vidéki városi

Vettem a bátorságot: a házban egyik este a telefon kijelzőjén látható kép alapján választottam ki a fürdőkbe kerülő padlólapok közül a két befutót úgy, hogy nem láttam őket bemutatóteremben. Merész, majdhogynem vakmerő módszer, ugye?  az Egyik <3 Csak saját felelősségre szabad ilyet csinálni!  Nem nagyon okos dolog akkora horderejű döntést, mint amilyen az éveken át nézendő hidegburkolatok kiválasztása,  online meghozni, de az a helyzet, hogy az előző burkolatos bejegyzésekben ( 1. rész & 2. rész ) taglalt, bemutatótermekben gyűjtött inspirációkat így absztraháltam (vagy mi), a rendelési idők miatt ki akartam mondani az utolsó szót és hát, állati jó szemem van.  Nem bántam meg a választásaim, sőt.  Tudtam, hogy szofisztikált, időtálló, nem vibráló, nem túlzottan markáns vagy túl divatos mintájú, alapszínüket tekintve mindenképpen világos lapokat akarok (a fő fürdőszoba eléggé sötét), ha lehet, kis csavarral, mert a visszafogottan...

Az elmúlt egy hónap során rátaláltam a házhoz jelenleg szükséges padlólapok közül háromfélére, sőt, közülük kettőt meg is rendeltem! A napokban átveszem őket, és egyszerűen szuper érzés, hogy egy része a problémának megoldódott. Nem letudtam , hanem ötezer munkaórányi keresés után meglett a két kis lieblingem. Nemsokára a blogon is bemutatom a választásaimat, a mostani bejegyzésben azonban még nézzük meg azt a fázist, amikor javában tartott az inspirációgyűjtés. Nekem a burkolatbolt olyan, mint az írószerbolt, a Spotify, a Pinterest vagy másnak a csokoládé- és cukorkabolt: a fantáziám végtelen loop-módba vált, a dopamin- és endorfintermelés az egekben, és nem tudom abbahagyni a kombinációk kielemzését, a tobzódást. Ha egyszer bejutok, nehéz magamat onnan elrángatni és visszanyerni a józan eszem. nem ezt választottam, de azért <3 Két dolgot akartam még az előző burkolatos bejegyzés kapcsán mondani: 1. Köszönöm a sok tippet és tapasztalatot, több irányba is elindíto...

Az egyik délután, amikor ismét kezdett patthelyzet kialakulni a lakásban (unatkozás, rendetlenség és meleg), de még kint, az utcán is olyan forróság volt, hogy nem nagyon volt értelme elindulni, az jutott eszembe, hogy csináljunk valamit, ami nekem is kikapcsolódás, és talán csökkenti az építkezéssel kapcsolatos szorongásokat. Így történt, hogy ellátogattunk a közeli burkolatboltba, mert hiába van nekünk otthon egy szűk négyzetméternyi cementlapunk, amit a mosogató fölé szánok, a többi fal- és padlórész hidegburkolata még egyáltalán nincsen kitalálva.  Éppen erre a túrára volt szükségünk. Végre kirángatott a "mennyi homokos sódert kell rendelni, honnan és mikorra" valljuk be, nem túl lelkesítő feladatköréből, és az a ritka helyzet állt elő, hogy annyit nézelődtem, amennyit akartam, mert volt gyereksarok, de nem is ez a lényeg, hanem az, hogy volt benne  Mancs  őrjáratos  színező.  A szorongásaim, mondjuk, otthon pár perc alatt óriási...