Egy végtelenül szimpatikus háromgyerekes család jött hozzánk nyaralni. Sőt, több, mint nyaralni, ugyanis ősztől ide költöznek Olaszországba, és egyfajta információ-,
tapasztalatgyűjtő úton is voltak. A három gyerkőc mindegyike fogékony a nyelvek iránt, azonnal el is kezdtük a "tanulást", igyekezve kibővíteni a már otthon megszerzett tudást. A két kicsi, napokig mondogatta: "Ketten pofa, ketten pofa...", én balga meg nem értettem :-) Azt gondoltam, hogy ez biztos valami játék kettejük között; ketten egyszerre kell grimaszolni, vagy valami dalszöveg... Csak akkor figyeltem fel igazán a dologra, amikor anyuka felvilágosított, hogy "A gyerek azt kérdezi, hogy milyen idő van." vagyis "Che tempo fa?" Kicsit elszégyelltem magam, de aztán később, egy másik családdal, egy másik gyerkőccel újra előjött a téma, csak ezúttal gasztrovonalon, ti. focacciát sütöttem. Szenzációs a gyerekek asszociációs képessége!!! Új állatot kreáltunk ám: FÓKACSÁT amit a kezünkkel jól össze kell nyomorgatni-gyurmákolni, utána a sok náspángolástól a fókacsa megdagad, megint adunk neki vagy kettőt, aztán nyújtófával jól kiporoljuk a bundáját, az ujjunkkal megszurkáljuk, majd bedobjuk a kemencébe, mint a gonosz boszorkányt a Jancsi és Juliskában, végül pedig meg is esszük. Tiszta horror! :-) Mindenesetre nagyon jól szórakoztunk. I'me az én fókacsám:
Rozmaringos focaccia fekete olívabogyóval és koktélparadicsommal -
Focaccia al rosmarino con le olive nere e pomodorini
Hozzávalók:
- 350 g liszt
- 6 ek. extra szűz olívaolaj
- 20 g élesztő
- 1 tk. kristáycukor
- 1 tk. finomsó
- 1/2 ek. nagyszemű só
- kb. 2,5 dl víz
- koktélparadicsom
- fekete olívabogyó
- 1 ágacska rozmaring