Zöld fűszeres abárolt szalonna rosé boros-balzsamecetes eperrel pirított fonott kalácson

Az alábbi recepttel szeretnék nevezni a Rosalia - Rosé Bor Mustra és a Kifőztük közös játékára. (Gabi, itt is köszönöm a boros tanácsadást!)

Zöld fűszeres abárolt szalonna rosé boros-balzsamecetes eperrel pirított fonott kalácson

Hozzávalók:

A szalonnához: 750 g tokaszalonna, 2 l víz, 80 g só, 1 friss babérlevél, 10 szem feketebors, 3 szem borókabogyó megroppantva, 1 salottahagyma héjastól, nagy csokor vegyes zöld fűszer (bazsalikom, rozmaring, zsálya), néhány csepp citromlé, frissen őrölt feketebors

Az eperhez: 100 g friss eper, 100 ml 2011-es Figula Kékfrankos Rosé, 1 ek. kiváló minőségű balzsamecet, 1 kk.. finomítatlan nádcukor, 1 tk. citromlé

Az alaphoz: 8 db kb. 2 cm vastagra szelt fonott kalács szelet (általában ezt a kalácsreceptet használom)

A vizet a sóval, a babérlevéllel, a borsszemekkel, a megroppantott borókabogyókkal és a salottával együtt felforraljuk, hozzáadjuk a szalonnát, és addig főzzük, amíg megpuhul - húsvillával könnyen ellenőrizhető az állapota.
Közben a zöld fűszereket nagyon apróra vágjuk, meglocsoljuk néhány csepp citromlével, alaposan összekeverjük, és legalább 10-15 percig állni hagyjuk.
A szalonnát kivesszük a főzővízből, még melegen bekenjük az aprított zöld fűszerekkel, kihűtjük, és legalább 2-3 órára hűtőbe tesszük.
Ezalatt az epret negyedekre vágjuk, megszórjuk a nádcukorral, meglocsoljuk a citromlével, összekeverjük, és félretesszük.
A bort kb. felére forraljuk. (Próbálkozhatunk egy kevés rozmaring hozzáadásával, de csak a végén, és ne hagyjuk 20 másodpercnél tovább ázni!)
A borredukciót kihűtjük, a balzsamecettel együtt hozzáadjuk az eperhez, összekeverjük, és az egészet kb. 1 órára hűtőbe tesszük.
A hideg szalonnából kb. 1 mm vastag szeleteket vágunk. (Próbáltam vékonyabbal is, de csak ennél a vastagságnál érvényesült igazán a zöld fűszerek íze.)
A kalácsszeletek mindkét oldalát bordázott aljú serpenyőben megpirítjuk, mindegyikre egy-egy szalonnaszeletet és néhány eperdarabkát helyezünk, és a receptben használt roséval azonnal tálaljuk.

Sütőben sült rozmaringos-hagymás süllőcsigák "törtpaszullyal"

Elérkezett a 48. VKF! fordulópályaműveinek utolsó leadási határideje. Tekintettel a téma iránti elkötelezettségünkre, úgy gondoltuk Gabival, hogy nem lesz baj, ha mi magunk is részt veszünk a játékban.

Mindenképp egyszerű ételt szerettem volna választani, ezért gondoltam, hogy nagymamám annak idején barna babból készült tört paszulya épp jó lesz. Ami a süllőt illeti, a babhoz nagyszerűen passzol, a citrom és a rozmaring is jól áll neki, viszont a hagyma-paprika-napraforgó olaj édessége kicsit elnyomta a süllő lágy ízét. Legközelebb biztos, hogy karakteresebb ízű halat fogok választani, mondjuk amurt, pontyot, a tengeri halakat tekintve pedig abszolút befutó lehet szerintem a szardínia, a vörösmárna, de még az is lehet, hogy a laposhalak valamelyikével is kipróbálom egyszer.

Sütőben sült hagymás-rozmaringos süllőcsigák "törtpaszullyal"

Hozzávalók:

A csigákhoz: 2 db kb. 200 grammos süllőfilé bőr nélkül (lehetőleg a vékonyabb, farok felé eső rész), néhány csepp citromlé, négy ágacska rozmaring, 2 db fehérhagyma, napraforgó olaj,1 tk. őrölt pirospaprika (édes)

A babhoz: 200 g barnabab, 1 nagy burgonya, 1 gerezd fokhagyma, 1 babérlevél, só, frissen őrölt feketebors, extraszűz olívaolaj

A babot egy éjszakára beáztatjuk.

A burgonyát meghámozzuk, nagyobb kockákra vágjuk.

Egy lábasban olívaolajat hevítünk, és megpirítjuk benne a kés lapjával kissé szétnyomott fokhagymagerezdet. Hozzáadjuk a babérlevelet, a babot, sót, frissen őrölt feketeborsot, és addig főzzük, amíg a bab megpuhul. Ekkor az egészet botmixerrel durvára mixeljük (nagyanyó feeling: az övé sosem volt teljesen sima).

A hagymákat nagyon vékony csíkokra vágjuk, és egy kevés napraforgó olajon, lassú tűzön megpároljuk, az utolsó fél percben megszórjuk a pirospaprikával, és összekeverjük.

A csigákhoz mindkét süllőfilét hosszanti irányban négy részre vágjuk. Az így kapott csíkokat sózzuk, borsozzuk, meglocsoljuk egy kevés citromlével, kettesével nyársra húzzuk, a nyársak közé egy-egy rozmaring ágacskát szorítunk, és 10 percig állni hagyjuk. Ezután a nyársakat tűzálló tálra fektetjük, meglocsoljuk a paprikás hagymával, és 190 fokra előmelegített sütőben kb. 5 perc alatt készre sütjük.

A babpürét tányérokra szedjük,mindegyikre egy-egy nyársat helyezünk, és azonnal tálaljuk.

Anna verziót is készítettünk:

Linguine tejfölös főtt céklával és gorgonzolával

A Pasta e bastáról...

Linguine tejfölös főtt céklával és gorgonzolával

Hozzávalók: 320 g linguine, 1 közepes cékla, 120 g gorgonzola piccante, 1 dl tejföl, 1 ek. citromlé, 1 salottahagyma, só, frissen őrölt feketebors, vaj

A céklát alaposan megsikáljuk, és bő, sós vízben puhára főzzük, majd leszűrjük, meghámozzuk, vékony csíkokra vágjuk.

A cékla főzőlevét félretesszük.

Egy serpenyőben felhevítjük a vajat, hozzáadjuk a vékonyra szeletelt salottát, és lassú tűzön megfonnyasztjuk. Hozzáadjuk a céklát, a tejfölt, a citromlevet, a sót, egy kevés frissen őrölt borsot, majd belemorzsoljuk a gorgonzola felét, az egészet alaposan összekeverjük, egyszer felforraljuk.

Ezalatt a tésztát a cékla főzővízében kifőzzük, amikor eléri az „al dente” („harapható” nem teljesen puhára főtt) állagot, leszűrjük, összeforgatjuk a tejfölös-céklás szósszal, tányérokba szedjük, a tetejére morzsoljuk a maradék gorgonzolát, és azonnal tálaljuk.

Marinált szardella

A szardella -a szardínia és a makréla mellett- a kedvenc halam!

Ahogy látom, egyre nagyobb otthon is a halkínálat, talán friss szardella is akad valahol. Ha így, nyersen szeretnétek elkészíteni, vásárlás előtt mindenképpen kössétek ezt a tényt a halkereskedő orrára (ha nem elég friss a hal ahhoz, hogy nyersen legyen elkészítve, inkább mást ajánl majd). 

Marinált szardella

Hozzávalók: 16 db friss szardella, 1 citrom, só, frissen őrölt feketebors, egy kis csokor petrezselyemzöld, extraszűz olívaolaj

A receptet a Tarka Bárka blogban találod. Klikk IDE!

Sült vörös szalaghal

Nem a recept miatt, csak mert szépek.

Sült vörös szalaghal

( lat. Cepola macrophtalma, ol. cepola, eng. red bandfish) 

Hozzávalók: 4 vörös szalaghal, liszt, napraforgó olaj, só, frissen őrölt feketebors, citromlé

A halak fejét, és belsőségeit egy mozdulattal eltávolítjuk, hasukat folyó víz alatt alaposan átmossuk.

A halakat 5-6 cm-es darabokra vágjuk, lisztbe forgatjuk, bő, forró olajban kisütjük, sóval, borssal megszórva, citromlével meglocsolva azonnal tálaljuk.

Igaz?

Spagetti citromos-petrezselymes vajjal és sült szardíniafilével

Egy elveszett poszt júniusból, aztán csak végetér a nyár, és újra beindulnak a szürke hétköznapok... 

------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Múlt szombaton tátott szájjal néztem, ahogy Anna ette ezt a tésztát, és közben Ocean pénteki posztja motoszkált a fejemben...

Spagetti citromos-petrezselymes vajjal és sült szardíniafilével.

Hozzávalók: 320 g spagetti, 12 friss szardínia, 1 biocitrom leve és lereszelt héja, egy nagy csokor petrezselyemzöld, 3 ek. vaj, 2 ek. olívaolaj, 2 cikk fokhagyma, só, bors

A szardíniákat megpucoltam, kifiléztem, a filéket hosszában kettévágtam, leitattam róluk a fölösleges vizet, majd mindegyiket sóztam, borsoztam, és forró olívaolajban 2-3 perc alatt megsütöttem, félretettem, melegen tartottam. (Filézés: hüvelykujjal has szétnyit, utána kibelez, fej levesz, gerinc magunk felé húzva két másodperc alatt eltávolít, és voilá, kész a szardíniafilé.)

A spagettit lobogó, sós vízbe dobtam.

A vajat és az olajat egy serpenyőben felhevítettem, hozzáadtam az apróra vágott petrezselyemzöldet, a citrom levét és lereszelt héját, pici sót és borsot tekertem rá, majd 2-3 percig pároltam.

Amikor a tészta elérte az "al dente" állagot (harapható, nem kifejezetten puhára főzött) leszűrtem, összekevertem a vajas-citromos-petrezselymes szósszal, tányérokra szedtem, mindegyik tésztakupac tetejére sült szardíniaszeletkéket raktam, és azonnal tálaltam. (Össze is keverhettem volna, de a hal még szinte ropogós volt, nem akartam, hogy elázzon.)

Eredeti ötlet: La Cucina Della Corriere Della Sera - ott konzerv szardíniával

Paprikakrémleves friss zellerrel

Tudom, ez nem harmincperces fogás, de ha ügyesek vagyunk, este, mialatt a vacsora fő, megsütjük, meghámozzuk a paprikákat, így másnap a leves össeállítása már tényleg semmiség!

Paprikakrémleves friss zellerrel

Hozzávalók: 4 db piros vagy sárga színű, vastag húsú kaliforniai paprika, 1 fej vöröshagyma, 1 cikk fokhagyma, extraszűz olívaolaj, 1 ágacska rozmaring, 1 dl száraz fehérbor, só, bors, 1 dl tejszín, egy zellerszár, frissen facsart citromlé

A paprikákat egy tűzálló tálba helyeztem, és 220 fokos sütőben addig sütöttem, amíg a héjuk szinte teljesen megfeketedett. Ekkor kivettem a tálat, letakartam, 5-10 percig állni hagytam, majd levettem a fedőt, és a paprikákat meghámoztam.

Egy lábasban felhevítettem az olívaolajat, megpirítottam benne a fokhagymát és a rozmaringot, majd mindkettőt kihalásztam, és kidobtam. A megmaradt illatos olajon megdinszteltem az apró kockára vágott hagymát, hozzáadtam a hámozott, sültpaprikát, a fehérbort, sót, borsot, és az egészet kb. 10 percig főztem, botmixerrel a nyers zellerszárral együtt pürésítettem. (Ha nagyon szép sima levet szeretnénk, mindenképp szűrjük át!) Kóstoltam, és mivel kissé tolakodónak éreztem az ízét, adtam hozzá nem több mint 1 dl tejszínt, forraltam rajta egyet, levettem a tűzről, újrakóstoltam, facsartam bele egy kevés citromlevet, és először csak egy pötty citromos-kapros tejföllel, másodszor pedig kapros olívaolajban megpirított fokhagymás kenyérkockákkal tálaltam. Ember tejfölös vívmányok helyett, tőle megszokott módon parmezánt reszelt a tetejére és meglocsolta egy kevés olívaolajjal is.

Ricottás-sokborsos tortiglioni

Egy húzósabb második fogás elé.
Nyáron frissen facsart citromlével, télen néhány balzsamkrém-cseppel frissítsük!

Ricottás-sokborsos tortiglioni

Hozzávalók: 320 g tortiglioni, 200 g ricotta, 80 g zsíros tejföl vagy natúr joghurt, 80 g frissen reszelt érlelt pecorino vagy Parmigiano, só, sok-sok feketebors, néhány csepp citromlé vagy balzsamkrém

A ricottát a tejföllel, a sóval, és a sajttal csomómentesre kevertem. A tésztát lobogó, sós vízben kifőztem, "al dente" leszűrtem, összekevertem a ricottás szósszal, tányérokba szedtem, mindegyik tésztakupac tetejére citromlevet csorgattam, bőven borsot tekertem, és azonnal tálaltam. (Petrezselymes citronette-tel meglocsolva, vagy balzsamkrémmel pöttyözve és pirított fenyőmaggal megszórva is finom.)

Mustáros-majoránnás-citromos sült csirkeszárny

Mindennapra. 5 perc munkával. Olcsón.

Mustáros-majoránnás-citromos sült csirkeszárny

Hozzávalók: 12 db csirkeszárny, egy nagy csokor friss! majoránna, fél citrom leve, 1 dl tej, 1,5 ek. magos vagy nem magos mustár (magossal finomabb), extraszűz olívaolaj, só, frissen őrölt bors

A tejet és a mustárt csomómentesre kevertem. A csirkeszárnyakat sóztam, borsoztam, majd tűzálló tálba raktam, megszórtam a majoránna letépkedett leveleivel, meglocsoltam a citromlével, egy kevés olívaolajjal és a tej-mustár keverékével. 190 fokra előmelegített sütőben piros-ropogósra sütöttem. Párolt cukkinivel tálaltam. Szerdán.

VKF! XXVI. Nyári előételek 2. Polipsaláta krumplival és brokkolival

Polipsaláta krumplival és brokkolival

Hozzávalók:

• 1 kb. 800 g-os polip
• 3-4 közepes nagyságú krumpli
• 200 g brokkoli
• 1 zellerszár
• 1 sárgarépa
• 1 közepes fej hagyma
• 1 ek. vörösborecet
• 1 csokor petrezselyemzöld
• 1 babérlevél
• 1 és 1/2 citrom
• kiváló minőségű extraszűz olívaolaj
• só
• frissen őrölt feketebors

Az itt leírt módon tisztítsuk meg a polipot.
Egy fazékban forraljunk vizet egy kevés sóval, dobjuk bele a babérlevelet, a sárgarépát, a zellert. Amikor a víz forr, merítsük bele a polipot kétszer-háromszor majd főzzük kb. 1 órán keresztül és hagyjuk a főzővízben kihűlni. (Általában 30 perc főzési időt szoktak számolni 3-400 g polipra.)
A hagymát vágjuk apró kockára és egy kevés olívaolajon dinszteljük meg, majd adjuk hozzá a felaprított petrezselyemzöldet, és pirítsuk nem több, mint 1-1,5 percig.
A krumplit hámozzuk meg, kockázzuk fel, és sós vízben főzzük puhára. (Ha kiflikrumplival dolgozunk, akkor főzzük meg héjastól, majd hámozzuk meg, és vágjuk karikára.)
A megmosott, rózsáira szedett brokkolit szintén sós vízben főzzük roppanósra.
Amikor a polip teljesen kihűlt, vegyük ki a vízből, húzzuk le a bőrét (a lábain lévő tapadókorongok környékén akár rajta is hagyhatjuk), vágjuk kisebb darabokra, adjuk hozzá a brokkolit, a krumplit, és a petrezselymes hagymát. Ezután sózzuk, borsozzuk, locsoljuk meg a citromlével és a vörösborecettel, és óvatosan, hogy a zöldségeket össze ne törjük, keverjük össze az egészet. Langyosan tálaljuk!

Tengeri sügér zöld szószban

Biztos már mindenkinek a könyökén jön ki, de azért még egyszer leírom: a hal élet, erő, egészség, következésképp együnk minél több halat!
Tadáááám, a halkampány következő darabja:

Tengeri sügér zöld szószban

Hozzávalók 2 személyre:

• 1 közepes tengeri sügér
• 2 db olajban eltett ajókagyűrű
• 1 citrom leve
• néhány levél majoranna
• 1 kisebb csokor petrezselyemzöld
• 1 gerezd fokhagyma
• 1 dl extraszűz olívaolaj
• 1 dl száraz fehérbor
• só
• bors
• 2 ek. zsemlemorzsa
• 1 ágacska rozmaring
• 2 zsályalevél

A tenegri sügért megpucoltam, kibeleztem, és alaposan leöblítettem.
A zsemlemorzsa, a rozmaring és a zsálya kivételével az összes hozzávalót egy magas falú keverőtálba tettem, majd merülőmixerrel pépesítettem.
Egy tűzálló tál aljára raktam egy réteget a zöld szószból, ráfektettem a halat, megszórtam zsemlemorzsával, és végül betakartam a maradék szósszal. A hal mellé raktam a rozmaringágat és a zsályaleveleket, és 190 fokra előmelegített sütőben készre sütöttem.

Almás crostata vaníliakrémmel

Ismét egy egyszerű és gyors desszert leveles tésztából. (Itt egy korábbi verzió.)
Töröm a fejem, mikor is készült...kb. egy hónapja, amikor rábukkantam a pincében két árva almára. Azelőtt nem sokkal ettük kedvenc barátunk anyukájának az egészen hasonló fahéjas almás crostatáját, aminek a receptjét szégyen, vagy nem szégyen, elfelejtettem elkérni, mindenesetre nem borultam sírva az asztalra, kicsit gondolkodtam, átlapoztam az Enciklopédiát és már meg is született a recept. (Kicsit tartottam attól, hogy a vanília, a fahéj az alma és a sárgabarack túl sok lesz együtt, de végül a kicsit tömény fahéj-vanília ízt kitűnően egyensúyban tartotta a citromlével meglocsolt alma és a házi sárgabaracklekvár savassága. Azt hiszem, ez utóbbiból drága nagyanyóm kispórolta a cukrot...de ez most épp kapóra jött! Imádlak, nagyikám!)

Almás crostata vaníliakrémmel

Hozzávalók:

• 1 lap mélyhűtött négyszöletes leveles tészta
• 2 alma
• 1 citrom leve és lereszelt héja

A krémhez:

• 3 tojás sárgája
• 75 g kristálycukor
• 2,5 dl tej
• fél vaníliarúd kikapart belseje
• 1 kk. őrölt fahéj
• 20 g liszt

A tetejére:

• kissé savanykás, lehetőleg házi sárgabaracklekvár
• 1-2 ek. nádcukor
• 30 g vaj

A tejet a citrom lereszel héjával felforraltam, majd leszűrtem. A tojásokat a cukorral habosra kevertem, hozzáadtam a lisztet, a vanília kikapart belsejét, a fahéjat és a még meleg tejet, majd az egészet gőz fölött sűrűre főztem. (Bátrabbaknak „a gőzt” elhagyhatják ;-)
Az almát vékonyan felszeleteltem, és meglocsoltam a citromlével.
A leveles tésztát egy vajazott-lisztezett, 24x24 cm-es tepsibe fektettem úgy, hogy minden oldalán hagytam egy kb. 1-2 cm magas peremet.
Itt-ott villával megszúrkáltam, rákentem a vaníliás-fahéjas krémet, a krémre pedig ráfektettem az almaszeleteket. Az almák közé a sárgabaracklekvárból kisebb kupacokat halmoztam, végül az egészet megszórtam a nádcukorral és az olvasztott vajjal.
200 fokra előmelegített sütőben kb. 30 percig sütöttem.

Marinált bébi tintahal vaslapon

Amikor ez a tészta készült, a fél kg bébi tintahalkupacból maradt egy kb. két főre elegendő adag. Nem gondolkodtam sokáig, hogy mit kezdjek velük: egyenként megszárítottam mindegyiket, megszórtam egy marék apróra vágott petrezselyemzölldel, frissen őrölt borssal, majd meglocsoltam néhány ek. extraszűz olívaolajjal és fél citrom levével. Az egészet lefedve hűtőbe raktam, este pedig vaslapon 2-3 perc alatt készre sütöttem. Grillezett padlizsánnal könnyű vacsora lett belőle.

(Majdnem) Minden napra egy tészta Nr 37

Nyár van. (Hmmmm....nem mondom???) Igyekszem olyan ételeket készíteni, amelyek minimális főzési időt igényelnek, frissek, üdék, és persze a hozzávalókért maximum a kert végéig (10 m :-) kell menni.
Amikor második fogásként halat készítek, próbálom úgy szervezni a menüt, hogy, az első fogás is tartalmazzon halat. Ha ez nem megy, akkor sem szeretek túlságosan eltérni a második fogás ízvilágától. Ha pedig végképp nem jut semmi eszembe, akkor előveszem ezt a citromos-rozmaringos spagettit, és tadáááám...
Most biztos sokan azt gondolják, hogy ez a recept nem méltó arra, hogy lejegyeztessék, pedig vészhelyzetben, utsó pillanatban, konyhapánikban igenis jól jön majd csak úgy véletlenül rátalálni a világhálón! ;-)

Citromos-rozmaringos spagetti

Hozzávalók:

• 320 g spagetti
• 1 ek. vaj
• 1 gerezd fokhagyma (elhagyható)
• 1 citrom reszelt héja
• ½ citrom leve
• 1 ágacska rozmaring
• 0,5 dl száraz fehérbor
• só
• frissen őrölt bors

A rozmaringot felaprítom, és a vajban a késsel kissé szétnyomott fokhagymagerezddel együtt 1-2 percig pirítom. Felöntöm a fehérborral, majd amikor az alkohol elpárolog, sózom, majd hozzáadom a citromlevet és a reszelt citromhéjat, és az egészet nagy lángon még néhány másodpercig főzöm.
A tésztát ezalatt sós vízben kifőzöm, „al dente” leszűröm, összekeverem a rozmaringos-citromos mártással, és azonnal szervírozom. Tálalásnál mindenki saját ízlése szerint borsozza (de ez esetben ne takarékoskodjunk a frissen őrölt borssal; nagyon jót tesz a tészta amúgy is friss ízvilágának).

Majonézes brokkolisaláta sajtkosárkában

A „januárban postolni!” mappából szedtem elő ezt a receptet. A salátában semmi extra nincs, mindeni készítheti azzal, amit szeret, vagy épp azzal, ami éppen kéznél van. Nálam volt benne párolt brokkoli, kevés hagymán pirított gomba és fekete olívabogyó, a majonézes mismásban tejföl, itthon készült majonéz, mustár, só, bors, citromlé, kevés porcukor. Emlékszem, vendégek jöttek és már előre megbeszéltük, hogy valami majonézes saláta mindenképpen lesz, csak épp azt nem tudtam még, hogy miben tálaljam. Akkortájt épp tökös gnocchi lázban égtem, kerestem „Az Igazit”, és Christian blogjában a tökös recepteket bámulva megakadt a szemem a sajtkosárkán, amit a gnocchi mellé biggyesztett. No, innen már egyenes út vezetett a krémes-majonézes-saláta és a roppanós sajtkosárka kiváló összhangjához.

Kicsit babrás, kicsit könyökig zsírosak leszünk a megolvadt sajttól, kicsit törékeny (bár ez azért nem olyan nagy probléma, mert közben a letört széleket szépen elropogtathatjuk ;-) de nagyon mutatós, és „fa il suo effetto”, a vendégek pedig agyon fogják dísérni gyöngy kezeinket!
Közben találtam egy nagyon szimpatikus receptet is, szintén olvasztott Parmezánból: rakjunk sütőpapírrra egy mástól kellő távolságra 1-2 ek reszelt parmezánt, szórjuk meg mandulával, a sütő grill programján süssük néhány percig, vegyük ki, várjuk meg míg a mandulás sajt megszilárdul, és gesztenyemézzel meglocsolva szervírozzuk. Ezt mindenképpen ki kell próbálnom!

Na, de visszatérve a kosárkákhoz:

Parmezán kosárkák

Hozzávalók:

• 12 ek. frissen reszelt parmezán

Egy felhevített serpenyőbe rakjunk 3 ek. reszelt parmezánt, várjuk meg míg teljesen elolvad, majd egy konyhai lapát segítségével emeljük ki a serpenyőből és lehetőleg anélkül, hogy rákvörösre égetnénk a kezünket, simísuk a sajtkorongot egy felfordított pohár aljára, és óvatosan, hogy a sajt ne törjön apró darabokra, nyomkodjuk a széleit a pohár falához.
Amikor a sajt teljesen megszilárdul, vegyük le a pohárról, és tálaljunk benne azt, amihez éppen kedvünk van.

Bresaola tekercsek fehér spárgával

Íme az ígért tavaszi/húsvéti előzetes saját étteremalakítás nélkül :-):

Bresaola tekercsek fehér spárgával

Hozzávalók:

• 8 szelet bresaola (A bresaola pácolt, szárított, érlelt hús, elsősorban marhából ill. lóból készítik, én most ló bresaolát vettem, és mivel túl vékonyra szeletelték, és úgy tűnt, nem bírta volna el a tölteléket, egy-egy tekercshez két szeletet használtam fel, így nem 8 hanem 16 szelet kellett a műhöz. Gabojsza nemrég itt írt a pastramáról, ami nagyon úgy tűnik, a bresaola rokona. :-)
• 200 g krémes kecskesajt
• 8 db fehér spárga
• egy csokor petrezselyemzöld
• metélőhagyma
• néhány levél bazsalikom
• bors
• ½ citrom leve
• 1 kk. mustár
• 4 ek. olívaolaj
• a díszítéshez 2 főtt tojás

A spárgákat megpucoltam, sós vízben kb. 15 percig főztem, és hagytam kihűlni.
A kecskesajtot összekevertem 2 ek. olívaolajjal, hozzáadtam az apróra vágott bazsalikomot, petrezselyemzöldet és a metélőhagymát, majd a kencéből a kiterített (dupla) bresaola szeletekre raktam egy-egy evőkanálnyit. Erre fektettem a spárgákat úgy, hogy alul-felül kilógjanak, végül a szeleteket ráhajtottam a spárgákra. A tekercseket egy tányérra rendeztem, főtt tojással, rozmaringgal és bazsalikomlevelekkel díszítettem.
A maradék olajat összekevertem a citromlével, a mustárral és a borssal, és tálalásnál a tekercsekre locsoltam.

Involtini di bresaola con asparagi bianchi

Ingredienti:

• 8 fette di bresaola
• 200 g di formaggio caprino cremoso
• 8 asparagi bianchi
• un mazzetto di prezzemolo
• erba cipollina
• basilico fresco
• pepe
• il succo di ½ limone
• 1 cucchiaino di senape
• 4 cucchiai di olio extravergine di oliva
• 2 uova sode per decorare il piatto

1. Pulite gli asparagi e lessateli per circa 15 minuti.
2. Lavorate in una ciotola il caprino con due cucchiaini di olio fino a renderlo cremoso. Unitevi il prezzemolo, il basilico e l'erba cipollina lavati e tritati, amalgamate tutto e spalmate il composto al centro delle fette di bresaola.
3. Adagiate un asparago sulle fette spalmete con il formaggio in modo che spuntino all'estremitá, quindi arrotolatele e sistematele su un piatto da portata. Decorate gli involtini con delle uova sode, alcune foglie di basilico e rosmarino.
4. Emulsionate in una ciotola l'olio rimasto, il succo di limone, la senape, e il pepe e servite la salsa insieme agli involtini.

Mákos almatorta

Azt hiszem, itt az idő, hogy visszatérjek. Hiányzott ám nagyon a blog! Az igazolást, remélem, jövő hét közepe táján már a kezemben tudhatom, ha mégsem, akkor április első napjaiban mindenképp meglesz... Akkor majd írok róla kicsit többet.
Nem is tudom, mivel indíthatnék így hirtelen. Rengeteg elmaradásom van, kezdve a kismilliárd körkérdés megválszolásával, nem beszélve arról a sok színes ételről, amit mostanában készítettem. Menet közben rájöttem, hogy amikor elkezdek színesebbnél színesebb ételeket gyártani, az egyértelműen a tavaszvárás/tavasz utáni vágyódás jele. Azért remélem, már nem kell olyan sokat várni. (A múlt hétvégén hihetetlen 18 fok volt! De pssszt! Nem kiabáljuk el! ;-)
Visszatérve a lemaradásaimra: osztottam-szoroztam és a végeredmény 72 lett. Ez azt jelenti, hogy ennyi publikálatlan recept + fotó ücsörög a gépemen. Esélyem sincs arra, hogy még ebben a hónapban legalább a felét posztoljam. Áprilisban már nem illik téli receptekkel előrukkolni, ezért úgy döntöttem, hogy ami marad, azt elteszem jövőre.
Lorien kb. egy hónapja kérte a véres kolbász receptjét, én meg már két hete tudom, és a nagy „zajlik az élet” közben, semmire és senkire nem gondolva, szemét módon elfelejtettem neki elküldeni. Kedves Lorien, kérlek ne haragudj, hogy ezt a pár sort sem voltam képes leírni az utóbbi időben. Most pótolom:

Véres kolbász

(kép róla itt)

Hozzávalók:

• 4 kg darált sertéshús (fejrész + tarja-lapocka-tokaszalonna háromszögből is egy kevés) Errefelé így darabolják a sertést.
• 2 kg darált abált vér
• 2 kg szalonna
• 200 g só
• 50 g őrölt feketebors
• száraz vörösbor (mennyiségi megkötés nélkül :-) Hiába faggattam a böllérbácsit, nem tudta megmondani, hogy pontosan mennyi bort szokott a véres kolbászba rakni. Azt mondta: „Csak úgy szemre, hogy a massza még összeálljon." :-)

Közben kiötlöttem, mivel indítok: Katia almatortájával. Ennek a tortának az az érdekessége, hogy semmiben sem hasonlít az eredetire. (A disznóvágásos képek között látható a Katia változata.)
Az eredeti annyira ízlett, hogy azonnal elkértem a receptjét. Össz-vissz annyi változtattam rajta, hogy a Mamma-féle narancsos tiramisùból megmaradt kb. 3 evőkanálnyi cukrozott darált mákot hozzáadtam a tésztájához.Finom lett így is, csak kicsit meglepődtem, amikor láttam, hogy az alma nem szállt le a süti közepébe. (Érdekes, amikor meggyes pitét sütök, és a tetején kellene maradnia, tuti, hogy lesüllyed! :-)) Ráadásul a színe is kissé barnás lett, holott a Katiáé sárga volt. Ezt azzal próbáltam magyarázni, hogy szerintem az ő tortaformája nagyobb átmérőjű, az enyém csak 26 cm-es, így a torta valamivel tovább sült.
Egyébként csak én voltam ennyire kritikus magammal szemben. A torta hipp-hopp eltűnt a föld színéről.

Mákos almatorta

Hozzávalók:

• 125 g vaj
• 120 g + 2 ek. kristálycukor
• 1 vanília kikapart belseje
• 3 tojás
• 1 citrom reszelt héja
• 1 csipetnyi só
• 200 g liszt
• 6 g élesztő (por)
• 3-4 ek. tej
• 3 ek. cukrozott darált mák
• 4 közepes alma
• 50 g mazsola
• 1 ek. citromlé

Hámozzuk meg az almákat, vágjuk vékony cikkekre, majd hagyjuk állni egy tálban 2 ek. cukorral és a citromlével összekeverve.
A mazsolát áztassuk be langyos vízbe.
Elektromos habverővel a vajat és a cukrot alaposan keverjük össze, adjuk hozzá a vanília kikapart beljesét, a citrom lereszelt héját, a sót, a cukrozott mákot és a tejet végül pedig folyamatosan keverve egyenként a tojásokat is. A lisztben vegyítsük el az élesztőt, majd apránként szitáljuk bele a tojásos-vajas masszába, és az egészet keverjük addig, mígcsomómentes lesz, majd öntsük egy kivajazott, lisztezett tortaformába (az enyém 26 cm-es volt), az almagerezdeket kissé nyomkoduk a tésztába, szórjuk meg a kicsavart mazsolával, és 170 fokra előmelegített sütőben süssük kb. 60 percig.

Grapefruit-édeskömény saláta

No, akkor még egy édesköményes recept. Aztán ezen a télen már nem lesz több, ígérem! Assolutamente könnyű, mind elkészítés, mind kalóriatartalom szempontjából; egészséges, színes, randa időben szem ill. lélekvidító, és az édeskömény-grapefruit párosításnak köszönhetően különleges ízélményt ad.

Grapefruit-édeskömény saláta

Hozzávalók:

• 1 édesköménygumó
• 1 rózsaszínű grapefruit
• ½ fej scarola
• 1 kisebb radicchio
• extraszűz olívaolaj
• ízlés szerint citromlé, bor- vagy balzsamecet
• só
• frissen őrölt bors

A radicchiot és a scarolát megmosom, leveleire szedem, a leveleket pedig kézzel akkora darabokra tépkedem, hogy azok kényelmesen beleférjenek az ember szájába. :-)
Az édesköménygumó külső rétegét lefejtem, a maradékot vékonyan felszeletelem.
A grapefruitot kifilézem.
Egy salátástálba rakom a vékonyra szelt édesköményt, a salátákat és a grapefruitot, majd sózom, borsozom, meglocsolom ecettel vagy citromlével és egy kevés olívaolajjal, az egészet alaposan összekeverem, és azonnal tálalom.

Mások is szeretik:

Vesta - rukolával, parmezánnal

Beatbull - galambbegy (madárbegy) salátával, parmezánnal

Lila Füge - avokádóval

...ha valakit kihagytam, kérem, kiabáljon!

Mustáros csapósügér radicchioágyon

Fogyókúrába kiválóan beilleszthető, nagyon gyorsan elkészíthető, vitaminokkal, ásványi anyagokkal teli vacsora ;-)
Akinek nem kell szigorú diétát tartania, mindenképp locsolja meg a halat egy kevés olívaolajjal!

Mustáros csapósügér radicchioágyon

Hozzávalók:
A sügérhez:

• 500 g sügérfilé
• 4 tk. magos mustár
• kakukkfű
• rozmaring
• só
• bors
• (olívaolaj)
• 1 citrom leve

A salátához:

• 1 kisebb radicchio rosso
• ½ citrom leve vagy 1 ek. balzsamecet
• 1 tk. magos mustár
• só
• bors
• (olívaolaj)

A kakukkfüvet és a rozmaringot apróra vágom. A mustárt összekeverem a citrom kifacsart levével. A sügérfilét négyfelé vágom, a darabokat bekenem a citromos-mustáros keverékkel, majd megszórom az apróra vágott zöldfűszerekkel.
Egy tepsit sütőpapírral kibélelek, ráfektetem a sügérdarabokat, és 190 fokra előmelegített sütőben készre sütöm.
A radicchiot leveleire szedem, megmosom, megszárítom. A mustárt a citromlével összekeverem. Amikor a sügér kész, a radicchiot sózom, borsozom, majd alaposan összeforgatom a citromos-mustáros keverékkel.
A salátából szedek néhány levelet egy-egy tányérra, mindegyikre egy sügérdarabot fektetek, és azonnal tálalom.
(A radicchio talán még finomabb lett volna, ha csak négyfelé vágom, olívaolajjal bekenem, és bordázott aljú serpenyőben csíkosra sütöm... Legközelebb...)

Húsos csókák :-)

Úgy kezdődött minden, hogy vettem négy csókát. Artit. :-) Három nappal hazaindulás előtt.

Ilyenkor mindig valami furcsa érzés kerít hatalmába, mintha még meg kellene ennem fél Olaszországot (visszafelé meg fordíva) mert ki tudja, lehet, hogy útközben elpatkolok, és akkor nem lesz egy olyan utolsó ízélmény, amire a halálom előtti percben szívesen emlékszek vissza.

Ez most komoly! Betegség ez, vagy evészavar, vagy csak az ízek iránti tisztelet, nem tudom, de minden alkalommal így érzek. Nem nagy dolgokról álmodom, elég egy pizza, egy mozzarellás-koktéparadicsomos-bazsalikomos spagetti, vagy bármi más, amiről tudom, hogy a másik országban nincs, vagy ha van is, az íze közel sem hasonlít az eredetihez.

A négy csókára viszont az utolsó napokban már nem jutott idő, utolsó este pánikszerűen nézegettem őket, hogy vajon mit is fogok velük kezdeni Magyarországon.

Aztán jött a felmentő sereg! Szomszédék átjöttek elköszönni. Receptet ugyan nem mertem tőlük kérni ;-) inkább azt kérdeztem meg, hogy hol ették életük legfinomabb articsókáját, és mi volt benne.

R. határozottan emlékezett az anyukája isteni töltött articsókájára, ami oldalassal együtt készül jó sok rozmaringgal, zsályával, fokhagymával megbolondítva. R. nagyon rendes volt, rögtön fel is gráfolta a mamit, aki a teflonban lediktálta a körülbelüli receptet.

Ez lett belőle:

Töltött articsóka vele főtt rozmaringos oldalassal

Hozzávalók:

A töltött articsókához:

• 4 db articsóka
• 20 dkg darált marhacomb
• 1 tojás
• 2 ek. reszelt parmezán
• 1/2 tejbe áztatott, jól kinyomkodott zsömle (de jó a kenyérbél is, vagy ha egyik sincs, akkor 2 ek. zsemlemorzsa is megteszi)
• néhány rozmaringlevélke apróra vágva
• só
• bors
• citromlé + víz

Az oldalashoz:

• 1 kg oldalas hosszában ketté vágva (kérjük meg a hentest, hogy lehetőleg ne bárddal tegye, hanem fűrésszel, és akkor a hús nem lesz tele csontszilánkkal...khm, khm, Nyíregyházán hiába kérleltem a hentes bácsit, nem hallgatott rám...vagy nem volt fűrésze ;-)
• 1 nagy fej vöröshagyma
• 2 gerezd fokhagyma
• néhány zsálya- és rozmaringlevélke
• 1 dl száraz fehérbor (Tocai friulanot használtam)
• olívaolaj
• só
• frissen őrölt bors

Az articsókát megmossuk, a szárának nagy részét levágjuk (én úgy 4-5 cm-t hagyta rajta), majd egy éles késsel a tetejéből is levágunk 2-3 cm-t. A külső levelekből egyenként leszedünk 1-2, esetleg 3 réteget is, a közepét egy kissé kiszélesítjük, (ide kerül majd a húsos töltelék), aztán kicsípjük a belsejében lévő szúrós, bolyhos részt, végül, amíg a töltelék és a hagymás alap elkészül, az egészet citromos vízbe dobjuk, hogy ne színeződjön el. (Érdemes kesztyűben dolgozni! Én nem így tettem, és az ujjaim 4-5 napig tökfeketék voltak! Nem vagyok csipkerózsika, főzök, vagy mi, de a negyedik napon már nagyon zavart a dolog. :-)

Elkészítjük a tölteléket: A darált combot összekeverjük a tojással, a tejbe áztatott, kinyomkodott zsömlével, a reszelt parmezánnal, az apróra vágott rozmaringlevélkékkel és a fűszerekkel.

Az oldalast feldaraboljuk.

A hagymát, a fokhagymát és a zöldfűszereket felaprítjuk, és az előzőleg felhevített olívaolajon 1-2 percig pároljuk. Hozzáadjuk a feldarabolt oldalast, nagy lángon rövid ideig pirítjuk, enyhén sózzuk, tekerünk rá egy kevés borsot, majd felöntjük a fehérborral.

Amíg a bor nagy része elpárolog, az articsókáról levágjuk a tisztítás során rajtahagyott 4-5 cm-es szárat, a tölteléket egy kiskanál segítségével a közepébe töltjük, és az articsókákat ill. a szárakat az oldalasok közé ültetjük.

Az egészet lefedjük, és addig pároljuk, amíg az oldalas megpuhul.

R. anyukája griellezett polentával tálalja, de nekem nem volt otthon kukoricadarám, és épp készült egy kis gombapörkölt nokedlivel, így a köret végül nokedli lett...nyamm! Nem sok olyan étel van, amire ennyire szívesen emlékszem vissza, mint erre az oldalasos articsókára! Valószínűleg nem utoljára fordult elő a konyhámban. ;-)