A következő címkéjű bejegyzések mutatása: VKF. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: VKF. Összes bejegyzés megjelenítése
2012-09-15
Zelleres őzlábszárleves kakaóvajban pirított zsályalevélkékkel az 51. VKF!-re
Nyárikonyha, az 51. VKF! háziasszonya remek témát eszelt ki: Levelet kaptam... avagy Zöldfűszerek és levélzöldségek volt az aktuális téma. Nagyon szerettem volna valami jó kis étellel készülni, de a határidő pont a blogkóstolós hétvégére esett, így nem nagyon volt alkalmam az ottani fogásomon kívül másra koncentrálni.
De azért remélem, hogy Évi elfogadja még az én receptemet is a meghosszabbított határidő utolsó utáni pillanatában.
Én egy melengető, őszies levest készítettem őzlábszárból, ami direkt ilyen célra volt félretéve a fagyasztóban. Most, hogy megmutatta már magát az igazi ősz, gondoltam, hogy éppen aktuális megfőzni. Az elején még úgy terveztem, hogy sárgarépát is teszek a zellet mellé a levesbe, majd a legvégén egy jó maréknyi zöldborsót, de aztán annyira jóízű lett csupán a zellerrel, hogy hagytam csak így egyszerűen. A tetejére szervírozáskor került néhány roppanós zsályalevélke, aminek az ízét szerettem volna a levesben tudni, de mégsem annyira, hogy bele is főzzem. Ebben az ételben csak kakaóvajat használtam fel zsiradék gyanánt, amit a vadhúsokhoz különösen jónak találok.
Hozzávalók
2-4 db őzlábszár (csonttal együtt)
kb. 150 g lila hagyma meghámozva, finomra aprítva
4 gerezd fokhagyma felszeletelve
3-4 ágacska kakukkfű
kb. 12 szem egész zöld bors
4 db borókabogyó
tengeri só
kb. 150 g zellergumó meghámozva, kis kockákra vágva
kevés zellerzöld
2 ek kakaóvaj
1,5-2 l víz
apró zsályalevélkék
füstölt Maldon só (opcionális)
Elkészítés
1 Körülbelül egy evőkanál kakaóvajat hevítsünk fel, és üvegesítsük meg rajta a hagymákat. Utána pirítsuk meg benne a csontos húsokat mindegyik oldalukon.
2 Öntsük fel másfél liter vízzel, dobjuk bele a zöldfűszereket, zöld borsot, borókabogyót és a zellerkockákat, végül sózzuk meg kissé.
3 Fedő alatt forraljuk fel, majd közepes hőfokon főzzük addig, míg kellőképpen megpuhul a hús. Ez 2-3 órát is igénybe vehet. Az elfővő vizet pótoljuk után ízlés szerint, és időnként ellenőrizzük az ízesítést.
Én viszonylag rövid lében hagytam, a hangsúlyt a húsra fektetve.
4 Mikor a hús már puha, egy villa segítségével válasszuk le a csontról, s tegyük vissza a levesbe. Mármint a húst, nem a csontot. :)
5 Egy kis serpenyőben hevítsünk fel némi kakaóvajat, és pirítsunk meg rajta egy maréknyi apró zsályalevélkét.
A levest tálaljuk melegen, tetején a pirított zsályalevélkékkel és egy csipetnyi füstölt Maldon sóval - de csak akkor, ha előzőleg gyengén sóztuk az ételt.
Tipp: Bő lével készítve a levest, 2 legyet üthetünk egy csapásra: lesz egy jó levesünk és alaplevünk is, amit más ételhez fel tdunk használni, vagy lefagyasztani későbbi felhasználás céljából.
Ha van kéznél erdei gomba, akkor érdemes tenni belőle néhányat a levesbe, mert - mint köztudott -, az erdei dolgok a legtöbb esetben jól harmonizálnak egymással.
2012-07-29
50. VKF! - a nagy összefoglaló és stafétaátadás
Elkészültem a virágos összefoglalóval! (A témahirdetés itt olvasható.) Jobbnál jobb receptek gyűltek össze, ezért úgy gondolom, hogy mindazok akik még csak ismerkednek az ehető virágok csodálatos világával és mindazok akik rendszeresen fogyasztják már őket, találni fognak ebben a gyűjteményben kedvükre valót.
Összességében több résztvevőre számítottam, de panaszra semmi okom: 25 résztvevőtől 33 nagyszerű recepttel gazdagodott a VKF! repertoárja.
2 észrevétel:
Úgy látszik, hogy mi nők, jobban szeretjük a virágokat, mert egyetlen egy férfi sem képviselteti magát az 50. fordulóban.
Egy kivétellel senki nem készült articsókás, karfiolos vagy brokkolis recepttel, pedig én kíváncsian vártam, hogy kinek jutnak eszébe. De valószínűleg betudható annak, hogy mindenki inkább az illatos vagy szépséges virágokra utazott. ;)
Jöjjenek a játék főszereplői:
Az első receptet Muskátli Büfé küldte be, aki egy egyszerű de annál nagyszerűbb snidlingvirágecetes salátát készített. A snidlinvirágecetet természetesen ő maga érlelte, a snidlingvirágokat még május végén szedte és azóta rendszeresen forgatgatta, szeretgette az üvegcsét, s a mostani alkalmat pont megfelelőnek találta a megkóstolására.
Muskátli Büfé egy idén tavasszal indult blog, de már sok-sok érdekes bejegyzés megtalálható nála. Remek receptjein kívül néhány személyesebb hangvételű írás, kerti beszámolókkal és piacozós történetekkel tarkítva.
Mademoiselle a La Revue Rose blog írója nagy visszatérő. Az e havi bejegyzései előtt 4 évig nem is járt a blogján és a július havi bejegyzéseivel máris elérte azt a számot, mint amennyi az eddigi összes bejegyzése volt. Franciaországból ír, az eddigi receptjei is főként franciák. Érdemes szemmel tartani a blogját! A 4. VKF! óta nem vett részt a játékban sem, de ezúttal a szívéhez közel álló téma miatt muszájnak érezte a csatlakozást. A zord körülményeket is túlélő pitypangvirág felhasználásával készített egy főzést nem igénylő, jól behűtve fogyasztandó kapros-pitypangos uborkakrémlevest (Crème de concombre aux pissenlits).
Emma a coffeinmentes blog szerzője a kezdeti tanácstalansága ellenére egy elragadó és bizonyára elképesztően finom rózsás jégkrémszendvicset készített be a fagyasztójába: lemon curd jégkrémszendvics rózsavízzel, rózsaszirommal és málnával. Kész öröm ránézni, kóstolás után pedig nem is tudom, hogy lehetne-e még fokozni. :)
A Praliné Paradicsom blog szerzője, a bonbonspecialista Praliné Zsuzsi mi mással is készülhetett volna, mint bonbonnal. És nem is akármilyennel! Zsuzsinak nagyon köszönöm a figyelmességét, mert külön hangsúlyt fektetett arra a vágyamra, hogy látható/felismerhető formában is jelen legyen a virág a kreációkban, és képes volt ezért búzavirágokat válogatni egy szárítottvirág-keverékből. Csodaszépek lettek ezek a kékellő kabátba öltöztetett virágba borult szeder-ibolya bonbonok!
Bonbonspecialista után a kedvenc tortaspecialistám: Pixie Pie a Jépatojta van! blog szerzője a levendulát és a rózsát párosította össze; a levendula a ropogós ostyában van jelen, a rózsa a krémes fagylaltban és díszítőelemként is, kandírozva. Ha lenne még olyan, aki nem ismerné Pixie Pie különlegesen szép blogját (bár ez nagyon valószínűtlennek tartom), akkor ne is habozzon tovább, a rózsafagyi levendulás ostyával és cukrozott rózsaszirommal receptje mellett, még rengeteg szebbnél szebb tortában gyönyörködhet.
A következő bloggerinát mozgatta meg leginkább a jubileumi témaválasztásom. Erika, az Epercsók szerzője korábban még sosem használt fel ételben ehető virágokat, de úgy érzem, hogy igencsak örömét lelte bennük, és ennek a három remek receptnek bizonyára lesz még folytatása! Elsőként egy illatos rózsás panna cottát készített,
ezt követte egy csuda színes és szeretnivaló főétel, az őszibarackos garnélanyárs epres-rózsás salátával - amit mellesleg én is bármikor szívesen bevállalnék.
Erika 3. pályaműve nem csak a levendula miatt az első, hanem ez Erika legelső málnafagyija is. A levendulás mentás málnafagyi receptje amellett, hogy hihetetlenül egyszerű és dekoratív desszert, még különlegesen finom is!
A szeretetrehangoltan blog szerzője, Mági számára egyáltalán nem jelentett újdonságot e téma, hiszen már régóta nagy rajongója az ehető virágoknak, rengeteg ilyen jellegű recept található már meg a blogján, és a repertoárja bővülő tendenciát mutat. :) Most két szép sárgát, a körömvirágot és a sáfrányos szeklicét tette egy tésztaételbe: körömvirág-sáfrányos szeklice mártás, kézzel készült tagliatelle, vajon sült rókagomba...
Hmmm, micsoda kényeztetés! Nézzétek csak meg a recepthez tartozó többi fotót is, csak úgy árad belőlük az a szeretet, amivel Mági készítette.
Vikvi, a B&B: Anyuci készítenél... blog írója a témakiírás utáni napon vele szembe jövő rózsalekvárból használt fel a helyes kis fehér csokis kosárkáihoz, amibe még feketeszeder-lekvárt is tett.
Igazi nyalánkság.
A Vegaléria blog szerzője, Pöttöm Panna által igazi mesevilágba csöppenhetünk. Csak rá kell nézni erre a színpompás grízpudingra. Nemes példája annak, hogy egyszerű alapanyagokból, olcsón, és minimális munkával is kerülhet különleges étel az asztalunkra.
Pöttöm Panna a bejegyzése írásakor meglehetősen lelkizős hangulatban volt. Kérlek, hogy olvassátok el a recept előtti fantáziálós bevezetőjét is, mert nagyon szép gondolatokat írt ott le.
Bella, a Bee Creative with IsaBella blog szerzője nagyon lelkes volt a téma iránt, és egy akácos-ordás palacsintát szeretett volna készíteni az alkalomra, de a kiírt időpontra az akácok már mind elvirágoztak. Mivel Bella csak lila akácot talált a környezetében, megfordult a fejében hogy abból készíti, de bizonytalan volt ez ügyben, és a nagymamája véleményét kikérve arra jutottak, hogy majd jövő tavasszal készül csak el az akácos-ordás desszert. Nagyon bölcs döntés volt mert a lilaakác (Wisteria sinensis) és az akácvirághoz nagyon hasonlító közönséges aranyeső (Laburnum anagyroides) virága is mérgező, csak a fehér akác (Robinia pseudoacacia) virága ehető!
Aztán megemlítettem Bellának, hogy az articsóka, a karfiol és brokkoli rózsája is virág, és az ezekből készült ételekkel is bátran csatlakozhat, így ő egy kapros mustáros brokkolikrémmel jelentkezett.
A minőségi alapanyagok, de leginkább talán a zöldségek iránti rajongásáról és az egyszerűen elkészíthető egészséges ételek népszerűsítéséről ismert nyárikonyha a saját kiskertjében szedte a cukkinit és a cukkinivirágot, amiből aztán a krétai emlékeit felidézve egy nagyszerű cukkinis rizottót és sajttal töltött cukkinivirágot készített.
Az Ízek és élmények blog irója; Flóra, korábban még sosem készített semmit ehető virágokból, de a kiírt téma hatására kedvet kapott hozzá. Kiment a kertjébe, szedett néhány vadárvácskát, kandírozta, majd fehér csokoládés bonbonokba rejtette. Viszonyítási alap híján az árvácskák ízét furának határozta meg, de már tervezi a további (ehető) virágok kóstolását.
Évának, a MeGastroMania blog szerzőjének hetekig nem volt ötlete, hogy milyen ehető virágokat is használhatna fel. Már kezdte azt hinni, hogy náluk - Dél-Spanyolországban - nincsenek is ehető virágok. :) Aztán kutakodott egy kicsit a neten, jobban körülnézett az erkélyén és az udvarukon. Elsőként a virágzó menta szúrt neki szemet, és máris a régóta elkészítésre váró mojito torta lebegett lelki szemei előtt.
A mojito torta elkészültével Éva lement a kertbe „szüretelni”, aminek az eredményeképpen egy színpompás virágos salátát tett az asztalukra. Természetesen csak olyan virágokat szedett le, amelyek fogyaszthatóságáról előzőleg meggyőződött: volt benne muskátlivirág, három fajtájú (és színű) bougainvillea, és egy-egy sárga és piros hibiszkuszvirág is.
*Naspolya biokertjében annyira jó lesz az idei cukkinitermés, hogy egy játék keretében a sok nála termő zöldségből és saját eltevésű lekvárból ajánl fel egy szerencsés nyertesnek. Csak egy receptet vár cserébe, a nyertest pedig a kislánya segítségével fogja kisorsolni. Hogy pontosan mire lehet nála szert tenni, a kiírásból megtudható, és gyanítom, hogy a lassan lejáró határidőt is hajlandó még meghosszabbítani, ha gyűlnek az érdelkődők.
Gasztro Réka a Családháló.hu oldalról az ajándékba kapott lila színű ibolyacukrát házasította a vaníliával, amiből egy remek nyári hűsítőt az ibolyás-vaníliás jégkrémet készített el. Gyorsan, könnyen összedobható, tessék elővenni a tavasszal eltett ibolyacukrokat!
A Mandula Sarok blog szerzőjénél; chriesinél a kreativitás határtalan. Mindig meglepetést tud okozni, a sütés-főzés csínja-bínja a kisujjában van és nem mellesleg nagyon jól is fotóz. Ezúttal két fantasztikus recepttel is meglepett.
Elsőként egy arabos ízvilágú kuruma garnélát édesköményes-pisztáciás kuszkusszal, őszibarackpürével és rózsás kókuszvízhabbal alkotott,
aztán képzeletben egy orientális utazásra mehetünk chriesivel, ugyanis második pályaműveként tökéletes kinézetű, narancsvirágközpontú pisztáciás macaronokat kardamomos narancsvirágmousse-szal
készített.
Alkotó szellemből a Dizájn menza írónőjének, dizájnmenzának is van bőven. Nem is lehet véletlen a névválasztása a néhány hónapja indult gasztroblogját illetően. Szuper ételekből és gasztronómiai beszámolókból csemegézhetünk nála.
Ő egy kis mennyiségű cukorral készülő rózsaszörppel, vagy inkább rózsaitallal csatlakozott a jubileumi fordulóhoz,
amit aztán felhasznált a nem mindennapi rózsás „baklava” fagyijához, és önmagához híven egy dizájnos réteskosárban, rózsaszirommal és pisztáciatörettel tálalt.
Okostojás, A főzés tudománya gasztroblog írója a jól bevált vajaskekszének receptjét variálta meg úgy, hogy a tészta egyik részét hibiszkuszvirágteával színezte be, majd a kekszet az alkalomhoz illő formára formázta; így készült el - türelmes munkával, mérleg nélkül - az igazán ötletes jin-jang keksz hibiszkuszvirággal.
| A jin-jang jelentéséről bővebb információ itt. |
Lora, a Kicsi ház, ott a város szélén... bloggerinája narancsvirágvizet csempészett a pohárba. De nem ám csak úgy egyszerűen, hanem túróval és mákkal együtt készített egy túrós-mákos pohárkrémet, amit nagyon szép fotókkal illusztált.
Loránál főként desszertek találhatóak. Érdekesség, hogy ez az idei első blogbejegyzése, és az előző két évben is átlagosan csupán havi egy-két receptet publikált, azok nagy része pedig VKF!-ekre készültek. Tény, hogy jó kis receptekre lelhetünk nála, és egyre ügyesebben is fotóz. Az ilyen blogoknak érdemes lenne aktívabbnak lennie.
Az Öt Elemes főzést folytató, A Kíváncsi Szakács blog szerzőinek (Dao konyha), nagy erősségük többek között az ázsiai konyha, és az erdőn-mezőn fellelhető vadnövények gyűjtése-elkészítése-fogyasztása. Blogjuk nagyon szép és igényes, de nekem van némi hiányérzetem; nem található például meg az oldalon, hogy mikor indultak.
Az ehető virágok témára ők is két klassz receptet hoztak.
Az első egy párját ritkító, és szabadon variálható joghurtos-barackos szelet pászkamorzsával és lila bazsalikomvirággal. A poszt elején ízelítőt kapunk egy kellemes zempléni hétvégéről is.
A második ételükben a virágok közül a sokoldalú cukkinivirág kapta a főszeretet, s a felhasználásával készült egy könnyed nyári fogás; a vietnámi sült cukkini.
Az olasz konyha, a halak, és a gyermekételek nagy szakértőjének: Gabának, a Tavola in Piazza blog írónőjének a friss kamillavirágra esett a választása, aminek a felhasználásával egy nagyon gusztusos amerikai palacsinatornyot készített fehér csokoládéval és kamillás-vaníliás sültnektarin-szósszal.
A színpompakedvelő Colors in te Kitchen érdeklődését is felkeltette a virágos téma. Azonban érdekes módon egy nem túl színes, ámde annál ízletesebb és nem utolsó sorban egy egészségesen elkészített főételt hozott: a pulykamellfiléket egy narancsvirágos-hibiszkuszvirágos pácban érlelte, majd kesudiókabátot adott rá, és sütőben kisütötte, és citromos-joghurtos főtt burgyonyával körítette.
A fűszeres pulykamell, citromos-joghurtos burgonyával receptje alatt extraként sok érdekességgel gazdagodhatunk a narancsvirágvízről és a hibiszkuszvirágról.
Az jubileumi témaválasztásom az Anna eszik blog írónőjét is aktiválta, ami különösen nagy megelégedettséggel tölt el, ugyanis ő is az időszakosan inaktív bloggerek táborát erősítí, de rajong a virágos ételekért, így erről a fordulóról semmiképpen nem szeretett volna lemaradni. Szerintem ezt sokunk örömére nagyon jól tette!
Sajnos a fotói nem sikerültek jól, ezért kép nélkül ugyan, de két csodás rózsavizes recepttel is készült. Az egyik, egy számára felejthetetlen finomság; a vérnarancsszörbet rózsavízzel, a másik a peshwari naan.
Ajaj, nekem mindegyik nagy kedvencem lenne, ebben biztos vagyok. A kókuszos indiai naan kenyeret a napokban el is kell készítsem. Annához hasonlóan én is Londonban ettem először igazi naant, akit érdekel és még nem látta volna, itt találja a beszámolót.
A játék utolsó résztvevőjekénként, nagy örömömre ma reggel még éppen behajózott a Tarka Bárka is! Gaba a Bárka színeiben egy cukkinivel, cukkinivirággal és óriás laposhallal töltött kenyérlepényt sütött. A hozzá felhasznált hajdinalisztből ugyan ő maga nincs 100%-osan megelégedve, de ad majd még egy esélyt a lisztnek. Mindenesetre ebben a kenyérlepényben a hajdinaliszt felcserélhető másra, és a halat és a zöldségeket is kedvünk szerint variálhatjuk benne.
Jómagam két recepttel készültem a játékra:
Csináltam egy cukkinivirágos-kecskesajtos vega pizzát,
és egy finom rózsaszín kacsamellfilét virágokkal, bodzazselével és hibiszkuszvirágos szilvaszósszal.
2012.12.17. Krinsz, az ezmegaz blog szerzője csak játékon kívül készítette el a palacsinták királyát; a levendulás-csokoládés palacsintát fehércsoki-öntettel, és egy csokorba szedte a remek virágos receptjeit, ki-ki kedvére válogathat közülük. Még jó, hogy ráakadtam! :) Biztos vagyok benne, hogy nagyon tuti ez az édesség, bár számomra nem derül ki a bejegyzésből, hogy krinsz miért nem jelentkezett vele a játékra, illetve, hogy miért nem tartotta selectfoodosnak. Talán a témakiírásnál történhetett egy kis félreértés, ugyanis én a témát szerettem volna selectfoodosra - ez sikerült is -, nem a fogásokat. Csupán valamilyen virágnak kellett benne szerepelnie, tetszés szerinti formában. Annyi kérésem tényleg volt, hogy ne liszt-cukor-zsiradék-levendula négyeséből álló kekszek készüljenek a jubileumi fordulóra, de semmi kifogásom nem volt a levendulás finomságok ellen. Sőt, nagyon is rajongok értük!
Mindenkinek köszönöm szépen a részvételt, izgalmas fordulót zártunk!
Most pedig nem is maradt más hátra, minhogy továbbadjam a stafétát. Mindenképpen olyasvalakinek szerettem volna adni, aki részt vett a mostani VKF!-fordulón, és a választásom egy olyan számomra kedves bloggerre esett, akit - a blogjainknak köszönhetően - személyesen is van szerencsém ismerni, és akit éppen tegnap vendégül is láttam...a stafétát ezennel nyárikonyhának adom tovább!
2012-07-25
Rózsaszín kacsamellfilé virágokkal az 50. VKF!-re
| Az étel díszítésére használt virágok: kerti árvácska (Viola × wittrockiana), mezei katáng (Cichorium intybus), erdei mályva (Malva sylvestris) |
Annak idején nekem annyira hiányzott már a meggy, hogy még vittem is ki Portugáliába néhány fácskát amit még a nagypapámtól kaptam.
A rövid bevezető után jöjjön is a recept:
Hozzávalók
2 személyre
2 db bőrös kacsamellfilé
tengeri só, frissen tört színes bors
a szilvaszószhoz
* akár 3-4 adag húshoz is elegendő ez a mennyiség
315 g + 30 g szilva kimagozva, felaprítva
1 db csillagánizs
3 g szárított hibiszkuszvirág
25 g demerara nádcukor
75 ml félszáraz sherry (Sandeman)
1 kk étkezési keményítő - opcionális
bodzavirág-kocsonya
párolt jázmin rizs vadrizzsel
néhány ehető virág a díszítéshez
néhány darab pirított, durvára tört pekándió
Elkészítés
1 A kacsamellfiléken irdaljuk be a bőrt. Sózzuk, borsozzuk meg mindkét oldalán. Hevítsünk fel egy serpenyőt és tegyük bele a kacsamellfiléket a bőrös oldalukkal lefelé. Süssük zsírjára kb. 8-10 perc alatt.
Ezután két lehetőségünk van: vagy fordítsuk meg a húsokat és süssük további 6-8 percig - vagy annyi ideig amíg a kívánt módon átsül - vagy tegyük sütőbe, és ott fejezzük be a sütést.
2 Közben készítsük el a szilvamártást. Egy kis lábosban tegyük fel főni a szilvát a csillagánizzsal, hibiszkuszvirággal és a nádcukorral. Ha elkezd forrni, öntsük fel a sherryvel, és fedő nélkül főzzük kívánt állagúra. Maximum 10 perc elég hozzá. A főzési idő utolsó 1-2 percében adjuk hozzá a félretett 30 g szilvát is, s vegyük ki belőle a csillagánizst.
Ízlés szerint be is sűríthető egy kis étkezési keményítővel, de nem feltétlenül szükséges.
A bodzavirág-kocsonyát még tavasszal készítettem. Pontos receptem nincs hozzá, inkább csak indikáció: először egy kevés mézzel készített szörpnek induló ivólevet főztem hozzá úgy, hogy előzőleg egy napig állni hagytam egy 5 literes dunsztos üvegben 20-25 tenyérnyi bodzavirágot nagyjából 350 g repcemézzel és 2 felszeletelt biocitrommal vízzel felöntve.
Másnap leszűrtem és feltettem főni, mivel nem volt benne cukor, nem is várhattam hogy besűrűsödjön, inkább csak a tartósítás céljából volt szükséges. A bodzalé nagy részét üvegekbe töltöttem és száraz dunsztban hagytam kihűlni.
Kísérletképpen a megmaradt levet agaragarral zselésítettem, majd ugyanúgy jártam el, mint a befőttek esetében. Fejre állítottam a jól lezárt üvegeket 10 percre, majd száraz dunsztban hűtöttem ki. Szobahőmérsékleten semmi változást nem tapasztaltam az állagában, viszont hűtőben kocsonyásodott. Nekem tetszik.
Nyilván más ivólével, szörppel is működik, illetve bodzavirágszörp szárított bodzavirágból is elkészíthető, ha valakinek lenne otthon.
A tálaláshoz szedjünk a tányérokra egy-egy nagy kanál szilvaszószt, helyezzük rá a felszeletelt kacsamellfiléket, körítsük pörgősre főzött rizzsel (az illatos jázmin rizs különösen jól illik hozzá, már csak a virágok miatt is) és a bodzavirág-kocsonyával, végül díszitsük a tányérokat néhány ehető virággal és pekándióval.
Megjegyzés: A receptről annyit még, hogy a szószba tettem egy icipici szárított cserszömörcét is, amit még flatcattől kaptam, de ajánlani azért mégsem merem, mert rajta van az enyhén mérgező növények listáján. Mindenesetre a csipetnyi mennyiségtől nem lett semmi bajunk.
2012-07-19
Cukkinivirágos-kecskesajtos vega pizza az 50. VKF!-re
Elsőként ezzel a cukkinivirágos pizzával készültem az 50. VKF!re. Az ötletet még tavaly kaptam Tititől, és azóta várt a sorára az elkészítendő ételek között.
A cukkini- és a tökvirágot mi inkább a szépségéert szeretjük, mintsem az ízéért, hiszen az nem túl jellegzetes. Ennek viszont előnye is van, mivel így tökéletesen alkalmas édes és sós ételek készítésére egyaránt. Érdemes próbálkozni vele.
A virágokhoz most vegetáriánus feltétet képzeltem el, s a jól bevált mozzarellát kecskesajtra cseréltem le. Ez így ahogy volt, nagyon jóízű lett, de a húsevők azért ha nagyon ragaszkodnak hozzá, rejthetnek a zöldségek közé néhány karika jó minőségű kolbászt, vagy egy kis sonkát.
Én szívesen tartok hetente 1-2 hús- és halmentes napot.
Hozzávalók
a tésztához
500 g búzafinomliszt
5 g finom tengeri só
25 g friss élesztő
1 tk méz
2,5 dl kézmeleg víz
a feltéthez kb.
2-2,5 dl paradicsomszósz
3 db jó nagy csiperkegomba felszeletelve
1 cső roppanósra főzött csemegekukorica, a szemek a csőről levágva
6-8 db aszalt paradicsom felaprítva
1 maréknyi friss bazsalikomlevél
10-12 db cukkini- vagy tökvirág, akár bébicukkinivel vagy bébitökkel együtt, óvatosan megmosva kívül-belül
150 g natúr, lágy kecskesajt
tengeri só, frissen őrölt fekete bors, chili vagy cayenne-bors ízlés - opcionális
Elkészítés
1 Oldjuk fel az élesztőt a mézzel együtt a meleg vízben. Keverjük össze a lisztet a sóval, és többszöri adagolással öntsük hozzá az élesztős folyadékot, s gyúrjunk belőle sima, rugalmas, nem ragadós tésztát.
Tegyük egy tálba vagy deszkára, fedjük le egy tiszta konyharuhával, majd szobahőmérsékleten kelesszük a duplájára.
2 Miután szépen megkelt a tészta, gyúrjuk át, majd lisztes felületen nyújtsuk ki kör vagy négyszög alakúra. Én egy 38×32 cm-es tepsibe megfelelő méretre nyújtottam, igy a tészta közepesen vastag lett. Azonban ebből a mennyiségből kijön 2 db nagyobb vagy akár 4 db vékony tésztájú pizza is. Mi nagyon szeretjük az igazit, vékony tésztával, ám ezt most szándékosan (és némi időhiánytól szenvedve) készítettem el csak egy tepsiben.
Kenjük ki vékonyan olívaolajjal a tepsit, mielőtt beletennénk a tésztát. Kenjük meg a paradicsomszósszal, osszuk el rajta a gombaszeleteket, hintsük meg a kukoricával és az aszalt paradicsommal, sózzuk és borsozzuk meg ízlés szerint. Morzsoljuk rá a kecskesajtot, majd tegyük fel a bazsalikomlevelek egy részét és a cukkinivirágokat/bébicukkiniket is.
3 200°C-ra előmelegített sütőben körülbelül 25 perc alatt süssük készre.
(Vékonyabb tésztánál a sütési idő lerövidül.)
Közvetlenül tálalás előtt tegyük fel a pizzára a félretett bazsalikomleveleket.
2012-06-21
50. VKF! - jubileumi témahirdetés
Frissítés: A határidő vége után 1-2 nappal beérkezett pályaműveket még elfogadok!
Több kérésnek eleget téve az utolsó határidő július 26-a csütörtök!
A VKF! avagy Vigyázz, Kész, Főzz! virtuális sütős-főzős játék jubileumhoz érkezett! A játékot Mautner Zsófia, a Chili & Vanilia gasztroblog szerzője indította útjára immáron öt és fél évvel ezelőtt.Több kérésnek eleget téve az utolsó határidő július 26-a csütörtök!
Chriesi által engem ért az a megtiszteltetés és öröm, hogy a játékmestere lehetek ennek a szép kerek számú, az 50. fordulónak. Nagyon szépen köszönöm még egyszer, chriesi!
A témaválasztásom szinte azonnali volt, csupán azért késlekedtem a megadásával, mert úgy éreztem, hogy megérett már arra ez a játék, hogy minden eddigi játékmester (házigazda), téma, és az összefoglalók egy csokorba legyenek szedve. (Létezik egy blog, de mostanra már erősen hiányos, és akadnak benne nem működő linkek is.)
Eredetileg ebbe a bejegyzésbe szerettem volna tenni a gyűjteményt, de annyira hosszú, hogy inkább nyitottam neki egy aloldalt, ahová a következő fordulók is összegyűjtésre kerülhetnek. Ez bizonyos könnyebbséget jelent majd a kiíróknak, érdekességként szolgálhat majd az újonnan bekapcsolodóknak, és nem utolsó sorban, ha valaki egy adott témában szeretne ötletelni, akkor egyszerűen találhat magának kedvére valót a felhozatalból.
A témámnak elég sok kritériumnak kellett megfelelnie:
- legyen olyan, amilyen még nem volt,
- legyen selectfoodos,
- legyen alkalomhoz illő,
- legyen szezonális,
- legyen változatosan felhasználható,
- legyen viszonylag mindenki számára beszerezhető,
- és legyen olyan, amelyik bármiféle diétába belefér.
Az VKF! aktuális témája:
Szeretném, ha olyan étel-, italkreációkat küldenétek, amelyek valamilyen formában tartalmaznak ehető virágot. Nem kritérium, de örülnék neki ha élő, felismerhető formában is megjelennének a tányéron/pohárban eme csodák. Aminek viszont annyira nem örülnék, ha csak egyszerű liszt-zsiradék-cukor-levendula négyeséből készült kekszeket küldenétek. Semmi kifogásom ellenük, de most az ilyeneknél valamivel fantáziadúsabb recepteket szeretnék kapni. És nem feltétlenül kell, hogy édesség legyen!
Ér felhasználni korábban üvegbe zárt virágokat, és annyi könnyítést még adnék, hogy aki esetleg allergiás rájuk, de szeretne játszani, attól elfogadok virágformájú ételeket is.
Aki még csak ismerkedik az ehető virágokkal, annak kezdésképpen a figyelmébe ajánlanám a témában ezt az aloldalt. Kérek mindenkit, hogy tartsa szem előtt: Nem minden virág ehető!
A virág- és dekorboltokban vásárolható virágok általában nem étkezési minőségűek, nem ajánlott őket felhasználni!
A fotóval ellátott recepteket július 19-e és 22-e között kérem közzétenni a blogokon, a bejegyzések linkjeit pedig legyetek szívesek elküldeni a selectfoodblog@gmail.com e-mail címemre!
Akinek nincsen blogja, de van egy jó receptje, és szívesen csatlakozna a játékhoz, az küldje el nekem a leírást legalább egy fénykép kíséretében a fenti e-mailre.
Mindenkinek jó virágos játékot kívánok!
Felhívnám a figyelmet az egyidejűleg zajló 7. SAD-re is, Katucikonyhánál. Jó kis témát eszelt ki ő is!
Erdőkostoló összegyűjtött egy csokorral az ehető vadvirágokból, és készített egy remek összeállítást a kiírás apropóján. Nagyon hasznos, köszönöm szépen!
Erdőkostoló összegyűjtött egy csokorral az ehető vadvirágokból, és készített egy remek összeállítást a kiírás apropóján. Nagyon hasznos, köszönöm szépen!
2012-06-15
Burgonyás-karfiolos kókuszkrémleves, fokhagymás-lime-os garnélafarokkal - 49. VKF!-re
A sós cantuccini után ez a második recept, amivel részt veszek a chriesi által kiírt 49. VKF! „Fehér és...” témában. Igaz, hogy most sem hófehér, de azért mégiscsak fehér lett ez a leves. Kicsit thai-os jellegű, de lehetne egy kicsivel csípősebb is. Egy múltkori ehetetlenül csípős levesem után, nagyon csínján bánok a piripirivel. :)
Az ízesítést nem vittem túlzásba, hagytam érvényesülni a karfiol-kókusz kombót a levesben. Magában talán nem annyira élvezhető, de a garnélafarkok felteszik a pontot az i-re.
Hozzávalók
kb. 6 adaghoz
300 g karfiol és 500 g újburgonya nagyon apró kockákra vágva
50 g fehér hagyma felaprítva
kevés vaj
1 szál ázsiai citromfű ketté vágva
1/2 db lime
1 db piripiri (kis chili)
1 gerezd fokhagyma
tengeri só
1,5 l víz
400 ml jó minőségű kókusztej
1 ek étkezési keményítő - el is hagyható
100 g (vagy ízlés szerint) garnéla vagy garnélafarok
6 gerezd fokhagyma fokhagymanyomón átpréselve
1/2 lime
tengeri só
Elkészítés
1 Fonnyasszuk meg egy kis vajon az aprított fehér hagymát az ázsiai citromfűvel, dobjuk rá a karfiol- és burgonyakockákat és a piripirit, sózzuk meg és öntsük fel a vízzel. Fedő alatt főzzük puhára a zöldségeket.
2 Vegyük ki a levesből a citromfüvet és a piripirit/chilit - ha nem szeretnénk túl pikánsra. Egy botmixerrel pürésítsük, majd öntsük hozzá a kókusztejet, és facsarjuk bele a fél lime levét.
Forraljuk össze még egyszer, és tegyük félre.
3 A garnélafarkokat forgassuk össze egy kis sóval, az áttört fokhagymagerezdekkel és a fél lime kifacsart levével, majd egy felhevített tapadásmentes serpenyőben pár perc alatt süssük készre.
Ha kezeletlen héjú a lime, akkor a héját is felhasználhatjuk hozzá hajszálvékony csíkokra vagdalva.
Címkék:
egyszerű,
előétel,
gyors,
keleti konyha,
kókusz,
leves,
lime,
tenger gyümölcsei,
VKF
Parmezános-rozmaringos sós cantuccini, vajas sültfokhagyma-krémmel, vajretekkel és zsázsával - 49. VKF!-re
A 49. VKF! stafétája egy nagyon-nagyon tehetséges és nem mellesleg az egyik kedvenc gasztrobloggeremnél, chriesinél, a Mandula sarok blog szerzőjénél van. A témaválasztást illetően nagyon feladta a leckét, mert a fogásoknak fehérnek kellett legyenek, plusz még egy szabadon választható szín lehetett jelen a tányéron. A teljes kiírás itt olvasható. Érdekes téma, és bevallom, hogy számomra nagy kihívás volt, mert ritkán készítek egyszínű ételeket. De mindig jó alkalom egy-egy ilyen feladat arra, hogy újdonságokkal kísérletezzünk, mert nagyszerű dolgok sülhetnek ki belőle.
Úgy mint ez a sós cantuccini is. Édes változata ismertebb, de ez igy rozmaringosan-sósan is kitűnő ropogtatnivaló és remek vendégváró falatka. Előnye még az is, hogy már pár nappal a tervezett fogyasztás előtt elkészíthető, mert nagyon jól tárolható. Persze nem árt jól elrejteni, mert hamar lába kél. :)
A szín tekintetében fehérnek készült, amit zölddel, a rozmaring és a zsázsa kettősével képzeltem el. A feltét ugyan hófehér, de a cantuccinik csak némi jóindulattal nevezhetőek fehérnek. Nem véletlenül kétszersült.
Hozzávalók
kb. 30 darabhoz
300 g búzafinomliszt
3 g finom tengeri só
30 g reszelt parmezán
5 g friss rozmaringlevél nagyjából felaprítva
20 g puha vaj
3 db (100 g) lazán felvert tojásfehérje (vagy 2 db egész tojás, ha nem VKF!-re készül)
30 ml víz
kb. 6 egész fej fokhagyma (ha átlagos méretűek, akkor az ebből készült krém elég lesz az összes cantuccinihez)
kb. 2 ek szobahőmérsékletű vaj
sóvirág
frissen őrölt fehér bors
vékony vajretekszeletkék (vagy másfajta retek)
zsázsa
Elkészítés
1 A cantuccinihez először a száraz alapanyagokat keverjük össze: lisztet, sót, reszelt parmezánt és a rozmaringot. Utána adjuk hozzá a vajat, tojásfehérjét, vizet, és gyúrjunk belőle rugalmas tésztát. A tészta viszonylag kemény lesz és néhány percnél azért tovább kell gyúrni, de a munka meg fogja hozni a gyümölcsét.
2 Formázzunk belőle 3-4 cm átmérőjű rudat, amit ketté is vághatunk, ha a tepsi mérete úgy kívánja. Vékonyan vajazzuk ki a tepsit és 120°C-os sütőben 45 percig szárítsuk őket.
3 Ha letelt a sütési idő, rácson hűtsük ki a rudakat, és rögtön utána szeleteljük fel maximum egy cm vastagságú szeletekre.
4 Fektessük a cantucciniket egy tepsibe (amit nem kell kivajazni), és süssük meg mindkét oldalukat 175°C-on további 10-15 percig, attól függően, hogy mennyire szeretnénk őket világosra hagyni.
Ismét rácson hűtsük ki.
5 A krémhez a foghagymafejeket 175°C-on csak úgy önmagában, szárazon süssük puhára - akár a cantuccinik mellett. Én újfokhagymát használtam, aminek 30 perc elég volt, de gondolom, hogy a sütési ideje függ attól, hogy milyen a fokhagymánk.
Ha már puha, hagyjuk hűlni egy kicsit, és óvatosan nyomkodhuk ki a fokhagymákat a héjukból. Adjunk hozzá lehelletnyi sóvirágot és őrölt fehér borsot, és a fokhagymánál kevesebb vajat majd egy villával keverjük jól össze. Ha megfelelően megsültek a fokhagymák, akkor könnyen szét lehet nyomni a villával. Tároljuk hűtőben. Mivel kevesebb vajat tartalmaz, mint fokhagymát, a hűtőből kivéve is jól kenhető állagú marad.
Fogyasztáskor kenjük meg a cantucciniket a sültfokhagyma-krémmel, tegyünk mindegyikre egy-egy szeletke retket, és díszitsük őket zsázsával.
Ez így ahogy van, abbahagyhatatlanul finom.
Címkék:
csőben sült,
egyszerű,
Italy,
snack,
sós,
vegetáriánus,
VKF
2012-04-08
Gőzön párolt keszeggel töltött ravioli, barna csiperkés-medvehagymás-mascarponés szósszal - 48. VKF!
A Tarka Bárka blog írói, Gaba és Gabi által kiírt 48. Vigyázz, kész, főzz! fordulóra, az „Édes vizeink” témára készítettem el ezt az ételt.
Gaba és Gabi jobban nem is választhatta volna meg a témát. A nevükhöz hűen, teljes mértékben tükrözi a bloguk arculatát, és én nagyon-nagyon egyetértek velük, hogy az édesvízi halakat jelölték meg az aktuális témaként. Így tényleg senki nem élhet olyan kifogásokkal, hogy nem lehet itthon beszerezni, vagy hogy iszonyatosan drága lenne.
Én egy számomra mumus halat; a dévérkeszeget választottam. Kihívás volt az első találkozásunk óta. Nem is olyan régen vettem belőle először (gyorsfagyasztottat), abiből sütőben, egészben sütöttem meg kettőt. Mi tagadás, cseppet sem voltam körültekintő, mert utána se néztem, hogy mennyire szálkás halfajta. Nem volt egy szerencsés választás.
Mindenesetre azóta törtem a fejem azon, hogy mit is lehetne kihozni belőle, hiszen van még a belőle. Aztán arra jutottam, hogy olyan elkészítési módot kell találnom, ahol előzőleg kiszálkázom a halat. Ebből már adódott is, hogy belerejtem valamibe, mondjuk tésztába, valamilyen szósszal párosítva. Mikor beszereztem barna csiperkegombát és medvehagymát, akkor már össze is állt a kép, és megszületett ez a harmonikus halas házi ravioli.
Mintha csak egy erdei tóból és az azt körülölelő erdőből került volna az asztalunkra!
Hozzávalók
kb. 4 személyre
a töltelékhez
4 db kisebb egész keszeg (180-200 g/db, amiből 265 g halhús lett)
2 szál sárgarépa nagyobb darabokra vágva
kis csokor kakukkfű
víz, tengeri só
frissen tört színes bors és sárga mustármag
1 púpos ek mascarpone
a tésztához
350 g durumliszt
1 db tojássárgája (21 g)
valamivel kevesebb, mint 2 dl meleg víz
5 g finom tengeri só
a szószhoz
400 g barna csiperkegomba, nagyobbak félbe vagy négy részre vágva
kb. 25 db medvehagymalevél vékonyan felcsíkozva
olívaolaj, 2 merőkanálnyi a hal párolóvízéből
225 g mascarpone
1 tk burgonya- vagy kukoricakeményítő - opcionális
(tengeri só)
Elkészítés
1 Egy gőzölőedényben tegyünk fel főni egy kis vizet a sárgarépával, kakukkfűvel, pici sóval. A halakat tegyük az edény szűrőjébe, és pároljuk meg.
Mikor már puhák, vegyük ki őket az edényből és tegyük félre hűlni. A vizét őrizzük meg.
2 Gyúrjunk rugalmas, nem ragadós tésztát a fent megadott hozzávalókból, takarjuk le enyhén nedves konyharuhával, és pihentessük miközben kiszálkázzuk a halakat. (Ez sajnos elég hosszadalmas munka, de megéri.)
3 Egy tapadásmentes serpenyőben kevés olajon pirítsuk meg a gombákat, merjünk alá 2 merőkanálnyit a hal párolóvízéből, és közepes hőfokon fedő alatt pároljuk meg. Ha már majdnem kellőképpen megpárolódtak a gombák, adjuk hozzá a felcsíkozott medvehagymát, keverjük össze és főzzük tovább pár percig - immáron fedő nélkül. Keverjük hozzá a mascarponét, forraljunk rajta egyet, és ha kell, sózzuk meg kissé.
Ha sűrűbbre szeretnénk a szószt, hintsük meg kb. egy teáskanálnyi étkezési keményítővel, jól keverjük össze, majd azzal is forraljuk fel, és tegyük félre.
4 Törjünk össze 4-5 db sárgarépát villával, majd keverjük a kiszálkázott halhúshoz. Ízesítsük frissen tört színes borssal és mustármaggal, ha szükséges, akkor egy kis sóval is. Adjunk hozzá egy evőkanálnyi mascarponét is, hogy krémes, de ne folyós töltekéket kapjunk.
5 Lisztes felületen nyújtsuk ki a tésztát nagyon vékonyra, kb. 1-2 mm-esre. Vágjuk félbe, majd az egyik részére egy kiskanállal halmozzunk a töltelékből kis dombocskákat, egymástól nagyjából 5-5 cm-re. Ezután óvatosan fektessük rá a tészta másik felét, s lehetőleg úgy, hogy a töltelékek mellett ne maradjon a tészta levegős.
A töltelékek körül ujjal nyomjuk össze a tésztákat, majd egy megfelelő méretű ravioli- vagy pogácsaszaggatóval vágjuk ki a raviolikat.
A maradék tésztát gyúrjuk össze, nyújtsuk ki és folytassuk a raviolik készítését, míg el nem fogy a tészta és a töltelék.
6 Enyhén sós, lobogó vízben főzzük a raviolikat al dente-re (elkészültek, ha feljönnek a víz felszínére), majd szervírozzuk a szósszal nyakon öntve.
Címkék:
egytálétel,
előétel,
főétel,
gomba,
hal,
házilag készült,
időigényes,
Italy,
keszeg,
mártás,
mascarpone,
medvehagyma,
pasta,
VKF
2011-09-04
Húsleves kakasaprólékból, leveskocka és Vegeta nélkül - 44. VKF!
Az aktuális, immáron a 44. VKF! háziasszonya Kriszti, az à la carte kulinária blog írója, aki a mostaninál jobb témát nem is választhatott volna. A mottó: számoljunk le a késztermékekkel!
Már régóta várakozott a piszkozataim között az ételízesítő nélküli húsleves, a kiírt témát meglátva pedig úgy gondoltam, hogy éppen itt az ideje a bejegyzés befejezésének, és vele együtt egy tévhit eloszlatásának: Vegetával nem jobb az étel. És leveskockával sem.
Tudom, hogy tud mindenki, vagy legalábbis majdnem mindenki húslevest főzni, de abban is biztos vagyok, hogy a népesség nagyobbik része szerint kell leveskocka vagy vegeta a húslevesbe (és még sok másba is). Pedig nem kell. A húsleves ízét a hústól, zöldségektől, zöldfűszerektől kell hogy kapja.
Amióta az első - emlékeim szerint a Vegeta - ételízesítő megjelent hazánkban, és a Vegetával jobb az étel! szlogen harsogott a televíziókból, a legtöbb magyar család el is kezdte használni a mindennapokban. Még azok az emberek is, akik előtte is tudtak kifogástalan és igazán ízletes leveseket főzni. Nálunk sem volt ez másképp, de emlékszem, hogy én a korábban készülteket határozottan jobban szerettem.
Nincs is jelen a konyhámban.
Az én húslevesem
Legtöbbször szárnyashúsból főzöm. Nem feltétlenül egész csirkéből, van hogy más szárnyasaprólékból; pulykanyakból, kakasból, vagy éppen ami a rendelkezésemre áll. Általában nagyobb adagot főzök mint ami elfogy, mert így már van is húslevesalaplevem, ami vagy a fagyasztóba, vagy napokon belül felhasználásra kerül.
Hozzávalók
a mennyiségeknek és az arányoknak nem feltétlenül kell megegyezniük a megadottakkal, inkább csak indikáció gyanánt tüntetem fel őket
675 g kakasaprólék (vagy más szárnyashús ízlés szerint)
400 g sárgarépa, petrezselyemgyökér vagy paszternák és zellergumó felszeletelve
1 db (kb. 35 g) vöröshagyma egészben
1 db (kb. 25 g) kicsi paradicsom
1-2 gerezd egész fokhagyma
8-10 szem fekete bors
20-25 g friss petrezselyem, lestyán, zellerzöld összekötözve (jó a fagyasztott vagy szárított is)
tengeri só
kurkuma a színezéshez (el is hagyható)
3,25 l hideg víz
kerülhet még bele: karalábé, paprika, esetleg burgonya
levesbetétnek jó a cérnametélt, tarhonya, rizspehely, rizs... stb. (ezeket van aki külön főzi meg és tálalja fel, és van a ki a levesbe főzi - én is, ha teszek bele)
Elkészítés
Tegyünk minden hozzávalót egy lábosba, öntsük fel a hideg vízzel és tegyük fel főni közepes hőfokon. Lényeg, hogy lassan forrjon fel és főjön, hogy ne legyen zavaros a leves. Szükség esetén merjük le róla a keletkezett habot. Addig főzzük, amíg a hús a zöldségekkel együtt megpuhul.
A kurkumát és a zöldfűszerek egy részét elég csak a főzés legvégén a leveshez adni.
Én fiatal kakasból szoktam leginkább készíteni ezt a levest, ezért ugyanannyi idő alatt megfőnek benne az aprólékok, mint a gyökérzöldségek. Arra figyeljünk csak oda, hogyha máj és kakashere is kerül a levesbe, azokat csak később tegyük bele, mert hamarabb megfőnek.
Tipp: Aki mégis ragaszkodik az ételízesítőhöz, készítse el saját maga az egészséges keverékét. Nem
kell mást tenni hozzá, mint finomra aprítani a gyökérzöldségeket, megszárítani a zöldfűszerekkel együtt, az utóbbit összemorzsolni, jól összekeverni egy kis kurkumával, esetleg már a sóval is. Sötét helyen, jól zárható üvegben tárolható.
A témával kapcsolatos korábbi bejegyzéseim, késztermékek helyett házilag készült, adalékanyagoktól mentes receptjeim:
- Jó tudni - az egészségtelen élelmiszerekről
- kenyér
- croissant (nem bolti leveles tésztából)
- pizza
- paradicsomszósz
- bolognai ragu
- carbonara spaghetti
- halas, húsos, zöldséges lasagne
- tikka masala fűszerkeverék
- tandoori fűszerkeverék
- pesto
- zöldfűszeres túrókence kenyérre
- mustár
- almaecet
- vadpác (előre bepácolt vadhúsok helyett)
- smoothie (ivójoghurt helyett)
- lekvár
- gyümölcsjégkrém
- tejszínes fagylat és a kedvencem: csokoládéfagylalt (fagylaltgép nélkül is készíthető változatok)
- keksz
- vaníliapuding
- mogyorókrém
- marcipán
- szaloncukor
Még egy ötlet: a bolti színezékekkel, megterséges aromákkal és ízfokozókkal tuningolt gyümölcsjoghurtok helyett fogyasszunk natúr joghurtot mézzel, agave- vagy juharsziruppal, lekvárral ízesítve, édesítve. Jóval egészségesebb és pénztárcakímélőbb választás is lehet.
Címkék:
alapanyagok - alapreceptek,
előétel,
hús,
kakas,
leves,
magyar konyha,
szárnyas,
VKF
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)