Megint nem sikerült ideérnem, hogy itt is "papírra" vessem a gondolataim. Túl sok minden van, amit ha most írnék, iszonyú dühöt éreznék, és ennyit nem ér, már most is túl nagy a nyomás Ágin és rajtam a lányok részéről is és a hozzátartozóktól is, és akkor ott vannak a lakók, akikért gyakorlatilag ott vagyunk.
Nagy gondnak érzem, hogy vannak a kollektívában olyanok, akik inkább látják "csak" munkának, hogy ott vannak, és nem hivatásnak, enélkül pedig úgy érzem sem az egészségügyet, sem a szociális munkát nem lehet végezni. Ehhez nagyon is kell a szív....
Ráadásul valami nem stimmel velem sem, karácsony óta fáj a hátam és nem igazán javul semmire:(
és a bal kezem is elkezdett zsibbadni, és nem tudom melyikkel függ ez most össze, a hátammal, vagy a vérnyomásommal:(

Ma olyat csináltam amit még mióta az otthonban vagyok nem....nem is volt rá igazán szükség.
Sebet kezeltem a lányokkal.Kicsit meglepődtek, mikor kértem a gumikesztyűt, és az egyiküket ott hagytuk hogy fejezze be az ebédeztetést, míg mi elmentünk kötést cserélni. Nem is tudom az idejét mikor csináltam utoljára ilyet, de legalább 10 éve biztos, hiszen februárban Gergő 10 éves lesz...
Jól esett igazi ápolást csinálni, és ezen magam is meglepődtem. Azért az tuti, hogy a halál esetek miatt nem tudnám nap mint nap csinálni.
Lelkileg belehalnék:(
Ma pedig kikapcsolódásként már kész a rétes, és már sül az új fajta sütinek tésztája a krémje pedig már félkészen várja az idejét:)

Viszont ami nem tetszik, hogy a vérnyomásom és a pulzusom is megint felszökött...pont egy éve kellett ez miatt elkezdeni gyógyszer szedni, ráadásul most már nem elég a vízhajtó (amit menet közben sikeresen el is hagyhattam), hanem a pulzusomra is kell egy kombinált bogyó:(
Egyáltalán nem örülök, főleg azért, mert tudom hogy minden a fejben dől el...
és mindez a munkahely miatt....hát ez van, remélem hamarosan megint elhagyhatom a bogyót:)

Valamennyi változás állt a történetünkben elő.A főnök végre meggyőződött arról hogy nem mi vagyunk a hülyék-kérdés hogy mennyi következménye lesz és az milyen tartós lesz....
Már csak a reményem van.

-elegem van-

megint eljutottam oda, hogy erőteljesen gondolkodom a felmondáson.
Egyszerűen nem hiszem el, hogy végre, mikor úgy érzem megtaláltam a munkámban a lényeget, és próbálom a tudásom legjavával végezni, akkor a kollégáim hülyülnek meg, és a legszomorúbb, hogy a főnököm mellettük áll, nem mellettünk. Nem tudom megérteni ezt a helyzetet.
Viszont annyit nem ér az egész, hogy az egészségem, hovatovább a családom menjen erre rá.
Nem tudom mi lenne a jó megoldás, hiszen mint az idő mutatja, egyik oldal sem akar változni...
Amit tehetek én úgy érzem teszem, próbálom, de ez baromira kevés, és most már nagyon kezdek belefáradni. Tudom, hogy a változás nem gyors és türelem kellene hozzá, de elveszett már. Amikor hülyeséggel próbálnak érvelni, s tudván tudom, hogy mekkora baromság amit mondanak, és hiába fújom a magam igazát süket fülekre talál...
Nagyon nagyon elkeseredett vagyok...

hát lehet itt ér véget a netes naplózás?:(

Vége az internetes önszabályozásnak?

Január elsején lépett életbe hazánkban az új médiatörvény, nagy visszhangot kiváltva az ország határain kívül is. Bár számos, az internetes kiadványokat fenyegető passzus kikerült a jogszabályból, úgy tűnik, hogy a jogszabály megszünteti a Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesületének (MTE) önszabályozási önállóságát, igaz pénzt ajánl cserébe. Egyelőre a bloggerek sem lélegezhetnek fel. Megpróbáljuk összefoglalni, hogy miről szól a médiatörvény.

A január elsejével életbe lépett új médiaszabályozásban (2010 évi CXIXX törvény a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról) az online iparág szempontjából a legjelentősebb változás az, hogy ezentúl a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (Hatóság) hatásköre kiterjed az online sajtótermékekre is, véget ér a 2001 óta tartó korszak, amikor a Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesületének önszabályozó mechanizmusai tartották kordában az internetpiaci szereplőket. Az online tartalomszolgáltatás különállása megszűnt, a sajtótermék fogalmába ezentúl a hírportálok és internetes újságok is beletartoznak.


A jogszabály egészen pontosan úgy fogalmaz, hogy a sajtótermék "a napilap és más időszaki lap egyes számai, valamint az internetes újság vagy hírportál, amelyet gazdasági szolgáltatásként nyújtanak, amelynek tartalmáért valamely természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság szerkesztői felelősséget visel, és amelynek elsődleges célja szövegből, illetve képekből álló tartalmaknak a nyilvánossághoz való eljuttatása tájékoztatás, szórakoztatás vagy oktatás céljából, nyomtatott formátumban vagy valamely elektronikus hírközlő hálózaton keresztül."


Vagyis a szabályozás hatáskörébe azok az internetes újságok vagy hírportálok tartoznak, amelyek szerkesztettek és amelyet gazdasági szolgáltatásként nyújtanak. Sajátos a jogszabályban a hírportálok és az internetes újságok közötti különbségtétel, és nehezen értelmezhető a "gazdasági szolgáltatásként nyújtás" nyakatekert kifejezése, amely feltehetőleg egyszerűen azt jelenti, hogy a kiadónak bevétele származik a lapból.


Függőben a blogok szabályozása


Épp a fenti meghatározás alapján a blogok szerzői úgy tűnt fellélegezhetnek, hiszen abból, hogy a sajtótermék fogalmába bekerült a szerkesztettség, az úgynevezett felhasználói tartalmak - így hívják hivatalosan a blogokat - szabályozása így például a kötelező regisztráció, kikerült a jogszabályból. Az Index értesülései szerint azonban a Hatóság nyáron arra készül, hogy meghatározza azon blogok körét, amelyek regisztrációra köteleznek.


Egyelőre elég ködös az elképzelés, a "gazdasági célú" blogokat kellene regisztrálni, vagyis amelyeken hirdetés jelenik meg és a blog szerzője részesül a bevételekből. Ugyanakkor "pár banner még nem jelent gazdasági célt" nyilatkozta a hírportálnak Koltay András, az NMHH médiatanácsának tagja. Ezért egyelőre nem világos, hogyan is tesz majd különbséget a blogok között a Hatóság.


A blogok regisztrációs kötelezettsége, és az eljárások megindítása ugyanakkor oda vezethet, hogy a hazai blogoszféra hátat fordít a magyar tulajdonú blogszolgáltatóknak, és valamelyik külföldi blogmotoron folytatja, ahol már nem éri el a Hatóság, nem kell tartani az eljárásoktól és nem kell regisztrálni. Ebben az esetben a hazai blogszolgáltatók tönkremennek, és a közösségek és a levélforgalom után a blogok által generált hirdetési bevétel is nemzetközi szolgáltatókhoz kerül.


Határon túli tartalomszolgáltatás


Ha a blogger egy európai uniós tagállamban működő blogszolgáltatót használ, máris mentesül a törvény hatálya alól, mert a jogszabály akkor alkalmazandó, ha a más tagállamban letelepedett médiaszolgáltató sajtótermékét teljes egészében vagy túlnyomórészt a Magyar Köztársaság területére irányítja, és a médiatartalom-szolgáltató annak érdekében telepedett le a Magyar Köztársaságon kívül, hogy elkerülje a szigorúbb szabályok vele szemben való érvényesítését.


Ebből következően ha tengerentúli blogmotort használ, akkor végképp szabadon fogalmazhat. Ez utóbbi szabály sokkal inkább a nem Magyarországon működő, de a hazai olvasóknak szóló radikális politikai portálok ellehetetlenítését célozza, amelyek a hatóság álláspontja szerint nem tesznek eleget a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettségének, vagy többek között megsértik a közösség elleni gyűlöletkeltés tilalmát, így a Hatóság kísérletet tehet a portál kiadójának megbírságolására.


Részletszabályok nélkül


A legtöbb kifogás ugyanakkor éppen azért éri a törvény megalkotóit, mert homályban marad, hogy a Hatóság pontosan milyen estekben, mire hivatkozva indíthat eljárást. Az origo.hu január elsején megjelent újévi vezércikke is éppen azt kifogásolja, hogy az eljárás megindításának indokai nem derülnek ki a jogszabályból, például nem világos, hogy melyek a kiegyensúlyozott tájékoztatás feltételei, amelyek megsértése esetén vizsgálódni kezd a Hatóság.


Ezt elvileg egy külön jogszabály, a sajtószabadságról és a médiatartalmak szabályozásáról szóló ugyancsak idén elfogadott törvény szabályozza, de nincsenek világos elvárások.


Mindez a vezércikk szerint megteremti az által teremti meg a sajtószabadság korlátozását, hogy lehetőséget teremt az indokolatlan hatalmi beavatkozásra. Mivel a kiszabható bírság az internetes sajtótermékek esetében akár 25 millió forint is lehet, egyetlen büntetés is tönkretehet egy portálkiadót.


Nádori Péter, a Magyar Tartalomszolgáltatók Egyesületének elnöke a Magyar Televízió reggeli műsorában elmondta, hogy a szabályozás egyik legnagyobb problémájának éppen a részletszabályok hiányát tartja. Az MTE-re pedig számít a Hatóság, hiszen a jogszabály feladatokat adna az önszabályozó testületeknek, cserébe akár fizetne is nekik.


Vége az önszabályozásnak?


Bár a hatósági ügyekben a Médiatanács és a Hivatal dönt, de nem ezek a szervezetek járnak el először. Az önszabályozó szervezetekkel úgynevezett közigazgatási szerződést köt a Hatóság, amely alapján, saját etikai kódexeiket alkalmazva első fokon eljárnak majd az egyes bejelentések kivizsgálásakor. Az így "hivatalossá" tett szervezetek működését pénzzel is támogathatja a Hatóság.


A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ezentúl az egyesület etikai ad-hoc bizottságának döntéseit a Médiatanács és a Hatóság felülbírálhatja, noha eddig ezt semmilyen szervezet nem tehette meg. Ez előrelépésnek semmiképpen nem tekinthető, még ha így forráshoz is juthatnak a szervezetek. A Hatóság és a Médiatanács döntéseivel szemben a felek bírósághoz fordulhatnak.


Lehet, hogy módosítanak


Bár a december végén elfogadott törvényt Schmitt Pál köztársasági elnök december 30-án villámgyorsan aláírta, és a jogszabály január elsején hatályba lépett, úgy tűnik, jelenlegi formájában nem lesz hosszúéletű. Mert bár az elmúlt napokban a kormány tagjai kizárták annak lehetőségét, hogy hozzányúljanak a médiatörvényhez, az Európai Unió nyomására mégis módosításra kerülhet sor. Legutóbb Orbán Viktor miniszterelnök újságírók előtt már azt nyilatkozta, hogy amennyiben az Európai Unió szükségesnek tartja, akkor módosítják a jogszabályt.

A cikk a következő címen érhető el:

http://www.digibiz.hu/vege-az-internetes-onszabalyozasnak/20110107

Komolyan nem értem miért kell ez:(

Hiányosan lefordított médiatörvényt küldött a kormány Brüsszelbe
2011. január 5., szerda, 11:59

Kihagyott a médiatörvény angol fordításából egy sor paragrafust a kormány, így hiába olvassák el azt az Európai Bizottság szakemberei, nem tudják meg belőle például azt, hogy Magyarországon évekkel elhalasztották a digitális átállást. A fordítást azért készítette el a kormány, hogy megfékezze a törvényt ért nemzetközi bírálathullámot.

Kimaradt több paragrafus a médiatörvény angol változatából, amelyet a külföldi vélemények, kritikák hatására készített el a magyar kormány (erről bővebben ebben a cikkünkben olvashat). A kedden a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium honlapján nyilvánosságra hozott angol változatot és a kritikákra válaszoló 11 oldalas kiegészítést eljutatták az Európai Bizottságnak, illetve a Budapesten működő külképviseleteknek és Magyarország külföldi nagykövetségeinek. A magyar külügyminiszter kedden azt nyilatkozta, arra számít, hogy az Európai Bizottság által a magyar médiatörvényről lefolytatandó objektív vizsgálat "lehűti" majd a túlzó hangú sajtóbírálatokat.

A Bizottságnak is megküldött angol fordításból azonban kimaradt több paragrafus, így például nem szerepelnek benne az átmeneti rendelkezések, és az a rész, amely azt sorolja fel, milyen más jogszabályok módosulnak a törvénnyel. Többek között kimaradt a fordításból a digitális átállás szabályairól szóló, 2007-ben elfogadott törvény módosítása, amelynek egyik legfontosabb pontja, hogy az új törvény évekkel kitolja a digitális átállás 2011. december 31-re kitűzött határidejét. Az új szabály szerint a digitális átállás végső határideje akár 2014 végéig is elhúzódhat.

A digitális átállás időpontját elhalasztó paragrafus a végszavazás előtt, az utolsó pillanatban benyújtott módosító indítáványokkal került bele az új médiatörvénybe. A korábbi törvényben a 2011 végére kitűzött időpontot nem önkényesen, hanem az európai szabályozás alapján határozták meg. Az Európai Bizottság az időpontot előíró direktíván kívül is többször sürgette az elmúlt években a tagországokat, hogy gyorsítsák fel és legkésőbb 2012 végéig fejezzék be a digitális átállást.

Nincsenek benne az angol fordításában a médiatörvénynek azok a paragrafusai sem, amelyek az átmeneti rendelkezéseket írják elő, így például hiányzik az a rész, amelyből kiderül, hogy a hatóság csak 2011. július 1-e után elkövetett jogsértésekért indíthat hatósági eljárást a médiával szemben. Ezt azt is jelenti, hogy a június 30-ig tartó magyar EU-elnökség ideje alatt nem fognak eljárást indítani a médiatörvény megsértése miatt.

Az Európai Bizottság megkapta a törvény angol fordítását, azt Neelie Kroes digitális politikáért felelős alelnök hivatalában szakértők vizsgálják. A magyar törvényt az európai előírásokkal és törvényekkel fogják összevetni, a vizsgálat a bizottság szóvivője szerint akár évekig is eltarthat.

Az [origo] megkereste a kormányzati kommunikációért felelős államtitkárságot, hogy megtudjuk, miért maradtak ki paragrafusok az angol változatból, de kérdésünkre egyelőre nem kaptunk választ.

A cikket az alábbi címen találja az [origo]-ban:
http://www.origo.hu/itthon/20110105-tobb-paragrafus-hianyzik-a-mediatorveny-angol-forditasabol.html

jó zenéket adnak a Petőfin:)
pl...
http://www.youtube.com/watch?v=Prb4i7fwFuc

na ez a cikk most került fel a netre, valahogy nem jó előjelek ezek nekünk...:(

The Times: Orbán a térség legkíméletlenebb irányítója
2011. január 1., szombat, 17:58

A magyar EU-elnöki időszak kezdetét kísérő hazai és külföldi bírálatokról közölt terjedelmes írást szombaton a londoni The Times, amely az Orbán Viktorról összeállított külön portréjában a térség "legkíméletlenebb" politikai irányítójának nevezi a magyar miniszterelnököt. A szombati Die Presse szerint a magyar elnökség sikerének előjelei rosszak.

A The Times elemzése szerint az elnöki tisztség magyar átvétele körüli vita "igen kínos" az Európai Uniónak, mivel az az érzet keletkezett, hogy az egykori kommunista ország eltért a modern európai demokratikus elvektől és a véleménynyilvánítás szabadságától.

A konzervatív napilap szerint a Fidesz áprilisi földcsuszamlásszerű választási győzelme óta "szerte Európában megszólaltak a vészcsengők", mivel a kormány vagy felszámolta a független intézményeket, vagy átvette felettük az ellenőrzést. Azt írják, hogy a párt egy volt európai parlamenti képviselőt nevezett ki államfővé, egy korábbi parlamenti képviselőt állított az Állami Számvevőszék élére, megszüntette a Költségvetési Tanácsot, és korlátozta az Alkotmánybíróság jogköreit.

A leghangosabb riadót" azonban a médiatörvény váltotta ki - jegyzi meg az Adam LeBor és Rory Watson által írt elemzés. A lap idézi az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet szóvivőjét, aki kijelentette, hogy a szabályozói hatóságok jogköreinek ilyen mértékű koncentrációja "példátlan az európai demokráciákban, és károsítja médiaszabadságot" (a médiatörvényről bővebben itt olvashat).

A brit napilap név nélkül idéz egy európai diplomatát, aki szerint a magyar elnökség dilemma elé állítja az EU-t. "Ha Európa megfenyíti Magyarországot, és (figyelmét) erre az ügyre összpontosítja, azzal az elnökség gyengítését kockáztatja. Ha azonban nem így tesz, annak az lenne az üzenete, hogy lehetséges fenyítés nélkül eltérni a demokratikus elvektől. Ez is magas kockázatú álláspont" - fejtegette a diplomata.

"Becsületes vidéki ember"

Az íráshoz fűzött külön Orbán-portré szerint a magyar kormányfő kedvenc pozíciójában van: "beásta magát, és jottányit sem hajlandó engedni". Azt írják, hogy Orbán Viktor az ország legnépszerűbb politikusa, hazai közönségnek játszik, becsületes vidéki embernek állítja be magát, aki imádja a focit, a kiadós magyar kosztot, templomba jár és családjának is szentel időt. Követői körében kultikus jellegű rajongást, ellenfelei között ugyanilyen erőteljes ellenszenvet kelt.

Orbán Viktor azonban a térség "legkíméletlenebb" politikai irányítója, aki "személyes hűbérbirtokaként vezeti a Fideszt, és a párt bennfentesei arra panaszkodnak, hogy nem hajlandó odafigyelni a mérsékeltebb hangokra és a tapasztalt kormánytagokra - írja a The Times. Schöpflin György, a Fidesz európai parlamenti képviselője, a kormányfő tanácsadója a lapnak kijelentette: a baloldal nem tudja felvenni a versenyt Orbán Viktorral, akinek tekintélye van és képes mozgósítani az embereket. Erőteljes személyiség, és a baloldalon "nincs senki , akiről ez elmondható lenne" - tette hozzá az újságnak nyilatkozó képviselő.

Orbán Viktor traumáiról ír a Die Presse

A magyar elnökség sikerének előjelei rosszak - írja szombati számában a Die Presse című osztrák napilap. "A kormányt nem kisebb dologgal, mint a demokrácia és a jogállamiság kiüresítésével vádolják. A legutóbbi esemény egy korlátozó, sokak szemében a vélemény- és a sajtószabadságot lábbal tipró médiatörvény elfogadása volt" - fogalmazott az osztrák lap budapesti tudósítója, Peter Bognar.

"Hogyan változhatott Orbán Viktor a magyarországi demokrácia egykori élharcosából olyan vezetővé, akit Alekszander Lukasenka fehérorosz elnökkel hasonlítanak össze? Mi hajtja a kormányfőt, hogy olyan messze megy, hogy alapjaiban rázkódtatja meg a fiatal magyar demokráciát?" - tette fel a kérdést a szerző.

A válasz abban rejtőzhet - vélekedett - , hogy Orbán a Kádár-rendszerben, a létező szocializmus magyar változatában nőtt fel, ahol "állam anyácska" uralta az élet minden területét. Az államba vetett hit ma is jellemző a magyar társadalom széles rétegeire, és a "populista" miniszterelnök éppen ezt a gondolkodásmódot használja fel a lap szerint.

A "bősz tempó", amivel Orbán és kormánya hozzálátott, "hogy minden politikai hatalmat magához ragadjon és elbánjon politikai ellenfeleivel", a cik szerzője szerint a kormányfő két "traumájával" magyarázható. Az egyik az elveszített 2002-es parlamenti választás, amelyen favoritként indult, végül mégis veszített. A másik "megrázkódtatásnak" a 2006-os választások előtti televíziós vita elvesztését tartja Bognar, ami szerint "katasztrofális" volt Orbán Viktor számára és valószínűleg döntően hozzájárult az akkori választási vereséghez.

A cikket az alábbi címen találja az [origo]-ban:
http://www.origo.hu/itthon/20110101-the-times-orban-a-terseg-legkimeletlenebb-iranyitoja.html

Hát ez is eljött...2011.
Megint eltelt 1 év, és az ember csak kapkodja a fejét, mennyire megy az idő.
Az elmúlt 1 évben megint változtam, legalábbis azt hiszem, hozzáállásban és lélekben egész biztos. Persze ezt most még mindig kevésnek érzem. Legalábbis ahhoz hogy másokban is változást érjek el.
Mióta az otthonban vagyok, ez volt az első év, hogy nem voltam táppénzen, és ennek azért örültem:)Talán ha meg nem is szokom az új helyem, legalább felfedezhetek benne valami szépet, és jót is. Igazából nem éreztem még csak kihívásnak sem, mert nem én akartam, hogy itt legyek.
Pedig 17 év alatt hozzászokhattam volna, hiszen a főnököm már akkor mondogatta...no mindegy, ezen a mai nappal át kell lépnem.
Sosem tettem újévi fogadalmat, most sem fogok:)
Ettől függetlenül tudom, hogy az idei évtől sok mindent másképp fogok csinálni, mert a régi megszokások már nem válnak be.
Sok régi "kacattól" megszabadulok, mind érzéseket, beidegződéseket, mind pedig tárgyakat illetően.
új év új élet?nem hiszem, csak egy kicsit kitakarítok magamban:)