A múlt héten Erika közreműködésével megérkeztek a kék gyapjaim Mözsről, így egy-két lopott percemben haladgatok az Anyukámnak karácsonyra szánt takaróval. Hasonlatos lesz a Babooéhoz, de mégsem olyan. Ugyanis míg sárgából háromfélém volt, a kékből sikerült négyféle árnyalatot begyűjtenem, ezért azt gondoltam, hogy csak négyzetekből fog állni, nem horgolok a szélére, max. valamiféle egyszerű szegélyt csupán. Hogy a kész takaró méreteit tartani tudjam (kb. 110x110 cm), nem 9, hanem legalább 16, vagy talán 25 ilyen négyzetecskére lesz szükségem:o(
Jár az agyam, hogy az Anyósomnak is kellene egy ilyet készítenem, mondjuk zöldből. Még átgondolom a dolgot:o)
Végre Zita segítségével hozzájutottam egy kis Aldis zoknifonalhoz. Csodás fonalacska, nem bírtam ellenállni, és próbálkozom a zoknihorgolással. Legalább 4 horgolótű méretet kipróbáltam, míg végül a 4-es mellett döntöttem. Mivel Tündikémnek elég széles a lábfeje, sokat kell próbálgatni - még szerencse, hogy itthon van táppénzen - bontogatni, nem győzök könyvelni, hogy mikor mit csinálok. Jaj, csak ez a prototípus lenne már kész! Talán ma este a végére járok.
Csak most a kerti betakarítások miatt kicsit kevesebb időm, illetve energiám jut az alkotásra, most inkább a spájzpolcok feltöltésével vagyok elfoglalva. Tegnap csináltam Erős Pistát és Édes Annát, jobban mondva a kettő keverékét, enyhén csípős finomság került az üvegekbe. Töltöttem még káposztával paprikákat, ma pedig folytatom egy kis almapaprika bespájzolásával.
Mivel már kétszer nagyon finomságos kenyeret sikerült készítenünk, hamar elfogyott, így holnap megint kenyérsütés?o( Remélem, az a fránya dagasztógép végre tegnap este tökéletesítésre került, és bírni fogja a 8 kilónyi tészta dagasztását. Én - bevallom őszintén - a múlt héten majd becsináltam, míg összeállítottam. A gép kikészült, nem bírta a frekiváltó a gyűrődést. A mai kor háziasszonya ilyen puhány lenne, hogy 8 kg liszt feldolgozása fizikálisan teljesen kikészíti? A régiek valahogy jobban bírták. Vagy csak nem volt kinek nyavalyogniuk? Nem tudom.