, krémes.
Ugyanez a lepény készíthető körtével, de őszibarackkal is finom.

Recept

A tésztához

11,5 dkg vaj
7,5 dkg porcukor
egy tojás
22,5 dkg liszt
3 db teljes kiőrlésű lisztből készült keksz (Hobbits, Győri Zabfalatok stb.)

A töltelékhez
1-2 nagy alma
2,5 dl tejszín
két tojássárgája
két evőkanál cukor
fahéj


A tésztát a citromos mascarponés tortánál írtak szerint elkészítem, pihentetem. A kinyújtott, formába tett tésztára ráreszelem a kekszet és egyenletesen elsimítom, ez fogja majd fel az alma levét. (Lehet helyette darált diót is tenni). Az almát vékony, kb. 3 mm-es szeletekre vágom, kirakom vele a tészta tetejét. A töltelék többi hozzávalóját összekeverem, és a krémet az almára locsolom. 180 fokra előmelegítem a sütőt és a süteményt addig sütöm, amíg a tejszínes krém meg nem kocsonyásodik a tetején. Kicsit remegősnek kell maradnia.
Langyosan vagy hidegen tálalom.

Citromos mascarponés torta

Már megint sütöttem, ezúttal egy tortát, amely nagyon elnyerte a tetszésemet. A recept ismét Giorgio Locatellitől származik, és elég egyszerűen elkészíthető, ráadásul semmilyen extra hozzávaló nem kell hozzá. (A tésztát én fél adagból készítettem, azért olyan érdekesek a mennyiségek.)

Igaz, a sütési idő nála 25 perc, nálam meg lett vagy másfél óra, az okát nem tudnán megmondani, de a krém nekem ennyi idő alatt volt képes kocsonyás-rezgős állagot felvenni.
Igaz, hogy nem volt itthon tejszín, ezért a tej-tejszín keveréket sűrített tejre cseréltem, lehet ez okozott némi problémát, a sütemény viszont nagyon finom lett, Attilának is kedvére való volt, úgyhogy bizonyára el fogom készíteni a jövőben is.
Locatelli tálalás előtt cukrot szór a tetejére és konyhai lángszóróval ráolvasztja, én ehelyett egy szelet vérnaranccsal dekoráltam, szerintem ez is megteszi.


Recept

A tésztához
11,5 dkg vaj
7,5 dkg porcukor
egy tojás
22,5 dkg liszt
tojásfehérje a lekenéshez

A krémhez
30 dkg mascarpone
fél deci tej
fél deci tejszín
egy deci frissen facsart citromlé
10 dkg porcukor
12 dkg tojássárga (ez kb. 6 nagyobb tojás sárgájának felel meg)

A tésztát készítem el először, mert hűteni is kell. A vajat robotgéppel habosra keverem, hozzáadom a cukrot, amivel tovább keverem, addig, amíg a massza kifehéredik. Ekkor hozzáadom a tojást, teljesen eldolgozom, majd beleöntöm a lisztet is. Az állaga morzsalékos lesz, kézzel golyóvá gyúrom, kinyújtom, kibélelek vele egy 23 centis kapcsos tortaformát (nekem ilyen van) és két órára hűtőbe teszem. Állítólag ez megakadályozza, hogy sütéskor a tészta tovább zsugorodjon a formában. Ha eltelt a pihentetési idő, a sütőt 170 fokra előmelegítem, a tésztára sütőpapírt terítek, arra lencsét/babot (vagy amit tetszik) öntök és vakon sütöm négy percig. Ezután leveszem a súlyt, tovább sütöm 10-12 percig, amíg aranybarna lesz. Eztán megkenem kissé felvert tojásfehérjével szigetelőanyag gyanánt, mert a krém elég híg lesz, nehogy eláztathassa a tésztát. Lekenés után még két percig sütöm.
A krémhez a mascarponét elkeverem a cukorral, citromlével, tejjel és tejszínnel, majd hozzákeverem a kissé felvert tojássárgákat is. A sütő hőmérsékletét 110 fokra mérséklem, a krémet a már megsült tésztakosárba öntöm és addig sütöm a süteményt, amíg a krém remegős-kocsonyás állagot nem ér el.
Lehűtve tálalom.

Körtés mogyorós sütemény

Egyik nap egy nagyon kedves emailt kaptam Erikától, aki Giorgio Locatelli egyik műsorában látott sütemény krémjével kapcsolatban érdeklődött és kérte, hogy ha tudom, írjam meg neki a receptjét. Ez a frangipane krém receptje, amely az én figyelmemet is felkeltette.
Ez nem más, mint egy őrölt olajos magvakból – főleg mandulából, mogyoróból – cukorral és tojással kikevert massza, amelye omlós vagy leveles tésztára szoktak kenni, a tetejét pedig különböző gyümölcsökkel rakják ki, majd megsütik.
Az egész dolog egyszerűnek tűnik és nagyon finom is lehet, ezért úgy döntöttem, elkészítem én is.
Alaptésztaként omlós tésztát választottam, a frangipane-t mogyoróval készítettem, a tetejére – ha már itt az ősz- körte került.

Recept

A tésztához
10 dkg vaj

20 dkg liszt

egy evőkanál porcukor

késhegynyi sütőpor vagy szódabikarbóna

egy tojás

A frangipane-hoz
10 dkg vaj
10 dkg cukor
2 tojás
10 dkg darált mogyoró
1 dkg liszt

A tetejére két nagy keményebb húsú körte

A tészta hozzávalóit összegyúrom, egy-két óráig a hűtőben pihentetem.
A krémhez a puha vajat a cukorral robotgéppel fehéredésig keverem ,majd egyenként hozzáadom a tojásokat. Ezután kis fokozaton hozzáadom a lisztet és a mogyorót, jól összedolgozom, majd a legmagasabb fokozaton 1-2 percig keverem, hogy jó levegős massza legyen.
A tésztát vékony lappá nyújtom, 6-7 perc alatt elősütöm, megkenem a mogyorós masszával, a tetejét kirakom vékonyra szeletelt körtével, amit egy kicsit bele is nyomkodok. A süteményt 15-20 perc alatt 180 fokos előmelegített sütőben sütöm meg és kockákra vágva tálalom.

Lehet, hogy nem túl dekoratív, viszont nagyon finom.

Almáspite

Tényleg beköszöntött az ősz. Ez abban is tettenérhető, hogy megsütöttem a szezon első almáspitéjét.
Ez a sütemény számomra az otthon melegét jelenti, imádom, ahogy a fahéj és az alma illata körüllengi az egész házat, miközben sül. Mindjárt jobb kedve lesz tőle az embernek, már csak azért is, mert az illatok nyomán emlékek is előmerészkednek: nekem a nagymamámat idézi fel a fahéjas almaillat.
Az sem egy hátrány, hogy az elkészítése sem bonyolult és nem is időigényes.
Én a gyümölcsös pitéknél az omlós tésztát részesítem előnyben, az almáspiténél is, a tölteléket pedig mindig nyers reszelt almával készítem, nekem ez így autentikus.
A megadott mennyiség egy kis tepsire elég, ami igazán nekünk nem elegendő:-)


Recept

A tésztához:

30 dkg liszt
12 dkg hideg vaj
egy tojás
2 evőkanál cukor
egy evőkanál tejföl
csipet só

A töltelékhez:

4 nagy alma
3-4 evőkanál cukor
fahéj
fél citrom leve
2-3 evőkanál kekszmorzsa/darált dió
egész tojás a lekenéshez

A tészta hozzávalóit összegyúrom és a hűtőben egy-két órán át pihentetem. Ha ez megtörtént, a tésztát elfelezem és két akkora lapot nyújtok belőle, mint az a tepsi, amelyikben sütni fogom. Az egyik lappal kibélelem a formát, és megszórom kekszmorzsával, vagy dióval, hogy a töltelék nedvessége ne áztassa el a tésztát. (Most három darab babapiskótát egyszerűen csak ráreszeltem.)
A töltelékhez a megmosott almákat héjastól megreszelem, a levüket szűrőben kinyomom (a levet pohárban felfogom és azonnal meg is iszom), a reszelt almát a fahéjjal, citromlével és tetszés szerinti mennyiségű cukorral összekeverem. A biztonság kedvéért még ezután is ki lehet nyomni a levét, ha úgy látjuk jónak.
A reszelt almát a tésztalapon egyenletesen elosztom, a másik tésztalappal befedem. A tésztát felvert egész tojással lekenem, hogy szép aranybarnára sülhessen, és villával meg is szurkálom, nehogy a keletkező gőz megrepessze a sütemény tetejét. Előmelegített 170 fokos sütőben kb. negyven perc alatt megsütöm. Ha kész lehet porcukrozni, de mi ezt nem igazán kedveljük.

Sonkás félholdak

Ebédre bablevest főztem füstölt csülökkel. A csülök kissé túlméretes volt, maradt belőle jócskán, így a maradék felhasználására sonkás félholdat sütöttem. Na nem mintha a leves után tudtunk volna enni még bármit is, de uzsonnára, vagy teával könnyű vacsoraként azért jól esik. Meg persze társaságban sör vagy bor mellé, de ezt most két héttel a babánk érkezése előtt inkább kihagyom.
A sütemény tésztája egyszerű omlós tészta tejföllel gyúrva, a töltelékhez sem kell ízesítőkön és tejfölön kívül egyéb alapanyag, viszont garantált sikere van.
Melegen és hidegen is egyaránt finom. A receptben megadott mennyiségből nekem tizenhat darab félhold jött ki.

Recept

A tésztához
20 dkg liszt
10 dkg vaj
egy tojás sárgája
2-3 evőkanál tejföl
só

A töltelékhez
20 dkg főtt füstölt csülök (húsosabb részek)
1-2 evőkanál tejföl
egy kiskanál mustár
só, bors

A tetejére
Tojásfehérje
Köménymag

A tészta hozzávalóit gyorsan összegyúrom és hűtőszekrényben legalább egy órát pihentetem, de előző este is elkészíthető.
Ezalatt a töltelékhez a sonkát megdarálom, összekeverem a tejföllel, mustárral, borssal és sózom is, ha a füstölt hús nem elég sós.
A tésztát vékonyra nyújtom és pohárral kb. 5 centi átmérőjű köröket szúrok ki belőle. Minden kör közepébe teszek egy kiskanálnyi sonkás tölteléket, a tésztát ráhajtom, a széleknél villával összenyomkodom. A félholdakat sütőpapírral bélelt tepsire rakosgatom, a tetejüket a tésztakészítésnél megmaradt tojásfehérjével lekenem és megszórom pár szem köménymaggal.
Előmelegített, 180 fokos sütőben 15-20 perc alatt megsütöm.

VKF XVIII/1. - Gyümölcsös ricotta torta

Az Ízbolygó által kiírt, túróval kapcsolatos VKF-re én két recepttel készültem, az egyik a most következő gyümölcsös torta, a másik pedig egy sós sütemény, nevezetesen pogácsa.
Nem mondhatnám, hogy különlegesek lennének, talán csak annyi a pláne bennük, hogy a hagyományos túró helyett/mellett másfajta túróféleségekkel készültek.
A tortakrémekhez, édességekhez előszeretettel használok ricottát, amely egy olasz túróféleség, a miénknél kevésbé szemcsés és száraz, ezért finomabb állagot lehet vele elérni. Persze helyettesíthető túróval is, csak ne a legsoványabbat vegyük, mert az olyan, mint a fűrészpor.
A túrótortákat általában mindenki szereti, ez most egy könnyed nyári változat, mert a tejszínt joghurtra cseréltem és a felhasznált gyümölcsök is savanykás, üdítő hatásúak. Én a túrótortát vékony, omlós tészta alappal szeretem, a tészta tényleg csak arra kell, hogy összetartsa a nagymennyiségű krémet.
Ha kevésbé lédús gyümölcsöt használok, azt a tortaalapra tettem volna, de most úgy döntöttem, hogy a tetejére kerül majd a ribizli és az áfonya, egy kis zselében, nem utolsó sorban a gyönyörű színe miatt.

Recept

A tésztához

10 dkg vaj

20 dkg liszt

egy evőkanál porcukor

késhegynyi sütőpor vagy szódabikarbóna

egy tojás

baracklekvár

A krémhez

50 dkg ricotta

3 dl joghurt

2 csomag Dr Oetker Zseléfix (hidegen keverhető

egy citrom leve és reszelt héja

5 evőkanál porcukor

összesen 50 dkg ribizli és áfonya
egy csomag piros tortazselé

A tésztához valókat gyors mozdulatokkal összegyúrom és egy órát a hűtőben pihentetem. Ezután nyújtom, kibélelek vele egy tortaformát és előmelegített 180 fokos sütőben aranybarnára sütöm vaksütéses módszerrel, melynek lényege, hogy a nyers tésztára sütőpapírt borítok, arra fél kilónyi babot/lencsét teszek, amely nehezékként funkcionál és nem engedi, hogy felpúposodjon a tészta. (A felhasznált hüvelyes már nem fogyasztható, de e célra bármikor használható.) A sütés nálam kb. 10-12 percig tartott. A tortaalapot még melegen megkenem a lekvárral és hagyom kihűlni.
A krémhez a ricottát a joghurttal botmixer segítségével krémesre keverem, hozzáadom a citrom levét, reszelt héját, a zselatin fixet és habverővel egy percig keverem. A cukrot csak ezután adom hozzá és azzal is jól kikeverem. A krémet a tésztalapra öntöm, szépen elegyengetem és beteszem a hűtőbe. Ha a krém már megszilárdult, kirakom a torta tetejét a gyümölccsel és ráöntöm a használati utasítás szerint elkészített zselét. Fogyasztásig hűtőben tartom. Célszerű előző este elkészíteni, mert az omlós tészta így jól meg tud puhulni, mire a tányérra kerül a torta.

Epres ricottatorta

Ismét hétvége, így ismét desszert, természetesen eper felhasználásával, használjuk ki a kínálkozó alkalmat, amíg még lehet.
Ezúttal egy epres torta készült, linzeralapra, ricottakrémmel.
Én a magam részéről egyre inkább a linzeralapú tortákat kedvelem, vékony tésztával, sok krémmel és/vagy gyümölccsel. A ricottát is egyre gyakrabban használom mostanában, erre pedig az a magyarázat, hogy a túróhoz képest kevésbé szemcsés, ezért lágyabb, homogénebb krémek keverhetők belőle.
Mindenesetre ez a sütemény nyári napokra ajánlható kellemes hűsítő, más bogyós gyümölccsel is érdemes kipróbálni.

Recept

A tésztához
10 dkg vaj
20 dkg liszt
egy evőkanál porcukor
késhegynyi sütőpor vagy szódabikarbóna
egy tojás

A krémhez
50 dkg ricotta
2 dl tejszín
2 csomag Dr Oetker Zseléfix (hidegen keverhető)
fél citrom leve és reszelt héja
3 evőkanál porcukor

50 dkg eper
pikáns lekvár (most cseresznye-birs)

A tésztához valókat összegyúrom, majd hűtőben egy órát pihentetem. Ezután kinyújtom, kibélelek vele egy kapcsos tortaformát és vaksütéssel 200 fokos előmelegített sütőben kb. 20 perc alatt aranyszínűre sütöm. A vaksütés lényege, hogy a tésztára sütőpapírt terítek, erre pedig rászórok fél kiló szárazbabot/lencsét és ezzel a nehezékkel lenyomtatva sütöm a tésztát. A bab étkezési célra már nem használható utána, de sütéshez tökéletes. Ha megsült, a formában hagyom kihűlni, de még melegen megkenem vékonyan a lekvárral.
Amíg a torta alapja hűl, elkészítem a krémet. 5-6 szem epret a cukorral, citrom levével és héjával botmixerrel pépesítek. Az epervelőhöz keverem a ricottát. A tejszínt félig felverem, hozzáadom a zselatint, majd kemény habbá verem, ezt pedig az epres ricottába forgatom.
A maradék epret lapokra vágom, kirakom vele a tésztát, ráöntöm a krémet és dermedésig hűtöm. Tálaláskor eperszemekkel díszítem a tetejét.

Almás túrótorta

Lassan teljesen átköltözünk az új házba, így egyre otthonosabb minden, a konyhát is beleértve.

Igyekszem sokat használni az új sütőmet, minél előbb tapasztalom ki, annál jobb. Ennek jegyében tegnap süteményt is sütöttem.

Almás túrótortát készítettem, ami nagyon finomnak bizonyult, nem gondoltam volna, hogy ilyen jól passzol egymáshoz a túró és az alma.
Az ötletet az adta, hogy mindkét hozzávalóból kevesebb volt itthon, semhogy önállóan fel lehessen használni, ezért született ez a különös házasság.

A sütemény alapreceptje Korpádi Péter-Patyi Árpád A nemzetközi konyha remekei című könyvéből származik, de a mennyiségeket és pár hozzávalót átvariáltam.

Recept

4 alma
35 dkg túró (most ebből 25 dkg ricotta)
5 dkg darált mandula
5 dkg kekszmorzsa
3 tojás
reszelt citromhéj
4-5 evőkanál porcukor
1 evőkanál vaníliáscukor
őrölt fahéj

a tésztához
20 dkg liszt
10 dkg vaj
5 dkg cukor
1 sütőpor
2 tojássárga

A tésztához valókat összegyúrom, ujjnyi vastagra nyújtom, kibélelek vele egy kapcsos tortaformát és 6-7 perc alatt közepes lángon elősütöm.
Közben az almát héjastul lereszelem, kb. 2 evőkanál porcukorral és fahéjjal megpárolom (kb. 5 perc). Ha túl sok levet enged, leöntök belőle és hozzákeverem a mandulát és a kekszmorzsát.

Az áttört túrót a cukorral, vaníliáscukorral, tojássárgákkal, citromhéjjal kikeverem, majd hozzáadom a tojásfehérjéből vert kemény habot.
Az elősütött tésztalapra rákenem az almás tölteléket, majd elterítem rajta a túrókrémet. Kb. 180 fokon 50 perc alatt készre sütöm.

Sült túrótorta erdei gyümölcsökkel

Amióta írom a blogot, általában minden napra jut házi sütemény, ami azért jó különösen, mert számomra az ideális reggeli a tejeskávé egy szelet sütivel.
Szombaton vendégeink voltak, és igazság szerint nem beszéltük meg, hogy itt is ebédelnek, úgyhogy szerencse, hogy marhahúslevest csináltam, mert senki sem maradt éhen, sőt, ráadásként az előző nap készített körtetortát kínáltam desszertnek, ami el is fogyott az utolsó morzsáig. Ennek nagyon örültem, de vasárnap rájöttem, hogy nincs itthon süti! Ezt gyorsan orvosolni kívántam és sütöttem egy túrótortát, amit erdei gyümölccsel bolondítottam meg.

Recept

A tésztához:

180 gramm liszt
12 dkg vaj
1 tojássárga
2 evőkanál cukor
csipet só

A töltelékhez:
50 dkg áttört túró
4 evőkanál porcukor
1 citrom lereszelt héja
1 púpos evőkanál étkezési keményítő
3 tojás
a tésztából kimaradt tojásfehérje
35 dkg erdei gyümölcs keverék (sajnos csak fagyasztott volt)

A tésztához valókat gyorsan összegyúrom, majd kb. egy órára behűtöm. Ezt követően a tésztával kibélelek egy – a változatosság kedvéért jelen esetben téglalap alakú –jénaifedőt és visszadugom a hűtőbe, amíg elkészítem a túrókrémet. A tojásokat szétválasztom. A túrót a tojássárgákkal, cukorral, citromhéjjal kikeverem. Másik tálban a 3+1 tojásfehérjéből habot verek és széles mozdulatokkal belekeverem a túrós masszába. Előkapom a tésztát, beleöntöm a túrókrémet, a tetejére rakom a kiengedett, lecsepegtetett erdei gyümölcsöt (kicsit ki is nyomkodtam sűrű szitán) és nagyon kis lánggal kb. 50-60 perc alatt megsütöm. Hagyom kihűlni, hogy a túrós krém visszadermedjen.

Ez gyakorlatilag egy túrótorta lett, nem a légies-habos, hanem az omlósabb fajtából. Mivel kevés benne a cukor és a gyümölcs is savanykás, a nagyon édesszájúak tegyenek bele több cukrot, vagy porcukrozzák a tetejét (én ezt nagyon nem szeretem) .
A tetejére mehet bármilyen bogyós gyümölcs, de szerintem felezett szilvával, barackkal is jó lehet.

Csokoládés körtetorta

Ma anyukám és leendő anyósom látogatott el hozzánk, kiskutyanézőbe. Természetesen főztem nekik, mégpedig közkívánatra pompost, meg persze ha már itt voltak, megkóstolták a narancskrémet is. Volt is sikere mind a kettőnek, de azért még sütnöm kellet valami süteményt, mert volt az aktuális receptújságokban egy, ami megmozgatta a fantáziámat.

Mániám a szakácskönyvek gyűjtése és emellett persze a receptújságok vásárlása. Mostanában kedvencem a Fakanál és a Vidék Íze, a most elkészített recept a Fakanál ehavi számából származik. A recepten annyit változtattam, hogy nem sütöm elő a tésztát, mert feleslegesnek tartom: sosem jártam még úgy, hogy a töltelék eláztatta volna.

Ez a sütemény számomra azért ideális, mert van benne étcsoki, meg körte, ami az egyik kedvencem. Számomra így ősszel-télen nincs is jobb, mint beleharapni egy jó kemény, de ízes barna héjú körtébe. A sütemény plusz-cukrot gyakorlatilag nem tartalmaz, így még diétázók számára is ideális bűnözés lehet.

Recept

A tésztához:

175 gramm liszt
10 dkg vaj
1 tojássárga
2 evőkanál cukor
csipet só

A töltelékhez:
2 nagy körte
15 dkg étcsoki (nálam 70 %-os Tibi Intense volt…)
1 evőkanál cukor
1 tojás
a tésztából kimaradt fehérje
1 evőkanál liszt
1.5 dl tejszín

A tésztához valókat gyorsan összegyúrom, majd kb. egy órára behűtöm. Ezt követően a tésztával kibélelek egy kb. 26 centi átmérőjű jénaifedőt. Az étcsokit apróbb darabokra töröm és a tésztára szórom, ráfektetem a meghámozott körtéből vágott vékony szeleteket. A tojásból, tojásfehérjéből a liszttel és tejszínnel krémet keverek és a körtés-csokis tésztára öntöm. Előmelegített sütőben kb. fél óráig- vagy amíg a tejszínes krém megkocsonyásodik- sütöm.
Langyosan tálalom. Szerintem emellé már nem kell semmi, mert a puha édes körte, a keserű, folyósra olvadó csoki és a ropogós tészta kiváló harmóniát alkot, de egy gombóc vaníliafagyi azért még feldobhatja.