vidéki városi

 ....akkor egy ehhez hasonló kastély napokig foglalkoztatott. Ma már mesebelinek és távolinak érzem a kopott, arisztokratikus eleganciát. Mi történt az elmúlt egy évben: felnőttem? Elfelejtettem álmodozni? Csak praktikus, megvalósítható ötleteket kerestem? Részben mindegyik igaz.  Elkezdtem intenzíven blogolni; a naponta megnézett többszáz fotó óhatatlanul befolyásolta az ítéleteimet, és az angolszász világ modern country stílusa észrevétlenül belopta magát a szívembe. Franciaország helyett a jóval elérhetőbb Isztria és Dalmácia szépségeire csodálkoztam rá, a magazinoknak köszönhetően pedig mindenféle derbyshire-i házakra meg skóciai kunyhókra. Egyébként is feltűnt, hogy az én szerelmemet és azt, hogy a shabby chic stílusú enteriőr milyen végtelenül szexi, mások is észrevették, és vagy klipet vagy szállodát csinálnak belőle állandóan.   Óriási sikerrel. Ő pedig engedi... A plátói szerelmet azért nem felejtem el soha. (forrás)

Avagy a francia vidék arisztokratikusságának újraértelmezése. Ebben a nappaliban három zseniális ötlet van. A történet kezdete: adott volt egy elegáns kastélyszerű épület hatalmas ablakokkal és grandiózus terekkel. Járt hozzá egy-két régi festmény és kopott bútordarab. Megvolt a funkció: társalgó-nappali szobát kívántak berendezni. És akkor jött a jó ízlés fontossága. A tulajdonosok úgy döntöttek, hogy a régi kor egy-két hangsúlyos elemét megtartják, de jobb, ha a brokátfüggöny elkötője nem lóg bele minduntalan a teáscsészébe és a látványba. Első ötlet tehát: nincsenek cirkalmas drapériák, aranyszínű tapéta, ennek megfelelően nincs barokkos képkeret sem. Van helyette némi összekacsintás: hiszen tudjuk, hogy a festmény, a négyméteres magasságú ablak, a kanapék sziluettjei egy letűnt életstílus elképesztő gazdagságára utalnak vissza. Második ötlet: az ellenpontozás. Nem odaillő elemek beillesztése finom humorral. A franciák hihetetlen ...