Kínai kellel rakott csirkemell

Most egy kevéssé fotogén, ámde nagyon finom húsétel receptje következik. Az elkészítését a kényszer szülte: abból főztem, ami volt itthon. Igazi télies étel sikeredett belőle, amiben jól harmonizál a füstölt hús, a tejszínes mártás és a kínai kel íze. Anyukám is evett belőle, nagyon ízlett neki.

Recept

50 dkg csirkemell filé

egy kis fej hagyma

egy gerezd fokhagyma

10-12 levél kínai kel

10 dkg füstölt tarja

egy golyó mozzarella

1,5 dl tejszín

só, bors

mokkáskanál köménymag

kevés frissen reszelt szerecsendió

egy evőkanál olaj

3 dkg vaj

Serpenyőben az olajat és a vajat felforrósítom, és elősütöm benne a vékony szeletekre vágott, enyhén sózott, borsozott csirkemell szeleteket. Ha mindkét oldaluk színt kapott, egy kisebb tepsibe fektetem a húsokat. A serpenyőben maradt zsiradékon megfonnyasztom az apróra vágott hagymát és fokhagymát. Rászórom a köményt, kicsit megfuttatom, utána hozzáadom a felcsíkozott tarját. Egy-két perc sütés után beleszórom a nem túl vékony csíkokra szelt kínai kelt is, és addig sütöm, amíg a zöldség kicsit összeesik. Fűszerezem kevés sóval, szerecsendióval, borssal, és picit hűlni hagyom. A tarjás-zöldséges keveréket elosztom a húsok tetején, minden szeletre teszek egy szelet mozzarellát, a csirkemellek köré öntöm a tejszínt és előmelegített, 180 fokos sütőben addig sütöm az ételt, amíg a sajt aranybarnára nem sül a tetején. Párolt rizzsel tálalom.

A képért én kérek elnézést:-(

Kínai kel főzelék

Nagyon szeretem a kínai kelt, salátának, meg nyersen is rágcsálni, de most úgy gondoltam, valami mást fogok készíteni belőle, mondjuk főzeléket. Kiindulási alapnak ehhez a salátafőzelék receptje pont ideális, mert szerintem ez a zöldség inkább hasonlít salátára, mint mondjuk a kelkáposztára, másrészt a salátafőzelék nagy kedvenc nálunk.
Gyakorlatilag teljesen azonos módon készült a főzelék, mint salátából, de kaporral is fűszereztem. Nagyon finom, pikáns, a tejföltől kicsit savanykás főzeléket kaptam, szerintem nem most főztem ilyet utoljára. Feltétként az elmaradhatatlan dinsztelt húst ettük mellé.

Recept

1 kg kínai kel
3 szem közepes krumpli
két gerezd fokhagyma
3 púpos evőkanál tejföl
2 csapott evőkanál liszt
egy csokor kapor (nálam most fagyasztott)
só

A kínai kel külső, kevésbé szép leveleit letépem és kidobom, az alját kb. két centi vastagon levágom. A zöldséget hosszában félbe, a feleket megint félbe vágom, és a kapott negyedeket felcsíkozom. A kelt lábosba teszem, felöntöm annyi hideg vízzel, amennyi ellepi, sózom, és felforralom. Ekkor a főzővizet teljesen leöntöm róla, beleszórom a felkockázott krumplit, a pár darabba vágott fokhagymát, és annyi hideg vizet öntök alá, amennyi kb. félig ellepi. Puhára főzöm. A lisztet a tejföllel kikeverem, beleszórom az aprított kaprot és behabarom vele a kelt. Pár perc alatt összerotyogtatom, hogy kissé besűrűsödjön, majd dinsztelt hússal tálalom.

VKF XII - Tonhalsteak gyömbéres-szójás salátával

Amikor megláttam Gabojsza pályázati kiírását, gondolkodóba estem, egyrészt azért, mert imádom a tengeri herkentyűket és halakat, másrészt pedig nem tudtam, hogy a bőség zavarában mit is készítsek.

A blogomon többször szerepeltek már édesvízi és tengeri halak, polip, rák, úgyhogy olyasmit akartam kitalálni, ami még eddig fel nem használt hozzávalóból készül.

Így esett a választásom a tonhalra, nem titkoltan népnevelő célzattal. Kis hazánkban ugyanis még mindig ott tartunk, hogy a mirelit fehér húsú valamit hisszük tonhalnak és csodálkozunk, ha étteremben nem ezt látjuk viszont a tányéron. Pedig ennek örülni kell, mert a tonhal számomra – a kardhal mellett, amit Szicíliában volt alkalmam megkóstolni – az egyik legízletesebb tengeri hal. Mivel állagban a marhasteakre emlékeztet és nincs nagyon halíze, no meg szálkamentes, azoknak is érdemes kipróbálni, akik ódzkodnak a halevéstől.

Lorien kolléga már említette az Ananova márkájú fagyasztott tonhalat, amelyet én is előszeretettel használok, ha már nyers állapotban nem tudom beszerezni. A 900 grammos zacskó öt darab kb. 2 cm vastag steaket tartalmaz, melyek egyenként légmentesen vannak becsomagolva, így akár darabonként is el lehet fogyasztani anélkül, hogy fel kellene olvasztani az egészet. Nagyon praktikus. Én a METRO-ban veszem, de biztos van máshol is, mert a Rozmár forgalmazza.

A halakkal általában úgy vagyok, hogy nem érdemes túlfűszerezni, ezért általában csak sóval, citromlével fűszerezve, minimális mennyiségű zsiradékon sütöm. A vöröstonhal akkor jó, ha belül angolos marad, mint a bélszín, ezért senki se próbálja meg pár percnél tovább sütni, mert kiszárad és élvezhetetlen lesz.

A salátaöntet fűszerezése ázsiai beütést kapott a gyömbértől és szójaszósztól, ezek szerintem nagyon jól passzolnak a tonhalhoz.

Recept

Személyenként egy szelet vöröstonhal
Pár csepp olaj
Só, citromlé

A salátához
Egy piros kaliforniai paprika
Fél sárga kaliforniai paprika
Két marék ruccola
Egy kígyóuborka
Négy-öt levél kínai kel

Az öntethez
2 cm-es gyömbérdarab
egy gerezd fokhagyma
1 thai piros chili
kis fej lilahagyma
fél grapefruit leve
egy kiskanál cukor
2 evőkanál sötét szójaszósz
0,5 dl olaj

A salátaöntetet készítem el először. A grapefruit levét kifacsarom és feloldom benne a cukrot. Hozzáadom a lereszelt gyömbért, a felaprított chilit és fokhagymát, hozzákeverem a szójaszószt és az olajat és beleteszem a hajszálvékonyra felszeletelt lilahagymát. Tálalásig szobahőmérsékleten érlelem.

A salátához igyekszem a kelt, az uborkát és a paprikaféléket a lehető legvékonyabb csíkokra vágni. Ha ez kész, tálba teszem, belerakom a ruccolát is és kézzel összeforgatom.

Mielőtt ennénk, a tonhalszeleteket sózom, a grillserpenyőt felhevítem és pár csepp olajon megsütöm a halat. Lehet rá tekerni borsot is.
A tányéron elrendezgetem a salátát, meglocsolom az öntettel és melléfektetem a sült tonhalat, amihez ízlés szerint citromot is adok, de meg lehet locsolni a salátaöntettel is, ami kitűnően megy a hal ízéhez.