Almás-fügés pite

Eljött az ideje az almás/ fügés sütiknek. Az alábbi két 2008-as VKF! pályázat (egy körtés-ricottás és egy rozmaringos-almás) egyesítése - és fügésítése. A tészta a jól bevált őszi szelet tésztája. Mindehhez jött még Gabi vajas-mézes-mandula ötlete, ami kellemesen rákaramellizálódott a pite tetejére...íme a végeredmény: 

Őszi almás-fügés pite

Hozzávalók: 

A tésztához: 250 g liszt, 75 g hideg vaj, 1 tojás, 6 g sütőpor, 1/2 citrom lereszelt héja, 60 g porcukor, 1/2 vaníliarúd kikapart magocskái, 1-2 ek. tej

A töltelékhez: 800 g alma, 200 g ricotta, 200 ml tejszín, 50 g porcukor, 2 tojás, 1 citrom kifacsart leve,  4 füge
A tetejére: 70 g vaj, 50 g méz, 80 g szeletelt mandula, 1 rozmaring ágacska

A tésztához a lisztet és a sütőport elkeverjük, majd elmorzsoljuk a hideg vajjal. Hozzáadjuk a porcukrot, a citromhéjat, a vaníliamagokat, és elkeverjük. Beleütjük a tojásokat, és könnyen formálható tésztát gyúrunk belőle. Ha szükséges, adhatunk hozzá 1-2 ek. tejet. A tésztát legalább egy órán keresztül hűtőszekrényben állni hagyjuk.

A töltelékhez az almát meghámozzuk, 1-2 mm vékonyan felszeleteljük, keverőtálba tesszük, és meglocsoljuk a citromlével, hogy meg ne barnuljanak. Két fügét felkockázunk, egyet felszeletelünk, egynek a tetejét kereszt alakban bevágjuk,. A kockákra vágott fügét az almákhoz keverjük.

A tojásokat felverjük.

A ricottát elkeverjük a porcukorral. Hozzáadjuk a tejet és a felvert tojásokat, simára keverjük, majd az egészet az almákra öntjük.

A tésztát kinyújtjuk, és kibélelünk vele egy 26 cm-es piteformát.

Az alapot villával megszurkáljuk, beleöntjük az almás-fügés-ricottás tölteléket, ráhelyezzük a fügeszeleteket és az egészben hagyott fügét, majd 180 fokra előmelegített sütőben kb. 45 percig sütjük.

Közben vajat és a mézet a rozmaringágacskával együtt felhevítjük, majd elkeverjük benne a mandulalapokat, és legalább 10 percig állni hagyjuk. 

45 perc után a pitét meglocsoljuk az illatos mézes-mandulával, majd visszahelyezzük a sütőbe, és további 15 perc alatt készre sütjük.

p.s. hamarosan jön még egy fügés pite, aztán lesz vaníliás-gyömbéres fügelekvár és babéros sült füge is

Mákos-meggyes pite

Mákos-meggyes pite

A tésztához: 150 g vaj, 2+1 tojás. 120 g + 4 ek. kristálycukor, 1 citrom reszelt héja, 1 vaníliarúd kikapart magocskái, 500 g liszt, 12 g sütőpor, 2-3 ek tej

A töltelékhez: 1 kg meggy, 100 g darált mák, 3+2 ek. porcukor

A lisztet a hideg vajjal elmorzsoljuk, hozzáadjuk a sütőport, a két egész tojást, 120 g kristálycukrot, a citrom lereszelt héját, a vanília kikapart magocskáit és a tejet, majd az egészet összegyúrjuk, megfelezzük, és amíg a tölteléket elkészítjük, a két tésztagombócot folpackba csomagolva hűtőbe rakjuk.
A meggyet kimagozzuk, összekeverjük 2 ek. porcukorral, 10-15 percig állni hagyjuk, majd leszűrjük, lecsöpögtetjük.
A mákot 2 ek. porcukorral összekeverjük.
Sütőpapírral kibélelünk egy kb. 26x36 cm-es tepsit, az egyik tésztagombócot elnyújtjuk, és a tepsibe fektetjük. Villával itt-ott megszurkáljuk, majd megszórjuk a cukrozott mákkal és beborítjuk az alaposan kifacsart meggyel. A tészta másik felét is kinyújtjuk, ráfektetjük a gyümölcsrétegre, a tetejét megkenjük egy felvert tojással, villával megszurkáljuk és az egészet 190 fokra előmelegített sütőben kb. 50 per alatt készre sütjük.

Aszalt szilva aszúban

Aszalt szilva aszúban

200 g aszalt szilvát és 50 g hántolt mandulát 50 g kristálycukorral, egy darabka fahéjjal, 2 szegfűszeggel, egy hosszában félbevágott fél vaníliarúddal és egy csillagánizzsal 400 ml aszúban 20 percig főzünk. A szilva és a mandula joghurttal, fagylalttal/fagylaltban, a lé kávéban, sőt, piskótára csöpögtetve is megállja a helyét.

Kiwiszörp

Kiwiszörp

Hozzávalók: 1,5 citrom frissen kifacsart leve, 900 g kiwi (hámozva mérve), 400 g cukor, 200 ml víz, 1/2 vaníliarúd kikapart magocskái

A kiwit felkockázzuk, összekeverjük a cukorral és a citromlével, és egy éjszakára lefedve állni hagyjuk. Másnap a keveréket botmixerrel durvára dolgozzuk, és sűrű szövésű szűrőn keresztül átpasszírozzuk. Hozzáadjuk a vaníliát és a vizet, majd a szörpöt felforraljuk, üvegekbe töltjük, az üvegeket lezárjuk, és gyöngyöző vízben kb. 20 percig dunsztoljuk. A szörpöket a dunsztoló vízben hagyjuk kihűlni.

(A szűrőben maradt magokat és kiwidarabokat szintén felforraltam, üvegekbe töltöttem, lezártam, vizes dunsztban bugyogtattam 20 percig, és itt hagytam kihűlni. Sütitölteléknek, fagyira/ba fogom használni.)

Fűszeres körte-alma lekvár

Fűszeres körte-alma lekvár 

Hozzávalók: 2 kg körte (piros, császár), 400g alma (Golden), 1/2 citrom, 50 ml rum, 200 g muscovado cukor, 1 csillagánizs, 1 kis rúd fahéj, 2 szegfűszeg, egy kb. 2 cm hosszú vaníliarudacska hosszában kettévágva, kockacukornyi friss gyömbér lereszelve

A körtét és az almát meghámozzuk, apró kockára vágjuk, és azonnal meglocsoljuk a fél citrom frissen kifacsart levével, hogy meg ne barnuljanak. A gyümölcsöket ezután egy lábasba tesszük, meglocsoljuka  rummal, megszórjuk a cukorral, hozzáadjuk a fűszereket, és az egészet addig főzzük, amíg besűrűsödik. (Nekem kb. 3 órára volt szükségem.)

A fűszereket eltávolítjuk, a lekvárt tiszta üvegekbe töltjük, vizes dunsztban 20 percig gyöngyözve főzzük, és a vízben hagyjuk kihűlni.

Levendulás-muskotályos sült barack, habcsók és vanília fagylalt

A barack már télre készült, sűrű, kemény, mint a nagymama (szilva)lekvárja. Csak bámulom: a darabkákat körülölelő karamellszerű szirup vígan csillog a fagylalton. Öt kiló őszibarackból két 3,3 dl-es üveg sült barack és egy kis üveg szörp lett - arany, minden szempontból.

Levendulás-muskotályos sült barack, habcsók és vanília fagylalt

A levendulás sült barackhoz: 5 kg (akár túlérett) őszibarack, 100 g kristálycukor, 100 g muscovado cukor, 1 citrom leve, 2 szál levendulavirág, 150 ml Sauska Sárgamuskotály 2011

A barackokat meghámozzuk, vékony cikkekre vágjuk, összekeverjük a kristálycukorral és a citromlével, és 2-3 órán keresztül állni hagyjuk. Ezután leszűrjük, kissé kinyomkodjuk, 20x30 cm-es tepsibe borítjuk, és 200 fokra előmelegített sütőbe helyezzük. 20 perc után merőkanállal leszedjük az alatta keletkezett levet, és a korábban leszűrt léhez adjuk. (Ebből lesz a szörpünk.)

A sütő hőfokát 120 fokra mérsékeljük, a barackokat meglocsoljuk a sárgamuskotállyal, és 3-4 órán keresztül sütjük. A sütési idő a barackok érettségétől, lédússágától függ.

Amikor az egész besűrűsödik, a közepébe helyezzük a levendulavirágokat (ne lógjanak ki, mert megégnek, megkeserednek!) a tetejét megszórjuk a muscovado cukorral, majd újra 200 fokra állítjuk a sütő hőfokát, és nem több, mint 15 perc alatt készre sütjük.

A levendulavirágokat kidobjuk, az illatos barackot és a baracklevet üvegekbe töltjük. Az üvegeket lezárjuk, 20 perc alatt vizes dunsztban kidunsztoljuk, és ebben a vízben hagyjuk kihűlni.

A habcsókhoz: 2 tojásfehérje, 150 g porcukor, csipetnyi só, 1kk. citromlé
A tojások fehérjét a sóval félig felverjük, hozzáadjuk a cukor felét, tovább verjük, és apránként hozzákanalazzuk a maradék cukrot, és a legvégén az ecetet is. A masszát nyomózsákba töltjük, sütőpapírral kibélelt tepsibe halmokat nyomunk, és 100 fokra előmelegített sütőben 2 órán keresztül szárítjuk.

A vanília fagylalthoz: 250 ml tej, 1 vaníliarúd, 100 g porcukor, 400 ml tejszín, 5 tojássárgája, 1 tk. vanília kivonat, csipetnyi só

A vaníliarudat hosszában kettévágjuk, és a tejjel, a tejszín és a cukor felével, együtt felforraljuk, majd levesszük a tűzről, és fél órán keresztül hűlni hagyjuk.

A tojássárgákat a maradék cukorral habosra verjük, és folyamatosan keverve hozzáadjuk a kihűlt vaníliás tejet is. A lábast visszatesszük a tűzre, és az egészet közepes lángon forráspontig melegítve lassan besűrítjük - nem szabad felforralni, mert túrós lesz. Ezután kivesszük a vaníliarudat, hozzáadjuk a vanília kivonatot, szobahőmérsékletűre hűtjük, majd legalább 4-5 órára hűtőszekrénybe tesszük. 

A maradék tejszínt félig felverjük, a hideg vaníliás alapba keverjük, és fagylaltgép tartályában kb. 30 perc alatt kifagyasztjuk.

Poharak aljára habcsókot morzsálunk, rá vaníliafagyit kanalazunk, a fagyira meleg sült barackot csorgatunk, és végül megszórjuk néhány levendulavirággal.

A recept a Kifőztük magazin és a Budavári Borfesztivál közös receptversenyén is indul.

Fehér csokoládés pancake kamillás-vaníliás sültnektarin-szósszal

A jubileumi viràgos 50. VKF!-re. Ha Alíz bevesz még a listába. Őrületes csúszásban vagyok mindennel, és hiába próbálkozok, egyszerűen képtelen vagyok saját magam utolérni.

Fehér csokoládés amerikai palacsinta kamillás-vaníliás sültnektarin-szósszal

Hozzávalók:

A palacsintához: 400 ml joghurt, 100 ml tej, 2 tojás, 50 g porcukor, 10 g sütőpor, 200 g liszt, 50 ml semleges ízű olaj (pl. szőlőmag), 100 g fehércsokoládé csepp, csipetnyi só, a sütéshez vaj

A szószhoz: 500 g nektarin, 2 ek. nádcukor, 50 ml agavé szirup, 100 ml muskotályos fehérbor, 1/2 vaníliarúd 1 evőkanálnyi friss kamillavirág és néhány a díszítéshez

A kamillavirágokat gézzacskóba kötjük.

A szószhoz a nektarinokat negyedeljük, kimagozzuk, és egy sütőpapírral kibélelt tűzálló tálba tesszük. Megszórjuk a nádcukorral, és 180 fokra előmelegített sütőben 1 órán keresztül sütjük.

Közben a bort a félbevágott vaníliarúddal felmelegítjük, felére beforraljuk, majd lehúzzuk a tűzről, belehelyezzük a gézbe kötött kamillavirágokat, és 10 percig állni hagyjuk.

A kamillát és a vaníliarudakat eltávolítjuk, a borral meglocsoljuk a sült nektarint, majd visszatesszük a sütőbe, és további 15 percig sütjük. A gyümölcsöt ezután egy tálkába szedjük, és összekeverjük az agavé sziruppal.

A palacsintához a tojásokat szétválasztjuk. A fehérjéből csipetnyi sóval kemény habot verünk. A sütőport elvegyítjük a liszttel és átszitáljuk.

A tojássárgákat egy tálban a tejjel, a joghurttal, a cukorral, az olajjal, a csokicseppekkel és a sütőporos liszttel csomómentesre keverjük, majd óvatosan, hogy a hab össze ne törjön, beleforgatjuk a felvert tojásfejérjét.

A masszából vajjal kikent palacsintasütőben kb. 10 cm átmérőjű palacsintákat sütünk, kamillavirágokkal díszített nektarin szósszal még melegen (amíg a csokicseppek is lágyak a palacsinta tésztájában) tálaljuk.

Vaníliás fehér cseresznye - buborékokkal

...Artusi mester gyűjteményéből. Biztos vagyok benne, hogy valamelyik "klasszikus" magyar szakácskönyvben is szerepel, mert egyszer felfedeztem valahol, de a tartósítószeres megoldások sokasága elnyomja ezt a nagyszerű receptet.

Két éve fahéjjal, és normál cseresznyével készítettem, azt csak megeszegettük, és ha jól emlékszem a levét jéghideg szódával hígítottuk, ez a mostani, fehér cseresznyés változat proseccoba csorgatva, kevés citrommal isteni!

Vaníliás fehér cseresznye

Hozzávalók: 1 kg fehér cseresznye, 3 vaníliarúd, 300 g kristálycukor

200 g cseresznyét kimagozunk, a levét kinyomkodjuk, a cseresznye húsát áttörjük, a vaníliarudat 3-4 cm-es darabokra vágjuk.

A magokat feltörjük, a belsejüket kivesszük.

A maradék cseresznyét a cukorral rétegezve üvegekbe helyezzük, a tetejükön szétosztjuk az áttört cseresznyét, majd megszórjuk a magok belsejével. 

Mindegyikhez 1-2 darabka vaníliát adunk, az üvegeket lezárjuk, egy tálcára helyezzük, és ha kibírjuk, két hónapig nem nyúlunk hozzájuk.

Artusi szerint akkor érik meg, amikor a cseresznyék leszállnak az üvegek aljára.

A tálca praktikus okokból szükséges, az erjedés következtében ugyanis néhány csepp szirup ki-kibuggyan az üvegből, ha véletlenül nem jól záródik.

Készítettem fruktózzal is, meglátjuk, milyen lesz.

Bazsalikomos-fehér csokoládés fehér cseresznye leves mogyorós karamelltörettel - VKF! 49. forduló - Fehér és...ZÖLD!

Néhány hete a Tarka Bárkáról a Mandula Sarok blog szerzőjének, Noéminek adtuk a stafétát, ő rendezte meg  a 49. VKF! fordulót. Nem kis feladat elé állított minket: olyan alkotást kellett létrehozni, amely két színt tartalmaz, fehéret és egy másikat. Slussz. Először rizottóra gondoltam, de a szénhidrát mentes diétám közbeszólt, most nem kísérletezgethettem. Csak húztam, halasztottam a témát, aztán tegnapelőtt vendégeink jöttek, és kihasználva az alkalmat, elkészítettem a rizottót is (igaz, nem fehéret, hanem tűzpirosat , de két hét megvonás után nagyon jól esett:-) és a menü végére sikerült egy fehér desszertet is kitalálni, ami azért mégsem egészen fehér, hiszen maguk a fehérnek nevezett alapanyagok sem hófehérek. Lényeg, hogy a végeredmény kitűnő lett, egyedül a két és félévesem nem osztotta ezt a véleményt, de ő langyosan kóstolta, és amikor jégbe hűtve próbáltam, rájöttem, hogy amikor azt mondta "hát, nem nagyon finom", teljesen igaza volt.. ;-)

Bazsalikomos-fehér csokoládés fehér cseresznye leves mogyorós karamelltörettel

Hozzávalók 8 főre: 400 g fehér cseresznye kimagozva, 40 ml agavé szirup vagy 20 g kristálycukor, 150 ml száraz fehérbor (nálam friulano), 1/2 rúd vanília, 70 g fehér csokoládé nagyobb darabokra törve, 100 ml tejszín, 4 nagy bazsalikomlevél, néhány csepp citromlé, 2 evőkanálnyi mogyoró durvára törve, 4 ek. kristálycukor

A fehér cseresznyét az agavé sziruppal, a fehérborral és a bemetszett vaníliarúddal felforraljuk, és közepes lángon 10 percig főzzük. Ezután levesszük a tűzről, botmixerrel pürésítjük - dolgozzuk meg alaposan, hogy szép sima legyen - és amíg még forró, hozzáadjuk a bazsalikomleveleket, a fehér csokoládét, és addig keverjük, amíg a csokoládé teljesen felolvad a cseresznyepépben.

Ennyi idő alatt a bazsalikomlevelek is engednek annyi ízt, amennyire szükségünk van, így ezeket eltávolítjuk, és a tejszínt is a fehér csokoládés cseresznyéhez adjuk. Az egészet még egyszer felhevítjük, de már nem forraljuk. 

Kóstolunk, ha úgy érezzük, szükséges, csöpögtethetünk bele néhány csepp citromlevet.

A levest kihűtjük, és tálalásig hűtőben tároljuk.

Közben a durvára tört mogyorót száraz serpenyőben megpirítjuk. Rászórjuk a cukrot, és amikor világos karamellé alakul, az egészet sütőpapírra borítjuk, vékonyra egyengetjük. Amikor a karamell megszilárdul, húsklopfolóval apróra törjük.  A töretből egydecis poharak aljára kávéskanálnyi mennyiséget szórunk, rászűrjük a hideg fehér cseresznyés-fehér csokoládés "levest", a poharak tetejére bazsalikomleveleket ültetünk, és azonnal tálaljuk.

p.s. Dupla fűszeradaggal szerintem fagyiként is megállja a helyét.

Földiepres-vaníliás orgonazselé

Elviekben szép Magyarországon csak "fóliás" eperrel kivitelezhető alkotás, de nekem épp szerencsém volt, orgonavirágzás idején kaptam fél kilónyi friss, illatos epret a napfényes Itáliából. Ennek egy részéből készült az előbbi bejegyzés egyébként díjnyertes  rosé borhoz alkotott fogása, a "zöld fűszeres abárolt szalonna rosé boros-balzsamecetes eperrel pirított fonott kalácson". (Ezúton is köszönöm Buday Péter úrnak, hogy a beküldött ételek közül első díjra érdemesnek tartotta az említett előételt. A kitűnő borok és az olaj+ecet pakk mellé egy a LARUS étteremben elkölthető voucher és Az év rosé bloggere cím is járt, igazán megtisztelő, ezeket is szívből köszönöm. És persze Gabinak még egyszer a boros tanácsadást!)

A zselére visszatérve, Makka receptjét vettem alapul.

A zselésítős megoldástól még mindig idegenkedek, hiszen ebben tartósítószer is van, de most csak ez volt kéznél, és gyorsan kellett cselekedni, mert az idén az orgona pár nap alatt elvirágzott, a varázsszerek nélküli zseléfőző tapasztalataim pedig kb. a nullával egyenlőek.

A recept az Eszter kezdeményezésére született Facebook Befőzünk csoportjának májusi, azaz első hónapjának listájába is bekerül. (A csoportban elvetemült befőzők 12 hónapos kihíváson vesznek részt, a feladat: minden hónapban legalább egyszer a kamrapolcra helyezni valamit. Szuper ötlet, nem?)

A méréshez 250 ml-es bögrét használtam.

Földiepres-vaníliás orgonazselé

Hozzávalók: 4 bögre orgonavirág (csak a virág!), 3 bögre víz, 1 bögre cukor, 1 citrom leve, 1/4 vaníliarúd, 250 g földieper (legközelebb mehet bele akár a duplája is!), 1 cs. dzsemfix szuper Dr Oetker 3:1

A szárról lecsipegetett orgonavirágokat egy hőálló edénybe rakjuk.

A vizet a cukorral felforraljuk, a citromlé felével együtt az orgonavirágokra öntjük. Lefedve 2 napig állni hagyjuk, majd leszűrjük, a virágokat jól kinyomkodjuk.

Az epret felkockázzuk, majd egy főzőedénybe tesszük. Hozzáadjuk a félbevágott vaníliarudacskát, a zselésítő port, ráöntjük a leszűrt orgonás cukorszirupot, és folyamatosan kevergetve felforraljuk, fél percig forrni hagyjuk. A közben a tetején képződő habot leszedjük. 

Fél perc forrás után hozzáadjuk a maradék citromlevet, majd levesszük a tűzről, azonnal tiszta üvegekbe töltjük, lezárjuk, és az üvegeket legalább öt percig felfordítva állni hagyjuk.

Natúr joghurtba/ra, eper, túró, tejszín fagyiba, + ezekkel töltött palacsintába, stb. jó lesz! A fotón natúr joghurton van, kiváló!

Sütőtökös fánkocskák

Éreztem ám, hogy a nagy fánkproject végére megtalálom az igazit!

Ez az a már-már klasszikusnak nevezhető recept, amit egyébként nem is a farsangi időszakban, hanem Halloween napján készítenek az újvilági szeleket az országba engedő olaszok.

Mivel a hozzávalókban semmi szezon- és hagyományidegen elem nincs, a farsangi aktualitásnak sincs akadálya.

Evviva!

Sütőtökös fánkocskák

Hozzávalók: 500 g sütőtök (tisztítva mérve, cikkekre vágva), 3 tojás, 120 g nádcukor, 8 g sütőpor, 250 g liszt, 2 kezeletlen narancs lereszelt héja, 1 narancs frissen facsart leve, fél vaníliarúd kikapart belseje, porcukor a szóráshoz, napraforgó olaj a sütéshez

A sütőtök szeleteket sütőpapírrral kibélelt tepsire helyezzük, és 190 fokra előmelegített sütőben addig sütjük, amíg a tök megpuhul. Ezután félretesszük, és amikor kihűl, késes robotgéppel vagy botmixerrel az egészet pürésítjük..

Elektromos habverő segítségével a tojásokból és a cukorból világos habot verünk. Hozzáadjuk a vanília kikapart magocskáit, a narancslevet, a narancsok lereszelt héját, és a tökpürét, és néhány percig tovább verjük. Végül apránként belekanalazzuk a sütőporral átszitált lisztet is, és a masszát 10-15 percig állni hagyjuk.

Két kanál segítségével forró napraforgó olajba diónyi nagyságú gombócokat pottyantunk, és mindkét oldalukat aranybarnára sütjük.

A fánkokra még melegen porcukrot szitálunk, és ha közben nem kapkodta el a család, narancslekvárral tálaljuk.

Forrás: apró változtatásokkal millió helyen a világhálón.

Vörösboros-kakaós cseresznyesorbet

Mindaddig isteni volt ez a sorbet, amíg bele nem pakoltam azt a két kiskanál kakaót. Brrr... végül olyan tömény lett, kb. mintha beleborítottam volna a két tábla csokoládét, holott az első csersznyékből épp a gyümölcsízre vágytam. Tehát újratervezés.

1. kakaó, csoki és tsi nélkül (az állagának pedig nagyon jót tett, na de ha az ízét elrontotta, hát elrontotta)

2. sárga cseresznyével, vaníliával, csipetnyi fahéjjal, száraz fehérborral

3. fehér eperrel (faeperrel!), szegfűborssal, egy könnyű, muskotályos fehérborral

Vörösboros-kakaós cseresznyesorbet

Hozzávalók: 400 g kimagozott cseresznye, 1 vaníliarúd bevágva (hogy a magocskák főzés közben kiszabaduljanak), 1,5 dl száraz vörösbor (most Cabernet), 4ek. cukor, 1 kk. fahéj, 1 dl víz, frissen őrölt bors, 2 tk. jó minőségű kakaópor

A kakaó kivételével a hozzávalókat egy lábasban kb. 10 percig főzöm, majd leveszem a tűzről, elkeverem benne a kakaóport, lehűtöm, és mehet az egész a fagyigépbe.

Majoránnás-köménymagos karfiolkence vagy Köménymagos karfiolkence (majoránna nélkül) balzsamecetes-vaníliás radicchiokockákkal

Ricottás karfiolpürének indult, pénteken, a második fogás részeként tálaltam volna, de mivel utolsó pillanatban vettem észre, hogy egy gramm ricotta sincs a hűtőben, kicsit át kellett szervezni a dolgokat... A végeredmény egy tökéletes kence, aminek a legjobb tulajdonsága az, hogy éppcsakegykevésicipicihalvány karfiol íze van következésképp Ember is megeszi! 

És a titok: egy serpenyőben szárazon megpirítottam két fél fokhagymagerezdet, egy fél trevisoi radicchiot apróra vágtam, ezt a fokhagymához dobtam, megszórtam egy csipetnyi őrölt köménnyel és egy csapott teáskanálnyi házi vaníliás cukorral, ez azonnal elkezdett karamellizálódni, hipergyorsan locsoltam rá egy kevés balzsamecetet, pici olívaolajat, tekertem rá egy kevés sót meg borsot, kevertem rajta egyet, levettem a tűzről, és a karfiolpürével megkent zsömleszeletek tetejére kanalazgattam. Nagyon, nagyon, nagyon finom lett, de erről már kép nem készült. :-( Legközelebb kétszersültre fogm kenni a karfiolkrémet, ezt jól behűtöm, és frissen, szinte forrón rakom majd a tetejére a balzsamecetes radicchiokockákat!

Karácsonyi, szilveszteri előételnek  szerintem tökjó!

Majoránnás-köménymagos karfiolpüré

Hozzávalók: 300 g karfiol, kb. 10 cm póréhagyma, 1 cikk fokhagyma, extraszűz olívaolaj, egy ek. szezámmag, csipetnyi kurkuma, egy kk. köménymag, fél kk. őrölt pirospaprika, egy dl száraz fehérbor, 100 g robiola, 50 g zöldfűszeres Philadelphia (ha nincs robiola, natúr Philadelphiával kiváltható), só, bors, néhány levél friss majoránna (ha a fent leírt balzsamecetes radicchio is rákerül a kence tetejére, a majoránna elhagyható, sőt, egyáltalán nincs rá szükség...csak zavarná az összhatást ;-)

A póréhagymát felkarikáztam, és a fokhagymával együtt egy kevés olívaolajon megpirítottam. Hozzáadtam a rózsáira szedett karfiolt, a kurkumát, a szezámmagot, a paprikát és a köménymagot, néhány percig még pirítottam, majd felöntöttem a fehérborral, és az egészet addig főztem, amíg a karfiol megpuhult (vízzel néha meglocsoltam). Ezután a karfiolt botmixerrel pépesítettem -jó ha maradnak benne egész köménymagok! - kihűtöttem, elkevertem benne a robiolát, a zöldfűszeres krémsajtot, az apróra vágott majoránna levélkéket, kóstoltam, sóztam, borsoztam, kentem, fényképeztem.

kk. : kávéskanál!

Vaníliás rizskoch

Augusztus elején készült. A műrózsának oka van. Tessék róla „leképzelni”. :-)
Egyúttal próba is volt. Van néhány olyan étel, amit gyerekkoromban nem szívesen ettem meg, s az ilyen „nemszeretem” ételeket olykor-olykor előveszem, hátha változik az ízlésem...

Így jöttem rá, hogy szeretem meg a tököt, a diót, a mákot, a paradicsomlevest, sok-sok illatos, erős, pikáns sajtot, és az összes „insaccati”-t is (Olaszországban a bélbe töltött, különböző fűszerekkel ízesített, érlelt húskészítményeket hívják így).

Ajánlom a módszert mindenkinek! Persze, ha nem megy elsőre nem kell csüggedni! De végérvényesen soha ne mondjunk le egyetlen ételről sem!

Vaníliás rizskoch (Rizsfelfújt)

Hozzávalók:

• 250 g rizs (Carnarolit használtam)
• 1 l zsíros tej
• 1 vaníliarúd
• 1 dl víz
• egy csipetnyi só
• 1 ek. vaj
• 3 tojás
• 100 g cukor
• házi sárgabaracklekvár
• porcukor

A tejbe beleöntöm a vizet, hozzáadom a sót, a vanília kikapart magocskáit, és magát a rudat is (ezt a végén kidobom), és az egészet forralásig hevítem. Amikor forr, beleteszem a rizst, majd addig főzöm, amíg a rizs szinte teljesen megpuhul, beissza a tejes-vizes folyadékot, és az egésznek krémes állaga lesz. (Khm, tejberizst főzök belőle.) Ekkor leveszem a tűzről és belekeverem a vajat.

Közben a tojások sárgáját a cukorral habverővel kikeverem, a tojásfehérjéket pedig kemény habbá verem. A langyos rizst összekeverem először a cukros tojássárgájával, majd óvatosan, hogy a hab össze ne törjön, a tojásfehérjék keményre vert habjával, végül kivajazott, zsemlemorzsval megszórt tortaformába/tepsibe öntöm, és előmelegített sütőben, 200 fokon kb. 20-25 percig sütöm.

Ha tortaformában készítem, a kész rizstorta oldalát porcukorba forgatom, a baracklekvárt pedig a tetejére kenem; ha tepsiben, akkor az oldalporcukrozás elmarad, a rizskochot még a tepsiben felszeletelem, és a baracklekvárt csak tálalásnál adom a szeletekhez.

Narancslekvár - Nórinak

A következő narancslekvárt még az előző narancsszezonban, januárban készítettem, és bár nagyon macerás az egész procedúra, hideg, téli hétvégéken, a sparhelt melege mellett, forralt borral még a férjeket is meg lehet győzni arról, hogy áááááááá, ha együtt csináljuk, nem is olyan gáz... ;-)
Az eredeti recept a Makkakonyhából származik, ő pedig Deliától „tanulta”.

Kókuszos-vaníliás narancslekvár

- Marmellata di arance alla vaniglia e cocco

Hozzávalók:

• 1,8 kg narancs
• 2 db citrom
• 2 kg kristálycukor (Ez Deliánál majdnem a duplája, és azt hiszem, legközelebb én is emelni fogom egy kicsit a cukormennyiséget, mondjuk 2,5 kg-ra, a vizet pedig mindenképpen csökkenteni, mert a lekvár 5 órai főzés után is inkább szirup, mint zselészerű lett. Persze fagylalt tetejére, Crépe Suzette-hez kitűnő alternatívaként szerepelt. Nemrég felmerült bennem az is, hogy kell-e hozzá egyáltalán víz? Hiszen ha mondjuk valami igazán lédús, valóban érett naranccsal dolgozunk – nem a kamionban megérett spanyol narancsra gondolok! - akkor ahhoz már nem biztos, hogy egyáltalán bármennyi víz is szükségeltetik. No, de majd legközelebb többet próbálkozom.)
• 1 vaníliarúd
• 100 g kókuszreszelék

A narancsokat és a citromot forró vízben megmostam, majd egy zöldségpucoló segítségével mindegyikről lehántottam a külső sárga héját, amit egy éles késsel a lehető legvékonyabbra aprítottam. A gyümölcsöket félbevágtam, a levüket kifacsartam, és összekevertem a felcsíkozott héjakkal, a cukorral valamint 4,5 l vízzel.
A gyümölcsök rostjait kikapartam és a magokkal együtt dupla gézlapba csomagoltam. A batyut egy fakanálra kötöttem, és belelógattam a fazékba. (Ezt a műveletet ne hagyjuk ki! A rostokban lévő pektin sűríti majd be a lekvárunkat!) Az egészet felforraltam, és 2 órán keresztül főztem.
Ezután a gézbatyut levettem a fakanálról és alaposan kinyomkodtam - két kistányér sokat segít! - majd a fazékba zuttyantottam a cukrot, és állandóan kevergetve, főztem mindaddig, míg a cukor elolvadt.
Itt jött volna az eredeti receptben is említett „kistányér-teszt”, aminek ilyenkor még tényleg semmi értelme, így kivártam a Makka által javasolt újabb 2 órát, amire én még ráhúztam egyet, aztán minden türelmemet elveszítve a vanília kikapart belsejét a lekvárba kevertem.
A már kész lekvárt megfeleztem, az egyik felét csak így, vaníliásan, a másikat 100 g kókuszreszelékkel összekeverve töltöttem üvegekbe. Az üvegeket lezártam, és szárazdunsztban hagytam kihűlni.

Almás crostata vaníliakrémmel

Ismét egy egyszerű és gyors desszert leveles tésztából. (Itt egy korábbi verzió.)
Töröm a fejem, mikor is készült...kb. egy hónapja, amikor rábukkantam a pincében két árva almára. Azelőtt nem sokkal ettük kedvenc barátunk anyukájának az egészen hasonló fahéjas almás crostatáját, aminek a receptjét szégyen, vagy nem szégyen, elfelejtettem elkérni, mindenesetre nem borultam sírva az asztalra, kicsit gondolkodtam, átlapoztam az Enciklopédiát és már meg is született a recept. (Kicsit tartottam attól, hogy a vanília, a fahéj az alma és a sárgabarack túl sok lesz együtt, de végül a kicsit tömény fahéj-vanília ízt kitűnően egyensúyban tartotta a citromlével meglocsolt alma és a házi sárgabaracklekvár savassága. Azt hiszem, ez utóbbiból drága nagyanyóm kispórolta a cukrot...de ez most épp kapóra jött! Imádlak, nagyikám!)

Almás crostata vaníliakrémmel

Hozzávalók:

• 1 lap mélyhűtött négyszöletes leveles tészta
• 2 alma
• 1 citrom leve és lereszelt héja

A krémhez:

• 3 tojás sárgája
• 75 g kristálycukor
• 2,5 dl tej
• fél vaníliarúd kikapart belseje
• 1 kk. őrölt fahéj
• 20 g liszt

A tetejére:

• kissé savanykás, lehetőleg házi sárgabaracklekvár
• 1-2 ek. nádcukor
• 30 g vaj

A tejet a citrom lereszel héjával felforraltam, majd leszűrtem. A tojásokat a cukorral habosra kevertem, hozzáadtam a lisztet, a vanília kikapart belsejét, a fahéjat és a még meleg tejet, majd az egészet gőz fölött sűrűre főztem. (Bátrabbaknak „a gőzt” elhagyhatják ;-)
Az almát vékonyan felszeleteltem, és meglocsoltam a citromlével.
A leveles tésztát egy vajazott-lisztezett, 24x24 cm-es tepsibe fektettem úgy, hogy minden oldalán hagytam egy kb. 1-2 cm magas peremet.
Itt-ott villával megszúrkáltam, rákentem a vaníliás-fahéjas krémet, a krémre pedig ráfektettem az almaszeleteket. Az almák közé a sárgabaracklekvárból kisebb kupacokat halmoztam, végül az egészet megszórtam a nádcukorral és az olvasztott vajjal.
200 fokra előmelegített sütőben kb. 30 percig sütöttem.

Cseresznyés crostata

Tegnapelőtt átfutottam a La Cucina Italiana júniusi számát, és megakadt a szemem egy rusztikusnak tűnő cseresznyés crostatán. Aztán azt álmodtam, hogy Anninával ezt a tortát eszegetjük. :-) Azt hiszem, ez a pocakos lét nem tesz jót nekem. A múlt héten a kertünkben lévő paradicsomokról álmodtam. Az óriási növények telis tele voltak paradicsomokkal: alul óriási pirosakkal, középen kisebb sárgákkal, felül pedig, mint méteres kacson, csigaalakban, apró gyöngyházszínűekkel. Ezt Annával levágtuk, a nyakunkba tekertük, és nagyokat nevettünk. :-)
No már most, mivel a paradicsomokat siettetni nem tudtam (bár ma már leszüreteltem az első három példányt), a cseresznyés crostatához épp kapóra jött, hogy Ember nagynénitől érkezett néhány friss házi tojás, ráadásul volt egy fél kg cseresznyém a hűtőben, így muszáj volt elkészíteni, pedig a hétvégi nagy evések után igazán nem hiányzott szemernyi plusz kalória sem.
Amit most leírok, az az eredeti recept lesz, én eszerint készítettem el, de tapasztalataim szerint nyugodtam mehet bele 600 g cseresznye is, esetleg morzsoljunk hozzá 2-3 babapiskótával többet.
Észrevétel Nr.2: a receptben szereplő omlós tészta számomra elég nehezen kezelhető volt: túlságosan töredeziett, így nehéz volt kinyújtani. (Talán túl nagyok voltak a tojások???) Tehát ha valakinek van jól bevált omlós tészta receptje, az bátran használja azt.
Ja, és még valami! A crostata tetején lévő tészta a leírás szerint madeleine tészta. Tudja valaki, hogy miért kell gőz fölött összekeverni a cukrot és a tojásokat hozzá? Lehet hogy a cukrászok is így csinálják?

Cseresznyés crostata

Hozzávalók:
Az omlós tésztához:

• 300 g liszt
• 150 g vaj
• 100 g kristálycukor
• 2 tojás sárgája
• 1 citrom reszelt héja
• csipetnyi só

A madeleine tésztához:

• 180 g kristálycukor
• 150 g liszt
• 40 g vaj
• 3 tojás sárgája
• 1 egész tojás
• fél vaníliarúd kikapart belseje
• csipetnyi só

Töltelék:

• 400 g kimagozott cseresznye
• 4 db babapiskóta
• diónyi vaj
• 2 ek. kristálycukor
• fél citrom
  (Legközelebb a babapiskóta helyett amarettit fogok használni, és a töltelékhez biztos fogok adni egy kevés cseresznypálinkát is! ;-)

Az omlós tésztához elmorzsoljuk a lisztet a vajjal; összegyúrjuk a tojások sárgájával, a cukorral, egy csipetnyi sóval és a reszelt citromhéjjal, majd hűtőben kb. fél óráig pihentetjük.
A töltelékhez a vajból és a cukorból világos színű karamellt készítünk, amit folyamatosan egy villára szúrt fél citrommal kevergetünk. A karamellhez hozzáadjuk a kimagozott cseresznyéket, és az egészet 3-4 percig főzzük. (Ha úgy tűnik, hogy a cseresznye alatt sok lé marad, szűrjük le, és a levet önmagában forraljuk sűrűre. Jó lesz öntetnek a crostatára!) A cseresznyét hűtsük le, majd keverjük össze a szétmorzsolt babapiskótával.
Az omlós tésztát nyújtsuk kb. 3-4 mm vékonyra, és béleljünk ki vele egy 24 vagy 26 cm-es tortaformát úgy, hogy az oldalára is jusson, majd tortaformástól, mindenestől tegyük vissza a hűtőbe.
A madeleine tésztához gőz fölött verjük fel a tojássárgákat, az egész tojást, a vaníliával, egy csipetnyi sóval és a cukorral, majd a tűzről (gőzről) levéve keverjük el benne a lisztet és az olvasztott vajat.
Az omlós tésztával kibélelt tortaformát vegyük ki a hűtőből, oszlassuk szét rajta egyenletesen a karamelles cseresznyét, majd borítsuk be a madeleine tésztával.
A tortaforma oldalára került omlós tésztát kicsit hajtsuk rá a madeleine tésztára, és ha maradt még belőle, díszítsük vele a crostata tetejét. (Nekem három pillangót még sikerült kiszúrnom a maradék omlós tésztából.)
A crostatát 180 fokra előmelegített sütőben süssük 20 percig, majd 170 fokon további 25 percig. Rácsra téve hagyjuk kihűlni. Langyosan vagy hidegen tálaljuk a karamelles cseresznye beforralt levével meglocsolva.
Finom!
...bár nem az fajta torta, amit csak úgy hipp-hopp, félóra alatt össze lehet dobni. ;-)

Narancsos-túrós sütemény

"étteremalakítás"

És íme az átalakulásra ítélt, nosztalgikus hangulatú, narancsos-túrós sütemény. (Ha jól emlékszem „Üdítő szelet” néven futott.)

Narancsos-túrós sütemény

avagy

Üdítő szelet

Hozzávalók:
A tésztához:

• 6 tojás
• 6 ek. cukor
• 4 ek. liszt
• 1 cs. sütőpor
• 2 ek. kakaópor
• 1 dl olaj

A krémhez:

• 25 dkg túró
• 25 dkg vaj
• 20 dkg porcukor
• 1 vaníliarúd kikapart belseje

A krémre:

• 2 narancs

A tetejére:

• 1 l Fanta
• 2 cs. vanília pudingpor

A tojások sárgáját kikervertem a cukorral, hozzáadtam az átszitált lisztet, a sütőport, a kakaót, az olajat és a tojásfehérjék felvert habját, majd a masszát kivajazott, lisztezett tepsibe öntöttem, és 180 fokra előmelegített sütőben készre sütöttem.
A cukrot és a szobahőmérsékletű vajat simára kevertem, hozzáadtam az áttört túrót és a vaníliarúd kikapart belsejét és az egészet addig kevertem, amíg krémes állagú nem lett.
A krémet a már kihűlt kakaós piskóta tetejére kentem, majd sűrűn megraktam kb. 2-3 cm-es narancsdarabokkal.
1 liter Fantát és a vanília pudingokat sűrűre főztem, langyosan a narancsok tetejére kentem, és a süteményt egy éjszakára hűtőbe tettem.

Mákos almatorta

Azt hiszem, itt az idő, hogy visszatérjek. Hiányzott ám nagyon a blog! Az igazolást, remélem, jövő hét közepe táján már a kezemben tudhatom, ha mégsem, akkor április első napjaiban mindenképp meglesz... Akkor majd írok róla kicsit többet.
Nem is tudom, mivel indíthatnék így hirtelen. Rengeteg elmaradásom van, kezdve a kismilliárd körkérdés megválszolásával, nem beszélve arról a sok színes ételről, amit mostanában készítettem. Menet közben rájöttem, hogy amikor elkezdek színesebbnél színesebb ételeket gyártani, az egyértelműen a tavaszvárás/tavasz utáni vágyódás jele. Azért remélem, már nem kell olyan sokat várni. (A múlt hétvégén hihetetlen 18 fok volt! De pssszt! Nem kiabáljuk el! ;-)
Visszatérve a lemaradásaimra: osztottam-szoroztam és a végeredmény 72 lett. Ez azt jelenti, hogy ennyi publikálatlan recept + fotó ücsörög a gépemen. Esélyem sincs arra, hogy még ebben a hónapban legalább a felét posztoljam. Áprilisban már nem illik téli receptekkel előrukkolni, ezért úgy döntöttem, hogy ami marad, azt elteszem jövőre.
Lorien kb. egy hónapja kérte a véres kolbász receptjét, én meg már két hete tudom, és a nagy „zajlik az élet” közben, semmire és senkire nem gondolva, szemét módon elfelejtettem neki elküldeni. Kedves Lorien, kérlek ne haragudj, hogy ezt a pár sort sem voltam képes leírni az utóbbi időben. Most pótolom:

Véres kolbász

(kép róla itt)

Hozzávalók:

• 4 kg darált sertéshús (fejrész + tarja-lapocka-tokaszalonna háromszögből is egy kevés) Errefelé így darabolják a sertést.
• 2 kg darált abált vér
• 2 kg szalonna
• 200 g só
• 50 g őrölt feketebors
• száraz vörösbor (mennyiségi megkötés nélkül :-) Hiába faggattam a böllérbácsit, nem tudta megmondani, hogy pontosan mennyi bort szokott a véres kolbászba rakni. Azt mondta: „Csak úgy szemre, hogy a massza még összeálljon." :-)

Közben kiötlöttem, mivel indítok: Katia almatortájával. Ennek a tortának az az érdekessége, hogy semmiben sem hasonlít az eredetire. (A disznóvágásos képek között látható a Katia változata.)
Az eredeti annyira ízlett, hogy azonnal elkértem a receptjét. Össz-vissz annyi változtattam rajta, hogy a Mamma-féle narancsos tiramisùból megmaradt kb. 3 evőkanálnyi cukrozott darált mákot hozzáadtam a tésztájához.Finom lett így is, csak kicsit meglepődtem, amikor láttam, hogy az alma nem szállt le a süti közepébe. (Érdekes, amikor meggyes pitét sütök, és a tetején kellene maradnia, tuti, hogy lesüllyed! :-)) Ráadásul a színe is kissé barnás lett, holott a Katiáé sárga volt. Ezt azzal próbáltam magyarázni, hogy szerintem az ő tortaformája nagyobb átmérőjű, az enyém csak 26 cm-es, így a torta valamivel tovább sült.
Egyébként csak én voltam ennyire kritikus magammal szemben. A torta hipp-hopp eltűnt a föld színéről.

Mákos almatorta

Hozzávalók:

• 125 g vaj
• 120 g + 2 ek. kristálycukor
• 1 vanília kikapart belseje
• 3 tojás
• 1 citrom reszelt héja
• 1 csipetnyi só
• 200 g liszt
• 6 g élesztő (por)
• 3-4 ek. tej
• 3 ek. cukrozott darált mák
• 4 közepes alma
• 50 g mazsola
• 1 ek. citromlé

Hámozzuk meg az almákat, vágjuk vékony cikkekre, majd hagyjuk állni egy tálban 2 ek. cukorral és a citromlével összekeverve.
A mazsolát áztassuk be langyos vízbe.
Elektromos habverővel a vajat és a cukrot alaposan keverjük össze, adjuk hozzá a vanília kikapart beljesét, a citrom lereszelt héját, a sót, a cukrozott mákot és a tejet végül pedig folyamatosan keverve egyenként a tojásokat is. A lisztben vegyítsük el az élesztőt, majd apránként szitáljuk bele a tojásos-vajas masszába, és az egészet keverjük addig, mígcsomómentes lesz, majd öntsük egy kivajazott, lisztezett tortaformába (az enyém 26 cm-es volt), az almagerezdeket kissé nyomkoduk a tésztába, szórjuk meg a kicsavart mazsolával, és 170 fokra előmelegített sütőben süssük kb. 60 percig.

Zsidócseresznye vaníliás krémmel

Említettem már, hogy a múlt héten szomszédolni voltunk, és gyártottunk csokoládéba mártott zsidócseresznyét is főzött vaníliakrémmel. Nagyon mutatós desszert, szerintem a karácsonyi asztalon is megállja a helyét, és nem kell vele órákig pepecselni. Amikor postolni akartam a művet, eszembe jutott, hogy láttam már valakinél ezt a gyümölcsöt. Nem kellett sokáig keresgélni, Fűszeres Eszter volt az "elkövető". A hozzászólók között viszont egy kedves biológus(?) lányka említi, hogy ő úgy tanulta, hogy a zsidócseresznye mérgező. Ezek után muszáj volt utánajárni a dolgoknak, mert hirtelen megijedtem attól, hogy a vállalkozó kedvű receptpróbálgató olvasók a zsidócseresznye kóstolgatása közben majd elkezdenek itt hullani nekem, mint a legyek. :-)

Tehát az "igazság" a terebess.hu-ról:

Közönséges zsidócseresznye - Physalis alkekengi mintegy 30 faja leginkább Amerikában (hazánkban 1) terem. Levele hasítatlan, öblös, ritkán szárnyas hasábú, virága a levél tövéből fakad, lila, sárgás v. szennyes fehér; gyümölcse gömbölyű bogyó s az éréskor vele nagyobbodó, végre színesedő kehely rejti. A Physalis alkekengi L. többnyáréltű, bogyója cseresznye nagyságú. Vizelethajtóként ismeretes. Feltűnő - felfúvódott terméses csészéje skarlátpiros, belül a bogyó fényes piros, kedvelt szobadísz. Száraz erdőkben, cserjésekben, néha nitrogéndús ligetekben is megtalálható. A növény minden része, még az éretlen gyümölcse is mérgező!Perui földicseresznye - Physalis peruviana (= Physalis edulis) - ehető zsidócseresznye, ananászcseresznyeAz ehető földicseresznye legfeljebb 2 m magas, terebélyesen ágas, gyakran lilával futtatott, bordás szárú egyéves növény. Termése: sárga vagy világosbarna, gömbölyű, 1-2 cm nagyságú bogyó, amelyet a megmaradó, megérve szalmasárga, felfúvódott csésze vesz körül. A sima, vékony, szilárd, áttetsző héj alatt a bő levű, narancssárgás terméshúsban számos nagyon kicsi, lapos, sárga mag van. Az érett termés íze édes vagy édeskésen savanyú, zamatos. Felhasználása: a vitaminban gazdag bogyókat a csésze eltávolítása után a magokkal együtt nyersen fogyasztják, befőttnek, lekvárnak, zselének, chutneynak dolgozzák fel, vagy italokba teszik. A bogyó pudingok, gyümölcssaláták és jégkrémek nyersanyaga, vagy cukorral vagy mézzel párolva desszert. Az éretlen termések (és lampionszerű burka) mérgezők. Elterjedése: szubtrópusi növény, amely az Andokban honos, és világszerte termesztik a trópusokon és a szubtrópusokon. A fajt a meleg évszakban újabban Európában is termesztik. Termesztése és betakarítása: a viszonylag hűvös, fagymentes klímán, tápanyagban gazdag, homokos talajon tenyészik; mindenütt nevelhető, ahol a paradicsomtermesztés lehetséges; a trópusokon inkább a hegyvidékeken termesztik. Magról szaporítják, a vetés után 3-4 hónap múlva kezdődik az érés, és sok hétig tart, mikor is egy növény több mint 300 bogyót hozhat. 10°C-on teleltetve egész télen át folyamatosan érleli a gyümölcseit. Fejlődésének első periódusában vízigényes, gyümölcsérlelés idején azonban kevés vizet kíván. A terméseket a csészével együtt szedik és tárolják, száraz, hűvös helyen több hónapig eltarthatók.És persze a "tökeccerű" recept:

Csokoládéba mártott zsidócseresznye vaníliakrémmel

Hozzávalók:

A csokoládés zsidócseresznyéhez:

• 200 g zsidócseresznye
• 100 g keserű csokoládé
• 25 g vaj

A krémhez:

• 1 l tej
• csipetnyi só
• egy citrom héja
• 8 tojássárgája
• 1 rúd vanília
• 200 g kristálycukor
• 80 g liszt

Gőz fölött olvasszuk fel a csokoládét, adjuk hozzá a vajat, majd keverjük teljesen simára.

A zsidócseresznye száraz leveleit hajtsuk fel, (ne szakítsuk le!) a gyümölcsöt pedig félig mártsuk az olvasztott csokoládéba. Sütőpapíron hagyjuk megszáradni.

A tejet a citrom héjával, a csipetnyi sóval és a vanília kikapart belsejével forraljuk fel, és hagyjuk kihűlni. A tojássárgákat a cukorral verjük habosra, majd apránként szórjuk bele az átszitált lisztet. Szűrőn keresztül adjuk hozzá a vaníliás tejet, és folyamatos keverés mellett, nagyon alacsony lángon forraljuk addig, amíg a krém besűrűsödik.

Alchechengi al cioccolato con crema pasticciera alla vaniglia

Ingredienti:

Per gli alchechengi al cioccolato:

• 200 g di alchechengi
• 100 g di cioccolato fondente
• 25 g di burro

Per la crema pasticciera:

• 1 l di latte
• la scorza di un limone
• un pizzico di sale
• 8 tuorli
• un baccello di vaniglia
• 200 g di zucchero
• 80 g di farina

1. Sciogliete il cioccolato a bagnomaria aggiungendo il burro. Aprite le foglie degli alchechengi e immergete la metà del frutto nel cioccolato. Appoggiate gli alchechengi su una carta da forno e lasciateli asciugarsi.
2. Portate a bollore il latte con i granelli raschiati della vaniglia, la scorza di limone e il sale, e fatelo intiepidire.
3. Montate in una casseruola i tuorli con lo zucchero. Unite poco alla volta la farina setacciata. Senza smettere di mescolare, unite il latte filtrato attraverso un colino, poi mettete ad addensare la crema a fuoco moderato per qualche minuto mescolando costantemente.