Gnocchi quasi alla sorrentina - Majdnem sorrentoi gnocchi

Con la nostra bimba di 3 anni siamo arrivati ad un punto quando vuole mangiare solo tre cose: pasta, pasta e pasta oppure ogni tanto gli gnocchi di patate. Ultimamente ho già provato di tutto e di più, ma quando la principessa vede un pezzettino di verdura nel piatto, mette da parte il tutto e la giornata è finita. Qualche volta addirittura mi dice: "Mamma, preparami per favore la pasta senza verdure!" 8-O Mah.... Per adesso comunque non mi preoccupo, sono sicura che prima o dopo si cambierà (anche perchè per due anni e mezzo mangiava di tutto), ma mi da veramente de compiti molto difficili. Praticamente l'unico ortaggio che mangia è il pomodoro. Evidentemente non compro pomodori freschi in questa stagione, ma abbiamo dei meravigliosi vasetti di conserva di pomodoro che profumano d'estate... É molto utile in quanto nasconde bene le verdure... ;-)

Gnocchi al pomodoro e finocchi

Ingredienti per 4 persone:

Per gli gnocchi: 600 gr di patate a pasta farinosa, 150-250 gr di farina (dipende quanta ne richiede l'impasto), sale

Per il sugo: 200 g di mozzarella, 1 scalogno, 1 finocchio piccolo, 100 g di pecorino stagionato grattugiato fresco, 400 ml di conserva di pomodoro fatta in casa, sale, pepe olio extravergine d'oliva

Lavate le patate e mettetele in una pentola con acqua fredda. Portate ad ebollizione e cuocetele finchè saranno morbide, quindi sbucciatele e passatele allo schiacciapatate. Lasciatele raffreddare su una spianatoia. 

Salatele ed aggiungete la farina setacciata e lavorate il tutto con le mani fino ad ottenere un impasto liscio ed elastico.

Formatene tanti cilindri larghi 1,5 cm, quindi tagliateli in pezzetti lunghi circa 2-3 cm.

Passateli infine sul rigagnocchi. 

Tagliate la mozzarella a cubetti.

Tritate finemente la cipolla e il finocchio e fateli soffriggere in olio extra-vergine d’oliva. Aggiungete il pomodoro, salate, pepate e fate addensare il sugo.

Lessate gli gnocchi in acqua salata, scolateli appena vengono a galla e mascolateli con il sugo e il pecorino grattugiato. Dividete gli gnocchi in tegamini di coccio individuali, cospargeteli con dei cubetti di mozzarella e passateli nel forno preriscaldato a 200 gradi (meglio funzione grill) per circa 5 minuti.

Édesköményes-paradicsomos gnocchi

Hozzávalók 4 főre:

A gnocchihoz: 600 gr magas keményítőtartalmú burgonya, 150-250 g liszt (amennyit a burgonya felvesz), só

A szószhoz: 200 g mozzarella, 1 salotta hagyma, 1 kisebb édeskömény, 100 g érlelt pecorino frissen reszelve, 400 ml házi paradicsomszósz, só, frissen őrölt feketebors, extraszűz olívaolaj

A burgonyát megmossuk, és egy egy lábasba tesszük. Felöntjük hideg vízzel, sózzuk, és puhára főzzük. Ezután meghámozzuk, krumplinyomón áttörjük, és egy deszkán szétterítjük, hogy a nedvesség minél hamarabb elpárologjon belőle.. 

Az áttört burgonyát sózzuk, hozzáadjuk az átszitált lisztet, és sima felületű, könnyen formázható tésztát gyúrunk belőle (ha nem áll össze, adhatunk hozzá egy tojássárgáját).

A tésztát 8 részre osztjuk, mindegyikből 1,5 cm széles hengereket formázunk (jöhetnek a gyerekek!).

A hengereket 2-3 cm-es darabokra vágjuk, és gnocchicsíkozó lapocskán (vagy reszelőn) végiggörgetjük.

A mozzarellát felkockázzuk.

Az édesköményt és a hagymát felaprítjuk, és egy kevés olívaolajon megdinszteljük. Hozzáadjuk a paradicsomot, sózzuk, borsozzuk, és addig főzzük, amíg a szósz besűrűsödik.

A gnocchit sós vízben kifőzzük, amikor feljönnek a víz tetejére, leszűrjük, és összekeverjük a paradicsomszósszal valamint a reszelt sajttal

A paradicsomos-sajtos gnocchit egyszemélyes cseréptálkákban szétosztjuk, néhány darab mozzarellát a tetejükre ültetünk, és 200 fokos sütőben (ha van, grill funkcióval) 5 percig sütjük.

Frisella - a pugliai kétszersült

Nyárnak egyelőre se híre, se hamva, bár ahogy elnézem a jövő heti előrejelzéseket, vissza fogjuk mi még sírni ezt a tizenhúsz fokot... A mostani épp alkalmas idő arra, hogy megsüssük mi is a magunk friselláját, jövő héten meg csak megcsapkodjuk egy kis tenger/csapvízzel, jól megrakjuk a frissen szüretelt (addigra a sok esőtől szétcsattant) paradicsomjainkkal, és a lábunkat a Balatonba/Tiszába/tengerbe/lavórba lógatva élvezzük a dolce vitát.

La storia

 

A frisella eredete az i.e. X. századra nyúlik vissza. Több hiteles forrás is említi, hogy a föníciaiak hosszabb hajóútjaikon a tengervízbe mártva, és egy kevés olívaolajjal meglocsolva előszeretettel fogyasztották ezt a fajta szárított kenyeret. Köralakúra csupán praktikussági okokból formázták, madzagra fűzve, felakasztva így egyszerűen szállítható és tárolható is volt egyben.

Később, elsősorban hosszú eltarthatósága miatt egész dél-Olszországban közkedvelt lett. A közösségi pékségekben egy-egy család (vagy két-három család együttesen, összefogva) 2-3 hetente süttetett egyszerre nagy mennyiségű kenyeret. A friss pékáru körülbelül egy hétig volt fogyasztható, a következő 1-2 hétre frisellát süttettek.

Ma a csúcsgasztronómia is használja e történelmi jelentőségű kétszersültet; az ínyencek a legkiválóbb olívaolajokkal, articsókával, virághagymával (ol. lampascioni, üstökös gyöngyike), bivalymozzarellával de akár a délolasz partok adta rákokkal, kagylókkal is szívesen fogyasztják.

La ricettina

Frisella – a pugliai kétszersült

Hozzávalók: 250 g lágy nokedlitészta sűrűségű aktív kovász, 200 g víz, 150 g savó (vagy víz), 600 g kenyérliszt, 50 g extraszűz olívaolaj, 10 g só

A kovászt összekeverjük a vízzel, a savóval, az olívaolajjal és a sóval.

A lisztet gyúródeszkára borítjuk, közepébe a kezünkkel krátert fúrunk, ide öntjük az olajos-vizes-kovászos keveréket, majd mindig egy kevés lisztet középre húzva, addig keverjük, gyúrjuk, amíg könnyen formázható, rugalmas tésztát kapunk.

A tésztát alaposan kidagasztjuk, gombócot formálunk belőle, és letakarva a duplájára kelesztjük.

A kissé megkelt tésztagombócot  lisztezett deszkára borítjuk, hat egyenlő részre osztjuk, mindegyik részből hurkát sodrunk, a hurkák végeit lazán egymás alá fordítjuk, gyűrű alakúra formázzuk.

A tésztagyűrűket sütőpapírral bélelt tepsire helyezzük és egy megnedvesített kendővel letakarva ismét a duplájára kelesztjük.

Ezután vízzel mespriccoljuk, és 220 fokra előmelegített sütőben 5 percig, majd a sütő hőfokát 190 fokra mérsékelve további 15 percig sütjük. Közben a gőzösítést biztosítandó, ajánlatos 3-4 jégkockát (vagy egy kis pohár vizet) a sütőbe önteni.

A megsült gyűrűket rácsra tesszük, hagyjuk, hogy kissé kihűljenek, majd egy éles késsel (a hagyomány szerint madzaggal) keresztben félbevágjuk, ismét sütőpapírral kibélelt tepsibe helyezzük, és 150 fokra előmelegített sütőben további 10-15 percig szárítjuk.

La gioia

Fejenként 3-4 datolya- vagy koktélparadicsomot felkockázunk, megsózzuk és összekeverjük egy kevés szárított oregnóval vagy friss bazsalikommal. A szárított tésztagyűrűket néhány másodpercre hideg vízbe mártjuk, tányérra helyezzük, és bőven megrakjuk a fűszeres, olajos paradicsomkockákkal.

A frisellát még áztatás előtt bedörzsölhetjük fokhagymával, a feltéthez adhatunk mozzarellát, csípőspaprikát, uborkát, olajbogyót, tonhalat is.

Zöldséges-fetás kamutbúza saláta

Szöveg nincs. Totálisan el vagyok maradva mindennel, a múlt heti betegség nem egy hetet vett el az életemből.... Na de ez a blog mégiscsak a szívem csücske, szóval egy újabb 20 perces recept:

Zöldséges-fetás kamutbúza saláta  

(vagy köret, de néhány seperc alatt megpirított csirkemell kockával könnyű, nyári egytálétel, sőt, a naffényes Itáliában majonézzel akár első fogásként is működik...ki érti ezt?)

Hozzávalók: 200 g előfőzött kamutbúza, 100 g feta és/vagy 100 g mozzarella, 12 db datolyaparadicsom, két evőkanálnyi taggiai olajbogyó, egy közepes fej fehérhagyma, nagy csokor friss petrezselyemzöld, kapor és korianderlevél, só, frissen őrölt bors, extraszűz olívaolaj, ízlés szerint fehérborecet (és/vagy kb. 2 dl majonéz)

Egy lábasban vizet forraltam.

A paradicsomokat felkarikáztam, a hagymát vékony csíkokra vágtam, a zöldfűszereket felaprítottam, a sajtokat felkockáztam.

A búzát a forrásban lévő vízbe dobtam, sóztam, és puhára főztem (nálam ez 12 percig tartott, de a csomagoláson jelzett főzési időre nem árt figyelni), leszűrtem, átkevertem néhányszor, hogy hűljön egy kicsit, majd összekevertem az összes maradék hozzávalóval. Ember majonézt is tett rá. Egy kevés uborka még elfért volna benne.

Paradicsomos-mozzarellás rakott karaj

A Nők Lapja egyik tavalyi számában főzte Tamás. Ott Kenyérmorzsás-paradicsomos csirkemell néven futott. Kicsit módosítottam a fűszerezésen, a csirkemell helyett pedig karajszeleteket használtam, és bár nem vagyunk nagy rakottas család, ez Embernek is ízlett. Aszonta „jó ez a pizzás hús”! Azért néha egész jó dolgokat iski tudnak találni a magyarok! ;-)

Paradicsomos-mozzarellás rakott karaj

Hozzávalók:

• 600g kicsontozott sertéskaraj
• 4 db száraz magvas zsömle
• 5 db közepes paradicsom
• 200 g mozzarella
• olívaolaj
• só
• oregánó
• frissen őrölt feketebors
• 4 ek. dijoni mustár
• 4 szelet húsos füstölt szalonna
• 1 ágacska rozmaring

A karajt kb. 5mm vékony szeletekre vágom, kissé kiklopfolom, sózom, borsozom, a szeleteket vékonyan megkenem a mustár felével.

A húsos füstölt szalonnát vékony csíkokra vágom, és egy serpenyőben ropogósra sütöm. A serpenyőben maradt zsiradékon a hússzeletek mindkét oldalát egy-egy percig sütöm, majd egy tűzálló tálba kevés olívaolajat öntök, és a tál ajlát kibélelem a hússzeletekkel.

A mozzarellát, a paradicsomot és a zsömléket egyforma nagyságú, (kb. 2x2x2 cm-es) kockára vágom, megszórom sóval, borssal, oregánóval, hozzáadom a maradék mustárt, az egészet alaposan összekeverem, és beborítom vele a hússzeleteket.

A kisütött szalonnacsíkokat és a rozmaringot a tetejére szórom, meglocsolom egy kevés olívaolajjal, és 170 fokra előmelegített sütöben 30 perc alatt ropogósra sütöm.

(Majdnem) Minden napra egy tészta Nr 20

Linguine mozzarellával és koktélparadicsommal –

Linguine con mozzarella e pomodorini

Ezt a tésztát nyáron nagyon gyakran készítjük. Friss, üde, gyakorlatilag minden hozzávaló –kivéve természetesen magát a tésztát – nyersen kerül bele. Fusillivel tálalva nevezhetjük tésztasalátának is J Nagyon fontos, hogy az alapanyagok kiváló minőségűek legyenek! (Haha, épp Bigazzi La cucina del buonsenso című könyvét olvasom…s hogy ezt a teljesen mondatot az előbb idebiggyesztettem, az ennek a könyvnek köszönhető. Kérem az elnézéseket!)

Hozzávalók:

• 1 bivalymozzarella
• 25 db koktélparadicsom
• extra szűz olívaolaj
• oregánó
• néhány levél bazsalikom
• só, frissen őrölt feketebors

A paradicsomokat négyfelé vágjuk, a mozzarellát felkockázzuk, a bazslikomot apró darabokra tépkedjük. A tésztát kifőzzük, “al dente” leszűrjük, és lehetőleg a tésztafőző edényben (de mindenképpen melegben, így a sajt egy picit megolvad) összekeverjük a hozzávalókkal.
(Kevés olyan étel van, amit nem eszek meg, de a nyers, langyos paradicsomtól a hideg futkos a hátamon, ezért ez inkább “Ember-étel” szokott lenni. Az én változatomban a koktélparadicsomokat 1-2 percig pirítom egy kevés olívaolajban, így teljesen más íze lesz, és számomra is fogyaszthatóvá válik! )

Melanzane alla parmigiana...

Melanzane alla parmigiana vagy ahogy felénk hívják Parmigiana di melanzane...ki tudja hanyadszor kerül elő a blogokban a héten! Nem is írom le a receptet, hiszen mindenki megtalálhatja pl. Zsúrkenyérnél, vagy Loriennél, de a Bűvös szakácsnál is, sőt, ha jól informálódtam nemrég, Mamma is szorgosan készül... Az igazat megvallva nem is emlékszem a mennyiségekre. Emberem behozta a kertből az aznapi termést, én meg nekiláttam a főzésnek.

Amit én nem szoktam a Parmigiana di melanzane készítése közben: olajban padlizsánt sütni. (Kizárólag a Pasta alla Norma kedvéért vagyok hajlandó megtenni!) Sokan azt mondják, hogy ez az egésznek a lelke, na de padlizsánlélek ide vagy oda, én nem sütöm olajban, punktum. Vagy grillezni szoktam, vagy pedig bordázott serpenyőben csíkosra sütöm.

Egy dolgot azonban nagyon elbaltáztam: sietnem kellett, ezért nem vártam meg míg a paradicsom teljesen elfőtte volna a levét, -gondoltam, a padlizsán majd magába szívja ;-) - és így a szósz túl híg lett. Mindegy, végülis az ízén nem változtatott, csakhát nem szép. (Az persze megvigasztalt, hogy olasz gasztroblogokban való kutakodásom eredményeként találtam hasonlóan folyós szószos képet erről az ételről.) Szóval kedves kukták, türelem! Azt mondják, az okos ember más kárából tanul! :-)

Ami talán nálam még más: nem hagyom, hogy a mozzarella megpiruljon, csak addig hagyom a sütőben, amíg szépen megolvad felül is, belül is.

Ó, és még egy fontos információ - ezt a szomszéd ajánlotta, ő nagyon gyakran készíti -: összeállítás után fagyasztható!

(Majdnem) Minden napra egy tészta Nr 9 - Reginette padlizsánnal és mozzarellával

Tegnap csirkét sütöttem az imádott Római tálamban. Az aljára raktam padlizsánt, rá a csirke feldarabolva, rá megint padlizsán, aztán cukkini, meg néhány szelet paradicsom. Elfogyott, szó se róla, de a tál alján lévő padlizsánkarikák kicsit szétfőttek, így ezt nem tálaltam fel; lett viszont belőle egy majdnem “da ristorante” tészta. I’me:

Reginette padlizsánnal és mozzarellával -

Reginette con melanzane e mozzarella

Hozzávalók:

• 1 padlizsán
• 1 csokor petrezselyem
• 10 db fekete olívabogyó
• extra szűz olívaolaj
• 1 mozzarellagolyó
• só, frissen őrölt feketebors

A padlizsánokat megmossuk, majd apró kockára vágjuk, és egy nagy serpenyőben kevés olívaolajon fedő alatt puhára pároljuk. Sózzuk, borsozzuk, hozzáadjuk az apróra vágott petrezselyemzöldet, a félbe vágott fekete olívabogyókat, és még néhány percig együtt pároljuk, ezúttal fedő nélkül. Amikor a tészta megfőtt, leszűrjük, majd hamar összekeverjük az addig melegen tartott szósszal, és a kockára vágott mozzarellával. Fontos, hogy gyorsan dolgozzunk, így a mozzarellakockák szépen megolvadnak majd a tésztacsíkok között.