VKF! XXVI. Nyári előételek 2. Polipsaláta krumplival és brokkolival

Polipsaláta krumplival és brokkolival

Hozzávalók:

• 1 kb. 800 g-os polip
• 3-4 közepes nagyságú krumpli
• 200 g brokkoli
• 1 zellerszár
• 1 sárgarépa
• 1 közepes fej hagyma
• 1 ek. vörösborecet
• 1 csokor petrezselyemzöld
• 1 babérlevél
• 1 és 1/2 citrom
• kiváló minőségű extraszűz olívaolaj
• só
• frissen őrölt feketebors

Az itt leírt módon tisztítsuk meg a polipot.
Egy fazékban forraljunk vizet egy kevés sóval, dobjuk bele a babérlevelet, a sárgarépát, a zellert. Amikor a víz forr, merítsük bele a polipot kétszer-háromszor majd főzzük kb. 1 órán keresztül és hagyjuk a főzővízben kihűlni. (Általában 30 perc főzési időt szoktak számolni 3-400 g polipra.)
A hagymát vágjuk apró kockára és egy kevés olívaolajon dinszteljük meg, majd adjuk hozzá a felaprított petrezselyemzöldet, és pirítsuk nem több, mint 1-1,5 percig.
A krumplit hámozzuk meg, kockázzuk fel, és sós vízben főzzük puhára. (Ha kiflikrumplival dolgozunk, akkor főzzük meg héjastól, majd hámozzuk meg, és vágjuk karikára.)
A megmosott, rózsáira szedett brokkolit szintén sós vízben főzzük roppanósra.
Amikor a polip teljesen kihűlt, vegyük ki a vízből, húzzuk le a bőrét (a lábain lévő tapadókorongok környékén akár rajta is hagyhatjuk), vágjuk kisebb darabokra, adjuk hozzá a brokkolit, a krumplit, és a petrezselymes hagymát. Ezután sózzuk, borsozzuk, locsoljuk meg a citromlével és a vörösborecettel, és óvatosan, hogy a zöldségeket össze ne törjük, keverjük össze az egészet. Langyosan tálaljuk!

VKF! XXVI. Nyári előételek 1. Polipsaláta

A Vesta által megirdetett XXVI. VKF! épp kapóra jött, mert ugye nincs is nagyszerűbb előétel egy tengerparton eltöltött forró nyári nap után, mint egy hűvös teraszon elköltött polipsaláta. Két verziót hoztam: a krumplis-brokkolis akár télen is jólesik, az egyszerű, petrezselymest kimondottan nyárra ajánlom! Remélem, nem nagy baj, hogy most publikálom a recepteket, de indulás előtt vár még rám egy szülésfelkészítő tanfolyás, torna, kis kórházi ez meg az, no meg persze a pakk elkészítése. Szombat reggel pedig már úton leszek a naffényes Magyarország felé, ami pedig a hétvégéből marad, azt szeretném a régesrég látott családommal tölteni.
Mindenkinek kellemes nyári előételeket kívánok! ;-)

Polipsaláta

Hozzávalók:

• 1 kb. 800 g-os polip
• 1 csokor petrezselyemzöld
• 1 babérlevél
• 1 citrom
• 1 gerezd fokhagyma
• kiváló minőségű extraszűz olívaolaj
• só
• frissen őrölt feketebors

Mindenekelőtt tisztítsuk meg a polipot. Fordítsuk ki a fejét, mossuk ki alaposan a benne lévő fekete színű részt. Lehetőleg egyben szakítsuk le az itt lévő zsákocskát, amiben a polip belsőségei vannak, aztán vágjuk ki a szemeit és a száját is. Ha vízben főzzük a polipot -márpedig most vízben főzzük- a bőrét nem szükséges lehúzni. Anyósom általában mégis megteszi, de mivel nem könnyű feladat, én mióta tudom, hogy nem muszáj, inkább nem próbálkozom vele.
Egy fazékban forraljunk vizet egy kevés sóval, dobjuk bele a babérlevelet, majd merítsük a vízbe a polipot kétszer-háromszor, harmadszorra hagyjuk a polipot a forrásban lévő vízben. (Gondolom ez a merítkezés valami mágikus szertartás lehet, bár sokan azt mondják, hogy a polip karjai csak így fognak szépen összegöndörödni.) Főzzük a polipot kb. 1 órán keresztül és hagyjuk a főzővízben kihűlni. Általában 30 perc főzési időt szoktak számolni 3-400 g polipra. Állítólag ha nem a főzővízben hagyjuk kihűlni, akkor megkeményedik. Nem tudom, hogy ez is csak legenda-e, én eddig még nem mertem kipróbálni. :-)
Amikor a polip teljesen kihűlt, vegyük ki a vízből, húzzuk le a bőrét (a lábain lévő tapadókorongok környékén akár rajta is hagyhatjuk), vágjuk kisebb darabokra, locsoljuk meg egy kevés olívaolajjal, a citrom levével, borsozzuk, szórjuk meg az apróra vágott petrezselyemzölddel, és adjuk hozzó a félbe vágott fokhagymagerezdet. Egy kanállal alaposan keverjük össze az egészet, rakjuk hűtőbe, és kb. 1-2 órán keresztül hagyjuk, hogy az ízek összeérjenek. Tálalásnál ne felejtsük el a fokhagymadarabokat eltávolítani és friss citromot kínálni mellé!

Tengeri sügér zöld szószban

Biztos már mindenkinek a könyökén jön ki, de azért még egyszer leírom: a hal élet, erő, egészség, következésképp együnk minél több halat!
Tadáááám, a halkampány következő darabja:

Tengeri sügér zöld szószban

Hozzávalók 2 személyre:

• 1 közepes tengeri sügér
• 2 db olajban eltett ajókagyűrű
• 1 citrom leve
• néhány levél majoranna
• 1 kisebb csokor petrezselyemzöld
• 1 gerezd fokhagyma
• 1 dl extraszűz olívaolaj
• 1 dl száraz fehérbor
• só
• bors
• 2 ek. zsemlemorzsa
• 1 ágacska rozmaring
• 2 zsályalevél

A tenegri sügért megpucoltam, kibeleztem, és alaposan leöblítettem.
A zsemlemorzsa, a rozmaring és a zsálya kivételével az összes hozzávalót egy magas falú keverőtálba tettem, majd merülőmixerrel pépesítettem.
Egy tűzálló tál aljára raktam egy réteget a zöld szószból, ráfektettem a halat, megszórtam zsemlemorzsával, és végül betakartam a maradék szósszal. A hal mellé raktam a rozmaringágat és a zsályaleveleket, és 190 fokra előmelegített sütőben készre sütöttem.

(Majdnem) Minden napra egy tészta Nr 38 - Tagliatelle garnélafarokkal és sültpaprikával

Az Enciklopédiából. Szent Jakab kagyló helyett rákfarokkal.

Tagliatelle garnélafarokkal és sültpaprikával

Hozzávalók:

• 320 g tagliatelle
• 12 friss garnéla farok
• 1 piros színű kaliforniai paprika
• 1 sárga színű kaliforniai paprika
• 1 vöröshagyma
• extraszűz olívaolaj
• 1 dl hal alaplé (mivel gyakran eszünk halat, nálam ez szinte mindig van pici dobozokban lefagyasztva a mélyhűtőben)
• 1 közepes paradicsom (lehetőleg olyan fajta, amelyiknek kevés magja és leve van)
• néhány levél bazsalikom
• só
• bors

Egy villát vagy egy kisebb nyársat beleszúrtam a paprikákba, majd óvatosan, a tűzhely lángja fölé tartottam, és addig sütöttem, amíg a paprikák héja megbarnult. Ezután a paprikákat papírzacskóba tettem, megvártam míg kihűlnek, végül lehántottam a héjukat, kiszedtem a magokat és a vastag ereket, majd a megtisztított paprikahúst vékony csíkokra vágtam. (A papírzacskós megoldás azért kell, mert így a héj könnyen elválik a paprika húsától.)
A rákfarkakról lehántottam a vékony páncélt, és egy fogvájó segítségével kiszedtem a farkakban végigfutó fekete színű vékony belecskét.
A hagymát felkockáztam, egy kevés olajon megpirítottam, hozzáadtam a csíkokra vágott paprikát, az apró kockára vágott paradicsomot, a megtisztított rákfarkakat, a kis darabokra tépkedett bazsalikomleveleket, végül sóztam, borsoztam, meglocsoltam a hal alaplével, és az egészet kb. 3-4 percig főztem.
Ezalatt a tagliatellét lobogó, sós vízbe dobtam, „al dente” leszűrtem, összeforgattam a rákfarkas-paprikás szósszal és azonnal tálaltam.

Tagliatelle con code di gamberi e peperoni

Ingredienti:

• 320 g tagliatelle
• 12 code di gamberi
• 1 peperone rosso
• 1 peperone giallo
• 1 cipolla
• olio d'oliva extravergine
• 1 dl di fumetto di pesce
• 1 pomodoro
• 1 mazzetto di basilico
• sale
• pepe

1. Abbrustolite i peperoni sulla fiamma, quindi metteteli in un sacchetto di carta e lasciateli intiepidire. Toglieteli dal sacchetto e privateli dalla pelle, dei semi e dei filamenti interni, tagliandoli a listarelle.
2. In una padella antiaderente rosolate la cipolla tagliata a cubetti, aggiungete i peperoni, il pomodoro sminuzzato, le code di gamberi, e le foglie di basilico tritate. Salate, pepate, bagnate con il fumetto di pesce e fate cuocere per circa 3-4 minuti.
3. Lessate la pasta, scolatela al dente, mescolatela con il sugo e servite subito.

Marinált bébi tintahal vaslapon

Amikor ez a tészta készült, a fél kg bébi tintahalkupacból maradt egy kb. két főre elegendő adag. Nem gondolkodtam sokáig, hogy mit kezdjek velük: egyenként megszárítottam mindegyiket, megszórtam egy marék apróra vágott petrezselyemzölldel, frissen őrölt borssal, majd meglocsoltam néhány ek. extraszűz olívaolajjal és fél citrom levével. Az egészet lefedve hűtőbe raktam, este pedig vaslapon 2-3 perc alatt készre sütöttem. Grillezett padlizsánnal könnyű vacsora lett belőle.

Keresztelő és meglepetés

Mióta elkezdett érni anyósék kertjében a cukkini egyfolytában a kedvenc nyers cukkinisalátám jár az eszemben. Terhesség, óhajok, sóhajok, szép, zöld cukkinifelhős álmok ide vagy oda, mégsem kunyerálhattam el tőlük az első terméseket!

Aztán jött az én legkisebb olasz nipotinom, Kislőrinc keresztelője, és láss csodát! Mi volt az előételek között? Az bizony! A hetek óta annyira vágyott cukkinisalátám! Ez múlt vasárnap volt. Azóta már kétszer készítettetm. ;-)

A recept szégyenletesen egyszerű, de mégis leíom, hiszen a huszonvalahány Magyarországon töltött év alatt sohasem jutott eszembe elkészíteni. Hátha más is így van vele.

Cukkinisaláta

Hozzávalók:

• 4 db cukkini
• 50 g pármai sonka/speck/aki kicsit füstölt ízre vágyik saurisi sonka, de mehet bele húsos füstölt szalonna is, ezzel azonban csínján bánjunk, mert elronthatja az egészet
• só
• frissen őrölt bors
• extraszűz olívaolaj
• vörösborecet (próbáltam már többféle ecettel is, de azt az igazi, házias ízt, csak a legegyszerűbb, 6%-os vörösborecettel sikerült elérni)

A sonkát apró csíkokra vágtam, a cukkinit nagylyukú reszelőn lereszeltem. A kettőt összekevertem, sóval, frissen őrölt borssal, egy kevés vörösborecettel és olívaolajjal ízesítettem.

Ennyi. :-)

A legfinomabb tavaszi/nyári saláta!

Ha szalonnával készítjük, ezt vágjuk nagyon vékony, apró csíkokra, süssük ki a zsírját, a sült szalonnacsíkocskákat keverjük össze a lereszelt cukkinivel, és az egészet sóval, borssal, vörösborecettel és az olívaolaj helyett a szalonnából kisült zsírral ízesítsük!

Cukkini helyett nem túl apróra tépkedett fejessaláta levelekkel is próbálkozhatunk.

Természetesen megörökítettem a többi fogást is, bár egyhamar biztos nem fogjuk elfelejteni. (Az „alta cucina” meg a "molecolare" is bőőőőven elbújhat! A "cucina casalinga"-tól nincs jobb az egész világon! ;-)

Fűszeres kacsazsírban sült kenyérkockák

Palacsintatésztában sült cukkinivirág

Házi sonka vajban sült polentakockákkal (ez volt az egyik legjobb rész! :-))

Házi friulán szalámi

No, ez valószínűleg nem házi "termés", amolyan disznósajt szerű felvágott paprikával, savanyú uborkával

Sonka salátaágyon crema di balsamicoval

A három első fogás közül az első kettő: paradicsomos-kolbászos penne (nagyon, nagyon nagy kár, hogy nem helyben készült tagliatellével készült, igaz, csak valami hiba csúszhatott a rendszerbe, mert az utánunk érkezett vendégsereg már azzal kapta), cukkinivel ill. cukkinivirággal töltött crespelle

Spárgás rizottó

Tejben-vajban sült sertésszűz

Hagymás babsaláta (saját kertben termett babból!), zöldsaláta, sült krumpli fotó nélkül

Habkönnyű tésztás gyümölcstorta, még habosabb és könnyűbb vaníliás-mazsolás krémmel

Az agriturismo címe (ha esetleg valaki erre jár és éhezik :-))

La di Madot

Via Santuario 48

Codroipo frazione Lonca (UD)

Tel.: 0432 908 029

Nyitva: egész évben pénteken, szombaton, vasárnap és hétfőn ebéd ill. vacsoraidőben

AUGURONI, PICCOLO LORENZO!!!

Burratine pácolt olívabogyóval, koktélparadicsommal és paprikával

Felfedeztem a közelben egy nagyon szimpatikus sajtboltot. Ott találtam ezeket a burratinákat. Persze, ne akarjuk összehasonlítani a pugliai igazi burratával, de azért északi utánzatként nem rossz. A burratát nevezhetjük a mozzarella (nagy)testvérének. A hasában egy tejszínes-vajas, krém lapul, s a sajtba vágva ez a sűrű, fehér folyadék, boldogan kibuggyan, nekünk pedig nincs más teendőnk, mint friss, ropogós héjú kenyeret tunkolni a kráter kellős közepébe. Szerintem sóval, borssal fűszerezve, és egy kevés kiváló minőségű olívaolajjal meglocsolva a legfinomabb.
Tegnap kicsit variáltam a már megszokott, egyszerű recepten, így született meg az előételként, de nyáron hideg második fogásként is szervírozható

Burratine pácolt olívabogyóval, koktélparadicsommal és paprikával

Hozzávalók:

• 4 db burratina v. 1 db burrata
• 1 piros és 1 sárga színű kaliforniai paprika csíkokra vágva
• 10-15 db zöld és fekete olívabogyó sós lében (lehetőleg nagy szemű, egész)
• kiváló minőségű extraszűz olívaolaj
• só
• frissen őrölt bors
• szárított oregánó
• néhány levél friss bazsalikom
• 10 db koktélparadicsom
• kenyér pl. ciabatta, vagy baguette

A burrata és a koktélparadicsomok kivétel az összes hozzávalót összekeverem, és egy fél napon át állni hagyom.

A. változat:

A burratákat egy nagy tányér közepére rakom, sózom, borsozom, mellé-köré helyezem a marinált olívabogyókat és a paprikacsíkokat. A koktélparadicsomot felkarikázom, ezeket is a burrata köré teszem, és meglocsolom őket egy kevés páclével.
Az egészet meglocsolom egy kevés olívaolajjal, és azonnal tálalom.

B. változat

A burratákat egy tányér közepére rakom, sózom, borsozom.
A koktélparadicsomokat nagyon apró kockára vágom, levét lecsöpögtetem, majd a paradicsomkockákat összekeverem a szintén felaprított, marinált olívabogyóval és a paprikával.
A kenyeret 2-3 cm vastag szeletekre vágom, a szeletek egyik oldalát megpirítom, majd megfordítom őket, és mindegyikre egy evőkanálnyi aprított, marinált zöldséget ill. egy tk. olívaolajat teszek. Az így megrakott kenyérszeleteket még 2-3 percre visszrakom a sütőbe, végül a még forró szeleteket a burraták köré helyezve tálalom.

Mamma is írt nemrég a burratáról. (Neki volt igazi, liliomlevélbe csomagolt is! ;-)

(Majdnem) Minden napra egy tészta Nr 36 - Pantacce bébi tintahallal és füstös zöldborsóval

Mostanában igyekeszem heti 2-3 alkalommal halat vagy valamilyen tengeri bogyót enni. Azt mondják, kell a sok Omega 3 a babáknak. „Okosak” lesznek tőle. ;-) No, ezt majd még meglátjuk...
A két fix halnap a hétfő és a szombat. Hétfőn hal halat veszek, és általában második fogásként tálalom, szombaton inkább kagylót, rákot, tintahalat, ezek ugyanis tényleg, szinte percek alatt elkészíthetőek, és mivel hétvégén igyekszem minél több időt Emberrel tölteni, nem szeretem, ha a fél nap főzéssel telik el.
A heti harmadik halevés -ha van- a különböző halkonzervekre korlátozódik, amit vagy egy kevés apróra vágott kapribogyóval és petrezselyemzölddel szórok meg vagy pedig valamilyen formában tésztaszósz lesz belőle.
Természetesen terhesség alatt azért oda kell figyelni az elfogyasztott halmennyiségre. Az orvosok nem javasolják, hogy a kismamák túllépjék a heti 350 g-ot, a halakban felhalmozódó higany miatt, ami károsan befolyásolhatja a baba idegrendszeri feljődését. Kerülendőek a nagyméretű halak, mint pl. a kardhal, a cápafélék, és a világos húsú tonhal.
Múlt szombaton egy jó adag apró tintahalra tettem szert, és meg kell, hogy mondjam, egy egészen kevés füstölt sonkával olyan különleges ízhatást sikerült elérni, hogy még Ember is azt mondta: „Ilyet ehetnénk holnap is!” - pedig ritkán történik meg, hogy két nap egymás után ugyanazt esszük. (Ez egyébként a legtöbb olasz családban így van; s aki nem lakik jól, az ebéd végén általában a sajthoz nyúl...)
Eredetileg zöldborsós tintahal salátát szerettem volna készíteni, de mivel elég későn értünk haza a szombat délelőtti körútunkból, úgy döntöttem, hogy inkább legyen egy gyors tészta, talán valamivel több a szokásosnál, így utána már nem kell második fogást készíteni, bőven elég lesz egy jó adag frissen szedett zöldsaláta -annál is inkább, mert délutánra grillmókára voltunk hivatalosak.
Adott volt tehát a zöldborsó, a bébi tintahal, no meg egy kis elő-grill-hangulat. Közben azon járt az eszem, hogy vehettünk volna rendes tintahalat, és este felrakhattuk volna a rácsra...meg eszembe jutott a múlt heti füstölt sonkás borsó, amit ha jól emlékszem, roston csirkemellhez készítettem... Igen, innen már egyenes őt vezetett ahhoz, hogy a fejemben kavargó ízeket összekapcsoljam! Így született meg a

Pantacce bébi tintahallal és füstös zöldborsóval

Hozzávalók (nagy négyfős adag lesz!):

• 320 g pantacce
• 320 g bébi tintahal megtisztítva
• 200 g hámozott, darabolt paradicsom
• 2 gerezd fokhagyma
• extraszűz olívaolaj
• 60 g füstölt sonka (Bőven elég! Ez azért nagyon fontos, mert ha eltúlozzuk a füstölt sonka mennyiségét, akkor az egész étel frissessége elvész. Többször tapasztaltam, hogy otthon, a nagy kinti főzéseknél sokan hihetetlen mennyiségű füstölt szalonnával, sonkával „bolondítják meg” egy-egy étel alapját. A végeredmény pedig füstölt szalonna ízű paprika és paradicsom = lecsó, füstölt sonka/szalonna ízű hús = pörkölt, stb. stb. Persze, biztos van, aki így szereti, de akkor már nem érdemesebb elővenni egy darab isteni finom szalonnát és felkockázva, friss kenyérrel, egy pohár borral/sörrel megenni?)
• 80 g fagyasztott apró szemű zöldborsó (természetesen borsószezonban frisset használok, bár ebben az esetben a főzési idő kissé módosulhat a borsó érettségétől függően)
• egy csokor petrezselyemzöld
• 0,5 dl száraz fehérbor
• só (ha szükséges)
• fehérbors

A fokhagymát és a vékony csíkokra vágott füstölt sonkát egy kevés olívaolajon kissé megpirítom, meglocsolom a fehérborral, majd hozzáadom a zöldborsót, a lecsöpögtetett, paradicsomdarabokat, a 3-4 mm vékonyra felkarikázott bébi tintahalakat, egy kevés fehérborsot, majd az egészet kb. 5-6 percig főzöm. Ekkor hozzáadom a petrezselyemzöldet, ha szükséges, sót, és közepes lángon még 1-2 percig hagyom főni. Közben a tésztát kifőzöm, „al dente” leszűröm, összekeverem a tintahalas szósszal, egy hangyányi olívaolajat csorgatok a tetejére, és azonnal tálalom.

A füstölt húsért ezer hála és köszönet Kriszta barátnémnak! (No meg persze az apukájának! ;-)

Sáfrányos rizottó zöldspárgával

S hogy valami ennivaló is legyen, mert ugye gasztroblog ez vagy miaszösz (lassan már inkább szösz), álljon itt egy spárgás recept. Még valamikor március végén készült, itt akkortájt kezdődött a spárgaszezon, ami még mindig javában tart, úgyhogy egyelőre úgy tűnik, nem késtem le semmiről...

Sáfrányos rizottó zöldspárgával

Hozzávalók:

• 400 g zöldspárga
• 4 kávéscsésze rizottóhoz való rizs (Carnarolit használtam)
• extraszűz olívaolaj
• 2 tk. vaj
• 1 vöröshagyma
• 1 gerezd fokhagyma
• 1 dl száraz fehérbor
• zöldség alaplé
• só
• frissen őrölt bors
• 2 ek. frissen reszelt parmezán
• egy csipetnyi sáfrány

A spárgát megtisztítom, a fejeket levágom, félreteszem, a szárakat felkarikázom.
Egy lábasban felmelegítem a zöldség alaplevet, és elkeverem benne a sáfrányt.
A hagymát és a fokhagymát apróra vágom, majd egy kevés olívaolajon és a vaj felén üvegesre párolom. Hozzáadom a rizst, kissé megpirítom, felöntöm a fehérborral, és nagy lángon folyamatosan kevergetve addig főzöm, amíg az alkohol elpárolog belőle. Kevés borsot adok hozzá, majd a forró sáfrányos zöldség alaplével időnként meglocsolva kb. 10-12 percig főzöm. Ekkor hozzáadom a spárgakarikákat és a fejeket, végül az egészet készre főzöm. (Ez további kb. 8 perc, ami természetesen rizstől ill. spárgától függ. Ha nem vagyunk biztosak benne, hogy a spárga zsenge, előbb főzzük roppanósra a zöldség alaplében, amivel majd a rizottót felöntjük, és a spárgát csak a főzési idő végén adjuk a rizshez.)
A rizottóhoz végül hozzáadom a reszelt parmezánt és a maradék vajat, ha szükséges sózom, alaposan összekeverem, és azonnal tálalom. A tányéron még tekerek rá egy kevés fekete borsot.

Majonézes brokkolisaláta sajtkosárkában

A „januárban postolni!” mappából szedtem elő ezt a receptet. A salátában semmi extra nincs, mindeni készítheti azzal, amit szeret, vagy épp azzal, ami éppen kéznél van. Nálam volt benne párolt brokkoli, kevés hagymán pirított gomba és fekete olívabogyó, a majonézes mismásban tejföl, itthon készült majonéz, mustár, só, bors, citromlé, kevés porcukor. Emlékszem, vendégek jöttek és már előre megbeszéltük, hogy valami majonézes saláta mindenképpen lesz, csak épp azt nem tudtam még, hogy miben tálaljam. Akkortájt épp tökös gnocchi lázban égtem, kerestem „Az Igazit”, és Christian blogjában a tökös recepteket bámulva megakadt a szemem a sajtkosárkán, amit a gnocchi mellé biggyesztett. No, innen már egyenes út vezetett a krémes-majonézes-saláta és a roppanós sajtkosárka kiváló összhangjához.

Kicsit babrás, kicsit könyökig zsírosak leszünk a megolvadt sajttól, kicsit törékeny (bár ez azért nem olyan nagy probléma, mert közben a letört széleket szépen elropogtathatjuk ;-) de nagyon mutatós, és „fa il suo effetto”, a vendégek pedig agyon fogják dísérni gyöngy kezeinket!
Közben találtam egy nagyon szimpatikus receptet is, szintén olvasztott Parmezánból: rakjunk sütőpapírrra egy mástól kellő távolságra 1-2 ek reszelt parmezánt, szórjuk meg mandulával, a sütő grill programján süssük néhány percig, vegyük ki, várjuk meg míg a mandulás sajt megszilárdul, és gesztenyemézzel meglocsolva szervírozzuk. Ezt mindenképpen ki kell próbálnom!

Na, de visszatérve a kosárkákhoz:

Parmezán kosárkák

Hozzávalók:

• 12 ek. frissen reszelt parmezán

Egy felhevített serpenyőbe rakjunk 3 ek. reszelt parmezánt, várjuk meg míg teljesen elolvad, majd egy konyhai lapát segítségével emeljük ki a serpenyőből és lehetőleg anélkül, hogy rákvörösre égetnénk a kezünket, simísuk a sajtkorongot egy felfordított pohár aljára, és óvatosan, hogy a sajt ne törjön apró darabokra, nyomkodjuk a széleit a pohár falához.
Amikor a sajt teljesen megszilárdul, vegyük le a pohárról, és tálaljunk benne azt, amihez éppen kedvünk van.

Bresaola tekercsek fehér spárgával

Íme az ígért tavaszi/húsvéti előzetes saját étteremalakítás nélkül :-):

Bresaola tekercsek fehér spárgával

Hozzávalók:

• 8 szelet bresaola (A bresaola pácolt, szárított, érlelt hús, elsősorban marhából ill. lóból készítik, én most ló bresaolát vettem, és mivel túl vékonyra szeletelték, és úgy tűnt, nem bírta volna el a tölteléket, egy-egy tekercshez két szeletet használtam fel, így nem 8 hanem 16 szelet kellett a műhöz. Gabojsza nemrég itt írt a pastramáról, ami nagyon úgy tűnik, a bresaola rokona. :-)
• 200 g krémes kecskesajt
• 8 db fehér spárga
• egy csokor petrezselyemzöld
• metélőhagyma
• néhány levél bazsalikom
• bors
• ½ citrom leve
• 1 kk. mustár
• 4 ek. olívaolaj
• a díszítéshez 2 főtt tojás

A spárgákat megpucoltam, sós vízben kb. 15 percig főztem, és hagytam kihűlni.
A kecskesajtot összekevertem 2 ek. olívaolajjal, hozzáadtam az apróra vágott bazsalikomot, petrezselyemzöldet és a metélőhagymát, majd a kencéből a kiterített (dupla) bresaola szeletekre raktam egy-egy evőkanálnyit. Erre fektettem a spárgákat úgy, hogy alul-felül kilógjanak, végül a szeleteket ráhajtottam a spárgákra. A tekercseket egy tányérra rendeztem, főtt tojással, rozmaringgal és bazsalikomlevelekkel díszítettem.
A maradék olajat összekevertem a citromlével, a mustárral és a borssal, és tálalásnál a tekercsekre locsoltam.

Involtini di bresaola con asparagi bianchi

Ingredienti:

• 8 fette di bresaola
• 200 g di formaggio caprino cremoso
• 8 asparagi bianchi
• un mazzetto di prezzemolo
• erba cipollina
• basilico fresco
• pepe
• il succo di ½ limone
• 1 cucchiaino di senape
• 4 cucchiai di olio extravergine di oliva
• 2 uova sode per decorare il piatto

1. Pulite gli asparagi e lessateli per circa 15 minuti.
2. Lavorate in una ciotola il caprino con due cucchiaini di olio fino a renderlo cremoso. Unitevi il prezzemolo, il basilico e l'erba cipollina lavati e tritati, amalgamate tutto e spalmate il composto al centro delle fette di bresaola.
3. Adagiate un asparago sulle fette spalmete con il formaggio in modo che spuntino all'estremitá, quindi arrotolatele e sistematele su un piatto da portata. Decorate gli involtini con delle uova sode, alcune foglie di basilico e rosmarino.
4. Emulsionate in una ciotola l'olio rimasto, il succo di limone, la senape, e il pepe e servite la salsa insieme agli involtini.

Aranydurbincs zöldbabbal és gombával

A nagy étteremalakítás közben úgy tűnik, az ámítógépem ámít, bár amíg képes csupán így játszani velem, jól van. Történt ugyanis, hogy múlt héten pénteken délután idekuporodtam recepteket írni, de a gép bemondta az unalmast, és közölte, hogy márpedig ő nem hajlandó „bekapcsolódni”...sem a munkámba, sem a receptírásba, de még saját magába sem. Mondanom sem kell, hogy a hetvenvalahány publikálatlan recept, ill. kép egyik pillanatról a másikra való esetleges eltűnése enyhén szólva sokkolt, így kértem-könyörögtem, „Csak most az egyszer ne hagyj cserben!” és lám-lám, megesett rajtam a computer-szív, és kaptam tőle egy (remélem nem utolsó) esélyt. Azóta amikor van időm, nem csinálok mást, mint szelektálok, rendezek, takarítok, és persze e-dobozolok, mint szájber-Tóték. Ha minden jól megy, mindjárt menthető lesz az anyag, és akkor aztán én leszek Az Őrnagy!
No, azért nem jöttem üres kézzel: hoztam egy tegnapi halas ételt aranydurbincsból (szerintem a tengeri sügér után a második legfinomabb hal), meg itt van végre a már megígért színes-tavaszos-(akár)húsvétos előétel is.

Aranydurbincs szezámmagos zöldbab-gomba körettel

Hozzávalók 2 személyre:

• 1 kb. 500 g-os aranydurbincs
• 100 g zöldbab
• 100 g gomba
• 1 kis fej hagyma
• 0,5 dl extraszűz olívaolaj
• 1 dl száraz fehérbor
• 2 evőkanálnyi szezámmag
• 1 zsályalevél
• 2 kisebb ág rozmaring
• őrölt koriander
• só
• frissen őrölt bors
• 1 citrom

A halat megpucoltam, beleit eltávolítottam, majd folyó víz alatt alaposan átmostam. Enyhén sóztam, borsoztam, a hasába tömködtem egy zsályalevelet, egy kisebb ág rozmaringot és három vékony szelet citromot. A másik zsályalevelet és néhány rozmaringlevélkét apróra tépkedtem és a hal mindkét oldalát bedörzsöltem vele.
A szezámmagot megpirítottam.
A hagymát apróra vágtam, az olajon üvegesre pirítottam, majd meglocsoltam a fehérbor felével, hozzáadtam a zöldbabot (még találtam egy utolsó üveggel a nagyikám féle télire eltett igazi hazai zöldbabból!), majd amikor ez félig megpuhult, a megtisztított, vékonyra szeletelt gombát is. Sóval, borssal, őrölt korianderrel fűszereztem, 2-3 percig főztem, majd az egészet átpakoltam egy nagyobb tepsibe, ráfektettem a már befűszerezett halat, a zöldségekre néhány szelet citromot raktam, és előmelegített sütőben, 190 fokon kb. 25 percig sütöttem. Tálalás előtt a pirított szezámmagot a zöldségekre szórtam.

Kakukkfüves tojással és paprikával töltött csirkemell

A következő recept (épp csak egy kevés módosítással) az IO CUCINO szeptemberi számából való. Bennem – talán a színek miatt – inkább tavaszváró hangulatot mintsem őszt idéz. Fontos!: másnap is finom (nálam ritkán fordul elő a másnapos étel ;-), és néhány levél zöldsalátával még a húsvéti hidegtálas asztalon is megállja a helyét.

Kakukkfüves tojással és paprikával töltött csirkemell

Hozzávalók:

• 1 egész csirkemell (kb. 600 g)
• 4 tojás
• 1 piros színű kaliforniai paprika
• 1 gerezd fokhagyma
• petrezselyemzöld
• kakukkfű
• extraszűz olívaolaj
• só
• bors

A csirkemellet kétfelé vágom, a középen lévő csontot kiveszem, majd mindkét fél mellet egy éles késsel keresztben bevágom, végül szétnyitom őket, mint egy könyvet. Az így kapott hússzeleteket enyhén kiklopfolom, úgy, hogy a hús lehetőleg mindenhol egyforma vastagságú legyen, végül sózom, borsozom.
A tojásokat felverem, hozzáadom az apróra vágott petrezselyemzöldet; sóval, borssal, kakukkfűvel ízesítem, majd forró olajon négy, kb. egyforma méretű kerek lapot sütök belőlük.
A paprikát nagyon apró kockára vágom, és 1-2 ek. olívaolajon kissé megpirítom.
A kiterített hússzeletekre 2-2 sült tojást fektetek, majd ráhalmozom a paprikakockákat.
Ügyelve arra, hogy a töltelék ne kukucskáljon ki, a hússzeleteket feltekerem, és egy darab alufóliába jó szorosan feltekerem.
Innen több lehetőségünk is van:
forrásban lévő vízbe dobjuk, és megfőzzük (mivel a sütőm foglalt volt, én főztem), 200 fokos sütőben megsütjük (kb. 25 perc), vagy ha a grillrács alatt épp lapul egy kevés parázs, akkor ott forgatjuk kb. fél óráig.
Kissé száraznak tűnt először, így végül majonézes salátával tálaltam, ami még a taljánoknak is bejött, pedig ők aztán nem rajonganak a majonézes salátákért. ;-)

Fegato alla veneziana

Anyósom jóvoltából nem csak a Friuli, de a Veneto tartománybeli ételek is folyamatosan az asztalunkra kerülnek. A következő étel is Venetóból származik, sőt, egyenesen Velencéből s persze, mondhatnánk rá, hogy egy egyszerű „pirított máj”.... aztán amikor megkóstoljuk, rájövünk, hogy mégsem az. Van benne valami más, van benne valami titok... Ez pedig nem más, mint a hagyma el(ő)készítése.
Mióta Olaszországban élek, jöttem rá, hogy mennyi minden rejlik a részletekben. Mondhatja bárki, hogy sznobság a klasszikus tésztákat, a rizottót vagy bármi mást úgy készíteni, ahogy a nagykönyvben meg van írva: szóról szóra, ügyelve a legapróbb részletekre is, a meghatározott időket betartva, az előírt hozzávalókból a legalapvetőbbeket nem helyettesítve, pedig ha kipróbáljuk így is, úgy is, jövünk csak rá, hogy inkább szíves-örömest leszünk sznobok, mintsem megfosztjuk magunkat „Az olasz ízélménytől”. Igaz ez erre a velencei módra elkészített májra is.

Borjúmáj velencei módra
- Figà a'la venessiana -

Hozzávalók:

• 600 g borjúmáj (esetleg sertés)
• 450 g vöröshagyma
• 50 g vaj
• 6 ek. extraszűz olívaolaj
• 0,5 dl fehérbor
• marha alaplé
• 1 csokor petrezselyemzöld
• só
• frissen őrölt bors

A petrezselyemzöldet aprítsuk fel, a hagymákat vágjuk félbe, majd vékonyan szeleteljük fel.
Egy serpenyőben hevítsük fel a vajat és az olívaolajat, adjuk hozzá a petrezselyemzöldet és a hagymakarikákat, majd fedjük le, és lassú tűzön főzzük kb. 60 percig. Közben locsolgassuk a fehérborral és ha a bor elfogy, némi marhahúsből készült alaplével is. (Akkor lesz a legfinomabb, ha mindig csak egy-két csepp folyadékot adunk a hagymához, ami így majdnem inkább sül mint fő.)
60 perc letelte után adjuk hozzá a nagyon vékony csíkokra vágott májat, főzzük kb. 5 percig, sózzuk, borsozzuk, és pirítós kenyérrel AZONNAL! tálaljuk.
A hagymás alaphoz a fehérbor helyett adhatunk 1-2 ek. vörösborecetet vagy 0,5 dl tejet is.
Épp nemrég olvastam valahol (vááááá, nem találom hogy hol :-() hogy a „figà” nem májat jelent venetói dialektusban, hanem fügét. Ez pedig annak a bizonyítéka, hogy a venetóiak ezt az ételt a rómaiaktól „lopták” ;-), ott ugyanis létezik egy tradicionális fügés-májas étel.
Azt hiszem, a legközelebbi fügeszezonban ez utóbbit is kipróbálom...mondjuk egy kevés balzsamecettel megbolondítva...nyammm.

Fegato alla veneziana

Ingredienti:

• 600 g di fegato di vitello (o di maiale)
• 450 g di cipolla
• 50 g di burro
• 6 cucchiai di olio extravergine d'oliva
• 50 ml di vino bianco
• brodo di carne di manzo
• 1 mazzetto di prezzemolo
• sale
• pepe

1. Mondate, lavate, asciugate e tritate il prezzemolo. Tagliate le cipolle a fettine sottili.
2. Mettete sul fuoco un tegame con l'olio e burro; appena inizieranno a soffriggere, unite il prezzemolo e le fettine di cipolle. Mescolate, coprite il recipiente e cuocete a fuoco basso per circa 60 minuti. (Bagnate ogni tanto con il vino bianco e dopo con un po' di brodo.)
3. Dopo circa 60 minuti aggiungete il fegato tagliato a fettine sottilissime, cuocete per circa 5 minuti, salate, pepate e servite subito con dei crostini di pane.

Rizottó kékkagylóval és vénuszkagylóval

Íme tehát a saját gyűjtésű kagylókból készült rizottó.
Ember azt mondta, hogy „è da Ferarùt”! (A Ferarùt Friuli egyik legjobb, elsősorban halételekre specializálódott étterme. Itt található Rivignanoban.) Jesszusklarinét, ilyen bókot még senkitől sem kaptam! :-)
Menet közben, azt hiszem, rájöttem, hogy miért lett olyan finom ez a rizottó. Közvetlenül a bibionei világítótorony mellett folyik bele a tengerbe a Tagliamento folyó, így a környéken éldegélő kagylóknak nincs az a penetráns halszaguk/ízük, és a belőlük készült ételek is teljesen más ízt kapnak. (A tészta egyébként, valószínűleg épp emiatt, túl „delicata”-ra sikeredett, ellenben a rizottóval csodát művelt!)

Rizottó kékkagylóval és vénuszkagylóval

Hozzávalók 2 személyre:

• 2 kávéscsésze rizottóhoz való rizs (Carnarolit használtam)
• 300 g kékkagyló
• kb. 15 db vénuszkagyló (sajnos csak ennyit sikerült összegyűjteni)
• extraszűz olívaolaj
• 2 tk. vaj
• 1 csokor petrezselyemzöld
• 3 gerezd fokhagyma
• 1 kisebb vöröshagyma
• 1 dl száraz fehérbor
• 4 db Picadilly paradicsom
• fehérbors
• szükség szerint só

A kagylókat többször váltott vízben alaposan átmosom, ha van rá idő, néhány órán keresztül sós vízben állni hagyom. A kékkagylókat egy kefével megtisztítom, majd egy csipesszel kitépem a hátukon lévő ún. „szakállat”.
Egy serpenyőben olajat hevítek, rádobok 2 gerezd, kissé szétnyomott fokhagymát, majd hozzáadom a kagylókat. A serpenyőt lefedem, megvárom amíg a kagylók kinyílnak, (amelyik nem nyílik ki, ki kell dobni!) egyenként kiszedegetem mindet, végül az alatta keletkezett levet egy gézlapon keresztül átszűröm, és felforralom.
1 tk vajat és egy kevés olívaolajat egy kisebb lábasban felhevítek, hozzáadom az apró kockára vágott vöröshagymát és az áttört fokhagymát. Fehéredésigpárolom, belekeverem a rizst és addig pirítom, míg az egész enyhén sárgás színt kap.
Felöntöm a fehérborral, megvárom amíg szinte teljesen elpárolog, majd folyamatosan kevergetve az előzőleg leszűrt forró lével locsolgatom mindaddig amíg a rizs „al denté”-re puhul. (Ha a lé kevésnek bizonyulna, adhatunk hozzá halalaplevet vagy vizet is. Az a fontos, hogy a rizshez adott folyadék mindig forró legyen!)
Amikor a rizs megpuhult, hozzáadom a felaprított petrezselyemzöldet, a héjastól apró kockára vágott Picadilly paradicsomot, (nem kell megijedni, nem fognak paradicsomhéjak úszkálni a rizottóban, a „PP” nem az a szétfővős fajta ;-), a maradék 1 tk. vajat, a kagylóhéjból kiszedegetett kékkagylókat és a vénuszkagylókat is. Ez utóbbit hagyhatjuk a héjukban is. (Jééééé, mennyi héj!)
Az egészet óvatosan összekeverjük, adunk hozzá egy kevés őrölt fehérborsot, ha szükséges sót, 1-2 percig forraljuk, és azonnal tálaljuk.

(Majdnem) minden napra egy tészta Nr 34 - Kékkagylós-paradicsomos spagetti

Előhalásztam a naptáramat: január 11-én voltunk ismét a bibionei világítótoronynál kutyát fárasztani és kagylót gyűjteni.
Előre megnéztem, mikor van apály, és a kirándulást akkorra időzítettük. Vénuszkagyló nem sok volt (mint utóbb kiderült, nem csak az apályra, hanem a holdfázisokra is oda kell figyelni, és ha jól emlékszem, újholdkor „lecsapni” a bestákra) ellenben a parton, a hatalmas köveken rengeteg kékkagylót találtunk. Természetesen a kövek víz alatti részéről szedtük le a kagylókat.
Csudajól szórakoztunk, és bár kezünk-lábunk csonttá fagyott, otthon a sparhelt melege, egy pohár Tocai, no meg az utána készült rizottó kárpótolt minket mindenért. Azt hiszem, ez volt életem legfinomabb rizottója!
Másnap még egy kékkagylós spagettire és egy adag csőben sült kékkagylóra is futotta a begyűjtött kagylómennyiségből.

Kékkagylós-paradicsomos spagetti

Hozzávalók:

• 1 kg kékkagyló
• 1 kis fej hagyma
• 2 gerezd fokhagyma
• 0,5 dl száraz fehérbor
• 5 közepes paradicsom
• egy csokor petrezselyemzöld
• néhány levél friss bazsalikom
• extraszűz olívaolaj
• só
• frissen őrölt bors

A kagylókat folyó vízben egy kefével megtisztítjuk, majd egy csipesszel (vagy egyszerűen a mutató- és a hüvelykujjunkkal) kitépjük a hátukon lévő ún. „szakállat”. A kagyló ezzel a szösszel kapaszkodik a tengerben lévő kövekhez.
A hagymát és egy gerezd fokhagymát nagyon apróra vágjuk, az olajon megpirítjuk, majd felöntjük a fehérborral. Hozzáadjuk a leforrázott, héjuktól megtisztított és felkockázott paradicsomokat és néhány bazsalikomlevelet, majd megszórjuk némi frissen őrölt borssal, és közepes lángon kb. 15 percig főzzük.
Ezalatt a megtisztított kagylókat egy serpenyőbe rakjuk, meglocsoljuk egy kevés olívaolajjal, hozzáadunk egy gerezd fokhagymát, az apróra vágott petrezselymet, és fedő alatt az egészet addig pároljuk, míg a kagylók kinyílnak. (Amelyik nem nyílik ki, ki kell dobni!)
A kagylók alatt keletkezett levet átszűrjük, hozzáadjuk a paradicsomos mártáshoz, és addig főzzük, míg a kellő mártás sűrűséget el nem érte. Ekkor óvatosan összeforgatjuk a kinyílt kagylókkal, és a frissen kifőzött spagettivel tálaljuk.

Grapefruit-édeskömény saláta

No, akkor még egy édesköményes recept. Aztán ezen a télen már nem lesz több, ígérem! Assolutamente könnyű, mind elkészítés, mind kalóriatartalom szempontjából; egészséges, színes, randa időben szem ill. lélekvidító, és az édeskömény-grapefruit párosításnak köszönhetően különleges ízélményt ad.

Grapefruit-édeskömény saláta

Hozzávalók:

• 1 édesköménygumó
• 1 rózsaszínű grapefruit
• ½ fej scarola
• 1 kisebb radicchio
• extraszűz olívaolaj
• ízlés szerint citromlé, bor- vagy balzsamecet
• só
• frissen őrölt bors

A radicchiot és a scarolát megmosom, leveleire szedem, a leveleket pedig kézzel akkora darabokra tépkedem, hogy azok kényelmesen beleférjenek az ember szájába. :-)
Az édesköménygumó külső rétegét lefejtem, a maradékot vékonyan felszeletelem.
A grapefruitot kifilézem.
Egy salátástálba rakom a vékonyra szelt édesköményt, a salátákat és a grapefruitot, majd sózom, borsozom, meglocsolom ecettel vagy citromlével és egy kevés olívaolajjal, az egészet alaposan összekeverem, és azonnal tálalom.

Mások is szeretik:

Vesta - rukolával, parmezánnal

Beatbull - galambbegy (madárbegy) salátával, parmezánnal

Lila Füge - avokádóval

...ha valakit kihagytam, kérem, kiabáljon!

Mustáros csapósügér radicchioágyon

Fogyókúrába kiválóan beilleszthető, nagyon gyorsan elkészíthető, vitaminokkal, ásványi anyagokkal teli vacsora ;-)
Akinek nem kell szigorú diétát tartania, mindenképp locsolja meg a halat egy kevés olívaolajjal!

Mustáros csapósügér radicchioágyon

Hozzávalók:
A sügérhez:

• 500 g sügérfilé
• 4 tk. magos mustár
• kakukkfű
• rozmaring
• só
• bors
• (olívaolaj)
• 1 citrom leve

A salátához:

• 1 kisebb radicchio rosso
• ½ citrom leve vagy 1 ek. balzsamecet
• 1 tk. magos mustár
• só
• bors
• (olívaolaj)

A kakukkfüvet és a rozmaringot apróra vágom. A mustárt összekeverem a citrom kifacsart levével. A sügérfilét négyfelé vágom, a darabokat bekenem a citromos-mustáros keverékkel, majd megszórom az apróra vágott zöldfűszerekkel.
Egy tepsit sütőpapírral kibélelek, ráfektetem a sügérdarabokat, és 190 fokra előmelegített sütőben készre sütöm.
A radicchiot leveleire szedem, megmosom, megszárítom. A mustárt a citromlével összekeverem. Amikor a sügér kész, a radicchiot sózom, borsozom, majd alaposan összeforgatom a citromos-mustáros keverékkel.
A salátából szedek néhány levelet egy-egy tányérra, mindegyikre egy sügérdarabot fektetek, és azonnal tálalom.
(A radicchio talán még finomabb lett volna, ha csak négyfelé vágom, olívaolajjal bekenem, és bordázott aljú serpenyőben csíkosra sütöm... Legközelebb...)

Paradicsomos édeskömény csőben sütve

Nem, nem múlt még el az édeskömény szezon - legalábbis nálunk! ;-)
Kb. két hete nagyon finom, zsenge édesköményt sikerült vásárolni. Néhány kanál passzírozott paradicsommal és egy kis parmezánnal fantasztikus köret lett belőle.

Érdekes, hogy sokszor készítettem már így az édesköményt, de most olyan ízt sikerült összehozni, amire mindig emlékezni fogok.
Így jártam nemrég egy karfiollal. Semmi mást nem csináltam vele, mint sós vízben megfőztem, (úgy, ahogy volt, egyben) és amikor megpuhult rózsáira szedtem és meglocsoltam egy kevés olívaolajjal meg még kevesebb vörösborecettel.
Emlékszem még egy főtt krumplira is. Anyukám készítette köretként, ki tudja már mihez...! Eltörpült mellette minden! „Sárga krumpli” volt, édeskés, puha, majdhogynem krémes, szinte szétolvadt a számban...és telis tele volt az otthoni föld illattával, szeretettel.

Paradicsomos édeskömény csőben sütve

Hozzávalók:

• 4 édesköménygumó
• 16 tk. passzírozott paradicsom (passata di pomodoro, Mamma itt ír róla)
• 4 ek. extraszűz olívaolaj
• 2 ek. reszelt parmezán
• 2 ek. zsemlemorzsa
• só
• frissen őrölt bors

Az édesköményt sós vízben puhára főzöm, mindegyiket négyfelé vágom, és a negyedeket egy tűzálló tálra fektetem. Az egészet meglocsolom az olívaolajjal, tekerek rá egy kevés borsot, a tetején szétoszlatom a passzírozott paradicsomot, megszórom a zsemlemorzsával és a frissen reszelt parmezánnal, végül 200 fokra előmelegített sütőbe rakom, és (ha van, grill programon) addig sütöm, míg a teteje egy kissé megpirul. (Kb. 10 perc.)

Rizottó vénuszkagylóval

Ma rájöttem, hogy mégis van haszna ennek az én fene nagy lemaradásomnak. Tele van a számítógép publikálatlan, rég elfelejtett fotókkal, receptekkel. A mostani diéta idején, azt hiszem blogszünetet kellett volna elrendelni, ha ezek nincsenek. ;-) De vannak! :-)
Az alábbi rizottó december 9-én készült. Azért emlékszem rá annyira, mert decemberben az egyetlen olyan nap, amikor sütött a Nap, az nyolcadika volt, és mi akkor voltunk a kutyókkal a tengerparton. Akkor gyűjtöttük ezt a kis kupac vénuszkagylót, 4-5 hüvelykagylót (borotvakagylót), és egy csigafélét is, amit ugyan megfőztem a rizottóval, de végül kidobtam.
Azóta voltunk megint, úgy két-három hete. Ez utóbbi adagből született meg életem legfinomabb rizottója, aminek a receptjét mindenképpen posztolni fogom.

Rizottó vénuszkagylóval

Hozzávalók 2 személyre:

• 60 dkg vénuszkagyló
• 2 kávéscsésze rizottóhoz való rizs (Carnarolit használtam)
• olívaolaj
• 2 tk. vaj
• 1 csokor petrezselyemzöld
• 3 gerezd fokhagyma
• 1 kisebb vöröshagyma
• 1 dl száraz fehérbor

A kagylókat többször váltott vízben alaposan átmosom, ha van rá idő, néhány órán keresztül sós vízben állni hagyom.
Egy serpenyőben olajat hevítek, rádobok 2 gerezd, egy késsel kissé szétnyomott fokhagymát, majd hozzáadom a kagylókat. A serpenyőt lefedem, megvárom míg a kagylók kinyílnak, (amelyik nem nyílik ki, ki kell dobni!) egyenként kiszedegetem mindet, végül az alatta keletkezett levet egy gézlapon keresztül átszűröm, és felforralom.
1 tk. vajat és egy kevés olívaolajat egy kisebb lábasban felhevítek. Hozzáadom az apró kockára vágott vöröshagymát és az áttört fokhagymát. Fehéredésig párolom, belekeverem a rizst, és addig piríom, míg a hagyma enyhén sárgás színt kap.
Felöntöm a fehérborral, megvárom amíg szinte teljesen elpárolog, majd folyamatosan kevergetve, az előzőleg leszűrt, forró lével locsolgatom mindaddig, amíg a rizs teljesen megpuhul. (Ha a lé kevésnek bizonyulna, adhatunk hozzá halalaplevet vagy vizet is, az a fontos, hogy a rizshez adott folyadék mindig forró legyen.)
Amikor a rizs megpuhult, óvatosan hozzákeverem a kinyílt kagylókat, az apróra vágott petrezselyemzöldet és 1 tk. vajat. Ezután már csak 1-2 percig főzöm, aztán pedig azonnal tálalom.