Ez a csokitorta nagyon egyszerűen elkészíthető, a tésztája egy kakaós vizes piskóta, a krém pedig pár kavarintással előállítható, csak jó minőségű étcsoki, tejszín, mascarpone és kevés cukor kell hozzá. No meg egy löttyintés kávé, mert mostanában úgy tapasztalom, hogy a kávé segít megadni a csokoládés desszerteknek azt az ízt, amit – én legalábbis- mindig kerestem.
2013. április 5., péntek
Segítsüti 2013 - Mascarponés étcsokitorta
Ez a csokitorta nagyon egyszerűen elkészíthető, a tésztája egy kakaós vizes piskóta, a krém pedig pár kavarintással előállítható, csak jó minőségű étcsoki, tejszín, mascarpone és kevés cukor kell hozzá. No meg egy löttyintés kávé, mert mostanában úgy tapasztalom, hogy a kávé segít megadni a csokoládés desszerteknek azt az ízt, amit – én legalábbis- mindig kerestem.
2012. március 27., kedd
Segítsüti 2012 : Kávés-diós torta
Immár negyedik éve, hogy tavasszal 27 gasztroblogger családanya összeszerveződik, süt egy tepsi süteményt, és azt egy négynapos időszak alatt árverésre kínálja egy jó cél érdekében. Ebben a körben a Gézengúz Alapítványt támogatjuk. Ők születési sérült gyermekek rehabilitációjával, gyógyításával foglalkoznak, és az árverésen valamint további módozatokon (erről később) befolyó összegből diagnosztikai segédeszközöket, könyveket, gyógyászati segédeszközöket, készségfejlesztő játékokat terveznek beszerezni.
A sütikre magánszemélyek és cégek egyaránt licitálhatnak, a kikiáltási ár magánszemélyeknél 1.000,-Ft.
A licitáláson kívül korlátozott mennyiségben vásárolhatók ajándéktárgyak és a recepteket tartalmazó Segítfüzet, amely idén elektronikus formában lesz csak elérhető. Az így befolyó összeget szintén a támogatott cél kapja.
További részletek a kezdeményezés weboldalán, a Segítsüti.hu-n olvashatók, licitálni is itt lehet.
Idén elég sokat töprengtem azon, hogy mit süssek az akcióra. Az elmúlt években volt már aprósütemény, brownie, kalács, ezért úgy döntöttem, hogy most egy tortát készítek. Pár hét gondolkodás után jutottam arra, hogy egy Good Food receptből kiindulva kávés tortát sütök.
Az alaprecepten jócskán változtattam: csökkentettem a felhasználandó cukor mennyiségét, növeltem a kávé arányát, és a recept szerinti vajkrémes tölteléket mascarponés kávékrémre cseréltem.
A végeredmény egy igazi felnőtteknek való, erőteljesen kávés torta lett, ami ízhatásában egy kicsit a tiramisura is emlékeztet a mascarponés krém miatt. Szerintem jól jár vele, aki elviszi, a családomon teszteltem, és nagy sikert aratott. Férfiaknak is bátran ajánlom.
Recept
A tésztához:
12,5 dkg puha vaj
A sütőt légkeverésnél 150, anélkül 170 fokra előmelegítem. Sütőpapírral kibélelek egy 21 centi átmérőjű kapcsos tortaformát. (Ha kisebb formában készítjük, talán még csinosabb lesz a sütemény, de nálam ez volt a legkisebb.)
A diót durvára vágom és száraz serpenyőben kissé megpirítom. A kávéport az egy deci langyos vízben feloldom, további felhasználásig félreteszem.
A puha vajat a cukorral robotgép segítségével habosra keverem. Egyenként beledolgozom a tojásokat is, majd hozzákeverem a lisztet és a sütőport is. Kanalanként adok egy keveset a masszához a kávés keverékből, ezt addig ismétlem, amíg a massza a habverőről könnyen lecsöppen (körülbelül a kávé felét adom hozzá, a többit a krémhez félreteszem). A tésztához adom a dió kétharmadát is, majd az előkészített formába öntöm, és az előmelegített sütőben kb. 40 percig sütöm. Ezután a torta alapját kihűtöm. Ha a tészta kihűlt, kettévágom, és megtöltöm.
A töltelékhez a mascarponét simára keverem a cukorral, és a félretett kávéval, megkenem az alsó tortalapot, ráhelyezem a tetejét, és a maradék krémmel kívülről is bevonom a süteményt. A tetejét megszórom a maradék pirított dióval, és fogyasztás előtt legalább 3-4 órát hűtöm, hogy az ízek összeérhessenek.
Kérlek benneteket, hogy aki megteheti, licitáljon erre a sütire, vagy a további felajánlott süteményekre, vagy lehetőségeihez mérten ajándéktárgy, füzet vásárlásával segítse a Gézengúz Alapítvány munkáját!
2010. december 1., szerda
Krémsajtos mokka szelet
Ez a sütemény a kávékedvelők kedvence lehet, a krémje és a tészta is jól átveszi a kávé zamatát, jó tömör, de közben pedig egyáltalán nem édes, és kevéssé szokványos.
A recept a Good Food online változatából származik, nem is változtattam igazán rajta, mindössze a felhasznált cukor mennyiségét csökkentettem, mert az angol sütemények számunkra túl édesek.
Sikerem is volt vele, bár ebéd után kínáltam desszertnek, és az ebéd is olyan jól sikerült, hogy a vendégeim alig bírtak a süteménnyel. Mindenesetre nem valószínű, hogy utoljára készült nálam.
Recept
28 dkg liszt
25 dkg puha vaj
fél evőkanál sütőpor
18 dkg cukor
4 tojás
egy kis pohár natúr joghurt
egy evőkanál vanília kivonat
egy evőkanál keserű kakaópor
1,5 dl erős főzött kávé
A krémhez
25 dkg mascarpone
6-8 dkg cukor
1 dl erős főzött kávé
egy evőkanál kakaópor a megszóráshoz
A sütőt 180 fokra – légkeverésnél 160 fokra – előmelegítem, egy kapcsos tortaformát sütőpapírral kibélelek. A tészta hozzávalóit – a kávéból csak egy decit használok - robotgéppel jól elkeverem, ha már csomómentes, a tortaformába töltöm és 25-30 percig (tűpróbáig) sütöm. Még melegen megszurkálom, megöntözöm a maradék fél deci kávéval és hagyom kihűlni.
Ezután a krémhez a mascarponét a cukorral és a kávéval simára keverem, vékonyan bevonom vele a süteményt, és behűtöm. Tálalásnál a szeleteket keserű kakaóporral meghintem.
2007. december 11., kedd
VKF XI- Kávés mártásban párolt marha mandulás-mazsolás rizzsel
Nemcsak a kávé – amelyet egyébként, mint a netről megtudtam, a cowboyok is használnak marharagu sűrítésére, a brazilok pedig marhatokány elkészítéséhez - , hanem a felhasznált fűszerek is élénkítőleg hatnak, ami jól is jön így télvíz idején, amikor mindenki kezdi érezni az év folyamán összegyűjtött stressz és fáradtság hatásait.
Mivel a miénk elég gasztrobolond család és karácsonykor az a hagyomány, hogy mindig új és új ételeket készítünk az ünnepi asztalra, továbbá több születésnap is decemberre esik, különlegessége révén én merném ajánlani ezt az ételt az ünnepi asztalra.
Köretként mazsolás-mandulás rizst adtam mellé, amely még különlegesebbé teszi a fogást.
Recept
Hat kisebb, kb. 1 cm vastag marhahús szelet (most fehérpecsenye)
1,5 kiskanál köménymag
1,5 kiskanál római kömény
1 fahéjrúd
1,5 evőkanál finomra darált kávé
fél chilipaprika
egy lilahagyma
3 evőkanál paradicsompüré
két gerezd fokhagyma
egy kiskanál barnacukor
egy kocka 60%-os étcsoki
vaj
A körethez
Rizs
Egy marék aranymazsola
Egy marék vágott mandula
Vaj
Előkészületként a fokhagymagerezdeket, köményféléket aprítógépben összedarálom. Serpenyőben felolvasztom a vajat, a hússzeleteket aranybarnára kapatom benne. A fokhagymás köménykeveréket ráteszem, egy-két percig együtt pirítom. Sózom, borsozom, hozzáadom a paradicsompürét, a chilit, a felkarikázott lilahagymát, felengedem annyi vízzel, ami a húst ellepi. Nem keverem meg, amíg felforr, ekkor hozzáadom a kávét, mérsékelem a lángot és fedő alatt puhára párolom. Mikor a hús puha, leveszem a fedőt és forralással kicsit besűrítem a mártást. Ekkor tettem bele a cukrot és a csokit, és mondhatom jó ötlet volt, tökéletes egyensúlyt teremtett a fanyar és savanykás ízek között.
A rizst megfőzöm, és a vajon átfuttatott-pirított mazsola és mandula keverékébe beleforgatom.
A kávés marhát ezzel a rizskörettel tálaltam, a húsra petrezselymet szórtam a korianderzöld helyett, mert azzal Attila nincs kibékülve. Nekem nagyon ízlett ez a mélybarna fűszeres mártás, Attilának ízlett ugyan, de azért annyira nem, hogy viszontlássa az ebédlőasztalon. Azt mondja, nála a kávé annyira összekapcsolódik az ivással, hogy zavarja mártás formában.
Tipp: A mártás a kávétól kicsit szemcsés, aki ezt nem szereti, a beforralás előtt szűrje le, és utána sűrítse be.
2007. november 11., vasárnap
Tiramisu
Most hogy megcsináltuk, kicsit utánanéztem és azt találtam, hogy ennek a mára közismert, és divatos édességnek az ősét a 17. században Sienában készítették III. Cosimo de’ Medici nagyherceg látogatása alkalmával, a nagyherceg levese elnevezéssel. A nagyhercegnek annyira megtetszett a recept, hogy magával vitte Firenzébe, ahol a 19. századra nagyon népszerűvé vált az ott élő angol értelmiség körében, így jutott el a ködös Albionba. A forrásom szerint a mai változat az 1970-es években alakult ki egy trevisoi étterem, a Le Beccherie konyháján. Az USA-ban, San Franciscoban kezdődött a népszerűsége, amely a mai napig töretlen immár az egész világon.
Gyakorlatilag annyira egyszerű az elkészítése, hogy annak is célszerű belevágni, aki nem mozog otthonosan a konyhában. Amin el lehet csúszni: a mascarpone ne közvetlenül a hűtőből kerüljön bele, mert akkor nem lehet jól elkeverni, rendes kávét használjunk hozzá, ne valami utánzatot, jó minőségű alkoholt tegyünk bele, ne sütőrumot/Magyarországon kapható „kétdekás kézigránátot”, és a piskótát ne fojtsuk bele a kávéba, mert szétázik.
Recept
30-35 darab babapiskóta
500 gramm mascarpone
egy adag erős feketekávé (én négyszemélyes kotyogóssal Segafredoból főzöm)
5-6 kanál Marsala/konyak/rum – most Bacardi került bele
egy csipet fahéj (ez az én mániám)
100 gramm porcukor
3 tojás
kakaópor (nem Nesquick!!)
Először is főzök egy jó kávét, kihűtöm, mély tálba öntöm, beleteszek 3-4 evőkanál rumot (vagy a fenti szeszek valamelyikét). Itt én átadom a terepet Attilának, aki szétválasztja a tojásokat, a sárgákat a cukorral és a fahéjjal habosra keveri fehéredésig. Beleteszi a puha mascarponét és habosra keveri. A tojásfehérjékből kemény habot ver (előtte elmossa a robotgép keverőpálcáját, nehogy ki kelljen dobni a fel nem verődő tojásfehérjét). A habot óvatosan, fakanállal, széles mozdulatokkal belekeveri a mascarponés krémbe, de csak pár mozdulat erejéig, nehogy összeessen az egész. A piskótákat pár másodpercre belemártja a rumos kávéba, és egy rétegben kirak vele egy mélyebb, szögletes jénai tálat. Ráönti a krém felét, szépen elegyengeti, majd újabb sor kávés piskóta lerakása után ráönti a krém másik felét is. Elegyengetés után mehet a hűtőbe legalább 6 órára, de jobb ha egy napot áll.
Tálalásnál megszórom-szitálom holland kakaóporral.
A képen látszik, hogy nem igazán bírtuk kivárni a hűtési időt….