Egy kis tavasz:o)

Itt vagyok már, nem vesztem el, csak serényen dolgoztam. Befejeztem mindkét megkezdett Lamináriámat uruguay-i lace fonalakból 4,5-es tűvel elkövetve. Eleinte azon aggódtam, hogy kevés lesz a fonal, ismerve a Lami falánkságát, így a kisebbik méretet készítettem. Aztán nagy meglepetésemre 4,6 dkg kimaradt a gombolyagból, ebből valószínűleg a nagyobbik is kitelne. Megpróbálni nem tudtam, mert mindkét kendő elég régen meg lett kezdve, és szinte egyszerre, egy nap eltéréssel fejeztem be őket. Imádtam mindkettőt kötni, csak az az utolsó, edging chart 2 ne lett volna. Az a rengeteg csavart sima meg dupla ráhajtás a halálom volt. De végül jól fenékbe rúgtam magamat, és elkészült mindkettő, így nem kell tovább rakosgatnom őket a kosárban.

A gyümölcsös, mert én ezt a színkavalkádot magamban annak neveztem - állandóan valami finom desszert jutott róla az eszembe - nem adja vissza a minta szépségét, a színek elnyomják azt, de ezt tudtam már az elején is. Eredetileg felül sima, szélen csipkés variációban gondolkoztam, de én sajnos - nem tudom miért - nem tudom szép egyenletesen kötni a harisnyamintát, ezért a kis kedvenc csillagmintával kezdtem, aztán gondoltam, találok ki hozzá valamit. Bucilla Betti akkoriban mutatta meg a Laminaria virágminta-Gail kombinációs kendőjét, amibe akkor nagyon beleestem, de azt gondoltam, az maradjon meg Bucillás ötletnek, nem lopkodok, majd kreatív leszek. Hát...ez elmaradt, így történt, hogy Lamináriaként fejezte be a gyümölcsös fonal.

A zöldeske eredetileg is Laminak készült Babookám kérésére.
Azt hiszem, egyenlőre jó mélyre teszem a mappámban a Lami-leírást, most egy kis szünetet tartok belőle.

Ezek pedig a legújabb munkáim, az egyik borzalmas, mármint készíteni: 3 ágú tolnai 9-es tűvel. Poncsónak készül, remélem, idejében kivégzem:o)

Pihentetésképpen kötök egy újabb zoknit, aminek a szép mintája a vaku miatt nem látszik. Amilyen peches vagyok, most kezdett el kisütni a nap, a fotókat meg már felszerencsétlenkedtem ide, és nincs idegzetem újból kezdeni. Ha elkészült, remélem, több türelmem lesz kivárni a természetes fényviszonyokat.

Van még egy-két megkezdettem illetve próbakötésem, azokkal viszont meg kell várnom a hétvégét, amikor is Baboo hazajön, és meg tudjuk beszélni a továbbiakat, ugyanis fölöslegesen nem óhajtok dolgozni.

Délka, és akinek még tetszik, innen a poncsó mintája, bár egy kicsit átalakítottam, mert így nekem széles volt, ezért az egyik szélső egységet levettem, illetve 3 sima csavarást tettem még bele, ahogy látszik is a fotón.

Jelmagyarázat:

- : fordított

l : sima

l l / l l : (a perjel utáni rész fölött egy csík van még): 2 sima a munka mögött, két sima, majd simán a segédtűn lévők is

- / l l : (a két sima felett van a csík): 1 fordított a munka mögött, 2 sima, majd fordítottan a segédtűn lévőt

l l \ - : (a két sima felett van a csík): 2 sima a munka előtt, 1 fordított, majd simán a segédtűn lévők

Bocsánat a jelmagyarázat "minőségéért, azt nem tudtam beszkennelni, mert még csak véletlenül sem egymás után következtek a jelmagyarázat több tizen jele között. Minden stimmelt, csak felső csíkot nem tudtam alkotni, kreatívságom akadályokba ütközött:o) Azért remélem, használható.

Hűen régi önmagamhoz és egy újabb díjo)

Kezdeti blogolós időszakomban általában csupán egy fél pár zoknit tudtam bemutatni, mindig csak nyafogtam, hogy idétlenül néz ki, meg nem sikerült meg ilyesmi. Most viszont örömömben mutogatok. Elkészült 1 darab csipkés zokni, Hedera névre hallgat. A leírás "magyarításáért" Krókuszt illeti a köszönet. Nagyon izgatta már a fantáziámat, így "gyorsan" elkészítettem. Érdekelt a fonal is, mert már gombóc korában látszott, hogy ő nem olyan, mint az előző kettő. Azért most is voltak megállapításaimo:) Csipkét kötni sokkal jobban szeretek síkban, mint körben, továbbá a csipkés zokni igazából egyszínű fonalból mutat jól. Mondjuk ezt eddig is tudtam:o)
A leírásban volt egy-két fekete foltom a sarokrész kialakításában, ezért ismét Jucuu leírásáhz folyamodtam ennek a zoknikötésben hagyományosnak, míg zokniviselésben kissé szokatlannak tűnő sarokmegoldás elkészítése miatt. Hú, ez a mondat már megint elég kacifántosra sikeredett. Sebaj, így maradt:o) Folyt.köv.

Ismét egy díjjal lettem gazdagabb. Talán meg sem érdemlem, de Macus barátném olyan szeretettel adta, hogy kénytelen voltam elfogadni:o) Távol állok én még ettől a címtől, de igyekezni fogok, hogy rászolgáljak. A korábbi játékoknál leírt szenvedéseim miatt kérlek Macus, ne haragudj rám, de nem adom tovább a szabályos módon. Akiket meg szeretnék nevezni, szoktak nálam nézelődni, fogják látni a nevüket, aztán ha gondolják, fogják és vigyék, szeretettel adom:o)

Macus - tehát vissza a feladónak. Etetőjében csoda guszta finomságokat mutat meg.
Moncsi - aki csodálatos sütiket, főleg hájasokat készít. Már lassan megfagyok a lakásban, mert az ablakot állandóan nyitva tartom, hátha erre szálldogál egy-két szelet Moncsi-süti:o)
Ercsu - Róla tudom, hogy finom kenyereket és egyebeket szokott sütni
Timici - Róla szintén tudom, hogy jobban szeret sütkérezni, mint főzni - minő hasonlóság:o)

Újabb szerelem:o)

Továbbra sem kívánok gasztroblogger lenni, attól még egy kicsit távol állok. Nem vagyok éppen egy konyhatündér, de azt sem mondanám, így 22 év asszonykodás után, hogy kezdő vagyok e téren. Sütni mindig is jobban szerettem, mint főzni, általában egy tetszetősnek tűnő receptet kipróbálok, és vannak már jó ideje beváltak is, amik - ha nagy nehezen nekidurálom magam - sűrűn előfordulnak nálunk. Elég sok gasztroblogok nézegettem már, vannak kedvencek, de a Limaráé most a legkedvencebb. Valami csodálatos receptjei vannak, és a kommentek számából ítélve nem csupán én vagyok a rajongója. Néhány napja lelkesen gyűjtögetem, mentegetem a recepteket, és ahogy kedvem-időm engedi, sorra ki is fogom próbálni őket.

Elég sokszor sütök kenyeret, többnyire a kenyérsütő gépben, elég jól szokott sikerülni, szeretjük. Aztán a nyáron, amikor is megépült a kemencénk, pék apukám receptje alapján készült a mindennapi betevő. Hát...a kemencében sütést még gyakorolgatni kell ezen a nyáron is, nagyon sok csínja-bínja van, ki kell tapasztani. Ettünk már onnan vert kenyeret, illetve kissé sápatag kenyeret is. Olyan istenien finom, igazi még nem sikeredett. Na, majd az idén!

Néhány napja azonban ilyen csodásan szép és finom kenyér kerül az asztalunkra, így készül. Ez a tegnapi, a mai még sültebb lett:o) Elképesztően guszta és finom! Ezt a receptet kemencében is ki fogom próbálni, az tuti.

És bármennyire hihetetlen - legalábbis nekem az volt - kacsasütő jénaiban sül:o) A fedele is rajta van ám sülés közben, itt most a fotózáshoz vetkőzött a kicsike:o)

A második kipróbált recept pedig a hajtovány. Eszméletlenül finom!!!

Azért a nagy konyhatündéreskedés mellett kötögetek is. Befejeztem egy újabb aldis zoknit. Élő modell hiányában gyorsan szabtam ki egy keménypapír modellt. Azért az igazin jobban mutat:o)

És amíg itt vacakolok ezzel a töltögetéssel, elkezdtem egy újabbat is:o)))

Ééééés igeeeeen...

... elkészült életem első, hordható, komplett pár kötött zoknija! Nagy szó ám ez nálam:o)
Nem akarok untatni senkit sem a részletekkel, szerintem egész jó lett. Persze, mint mindenen, ezen is lehet még kicsikét tökéletesíteni, de ez most ilyen.
Modellem a tegnap késő délután meglepetésszerűen hazaérkező Babbokám:o)
Fonal: Aldis zoknifonal, 75 % gyapjú, 25 % műszál, tű: 2,75-ös méret, lábméret:39-40, szemszám: 60.
Segítségemre volt Judit bejegyzése. Örök hála érte!

Minden kedves Olvasómnak nagyon kellemes, kötögetős-bökögetős (bocsi Melinda:o) hétvégét kívánok!

Ui: Reszkess, Melinda-fonalcsoda és Haruni, mert jövök:o)

Egy nagy-nagy felfedezés:o)

Képzeljétek, eljutottam odáig, hogy zavar a kötőtű kötés közben:o) Ti nem jártatok még így? Rájöttem, hogy ezidáig miért nem szerettem zoknit kötni. A kép bal oldalán látható hosszúságú kötőtű miatt. Kifejezetten zavar a munkában, akad egymásba állandóan. Sokkal de sokkal barátságosabb a jobb oldalon látható mini tűcske, épp illeszkedik a markomba, nem gabalyodik össze-vissza. Szóval egész élvezetes ez a zoknikötés:o) Meg a készülő mű is elég barátságosan néz ki, ugye? Nekem nagyon tetszik, és úgy néz ki, hogy nagyon klasszul sikerült a rövidített soros zoknisarok is.
Hogy miért kötök akkor a hosszúval is? A kérdés jogos. Nincs itthon a modellem, hogy próba után látnám már, mikor kell kezdeni a fogyasztást, potyára pedig nincs kedvem dolgozni. Így elkezdtem a párját is, nehogy tétlenkedésre ítéljem magam.

Várakozás

Két napja rendületlenül várom a postást! Még múlt hét csütörtökön interneten rendeltem fonalakat, úgy gondoltam, így egyszerűbb, mint összevárni az intéznivalót, és bemenni Debrecenbe. De sajna közbejött a hétvége. De ma már igazán itt lehetnének a szépséges fonalaim, amit rendeltem. Már nagyon szeretném elkezdeni a tervezett dolgaimat. Igaz, kevéske szabadidőmben kötögetem a türkiz zokni párját. A nagyon szuper Jucuu leírást kombinálom a http://kotes.gportal.hu/gindex.php?pg=26061101 található leírással. És persze kevesebb szemre is kezdtem, így talán kényelmesebb lesz. Egy picit szemrontó nekem ez a fonal, már lámpafénynél eléggé vibrálnak a szemek előttem. Meg az az igazság, hogy kacsingatok már egy másik színű fonal felé is. De ne legyek türelmetlen, főleg, ha ma meghozza a postásnéni a várt dolgaimat. Akkor zokni félre, és jön a piros-fehér-fekete kombináció innen: http://ancsanaplo.blogspot.com/search/label/kötés. Egy gyors fotó, hogy most éppen hol járok.