Mogyorós „Túró Rudi” tortának álcázva

Na ki szereti a Túró Rudit? Ha akadnak olyanok akik nemmel válaszoltak, azoknak most nem érdemes tovább olvasniuk… ám az igennel válaszolók - feltehetően népes táborának - pedig annál inkább érdemes tovább olvasniuk, hiszen recept is tartozik a képhez.
Ezer éve terveztem már, hogy elkészítem ezt a fantasztikus, sütés nélküli desszertet, de valahogy mindig valami más lett a vége. Leginkább gyümölcsös édességek. Mostanában viszont, így hogy akad némi házi kecsketúróm is itthon, már-már muszáj volt egy túródesszertet is kipróbálnom a felhasználásával. Nem meglepő módon kitűnően vizsgázott és máris újrakészítésért kiált. ;)
Az alapötlet Flatcat Gabitól származik, hálás köszönetem érte. Én egy picit átalakítottam, így;


Hozzávalók egy 21 cm-es tortaformához
az alaphoz

• 150 g török mogyoró nyersen vagy pörkölve
• 15 g natúr zabpehely
• 35 g házi vaníliás nádcukorpor
• 150 g 53%-os Callebaut csokoládécseppek (vagy más jó minőségű étcsokoládé)
• 25 g „kecskevaj” (ennyi volt kéznél) vagy egyszerű vaj
• kb. 3 ek dió- vagy törökmogyoró-olaj

a túrókrémhez

• 825 g hideg kecsketúró (ugyanúgy készítettem, mint a korábban leírt receptben, de ezt rövidebb ideig csepegtettem a krémesebb, amolyan krémtúróhoz hasonló állag elérése miatt)
• 70 g házi vaníliás nádcukorpor
• 6 g agar-agar (növényi zselésítőpor) vagy más zselésítő
• 0,75 ml víz
• 1,5 dl tejszín
• 2 db vaníliarúd kikapart belseje
• 1-2 db biocitrom reszelt héja
• facsarásnyi citromlé

a torta tetejére

• kb. 2 maréknyi 53%-os Callebaut csokoládécseppek (vagy más jó minőségű étcsokoládé)
• 10-15 szem török mogyoró durvára törve

Elkészítés

1. Vízgőz fölött olvasszuk meg a csokoládét a vajjal. Vegyük ki az edényt a fürdőből és keverjünk bele annyi mogyoró- vagy dióolajat, ammenyivel se nem túl híg, se nem túl szilárd nem lesz a krém.
2. Egy késes aprítógépben daráljuk össze a török mogyorót és a zabpelyhet, majd keverjük hozzá a cukrot is. (Ha kristályos nádcukrot használunk, akkor előzőleg lehetőleg porítsuk.)
3. Béleljünk ki sütőpapírral egy tortaformát. Keverjük össze az olvasztott csokoládéval a cukros-zabpelyhes mogyoróőrleményt és gyúrjunk belőle egynemű masszát, majd nyomkodjuk egyenletesen a tortaformába és tegyük hűtőbe.
4. Most készítsük el a túrókrémet. Öntsük össze a tejszínt és a vizet , s keverjük el benne csomómentesen az agar-agart. Forraljuk össze, majd pár percig lassú tűzön forraljuk. Tegyük félre hűlni. (Az agar-agart az üvegcsén lévő utasítások szerint melegen kell elkészíteni és hidegen zselésedik, de az itthon ismertebb zselatinokat általában nem szabad hevíteni, mert elvesztik a zselésítő képességüket. Természetesen bármelyik tökéletesen megfelel a tortához.)
5. Keverjük ki a kecsketúrót a vaníliás cukorral, a reszelt citromhéjjal és egy kis citromlével, s ha már nem túl meleg a tejszín, akkor adjuk azt is hozzá.
6. Öntsük a túrókrémet a tortaalapra, símítsuk el a tetejét és tegyük legalább néhány órára a hűtőbe.
7. Lehetőleg az első fogyasztás előtt díszitsük a tetejét: ehhez a mérethez olvasszunk fel vízgőz fölött két maroknyi csokoládét, hagyjuk kissé hűlni, majd vonjuk be vele szépen a torta tetejét. Törekedjünk arra, hogy ne legyen túl vastag ez a réteg, mert a teljes szilárdulás után könnyebb lesz majd szeletelni. Még mielőtt megdermedne, hintsük meg néhány szem durvára tört mogyoróval.

Fogyasszuk el jó étvággyal!

Manicotti az erdőből

Pár éve ajándékba vettem valakinek egy receptkönyvet, amiben a manicottit megláttam, és rögtön meg is tetszett. Lefotóztam az oldalt és eltettem a képet, hogy valamikor majd elkészítem. Most jött el az ideje. Igaz, hogy csak az alapötlet van onnan, mert végül sem a töltelék, sem a szósz nem a szerint a recept szerint készült, de azt használtam fel, ami itthon volt, és amiből éppen kedvem volt főzni.

Kicsit utánaolvasva a neten, úgy láttam, hogy a manicottikat (mini palacsinták) az olaszok tejjel is készítik, meg lehet tölteni zöldséggel vagy hússal is, a szósz pedig fehér (besamelszerű) vagy paradicsomos is lehet. A manicotti készen is kapható, tulajdonképpen egy óriás csőtészta, melyet meg kell tölteni, és amit én a cannellonihoz erősen hasonlítani tudok - de mégis más.

Az első verziómat ezúttal a vadnövények jegyében komlóhajtással és medvehagymával készítettem el, és a teljesség kedvééert ibolyaitalt kínáltam mellé. (Az ibolyaital egy kísérletből keletkezett, receptet még nem készült hozzá.)
Igen finom, könnyű tavaszi ebéd lett belőle.

Hozzávalók

mérettől függően kb. 18 db manicottihoz (mini palacsintához)
8 db kisebb tojás (330 g)
2 db víz (vagy tej)
150 g világos tönkölyliszt (vagy más liszt)
1 kis csipet tengeri só

a töltelékhez
200 g blansírozott komlóhajtás lecsepegtetve és nagyjából 2 cm-es darabokra vágva
150 g reszelt sárgarépa
200 g juhtúró (zsíros, enyhén sós)
frissen reszelt szerecsendió

a paradicsomszószhoz
1 db nagy vöröshagyma / vagy lila hagyma  finomra aprítva
650 g hámozottparadicsom-konzerv (ha idénye van, akkor természetesen friss paradicsomból is készülhet, vagy sűrű paradicsomszószból)
olívaolaj, tengeri só, frissen tört fehér bors
kb. 20 nagy levél medvehagyma nagyon vékonyan felcsíkozva
1 ek étkezési keményítő - opcionális

Pecorino romano (kemény juhsajt) vagy parmezán frissen reszelve


Elkészítés

1 A manicottikhoz lazán verjük fel a tojásokat, folyamatos kevergetés mellett öntsük hozzá a vizet, tegyünk bele egy kis sót, és adagoljuk hozzá a lisztet. Csomómentesre keverjük ki, majd tegyük hűtőbe, míg elkészítjük a tölteléket és a szószt. (A palacsintatésztánál hígabb lesz.)
2 Keverjük össze egy tálban a komlóhajtásokat és a reszelt sárgarépát, reszeljünk rá szerecsendiót és egy villa segítségével alaposan dolgozzuk össze vele a juhtúrót. Ez utóbbi, ha nem volt sós, akkor sózzuk is meg a tölteléket.
3 Kézzel (vagy villával/késsel/géppel - ahogy tetszik) nyomkodjuk össze vagy aprítsuk fel a hámozott paradicsomokat. Egy kisebb lábosban kevés olívaolajon fonnyasszuk meg a finomra aprított hagymát, öntsük rá a paradicsomot, ízesítsük sóval, borssal, forraljuk fel, és főzzük 5 percig közepes hőfokon. Ha sűríteni szeretnénk rajta, akkor most adjuk hozzá az étkezési keményítőt, s forraljuk vele össze.
Húzzuk le a hőforrásról és keverjük hozzá a vékonyra vagdalt medvehagymát. Ne főzzük tovább.
4 Egy kisméretű palacsintasütőben (az enyém kb. 12 cm átmérőjű) süssük ki vékonyan a manicottikat. Az ötletadó könyvben azt olvastam, hogy a mi palacsintánkkal ellentétben a manicottiknak csak az egyik oldalát kell sütni.
5 Terjük a medvehagymás paradicsonszósz felét egy - vagy több kisebb - hőálló tál aljára. Osszuk el a komlós tölteléket a manicottikon, tekerjük fel őket, és sorakoztassuk nem túl szorosan egymás az előkészített tálba.
6 Merjük a tetejére a szósz másik felét, aminek a tetejére reszeljünk kemény juhsajtot. 180°C-os sütőben süssük addig, míg szép aranybarnára sül a teteje.


Megjegyzés: Nekem a fenti mennyiségekből 3 db manicottim üresen maradt, de ez változó lehet a méretek és a vastagság arányában.


Az Olajzöld levelek kéken blogon éppen fut egy kedvemre való receptverseny deZöld N°3 néven, amelyre Ágota vadon termő - ehető - növényekből készült ételeket vár, nézzétek meg!

Egyszerű tejfölös túrós pogácsa

Halászlevet főztem keszegből az egyik nap, mellé sütöttem ezt a cseppet savanykás, friss élesztős tejfölös túrós pogácsát. Lisztből nagyjából fele-fele arányban tettem bele sima és teljes kiőrlésű búzalisztet.
Ha tehetem, mindig friss élesztővel dolgozom, mert sokkal megbízhatóbbnak tartom a szárítottnál, az utóbbit inkább csak vészhelyzetre és a néha készülő dagasztás nélküli kenyérhez tartom itthon.

Eredetileg kelesztés nélkül akartam kipróbálni ezt a pogácsareceptet, de amíg a halat szálkáztam a halászléhez, addig meg is kelt a tészta.
Nagyon könnyű, puha, levegős pogácsák sültek ki belőle, s még másnapra is azok maradtak.

Az elkészítése nem igényel különösebb konyhai tapasztalatot, bárki el tudja készíteni. ;)


Hozzávalók

500 g tehéntúró krumplinyomón átpasszírozva
175 g langyos tejföl
3 g nádcukor
35 g friss élesztő
18 g só
2 db normál méretű tojás (90 g)
225 g teljes kiőrlésű búzaliszt
200 g fehér búzaliszt


Elkészítés

1 Futtassuk fel a cukros tejfölbe morzsolt élesztőt.
2 Keverjük össze a liszteket a sóval, adjuk hozzá az egész tojásokat és az élesztős tejfölt. Gyúrjunk belőle tésztát. Ha ragadna egy kicsit, akkor adjunk még hozzá némi lisztet, de a tészta maradjon könnyed, ne legyen a liszttől kemény. Én ügyeltem arra, hogy ne tegyek bele a túrónál több lisztet.
3 Huzatmentes helyen pihentessük 30-40 percen keresztül.
4 Gyúrjuk át a tésztát, majd egy erősen lisztezett felületen nyújtsuk ki a tésztát kb. 1,5-2 cm vastagságúra. Szaggassunk belőle pogácsákat, és helyezzük őket előzőleg kivajazott-kilisztezett tepsibe. A tetejüket kenjük le egy lazán felvert tojással, vagy csak egy tojássárgájával. Ízlés szerint meg lehet hinteni szezámmaggal vagy lenmaggal, ki mivel szereti.
5 200°C-ra előmelegített (nálam légkeveréses) sütő középső fokozatán süssük aranybarnára 20-25 perc alatt.