Régen érik már a fejemben egy írás a fenti témáról, de a papírravetésig egészen addig nem jutottam el, amíg Oceancowboy kérdezte, nincs-e anyagom a gyerekek-hal kérdéskörrel kapcsolatban. Kaptam az alkalmon, leültem, és megírtam mindazt, amit halrajongó, gyakorló anyukaként az utóbbi két-három év tapasztalatai alapján összegyűjtöttem. Vigyázat, hosszú lesz!
A hal a legjobb választás
Étkezéseink egyik alapvető fontosságú alapanyaga a hal. Élettani hatásának párja nincs, épp ezért nem hiányozhat a legkisebbek asztaláról sem, sőt, legfőképp onnan nem!
Értékes mert a szervezet számára elengedhetetlen telítetlen zsírsavakat (elsősorban Omega-3-at) tartalmaz, amelyek jótékony hatását manapság nem győzik hangsúlyozni. A telítetlen zsírsavakban gazdag étrend segít a koleszterinszint csökkentésében, ezzel együtt mérséklődik az érelmeszesedés kockázata; továbbá csökkenti a triglicerid szintet, jótékonyan hat a vérnyomásra, következésképp jelentősen esik a szív- és érrendszeri megbetegedések száma is. Ezen túl segít a látásjavításban, az agy és az idegrendszer fejlődésében, amely a születés előtti harmadik trimesztertől a késő gyermekkorig a legintenzívebb, ezért nagyon fontos, hogy egészen korán, gyakorlatilag már az anyuka hasában elkezdjük a kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozásra való nevelést. Szigorúan hangzik a „nevelés” szó, de nem kell megijedni tőle, nem más ez, mint hozzászoktatni saját magunkat és a gyerekinket is egy jobb, kiegyensúlyozottabb, harmonikus élethez. Mindannyian a legjobbat akarjuk adni a gyermekeinknek, miért fosztanánk meg őket épp az egészségtől?
A hal rengeteg értékes vitamint is tartalmaz, amelyekre mind a gyerekek mind, a felnőttek szervezetének szüksége van. A teljesség igénye nélkül néhány példa:
- A vitamin, amely a szempanaszok kezelésében játszik fontos szerepet, de növeli a légúti fertőzésekkel szembeni ellenálló képességet, erősíti a csontokat, jótékony hatással van a hajra, a bőrre, a fogakra és a fogínyre.
- B2 vitamin, amely látásjavító hatású, kulcsfontosságú szerepe van a növekedésben és a szaporodásban, de szebbé teszi a hajat, a bőrt, a körmöket is.
- B3 vitamin, amely segít megelőzni a szív- és érrendszeri betegségek kialakulását, koleszterin- és gyulladáscsökkentő hatású, az idegrendszer és a hormonok működésének elengedhetetlen eleme, a sejtek növekedésének és működésének egyik mozgatórugója, és nagyon fontos szerepe van a DNS hibák javításában is.
- B6 vitamin, amely immunrendszer erősítő hatású, védi az idegrendszert, továbbá véd a bőr- és szembetegségek kialakulásától, elengedhetetlen a vörösvértestek képződésénél.
- B12 vitamin, amely a növekedésben játszik nagy szerepet, megelőzi a vérszegénységet, javítja az étvágyat, a koncentrációkészséget, az emlékezőképességet.
- D vitamin, amely erősíti a szervezet természetes védekezőképességét, nélkülözhetetlen a kalcium és a foszfor felszívódásában, ezzel együtt a csontok és a fogak fejlődésében.
- K vitamin, amely véralvadás gátló hatású, védi az érfalakat, fontos szerepe van a csontok egészségének megőrzésében.
A hal egyben az emberi növekedéshez szükséges ásványi anyagok kifogyhatatlan forrása is. Gazdag jódban, amely a pajzsmirigyhormonok részeként a fejlődés, az idegrendszer, és az anyagcsere szabályozásában kap fontos szerepet; szelénben, amely a rákos megbetegedések elsőszámú “gyógyszere”. A hal gazdag fluorban és foszforban, amelyek a fogak és a csontok karbantartásához elengedhetetlenek és cinkben is, amely látásjavító- valamint bőrvédő hatású, és gátolja a rákos sejtek szaporodását is.
Mivel a fent említett esszenciális zsírsavak, vitaminok és ásányi anyagok egy részét az emberi test nem képes magától előállítani, a bevitelükről mindenképp gondoskodnunk kell. Erre pedig a legjobb megoldás az, ha a lehető leghamarabb rászoktatjuk a gyerekeket, a halfogyasztásra. Ha ez már kisgyermekkorban megtörténik, és mi magunk is pozitív példával, ízletes, színes, változatos ételekkel, és nem utolsó sorban következetes elhatározásokkal és döntésekkel állunk a témához, nagy a valószínűsége, hogy a gyerekek később sem fogják visszautasítani ezt a végtelenül sokféleképpen felhasználható, nagyszerű alapanyagot. Ismerős ízek, ismerős élmények köszönnek majd vissza újra és újra az asztalon, és felnőtt korban majd ugyanúgy vágyakoznak anya/apa sült szardíniájának, párolt pisztrángjának könnyű, citrusos íze után, mint mi manapság nagyapa pacalpörköltje vagy zsírban sült rántott húsa után.
Mikor kezdjük a halak bevezetését a gyerekek étrendjébe?
Ahogy már korábban is említettük, még az anyuka hasában, hiszen a kismamák egészséges táplálkozása jótékonyan befolyásolja a magzat fejlődését is. S hogy hogyan? Lehetőleg hetente minimum két-három alkalommal, kiváló minőségű, friss halból készült ételek fogyasztásával. (Érdekes, hogy Nyugat-Európában az orvosok már az első látogatás alkalmával felhívják a várandósok figyelmét a terhesség alatti halevés fontosságára, míg itthon maximum egy nagy kupac tablettát írnak elő.)
A szülés, születés után a babáknál egy ideig az anyatejé lesz a főszerep, míg az anyukának továbbra is kiegyensúlyozott étrendet érdemes követni. Kettős feljődés ez; amíg mi, tenger nélküli, sok esetben még az édesvízi halak elkészítésében sem túl gyakorlott szülők új ízélményekkel, új tapasztalatokkal gazdagodunk, addig gyermekeink anélkül, hogy észrevenné(n)k, belenőnek ebbe a színes-ízes új világba. Félreértés ne essék! Nem kell lemondani, a vasárnapi húslevesről, a rántott húsról, a nyárson sült szalonnáról, a körömpörköltről, de könnyítsük a többi étkezésünket egy-egy párolt vagy sütőben, esetleg roston sült halszelettel, friss, idényjellegű salátákkal, sok gyümölccsel és más, könnyen emészthető fogásokkal.
Hogyan történjen a halak bevezetése a gyermekek étrendjébe?
A hozzátáplálás elkezdése után körülbelül másfél-két hónappal, amikor már a baba felkészült az új ízek befogadására, a hús mellett elkezdhetjük a halak bevezetését is a gyermekek étrendjébe. Mivel a hal allergizáló hatású is lehet, mint a legtöbb alapanyag esetében, itt is nagyon fontos a fokozatosság! Kezdhetjük például egy egészen kis darab ördöghallal, csillagos cápával, lepényhallal vagy nyelvhallal, de a tőkehal-, és a sügérfélék is megfelelnek a célnak. Ezek a halak enyhe ízűek, lágy, omlós húsúak, könnyen rághatóak, így a babák szívesebben elfogadják, mint pl. a lazacot vagy a makrélát, nem beszélve arról, hogy zsírtartalmuk csekély, így könnyebben emészthető is. Persze az enyhe íz még így is karakteresnek tűnhet, mivel mégiscsak halról van szó, ezért érdemes néhány dekányi kóstolófalatokkal kezdeni, pl. a babák zöldségpüréjéhez hozzáadva. (Egy kis darab halat megpárolni kb. 5 perccel tart tovább, mint egy bébiételes üveget kinyitni – onnan kezdve, hogy felrakjuk a vizet főni...)
Az elején tehát alakítsunk ki egy nem túl hivalkodó ízvilágot, aztán újabb másfél-két hónap eltelte után jöhet az aranydurbincs, a süllő a csuka, a pisztráng, a tonhal, a ponty, a kardhal, később a zsírosabb halak, a szardínia, a makréla, a hering, a lazac, a tonhal, az angolna stb. Ha a családban allergiás megbetegedések már előfordultak, a halak bevezetésével mindenképp várjuk meg az egyéves kort, ugyanúgy, mint a sózott, füstölt vagy konzerv termékekkel is. (A tenger gyümölcseivel, mivel allergizáló hatásuk kiemelkedően magas, várjunk még tovább, a gyermekek étrendjébe való bevezetésükkor pedig legyünk különösen körültekintőek!)
Hogyan ellenőrizzük, hogy friss-e a hal? Kérdezzünk bátran! Lehetőleg ne menjünk konkrét elképzelésekkel, recepttel a fejünkben; kérdezzük meg inkább a halárust vagy a halas pult képzett dolgozóját, hogy melyik a legfrisebb termékük, aztán mindenképp szóljunk, hogy kisbabák, gyerekek eszik majd, és csak amikor már a kezünkben van a hal, akkor döntsünk az elkészítési módról. Javasoljon azonban bármit az eladó, a hal frissességéről mindenképp győződjünk meg! A friss hal ismérvei:
- a pikkelyek szorosan tapadnak a bőrhöz,
- a halhús rugalmas, enyhe nyomás után is visszatér eredeti formájába,
- a szemek élénkek, tiszták, domborúak,
- vízszintesen tartva egyenesen áll, nem csuklik össze,
- illata kellemes, nem túl erős.
Ha beesett, homályos szemű, szivacsos húsú, ammóniára emlékeztető szagú hallal állunk szemben, legyen akármilyen olcsó, semmiképp sem szabad megvenni! A halak esetében a frissesség, a kiváló minőség különösen fontos; itt soha ne legyen az olcsóság a mérvadó!
Gondolkodóba ejthet sokunkat, hogy vajon melyik a jobb, a friss vagy a fagyasztott hal. Kétség kívül a friss halnak párja nincs! Ha tehetjük, és meggyőződtünk arról, hogy a hal biztos forrásból, tiszta vizekből, magas higiéniai és minőségbiztosítási követelményeknek megfelelő kereskedésből származik, válasszuk a frisset, ezek közül is a kisebb példányokat.
Ha mégis a fagyasztott halra esik a választásunk, tudnunk kell, hogy bár a fagyasztás során, a hal tápértékéből nem veszít, valamelyest mégis sérül, veszít ízéből, élvezeti értékéből, textúrája némiképp megváltozik. Ennek ellenére a szemünk előtt kifogott, megtisztítot halból elkészített étel mellett még mindig ez a legbiztosabb módja annak, hogy minőségi terméket vásárolunk – természetesen ha a kifogástól a konyhánkig tartó hűtési lánc kötelezően előírt hőmérsékletét végig betartották.
Hogyan készítsük el a halat? Ha egész halat vásárolunk, pucoljuk meg, belezzük ki, távolítsunk el mindent, amit a hasában találunk, majd alaposan öblítsük le. Ha halfilét veszünk, tapogassuk végig az ujjainkkal, és ha nagyobb szálkákat találunk benne, csipesszel egyénként húzzuk ki.
A kisbabák számára a legmegfelelőbb, hőkezelési eljárás a gőzölés. Ez utóbbinak egyik nagy előnye, hogy nagyon kíméletes főzési művelet lévén a hal természetes ízét csak csekély mértékben változtatja meg, a másik pedig, hogy ezzel a módszerrel marad meg meg a legtöbb tápanyag a hal húsában. Amikor a hal a gőzölőedényben elkészül, távolítsuk el a fejét, a farkát, a bőrét, a szálkákat, tegyünk rá egy kevés extraszűz olívaolajat, pépesítsük, és adjuk a zöldségpüréhez, vagy a nagyobbaknak villával összetörve, olívaolajjal és pár csepp citromlével meglocsolva kínáljuk főételként zöldségkörettel. A gőzölő vízbe tehetünk friss zöldfűszereket, pl. kaprot, petrezselyemzöldet, zellerlevelet, bazsalikomot, kakukkfüvet, oregánót, stb. (Ne essünk kétségbe, és ne vonjunk le elhamarkodott következtetéseket abból, ha a baba az első pár alkalommal nem fogadja el az általunk készített ételt. Próbálkozzunk később sok-sok türelemmel. Nem éri meg siettetni, erőltetni a gyerekeket az evésben, mert sokszor épp az ellenkező hatást érjük el.)
Nagyobb babáknak minimális zsiradék és némi folyadék, pl. zöldség főzőlé vagy egy kevés paradicsom hozzáadásával pároljuk a halat, majd mint az előző esetben, ízesítsük extraszűz olívaolajjal, és esetleg egy kevés citromlével.
Halkímélő eljárás még az ún. batyuban sütés, amikor sütőpapírba vagy alufóliába helyezzük a halat, szükség szerint fűszerezzük, alá, fölé idényzöldségeket, esetleg olajbogyót, kapribogyót, citromkarikákat helyezünk, a csomagot légmentesen lezárjuk, és így sütjük meg. Ezzel a módszerrel különösen ízletes ételeket készíthetünk, hiszen mind a hal, mind a zöldségek, mind a többi, batyuban lévő alapanyagok gőze, illata, íze nem tud elillanni.
Mindezek után pedig jöhet bármilyen ételkészítési eljárás, csobbanjunk mi magunk is a gyerekekkel együtt a folyók öblébe, a tengerek hullámai közé, kutassunk régi receptek után, próbálkozzunk új ízekkel; élvezzük és használjuk okosan, nagy-nagy szeretettel és tisztelettel mindazt, amit a természet ezen az óriási kék tálcán kínál.
P. s. Jövő héten jövök néhány gyerekeknek szóló recepttel is. :-)