Mandulás-fügés pite

Hozzávalók:

A tésztához: 150 g liszt, 50 g mandulaliszt, 6 g sütőpor, 80 g hideg vaj, 50 g porcukor, 1/2 citrom lereszelt héja, 1 tojássárgája, szükség szerint 1-2 ek. tej

A töltelékhez: 250 g mascarpone, 50 g porcukor, 50 ml frissen facsart gránátalma lé, 200 ml hideg tejszín, 4 db lila füge

A tetejére: 4 db lila füge, 40 g szeletelt mandula, 4 ek. tejkaramell vagy 4 ek. gesztenyeméz (nálunk A Gyerek most az előbbit szavazta meg, pedig valószínűleg a gesztenyeméz jobb lett volna)

A lisztet a sütőporral egy keverőtálba szitáljuk, és elmorzsoljuk a hideg vajjal. Hozzáadjuk a mandulalisztet, a porcukrot, a citromhéjat, és elkeverjük. Beleütjük a tojássárgáját, a masszából könnyen formálható tésztát gyúrunk, és folpackba csomagolva legalább egy órára hűtőszekrénybe rakjuk.

A töltelékhez a fügéket kisebb kockákra vágjuk, a hideg tejszínt kemény habbá verjük. A mascarponét kikeverjük a porcukorral és a gránátalma lével, majd hozzáadjuk a felkockázott fügéket, és belekeverjük a felvert tejszínhabot is.

A tésztát vékonyan kinyújtjuk, és egy 24 cm-es piteformába simítjuk. A tetejére sütőpapírt, erre súlyként hüvelyeseket helyezünk, és 190 fokra előmelegített sütőben kb. 6-7 perc alatt világosbarnára sütjük. (Vigyázzunk, hogy ne kapjon sötétebb színt, mert a mandulaliszt keserű lesz.)

Közben három fügét cikkekre vágunk, egynek a tetejét kereszt alakban bevágjuk. A mandulát száraz serpenyőben megpirítjuk.

A fügéket a tejszínes töltelék tetejére helyezzük, megszórjuk a pirított, szeletelt mandulával, és meglocsoljuk a tejkaramellel/mézzel. A pitét jól behűtve tálaljuk.

Levendulás-muskotályos sült barack, habcsók és vanília fagylalt

A barack már télre készült, sűrű, kemény, mint a nagymama (szilva)lekvárja. Csak bámulom: a darabkákat körülölelő karamellszerű szirup vígan csillog a fagylalton. Öt kiló őszibarackból két 3,3 dl-es üveg sült barack és egy kis üveg szörp lett - arany, minden szempontból.

Levendulás-muskotályos sült barack, habcsók és vanília fagylalt

A levendulás sült barackhoz: 5 kg (akár túlérett) őszibarack, 100 g kristálycukor, 100 g muscovado cukor, 1 citrom leve, 2 szál levendulavirág, 150 ml Sauska Sárgamuskotály 2011

A barackokat meghámozzuk, vékony cikkekre vágjuk, összekeverjük a kristálycukorral és a citromlével, és 2-3 órán keresztül állni hagyjuk. Ezután leszűrjük, kissé kinyomkodjuk, 20x30 cm-es tepsibe borítjuk, és 200 fokra előmelegített sütőbe helyezzük. 20 perc után merőkanállal leszedjük az alatta keletkezett levet, és a korábban leszűrt léhez adjuk. (Ebből lesz a szörpünk.)

A sütő hőfokát 120 fokra mérsékeljük, a barackokat meglocsoljuk a sárgamuskotállyal, és 3-4 órán keresztül sütjük. A sütési idő a barackok érettségétől, lédússágától függ.

Amikor az egész besűrűsödik, a közepébe helyezzük a levendulavirágokat (ne lógjanak ki, mert megégnek, megkeserednek!) a tetejét megszórjuk a muscovado cukorral, majd újra 200 fokra állítjuk a sütő hőfokát, és nem több, mint 15 perc alatt készre sütjük.

A levendulavirágokat kidobjuk, az illatos barackot és a baracklevet üvegekbe töltjük. Az üvegeket lezárjuk, 20 perc alatt vizes dunsztban kidunsztoljuk, és ebben a vízben hagyjuk kihűlni.

A habcsókhoz: 2 tojásfehérje, 150 g porcukor, csipetnyi só, 1kk. citromlé
A tojások fehérjét a sóval félig felverjük, hozzáadjuk a cukor felét, tovább verjük, és apránként hozzákanalazzuk a maradék cukrot, és a legvégén az ecetet is. A masszát nyomózsákba töltjük, sütőpapírral kibélelt tepsibe halmokat nyomunk, és 100 fokra előmelegített sütőben 2 órán keresztül szárítjuk.

A vanília fagylalthoz: 250 ml tej, 1 vaníliarúd, 100 g porcukor, 400 ml tejszín, 5 tojássárgája, 1 tk. vanília kivonat, csipetnyi só

A vaníliarudat hosszában kettévágjuk, és a tejjel, a tejszín és a cukor felével, együtt felforraljuk, majd levesszük a tűzről, és fél órán keresztül hűlni hagyjuk.

A tojássárgákat a maradék cukorral habosra verjük, és folyamatosan keverve hozzáadjuk a kihűlt vaníliás tejet is. A lábast visszatesszük a tűzre, és az egészet közepes lángon forráspontig melegítve lassan besűrítjük - nem szabad felforralni, mert túrós lesz. Ezután kivesszük a vaníliarudat, hozzáadjuk a vanília kivonatot, szobahőmérsékletűre hűtjük, majd legalább 4-5 órára hűtőszekrénybe tesszük. 

A maradék tejszínt félig felverjük, a hideg vaníliás alapba keverjük, és fagylaltgép tartályában kb. 30 perc alatt kifagyasztjuk.

Poharak aljára habcsókot morzsálunk, rá vaníliafagyit kanalazunk, a fagyira meleg sült barackot csorgatunk, és végül megszórjuk néhány levendulavirággal.

A recept a Kifőztük magazin és a Budavári Borfesztivál közös receptversenyén is indul.

VKF! 47. forduló - Kalandra fel! - 1. recept: Almás-szilvás müzligolyó és ugyanez töltelékként vagy fordítva :-)

A Tarka Bárkán elmeséltem, milyen csúfos kudarcba fulladt a Nagy Tengerparti VKF! Parti. Ott említettem azt is, hogy hazafelé jövet müzligolyókat ettünk. Tudom, vicces, de mi mindig tartunk magunknál életmentő ennivalót! Annám "grande amica della buona forchetta" őt az ilyenekkel simán le lehet kenyerezni. És persze anya keksze, sütije, (müzligolyója) mind a fáradt testnek, mind a szeszélyes léleknek gyógyír. (Kitűnő hiszticsillapító pl.)

Gondolom, a müzligolyó nem új találmány, engem az anyai szükség vitt rá, hogy gömbalakúra formázzam az amúgy unalmas, szögletes, hagyományos müzliszeletet. A szállítást csupán puha volta miatt bírja kevésbé, de egy jól záródó doboz megoldja a problémát.
Az alábbiakkal nevezek tehát az Ágota által meghirdetett VKF! fordulóra.

Müzligolyó

Hozzávalók: 250 g aszalt szilva durvára aprítva, 150 g aszalt datolya durvára aprítva 50 g mandulás torrone (finom porrá őrölve), 50 g szeletelt mandula, 2 ek. vegyes erdei méz, 100 g zabpehely, 2 közepes alma (hámozva, nagylyukú reszelőn lereszelve), 1 tk. őrölt fahéj, frissen reszelt szerecsendió, 50 cl rum

A hozzávalókat összekeverjük, és legalább két órán keresztül állni hagyjuk. Ezután a masszából dió nagyságú golyókat formázunk, a golyókat sütőpapírral kibélelt tepsire helyezzük, és 160 fokra előmelegített sütőben egy órán keresztül szárítjuk.

És mert eredetileg a müzligolyó nem müzligolyónak készült, íme az eredeti felállás:

Aszalt gyümölcsös-zabpelyhes aprósütemény

Hozzávalók:

A tésztához: 200 g liszt, 100 g vaj, csipetnyi só, 2 tojássárgája, 50 g porcukor, 1 citrom reszelt héja

A töltelékhez: ld. a fenti müzligolyó hozzávalóinak a fele

porcukor a szóráshoz

A hideg vajat kisebb darabokra vágjuk, majd a liszttel elmorzsoljuk. Hozzáadjuk a cukrot, a citromhéjat, a sót és a tojások sárgáját, és az egészet összegyúrjuk. (Ha szükséges, adhatunk hozzá 1-2 evőkanálnyi vizet vagy tejet.) A tésztagombócot folpackba csomagoljuk, és legalább egy órára hűtőszekrénybe tesszük.

Ezután kivesszük, vékonyra nyújtjuk, a tésztát kb. 8 cm széles csíkokra vágjuk.

A fenti almás-datolyás-aszalt szilvás tölteléket a tésztacsíkokon hosszában elosztjuk, és feltekerjük úgy, hogy a tészta a tölteléket mindenhol fedje.

Az így kapott töltött kígyókat 4 cm-es darabokra vágjuk, és 180 fokra előmelegített sütőben aranybarnára sütjük.

Az aprósütiket még melegen megszórjuk porcukorral.

Alfajores

Több mint egy éve vár posztolásra ez a recept.

Lehet, hogy azért, mert amikor Ember megkóstolta azt mondta, hogy "A kukorica maradjon a polentában!" ???

Alfajores

Hozzávalók: 100 g porcukor, 130 g vaj, 3 tojássárgája, 100 g kukoricakeményítő, 80 g kukoricaliszt, 

120 g sima liszt, 1 tk. sütőpor, 1 kk. szódabikarbóna, csipetnyi só, kb. 150 g dulce de leche a töltelékhez

Kézimixerrel a vajat a porcukorral és a sóval krémesre keverjük, majd egyenként hozzáadjuk a tojássárgákat. Beleszórjuk a sütőporral és a szódabikarbónával átszitált lisztet, gyors mozdulatokkal a tésztát sima gombóccá gyúrjuk, és folpackba csomagolva 2-3 órára hűtőbe tesszük.

Ezután a tésztát lisztezett deszkán 3 mm vastagra nyújtjuk, és egy 4-5 cm átmérőjű pogácsaszaggatóval kiszaggatjuk. A korongokat sütőpapírral kibélelt tepsibe tesszük, és 180 fokra előmelegített sütőben kb. 10 percig sütjük. (Nem szabad barnára sütni!)

Amikor kihűltek, Dulce de leche-el ragasztjuk a korongokat egymáshoz.

Parmezános-paprikás keksz

...mondjuk a szilveszteri büféasztalra...

 Parmezános-paprikás keksz

Hozzávalók: 180 g liszt, 120 g vaj, 100 g frissen reszelt parmigiano, 1 tk. őrölt pirospaprika (lehetőleg házi), 1 tojás sárgája, csipetnyi só, a tetejére nagyszemű vörös só és frissen őrölt feketebors

A hozzávalókat alaposan összekeverjük, gombóccá gyúrjuk.

A gombócból 3-4 cm átmérőjű rudat formázunk, folpackba csomagoljuk, és egy éjszakára hűtőbe tesszük. Másnap kivesszük, kb. 7-8 mm vastag karikákra vágjuk, majd egymástól 2-3 cm távolságra sütőpapírral kibélelt tepsire tesszük. A tetejüket megszórjuk vörös sóval, frissen őrölt feketeborssal, és 220 fokra előmelegített sütőben kb. 8-10 percig sütjük.

Az enyémek kicsit összenőttek...khm, eszembe sem jutott volna, hogy ezek a kekszek nőnek...

Eredeti ötlet Sigridnél füstölt paprikával.

Fekete teás-lótuszvirágos cantuccini mazsolával

Dringg-dringggg, nyakunkon a karácsony! Vagy legalábbis majdnem. Elvileg December előtt nem szoktam hajlandóságot mutatni semmiféle karácsonyi készülődéssel kapcsolatos tevékenységre, most azonban nem kerülhettem ki, mert közbejött néhány esemény, találkozó, amire muszáj volt készíeni ezt-azt.

Így lett:

Fekete teás-lótuszvirágos cantuccini mazsolával és mandulával (hajdinalisztből)

Citromos-mákos cantuccini fenyőmaggal

Paprikás-sajtos keksz

Süstöltsajtos rudacskák

Mézes puszedli (aminek egy részét díszítettem is, és rájöttem, hogy bizony tanulható a dolog: kb. az ötvenedik után az írókával már képes voltam arra is, hogy akár háromcentis tökegyenes vonalat húzzak)

Mini habcsók sipkák étcsokoládé ganache-zsal rgasztgatva

Kezdem az elsővel, ami egyébként nekem legkevésbé ízlett. Nem ízlett benne a tea aromája, és a hajdinaliszttel való barátságunkon is dolgozni kell még. Sós kekszekben, kenyerekben jöhet, édességekhez, azonban számomra nem nyújt szép élményt. Azért majd még próbálkozom.

Tavaly is készült egy adag cantuccini, igaz, egészen más jellegű, mint a mostaniak.

Fekete teás-lótuszvirágos cantuccini mazsolával

Hozzávalók: 220 g liszt, 150 g hajdinaliszt, 150 g nádcukor, csipetnyi só, 15 g fekete tea lótuszvigággal, 50 g mazsola, 2 tk. sütőpor, 3 tojás sárgája, 2 egész tojás

A mazsolát legalább félórára langyos vízbe (vagy teába) áztatjuk.
A teát mozsárban porrá őröljük.

Elektromos habverővel a nádcukrot az egész tojásokkal és a tojások sárgájával habosra keverjük.

A lisztet a sütőporral átszitáljuk, elvegyítjük benne a teát, és a mazsolát, amjd az egészet a cukorral felvert tojásokhoz keverjük. Lisztezett deszkára borítjuk, négy részre osztjuk, és mindegyikből kb. 3 cm széles, 2 cm magas rudat formálunk.

A rudakat sütőpapírral kibélelt tepsibe helyezzük, és 180 fokra előmelegített sütőben kb. 25 percig sütjük.

Ekkor kivesszük, felszeleteljük, visszatesszük a sütőbe és további kb. 10 percig szárítjuk.

Ötlet Sigridtől.

Almás crostata vaníliakrémmel

Ismét egy egyszerű és gyors desszert leveles tésztából. (Itt egy korábbi verzió.)
Töröm a fejem, mikor is készült...kb. egy hónapja, amikor rábukkantam a pincében két árva almára. Azelőtt nem sokkal ettük kedvenc barátunk anyukájának az egészen hasonló fahéjas almás crostatáját, aminek a receptjét szégyen, vagy nem szégyen, elfelejtettem elkérni, mindenesetre nem borultam sírva az asztalra, kicsit gondolkodtam, átlapoztam az Enciklopédiát és már meg is született a recept. (Kicsit tartottam attól, hogy a vanília, a fahéj az alma és a sárgabarack túl sok lesz együtt, de végül a kicsit tömény fahéj-vanília ízt kitűnően egyensúyban tartotta a citromlével meglocsolt alma és a házi sárgabaracklekvár savassága. Azt hiszem, ez utóbbiból drága nagyanyóm kispórolta a cukrot...de ez most épp kapóra jött! Imádlak, nagyikám!)

Almás crostata vaníliakrémmel

Hozzávalók:

• 1 lap mélyhűtött négyszöletes leveles tészta
• 2 alma
• 1 citrom leve és lereszelt héja

A krémhez:

• 3 tojás sárgája
• 75 g kristálycukor
• 2,5 dl tej
• fél vaníliarúd kikapart belseje
• 1 kk. őrölt fahéj
• 20 g liszt

A tetejére:

• kissé savanykás, lehetőleg házi sárgabaracklekvár
• 1-2 ek. nádcukor
• 30 g vaj

A tejet a citrom lereszel héjával felforraltam, majd leszűrtem. A tojásokat a cukorral habosra kevertem, hozzáadtam a lisztet, a vanília kikapart belsejét, a fahéjat és a még meleg tejet, majd az egészet gőz fölött sűrűre főztem. (Bátrabbaknak „a gőzt” elhagyhatják ;-)
Az almát vékonyan felszeleteltem, és meglocsoltam a citromlével.
A leveles tésztát egy vajazott-lisztezett, 24x24 cm-es tepsibe fektettem úgy, hogy minden oldalán hagytam egy kb. 1-2 cm magas peremet.
Itt-ott villával megszúrkáltam, rákentem a vaníliás-fahéjas krémet, a krémre pedig ráfektettem az almaszeleteket. Az almák közé a sárgabaracklekvárból kisebb kupacokat halmoztam, végül az egészet megszórtam a nádcukorral és az olvasztott vajjal.
200 fokra előmelegített sütőben kb. 30 percig sütöttem.

Aszalt szilvás-csokipöttyös-kakaós csiga

Diétám felemelő pillanatai közé tartozik az a heti egy nap, amikor valami olyan ételt készítek, aminek köze sincs a témához. Kellenek az efféle kitérők, másképp az agyamra megy az egész. Morcos vagyok, goromba, és elviselhetetlen. A "jutalom nap" eredményeként 2-3 napig ismét használhatóvá válok :-) A dőzsölés most vasárnapra esett. Valami nagyon csokis, nagyon kakaós (lehetőleg magyar, mert már nagyon honvágyam van) kelt tészta járt az eszemben.

Megvan, kakós csiga!

Nagyanyó felgráfol:

- "Háááát, kislyányom, kell bele liszt, kicsi vaj, egy fél élesztő, egy tojás, kicsi cukor, kicsi só, bedagasztod, amikor megkel, kinyújtod, megszórod kakaóval meg cukorral, felvágod és kisütöd."

- "Ok, nagyi, de miből mennyi??? És meddig kel?? És meddig sütöd??"

- "Ó, csillagom, én csak szemre szoktam..." - és akkor elkezd találomra mindenféle összevissza mennyiségeket mondani :-)))

- "Jól van, nagyikám, köszönöm szépen. Imádlak, szeretlek. Pusziiii."

Szóval maradunk a jó öreg gugli barátunknál, meg persze a kulináris napló-író konyhatündérkéknél. ;-) Gugli második javaslata a Macikonyhán található csigarecept. Nem is mentem tovább! Maciban 100%-osan megbízok! A tölteléket kicsit felturbóztam egy kevés aszalt szilvával meg csokoládépötyökkel (nem is tudom, mi ezeknek a csokipöttyöknek a magyar neve), a szárított élesztő helyett friss élesztőt használtam, kézzel dagasztottam, és mivel cudar egy idő volt odakinn, begyújtottam a sparheltbe és ott sütöttem meg. (Imádom a sparheltemet! Az egyetlen probléma az, hogy szerintem nagyobb konyhákhoz tervezték, ugyanis, elég rárakni 2-3 darab fát, az én -mondjuk kozepes nagyságú- konyhámban minimum 28 fok van. Izzadtunk tehát. Én is, és a csiga is.) Na, de jöjjön a recept:

Aszalt szilvás-csokipöttyös-kakaós csiga

Hozzávalók:

A tésztához:

• 500 g liszt
• 70 g puha vaj
• 15 g élesztő
• 3 dl tej
• 1 tojássárgája
• 4 ek. kristálycukor
• 1 kk. só

A töltelékhez:

• 1 fél bögre kristálycukor
• 4 ek. cukrozatlan kakaópor
• 100 g aszalt szilva apróra vágva
• 50 g csokipötty (ha valaki megszánna a rendes magyar nevével, megköszönöm)
• 150 ml tej
• 2 ek vaj

A tészta hozzávalóit összegyúrtam, majd kelesztettem kb. egy óráig.

A töltelék hozzávalóit összekevertem.

A megkelt tésztát kinyújtottam (kicsit vékonyabbra a Macié, kb. 60 X 35-ös nagyságúra, de legközelebb vastagabb lesz :-), aztán rászórtam a már összekevert tölteléknek valót.

Hívtam Embert, hogy segítsen feltekerni. (Nagyon fontos ám, hogy jó szorosan tekerjük fel!!!)

Végül 2 cm vastag szeleteket vágtam belőle, nem túl szorosan sütőpapírral kibélelt tepsibe raktam őket, hagytam, hogy keldegéljenek még vagy 1/2 órát, és 200-250 fokos sütőben kb. 20 percig sütöttem.

Megj.: A sütő hőfoka itt ne legyen mérvadó! A sparhelt sütőjét egyrészt sokkal jobban fel kell fűteni, mint a normál sütőt, másrészt pedig nem is lehet úgy szabályozni a hőfokot, tehát álljon itt Maci utasítása is:175 fokon kb. 25-30 perc ;-)

Zsidócseresznye vaníliás krémmel

Említettem már, hogy a múlt héten szomszédolni voltunk, és gyártottunk csokoládéba mártott zsidócseresznyét is főzött vaníliakrémmel. Nagyon mutatós desszert, szerintem a karácsonyi asztalon is megállja a helyét, és nem kell vele órákig pepecselni. Amikor postolni akartam a művet, eszembe jutott, hogy láttam már valakinél ezt a gyümölcsöt. Nem kellett sokáig keresgélni, Fűszeres Eszter volt az "elkövető". A hozzászólók között viszont egy kedves biológus(?) lányka említi, hogy ő úgy tanulta, hogy a zsidócseresznye mérgező. Ezek után muszáj volt utánajárni a dolgoknak, mert hirtelen megijedtem attól, hogy a vállalkozó kedvű receptpróbálgató olvasók a zsidócseresznye kóstolgatása közben majd elkezdenek itt hullani nekem, mint a legyek. :-)

Tehát az "igazság" a terebess.hu-ról:

Közönséges zsidócseresznye - Physalis alkekengi mintegy 30 faja leginkább Amerikában (hazánkban 1) terem. Levele hasítatlan, öblös, ritkán szárnyas hasábú, virága a levél tövéből fakad, lila, sárgás v. szennyes fehér; gyümölcse gömbölyű bogyó s az éréskor vele nagyobbodó, végre színesedő kehely rejti. A Physalis alkekengi L. többnyáréltű, bogyója cseresznye nagyságú. Vizelethajtóként ismeretes. Feltűnő - felfúvódott terméses csészéje skarlátpiros, belül a bogyó fényes piros, kedvelt szobadísz. Száraz erdőkben, cserjésekben, néha nitrogéndús ligetekben is megtalálható. A növény minden része, még az éretlen gyümölcse is mérgező!Perui földicseresznye - Physalis peruviana (= Physalis edulis) - ehető zsidócseresznye, ananászcseresznyeAz ehető földicseresznye legfeljebb 2 m magas, terebélyesen ágas, gyakran lilával futtatott, bordás szárú egyéves növény. Termése: sárga vagy világosbarna, gömbölyű, 1-2 cm nagyságú bogyó, amelyet a megmaradó, megérve szalmasárga, felfúvódott csésze vesz körül. A sima, vékony, szilárd, áttetsző héj alatt a bő levű, narancssárgás terméshúsban számos nagyon kicsi, lapos, sárga mag van. Az érett termés íze édes vagy édeskésen savanyú, zamatos. Felhasználása: a vitaminban gazdag bogyókat a csésze eltávolítása után a magokkal együtt nyersen fogyasztják, befőttnek, lekvárnak, zselének, chutneynak dolgozzák fel, vagy italokba teszik. A bogyó pudingok, gyümölcssaláták és jégkrémek nyersanyaga, vagy cukorral vagy mézzel párolva desszert. Az éretlen termések (és lampionszerű burka) mérgezők. Elterjedése: szubtrópusi növény, amely az Andokban honos, és világszerte termesztik a trópusokon és a szubtrópusokon. A fajt a meleg évszakban újabban Európában is termesztik. Termesztése és betakarítása: a viszonylag hűvös, fagymentes klímán, tápanyagban gazdag, homokos talajon tenyészik; mindenütt nevelhető, ahol a paradicsomtermesztés lehetséges; a trópusokon inkább a hegyvidékeken termesztik. Magról szaporítják, a vetés után 3-4 hónap múlva kezdődik az érés, és sok hétig tart, mikor is egy növény több mint 300 bogyót hozhat. 10°C-on teleltetve egész télen át folyamatosan érleli a gyümölcseit. Fejlődésének első periódusában vízigényes, gyümölcsérlelés idején azonban kevés vizet kíván. A terméseket a csészével együtt szedik és tárolják, száraz, hűvös helyen több hónapig eltarthatók.És persze a "tökeccerű" recept:

Csokoládéba mártott zsidócseresznye vaníliakrémmel

Hozzávalók:

A csokoládés zsidócseresznyéhez:

• 200 g zsidócseresznye
• 100 g keserű csokoládé
• 25 g vaj

A krémhez:

• 1 l tej
• csipetnyi só
• egy citrom héja
• 8 tojássárgája
• 1 rúd vanília
• 200 g kristálycukor
• 80 g liszt

Gőz fölött olvasszuk fel a csokoládét, adjuk hozzá a vajat, majd keverjük teljesen simára.

A zsidócseresznye száraz leveleit hajtsuk fel, (ne szakítsuk le!) a gyümölcsöt pedig félig mártsuk az olvasztott csokoládéba. Sütőpapíron hagyjuk megszáradni.

A tejet a citrom héjával, a csipetnyi sóval és a vanília kikapart belsejével forraljuk fel, és hagyjuk kihűlni. A tojássárgákat a cukorral verjük habosra, majd apránként szórjuk bele az átszitált lisztet. Szűrőn keresztül adjuk hozzá a vaníliás tejet, és folyamatos keverés mellett, nagyon alacsony lángon forraljuk addig, amíg a krém besűrűsödik.

Alchechengi al cioccolato con crema pasticciera alla vaniglia

Ingredienti:

Per gli alchechengi al cioccolato:

• 200 g di alchechengi
• 100 g di cioccolato fondente
• 25 g di burro

Per la crema pasticciera:

• 1 l di latte
• la scorza di un limone
• un pizzico di sale
• 8 tuorli
• un baccello di vaniglia
• 200 g di zucchero
• 80 g di farina

1. Sciogliete il cioccolato a bagnomaria aggiungendo il burro. Aprite le foglie degli alchechengi e immergete la metà del frutto nel cioccolato. Appoggiate gli alchechengi su una carta da forno e lasciateli asciugarsi.
2. Portate a bollore il latte con i granelli raschiati della vaniglia, la scorza di limone e il sale, e fatelo intiepidire.
3. Montate in una casseruola i tuorli con lo zucchero. Unite poco alla volta la farina setacciata. Senza smettere di mescolare, unite il latte filtrato attraverso un colino, poi mettete ad addensare la crema a fuoco moderato per qualche minuto mescolando costantemente.