Napraforgós-káposztás nyers kenyér

A múltkori isteni finom kenyérkém sikerén felbuzdulva most egy saját változatot próbáltam ki.
Nagyon szeretem a káposztát, de nyersen ropogtatni valahogy nem igazán jön be, de talán aszalva vagy kenyérbe rejtve biztos jó lehet. Ekkor láttam meg Móninál is az ő káposztás kenyérkéit, úgyhogy nem vacilláltam tovább, az előző kenyérkém receptje nyomán elkészült nálam is a káposztás változat.
Most már ez ízlik jobban: kevésbé fűszeres, könnyebb, kicsit ropogósabb. A káposztát nem igazán érezni rajta, pedig rengeteg van benne, mégis összességében nagyon finom, téli kenyeret sikerült alkotni megint.


Napraforgós-káposztás nyers kenyér

2 csésze napraforgómag
fél csésze lenmag
egy közepes fej fejes káposzta fele
2 kisebb alma
fél dl hidegen sajtolt olívaolaj
2 ek citromlé
só
bors
kömény
borsikafű (csombor)
majoranna

1, A napraforgómagot és a lenmagot egy éjszakára beáztatjuk.
2, Másnap szétterítjük az aszaló tálcáján vagy a sütő tepsijén (nálam ez utóbbi) és néhány óra alatt 40 fok körüli hőmérsékleten kiszárítjuk. Ne ijedjünk meg, a lenmag a nyálkája miatt már most krékerszerűvé aszalódik.
3, A kiszáradt napraforgómagot kávédarálóban lisztté daráljuk.
4, A káposztát felcsíkozzuk és aprítóban darabosra dolgozzuk.
5, Az almát, az olajat, a citromlevet és a fűszereket turmixgépben, vagy aprítóban összedolgozzuk, ha szükséges egy kevéske vizet tehetünk hozzá.
6, Az almás masszát a káposztára öntjük, hozzáadjuk a napraforgómaglisztet is és kézzel alaposan összedolgozzuk.
7, 20-30 percet állni hagyjuk a tésztát.
8, A masszát egyenletesen szétterítjük az aszaló tálcáján. Ennek hiányában a tepsibe szilikonos sütőlapot fektetünk és ezen oszlatjuk el a káposztás tésztát.
9, Egy nedves késsel már most méretre vágjuk a kenyérkéket és 40 fokos sütőbe tolva aszaljuk. Én légkeveréses funkciót használtam és a sütő ajtaját résnyire nyitva hagytam.
10, 7-8 órát szárítjuk így a kenyérkéket, majd megfordítjuk őket és még néhány óra aszalással a kívánt állagúra aszaljuk.


Zöldség-vagy magpástétomokkal, salátákkal, sok-sok zöldséggel egyaránt nagyon finom és hűvös, jól szellőző helyen hónapokig eláll.

Mandulás-fűszeres nyers kenyérke

Jelentem: elkészült életem első nyers kenyere!
Nem gondoltam volna, hogy nekem is sikerül, de hétvégén Vali tanfolyamán újra belelkesültem és megpróbáltam ismét aszaló nélkül készíteni, mert az ott evett szendvics nagyon-nagyon ízlett. Voltak már sikertelen próbálkozásaim ezügyben, de most nem bíztam semmit a véletlenre, úgyhogy (majdnem) szó szerint követtem az ott tanult receptet és ez lett belőle:


Mandulás-fűszeres nyers kenyérke

2 csésze mandula
fél csésze lenmag
fél csésze aszalt paradicsom
2 kisebb cukkini
2 kisebb alma
fél dl hidegen sajtolt olívaolaj
2 ek citromlé
só
bors
egy csokor friss petrezselyem
provance-i fűszerezés (rozmaring, kakukkfű, borsikafű, bazsalikom, tárkony)
majoranna

Mivel sem nagy teljesítményű aprítóm, sem aszalógépem nincsen, ezért az elkészítés módján változtattam kicsit, de még így is bonyolultabb leírni, mint elkészíteni. :-)
1, A mandulát és a lenmagot egy éjszakára beáztatjuk.
2, Másnap szétterítjük az aszaló tálcáján vagy a sütő tepsijén (nálam ez utóbbi) és néhány óra alatt 40 fok körüli hőmérsékleten kiszárítjuk. Ne ijedjünk meg, a lenmag a nyálkája miatt már most krékerszerűvé aszalódik.
3, A paradicsomot is beáztatjuk.
4, A kiszáradt mandulát kávédarálóban lisztté daráljuk.
5, Az almát és a cukkinit kockára vágjuk.
6, Összeállítjuk a tésztát: az almát, a cukkinit, a paradicsomot, a lenmagot, az olajat, a citromlevet és a fűszereket turmixgépben, vagy aprítóban összedolgozzuk. Én kénytelen voltam egy kevés vizet is adni a masszához, mert a turmixgépem már nagyon küzdött a feladattal.
7, Ha szuper turmixgépünk vagy aprítónk van, akkor a mandulalisztet is a masszához adjuk. Én egy tálba öntöttem a tésztát és a mandulalisztet már kézzel dolgoztam hozzá, hogy megkíméljem a konyhai kütyüimet a végkimerüléstől.
8, 20-30 percet állni hagyjuk a tésztát.
9, A masszát egyenletesen szétterítjük az aszaló tálcáján. Ennek hiányában a tepsibe szilikonos sütőlapot fektetünk és ezen oszlatjuk el a mandulás tésztát.
10, Egy nedves késsel már most méretre vágjuk a kenyérkéket és 40 fokos sütőbe tolva aszaljuk. Én légkeveréses funkciót használtam és a sütő ajtaját résnyire nyitva hagytam.
11, 7-8 órát szárítjuk így a kenyérkéket, majd megfordítjuk őket és még néhány óra aszalással a kívánt állagúra aszaljuk.


Az eredmény iszonyúan finom, az ízvilága remek, sokkal, de sokkal jobban ízlik, mint az igazi kenyér. Egyszerűen megunhatatlan. Ráadásul jól szellőző, hűvös helyen hónapokig eláll.
Én napraforgópástétommal és sok-sok zöldséggel fogyasztottam.
Mennyei lakoma!

Kalonji magos hajdinazsemlék (VKF 33. forduló)

Két dolgot kell bevallanom ezekkel a nagyon finom zsemlékkel kapcsolatban.
Először is: nem én találtam ki, hogy a péksütibe kalonji magot rakjak, vagy ahogyan még nevezik ezt az Afrikában és Indiában is elterjedt és sokat használt fűszert: kalinji, fekete hagymamag, nigella, kerti katicavirág, parasztbors vagy akár kandilla.
Másodszor pedig be kell ismernem, hogy tőlem szokatlan módon egy hipermarketben vettem magos zsemlét még hetekkel ezelőtt. Igazából péksütiket sem nagyon szoktam enni, venni pedig egyáltalán nem vettem már évek óta, most mégis megkívántam. Szerencsére, ugyanis a várakozásaimmal ellentétben nagyon finom zsemlék voltak. Volt bennük valami különleges és egyedi. Először azt hittem valami ízfokozóval, vagy valamilyen adalékanyaggal feljavított zsemlébe botlottam. Hetekig vettem és ettem ugyanonnan, de nem jöttem rá, hogy mi ez a különleges, de nagyon finom íz. Láttam ugyan a péksüti tetején a sok-sok magot, de a feketékre azt hittem, hogy fekete szezámmag. Összeszedtem hát néhányat és megkóstoltam külön. Fekete szezámmagot még sosem ettem, de ennek nagyon ismerős volt az íze. Egyik kedvenc ételemre, egy indiai sütőtökös étel ízére emlékeztetett és akkor esett le, hogy ez bizony egy olyan fűszer, ami nekem is ott lapul a polcon, de így külön még nem ettem, csak más indiai fűszerek társaságában.

Viszont akkor ilyen zsemléket én is tudok készíteni!
Nem is vártam vele sokáig. Beszereztem a hétvégén még néhány zacskó kalonji magot és ma már sültek is az illatos finomságok. Persze legnagyobb igyekezetem ellenére sem lett olyan, mint a bolti, mert sokkal finomabb lett. :-)


Kalonji magos hajdinazsemlék
(7 db zsemléhez)

370 ml víz
1 tk só
2 ek méz
2 ek olívaolaj
540 g liszt a következőképpen:
* 50 g búzasikér, lenmagliszt vegyesen
* 140 g hajdinaliszt
* 240 g teljes kiőrlésű tönkölybúzaliszt
* 110 g finomliszt
1 cs porélesztő (fél kg liszthez való)

5 ek szezámmag
3 ek kalonji mag
3 ek lenmag

kalonji mag

1, Egy nagyobb tálba tesszük a liszteket és a sót. Összekeverjük, majd a liszthalom közepén egy mélyedésbe halmozzuk a mézet és az élesztőt és egy kis vízzel elvegyítjük. Köré öntjük a maradék vizet és az olajat. Félretesszük és meleg helyen kelesztjük.

2, Közben a szezámmagot és a kalonjit egy serpenyőben szárazon enyhén megpirítjuk. Addig pirítsuk csak amíg a szezámmag egy kevés szint kap, a hagymamagok pedig el kezdenek illatozni.
3, Ha kihűltek a magok, hozzákeverjük a lenmagot is.

3, Amint az élesztő megkelt (ez meleg helyen általában kb. 20 perc), hozzáadjuk a magok kb. kétharmadát és alaposan összegyúrjuk a tésztát. Cipót formázunk belőle és ismét félretesszük. Néhány órát meleg helyen kelesztjük, amíg kb. a másfélszerese-kétszerese nem lesz a cipó mérete.
4, Vékonyan kiolajozunk, majd enyhén kilisztezünk egy kerek sütőformát. Nálam ez most a kerámia piteformám volt.
5, Ha megkelt a tészta, lisztezett felületre borítjuk, egy éles késsel 7 felé vágjuk.
6, Az egyes darabkákból gombócokat formázunk, a maradék magkeverékbe nyomjuk őket és a piteformában virág alakzatban elhelyezzük őket.

7, Megint félretesszük a zsemlécskéket és ismét néhány órát kelesztjük őket.
8, Ha már valahogy így néznek ki...

...mehetnek a 180 fokra kapcsolt sütőbe és kb. 30-35 percet sütjük őket, de ez attól függ, hogy kinek hogyan melegszik a sütője.

9, A zsemléket a formában hagyjuk kihűlni.

Frissen nagyon finom, ropogós.
Valamilyen pástétommal, vagy egy könnyű salátával isteni vacsora.

Répatorta grízes krémmel és mézkaramellás répával

Sosem gondoltam volna, hogy a répatorta a húsvét mellett karácsonyi sütemény is lehet, de ez hamar megváltozott, amint a sülő piskóta illata betöltötte a lakást. Ettől az illattól már gyönyörűen feldíszített karácsonyfát hallucináltam a nappaliba és már karácsonyi énekek zsongtak a fejemben.
Ráadásul a sütemény is olyan finom lett, hogy lehet, hogy tényleg elkészítem karácsonyra is.
A piskóta szépen átsült, megemelkedett ahogy kell és szerintem a fehér cukorhoz szokott vendégek számára is elég édes. Az íze is olyan különleges, finom, aromás, úgyhogy míg főtt a krém, a piskóta széle már el is párolgott valahogy, persze én semmit észre sem vettem...
A krém sem folyt szét, ahogy nálam általában szokott, rendesen megszilárdult és nincs gríz íze a tortában, sőt, ez az egyszerű krém remekül harmonizál és kiemeli a répás-gyümölcsös piskóta egyedi ízvilágát. A répadíszítés pedig nemcsak meglepő, de nagyon jó színű és finom is, olyannyira, hogy kacérkodom a gondolattal, hogy legközelebb a rétegek közé is tennék belőle, hogy igazi répatorta legyen.

Sajnálatos módon, ahogy a képeken is látszik, nálam ilyen szögletes torták sülnek mostanában, ugyanis több kísérlet is igazolni látszik, hogy a tortaformámban nem sülnek meg a piskótáim, míg ugyanaz a tepsiben gyönyörű lesz. Ha tortaformában sütöm, összeesett, szalonnás, rágós valami lesz belőle, úgyhogy nem kísérleteztem tovább: tepsiben megsütöttem a tésztát, félbevágtam, majd megtöltve egymásra raktam és így lett belőle torta. Furcsán néz ki (legalább is, ha ezt a süteményt tortának akarjuk hívni, de répás szelet elnevezés esetén azért megállja a helyét), de az íze nem szenvedett csorbát a forma miatt.


Grízes krémes répatorta mézkaramellás répával

Tésztához:
250 g liszt (nálam most 180 g tk tönkölyliszt és 70 g fehérliszt)
200 g reszelt sárgarépa
50 g datolya
120 g mazsola
150 g méz
1 dl olaj
1 ek lenmag (2 ek vízben áztatva)
1 kk szerecsendió / szegfűszeg / fahéj (ízlés szerint, nálam mindegyikből egy kicsi)
2 kk szódabikarbóna
2 ek citromlé
1,5 dl víz
Krémhez:
8 ek. búzadara
2 ek. barnarizsliszt
6 dl víz
3 ek méz
szegfűszeg

Díszítéshez:
1 marék mazsola
1 nagyobb szál sárgarépa
3 ek méz
fahéj
szegfűszeg

Piskóta:
1, Másfél deci vízzel felforraljuk a répát, datolyát, mézet, a fűszereket és az olajat.
2, Amíg a répás-gyümölcsös keverék fő, beáztatjuk a lenmagot és egy nagyobb tálban előkészítjük a lisztet.
3, Ha felforrt a keverékünk bekapcsoljuk a sütőt 180 fokra, hogy addig is melegedjen.
4, A répás masszát egy kicsit kihűtjük, majd a szódabikarbónát a liszt közepébe készített mélyedésbe szórjuk, leöntjük a citromlével és pár másodperc múlva már keverjük is hozzá a gyümölcsös masszát, hogy ne forrjon el a szódabikarbóna, csak fusson fel.
5, A tésztához adjuk a lenmagot is, alaposan összedolgozzuk és vékonyan kiolajozott tepsiben, tortaformában, vagy abban, amink van, 40 perc alatt kisütjük, majd a formában hagyjuk kihűlni.
Addig elkészítjük a krémet.

Krém:
1, A darát és a lisztet 2 dl vízzel elkeverjük, majd hozzáöntjük 4 dl forró vizet és felfőzzük.
2, Ha már forr és puffog, akkor hozzákeverjük a mézet, meg a fűszereket és még néhány percig főzzük, amíg újra besűrűsödik. Ha nem találjuk elég édesnek, sztíviát adhatunk hozzá, de mézet már ne, mert ki fog folyni a süteményből.
Viszont a piskóta is elég édes, meg a díszítés is az lesz, úgyhogy szerintem ennyi méz bőven elég.
3, A lábast lehúzzuk a tűzről és fedő alatt hagyjuk állni még pár percet, majd langyosra hűtjük.
4, Addig lapokra vágjuk a piskótát és amikor már kicsit szilárdabb a krém, megtöltjük vele a tortalapokat, úgy hogy még a sütemény tetejére és ízlés szerint az oldalára is jusson krém.
Nem muszáj azonnal hűtőbe dugnunk, szobahőmérsékleten is szépen kihűl.

Díszítés:
1, Egy lábasban kevés vizet forrósítunk, a répát aprítóban felaprítjuk és a vízben fedő alatt puhára főzzük.
2, Levesszük a fedőt, hagyjuk a vizet elpárologni, majd hozzáadunk két ek mézet, alaposan összekeverjük, hogy a répa mindenhol mézes legyen, lefedjük és pár percet hagyjuk karamellizálódni. Persze nem úgy fog, mint a cukor, de attól még jó édes lesz a répa.
3, Ha kész, kiszedjük a répát és ízlésesen a tortára rendezzük, majd egy ek mézet, 2-3 ek vizet és a mazsolát tesszük a lábasba. Összekeverjük és fedő alatt pár percig hagyjuk párolódni, amíg a vizet magába szívja és megduzzad.
4, A mazsikat is ízlésesen a tortára rendezzük és ha még maradt egy kis méz a lábasban, azt is a tortára csurgathatjuk és most már hűtőbe tehetjük, ha ellen tudunk állni neki.

Nokedli reformosan

Néhány évvel ezelőtt édesapám próbálta elmagyarázni nekem, hogy tojás nélkül nem lehet nokedlit készíteni. Először még el is hittem neki, de amikor már nagyon vágytam egy kis nokedlire, hát megcsináltam tojás nélkül. Egyáltalán nem kell bele, csakúgy, mint a palacsintatésztába és egyéb tésztákba sem. Minden elkészíthető tojás nélkül is. Nem is értem, miért mániája a háziasszonynak mindenbe 1-2 tojást beleütni. Nagyon rossz szokásnak tartom.
Először tojáshelyettesítés gyanánt beáztatott lenmagot adtam a tésztához, de készítettem már enélkül is: állagra ugyanolyan, úgysem fő szét. Viszont úgy gondolom, egy kevés lenmaggal sokkal finomabb, így mégis inkább lenmaggal készítem. Észre sem venni benne.
Reformos ételeket ellenző férjek megnyugtatására írom: hiába ilyen barna ez a nokedli, attól még ehető, ugyanis az ízén egyáltalán nem érezni a különbséget.


Nokedli
(4 főre)

500 g liszt (nálam 350 g teljes kiőrlésű tönkölyliszt és 150 g finomliszt)
5 dl víz
3 ek. lenmagliszt (de lehet lenmag vagy lenmagpehely is)
1-2 kk. só ízlés szerint

1, Egy nagyobb lábasban vizet forralunk.
2, A nokedlihez alaposan összekeverjük a hozzávalókat, hogy egy nem gyúrható, de még nem is folyós masszát kapjunk.
3, Pihentetjük egy fél órát a tésztát, addigra épp felforr a víz.
4, Nokedliszaggatóval a lobogó, forró, enyhén sós vízbe szaggatjuk a tésztát, óvatosan megkevergetjük, hogy ne ragadjanak össze, majd néhány perc alatt készre főzzük. Közben kóstolgathatjuk is, hogy mikor jó, mert ha nem főzzük eleget kemény és lisztízű marad, ha túlfőzzük akkor pedig kiszedés után összeragadnak, szétesnek.
5, Amikor már feljöttek a víz tetejére, tésztaszűrővel kihalásszuk őket, hőálló tálba kevés olajra szedjük és átkeverjük a nokedlit, hogy az olaj mindenhol érje őket.
6, Visszaforraljuk a vizet és már szaggathatjuk is a következő adagot.

Lehetőség szerint ne a magyar konyhában szokásos csirkepörkölttel, :-) hanem inkább valamilyen zöldségpörkölttel tálaljuk, de tejfölös gombapörkölttel is nagyon finom.

Mogyorós-sárgarépás stefániavagdalt

Nem igazán sütök már semmit olajban, így a fasírtokat is inkább sütőben készítem. Ezúttal egy egybensült változat (stefániavagdalt) készült közepében egy szál sárgarépát rejtve.
A színe és a kinézete miatt is igazán vidám feltét lett, a mogyorótól pedig különleges, de nagyon harmonikus ízvilágú.


Mogyorós-sárgarépás stefániavagdalt
(2 őzgerincnyi adag)

500 g sárgarépa + 4-5 szál sárgarépa "tölteléknek"
200 g földimogyoró
300 g élesztőmentes tönkölyzsemlemorzsa (ennek híján a "rendes" zsemlemorzsa is jó, esetleg keverhetjük is a kettőt)
3 ek lenmagliszt
2 fej vöröshagyma
5 dl víz
só
bors
kömény
1, A lenmaglisztet 3-4 ek vízzel elkeverjük, félretesszük.
2, A sárgarépát és a hagymát megtisztítjuk, majd a mogyoróval együtt az aprítóban felaprítjuk.
3, A sárgarépás keverékhez adjuk a zsemlemorzsát, a lenmagos vizet, a fűszereket és a vizet.
4, Alaposan összegyúrjuk és kicsit félretesszük állni.
5, Addig a maradék sárgarépát kevés sóval megpároljuk.
6, Következik a fasírt összeállítása. Készíthetjük őzgerincformában is: két formát vékonyan kiolajozunk, beletöltjük a massza felét, középre belehelyezzük a sárgarépákat, majd a maradék masszával befedjük őket.

Készíthetjük viszont stefániavagdalthoz hasonló módon is: sütőpapírral vagy szilikonos sütőlappal bélelt tepsibe a massza feléből két hosszú téglalapot formázunk, a sárgarépákat a közepükbe igazítjuk, majd a maradék fasírtot a tetejükre formázzuk.
7, 200 fokos sütőben kb 40 percig sütjük, majd kihűtve szeleteljük.

Nálunk a sárgaborsófőzelék feltétje volt, de a főzelékeken kívül bármilyen körethez illik, vagy csak friss salátával fogyasztva könnyű ebéd vagy vacsora lehet.

Kölesfasírt - olaj-és gluténmentesen

Vannak olyan napjaim, amikor valahogyan nem kívánom a gabonát, csak valami egyszerű, könnyű ételre vágyom. Hosszú hónapok alatt rájöttem, hogy nagyon megfelel, ha ilyenkor nem mellőzök minden gabonát, csak gluténmentes ételeket készítek. Nem vagyok rá érzékeny, nincs tőle semmi bajom szerencsére, csak néha nem kívánom. Néhány ilyen gluténmentes nap után pedig olyan, mintha kicseréltek volna: tisztának és könnyűnek érzem magam, akárcsak egy jóleső böjt után.
Az elmúlt napjaim is így teltek az étkezés terén. Általában ilyenkor születnek az ehhez hasonló, elsőre talán kicsit furcsa ételek, amik egy hosszabb böjt után a visszaszoktatás időszakában is fogyaszthatóak (persze a böjt hosszának és típusának figyelembevételével).


Kölesfasírt
(kb. 12-14 darabhoz)

80-100 g köles (szárazon mérve)
1 nagy fej vöröshagyma
1-2 gerezd fokhagyma
5 ek. lenmagpehely
só
bors
kömény
majoranna
petrezselyem
kevés víz

1, A kölest háromszoros mennyiségű vízben feltesszük főni és addig főzzük, amíg meg nem puhul és az összes vizet fel nem szívja.
2, Ha megfőtt, hozzáadjuk az apróra vágott hagymákat, a lenmagpelyhet és a fűszereket. Ha szükségét érezzük, egy pár evőkanál vizet még adhatunk hozzá.
3, Alaposan összekeverjük és fedő alatt egy fél órát pihentetjük.
4, Kis gombócokat formázunk a kölesből, sütőpapírral vagy szilikonos sütőlappal bélelt tepsibe tesszük, kilapítjuk fasírtformára és 180 fokra előmelegített sütőben először 40 percig sütjük, majd megfordítjuk a köleskorongokat és még 25 percet hagyjuk sülni, amíg ropogós nem lesz.

Tálalhatjuk főzelékekhez feltétnek, vagy friss salátával egy könnyű ebéd gyanánt is. Én most köleshabarással készült tökfőzelékhez fogyasztottam.

Megjegyzés:
Ha lett volna itthon kölesliszt, vagy egy működő kávédaráló, hogy a kölest megdaráljam, biztosan tettem volna még bele néhány evőkanál lisztet, hogy kicsit szilárdabb állagú legyen. Természetesen, ha nem gluténmentes fasírtot szeretnénk készíteni, tönkölylisztet vagy egyéb lisztet is adhatunk hozzá.

Sárgarépás hajdinafasírt - olaj-és gluténmentes

Éppen ezt a hajdinafasírtot majszoltam a múlt héten, amikor Gitta felrakta a blogjára az ő nyers és fűszeres változatát. Közben, míg ezt a posztot írom, látom, hogy Klarkat is hajdinás bejegyzést írt a minap és néhány napja Benzsinél is hajdinagombóc készült. Úgy látszik, most mindenki hajdinát eszik...
Én is megkívántam, mert nagyon sok "nehéz" gabonát ettünk mostanában és már valami könnyű ételre vágytam sok-sok nyers zöldséggel. Így esett a hajdinára a választásom, amiből végül olaj nélkül sült fasírt lett.


Sárgarépás hajdinafasírt
(kb. 4-5 főre)

3 marék hajdina
3 szál sárgarépa
3 közepes fej hagyma
9 ek. hajdinaliszt
6 ek. lenmagpehely
só
bors
kömény
majoranna

1, A hajdinát beáztatjuk 2-3 órára. Nem kell neki sok, tényleg hamar megpuhul.
2, Az apróra vágott hagymát kevés vízben "megpirítjuk", hozzáadjuk az apróra darabolt (én aprítóval oldottam meg a répa aprítását) sárgarépát, a hajdina áztatóvizét és kevés sóval puhára pároljuk a zöldségeket.
3, Ha a répa is megpuhult, elfőzzük még róla a maradék vizet, hogyha szükséges, félrehúzzuk a tűzről, fűszerezzük és hozzáadjuk a hajdinalisztet, a lenmagpelyhet és még néhány evőkanál hajdinát.
4, A maradék hajdinát krémesre turmixoljuk és ezt is a répás keverékhez adjuk.

5, Alaposan összedolgozzuk a masszát és fél órát pihentetjük. A massza sűrűségét további hajdinaliszt hozzáadásával szabályozhatjuk.
6, A sütőt előmelegítjük 180 fokra, a tepsit kibéleljük sütőpapírral vagy szilikonos sütőlappal és a masszából kis gombócokat pakolunk rá. Kilapítjuk őket, hogy legalább az alakja legyen fasírthoz hasonló. :-)
7, Sütőben 20-25 percet sütjük, majd megfordítjuk a korongokat és további 10-15 perc sütés után készen vannak a zsiradékmentes, egészséges hajdinafasírtjaink.

Főzelékekhez feltétnek kiváló, diétázóknak friss salátával is finom ebéd lehet, de én most héjában sült krumplival és római salátaágyon kínált sárgarépás tzatzikivel tálaltam.

Steakburgonya és változatai

Nagyon szeretjük a steakburgonyát, mert gyorsan elkészül és fűszerezéssel, magvakkal vagy egyéb hozzávalókkal nagyon változatossá lehet tenni.


Steakburgonya
(kb. 5-6 főre)

8-10 közepes burgonya
kb. fél dl olaj
fűszerek ízlés szerint (nálam most bazsalikom, majoranna, só, bors, kömény)

1, A burgonyát megmossuk és héjastul a sütőben sütjük egy negyed órát.
2, Amikor már kihűlt annyira, hogy tudjuk darabolni, hámozás nélkül kockára vagy csíkokra vágjuk, egy tepsibe halmozzuk, befűszerezzük, ráöntjük az olajat és alaposan összekeverjük, hogy az olaj és a fűszerek is mindenhol bevonják a burgonyát.
3, Visszatesszük a sütőbe és 180 fokon addig sütjük, amíg a teteje finom ropogós nem lesz.

Lenmagos steakburgonya
(kb. 5-6 főre)

8-10 közepes burgonya
kb. fél dl olaj
fűszerek ízlés szerint (nálam most majoranna, só, bors, kömény)
lenmagpehely

Ugyanúgy készítjük, mint a steakburgonyát, csak a készre sütés után, ha kicsit kihűlt megszórjuk a lenmagpehellyel és összekeverjük. Ha száraznak érezzük, egy kevés olajat még adhatunk hozzá.
Lehet készíteni tört tökmaggal vagy napraforgómaggal ill. pirított szezámmaggal is.


Spenótos steakburgonya
(kb. 5-6 főre)

8-10 közepes burgonya
kb. fél dl olaj
fűszerek ízlés szerint (nálam most medvehagyma, só, bors, kömény)
2-3 marék friss spenótlevél apróra vágva

Ugyanúgy készítjük, mint a steakburgonyát, csak sütés előtt a fűszerekkel és az olajjal a medvehagymát (lehet szárított is) és a spenótot is hozzáadjuk, alaposan összekeverjük és készre sütjük.
Medvehagyma hiányában készíthető fokhagymagranulátummal is, de szerintem így volt igazán zamatos: nemcsak színben, de ízben is nagyon jól harmonizál a medvehagyma a spenóttal.