Óda a fokhagymához

Azt mondják a fokhagyma szépít, fiatalít, frissen tart, csábossá tesz.
Na jó, egyiket sem mondják.
Pedig lehetne.
Hiszen a fokhagyma a klasszikus kivétel a mondás alól, miszerint "minden, ami a világon jó, az hízlal, erkölcstelen vagy drága".
Merthogy a fokhagyma egyik sem a fentiek közül.
Viszont roppantul finom és egészséges.
Nyersen, főve, sülve, párolva, olivaolajban eltéve vagy mézzel-dióval rétegezve.

Egyik kedvenc ultra-gyors ételem a fokhagymás minimál tészta.
Szeretem a durumspagetti ízét magában is, és a kifőtt tészta ezerféle szósszal, feltéttel variálható. Ezeket pedig bőven el lehet készíteni, amíg a víz felforr és a tészta kifő.
A legminimálabb tésztához nem kell más, csak durumspagetti, a feltéthez pedig némi fokhagymás olivaolaj, friss fokhagyma, sült paradicsom (na jó, lehet friss üvegházi is, ha nincs kéznél saját kertből szedett, zöldfűszerekkel sütött paradicsom), némi szezámmag és kevéske zöldfűszer.




Fokhagymás minimáltészta

hozzávalók

spagetti tészta
2-3 ek fokhagymás olivaolaj
3-4 gerezd fokhagyma
sült paradicsom
bazsalikom vagy oregano (most szárított, de lehet friss is)
szezámmag
só, bors

A tésztához vizet teszek főni, mikor forr megsózom és kifőzöm a spagettit.
Amíg fő, elkészítem a feltétet. Ehhez egy serpenyőben megmelegítem a fokhagymás olivaolajat, belenyomom a megpucolt fokhagymagerezdeket, fél percig kevergetem, majd hozzáteszem a fagyasztóból elővett, kissé felaprított sült paradicsomot. Nagyjából 3-4 percig kevergetem, közben megszórom a fűszerekkel (bazsalikom, só, bors). Hozzámerek a tészta főzővizéből 1-2 ek-nyit és nagy lángon "besűrítem" (erre a célra pont megfelelő a keményítőben gazdag tésztafőző víz).
A kifőtt tésztát leszűröm és a forró fokhagymás-paradicsomos feltétre teszem, majd lángon tartva összekeverem.
Tálaláskor megszórom frissen átpirított szezámmaggal.
Ennyi.

gyors és könnyű


Jó étvágyat !

Lecsó életre-halálra

Na, azért ennyire nem vérmes :)

Nagyon szeretem Fehér Klára írásait. Az egyik eszembe ötlött, miközben a huszonnegyedik lecsóvariációt alkottam.
Az írás szerint, jeles kisiskolásként elvállalta egyik osztálytársa korrepetálását. Az osztálytárs apukájának sajt nagykereskedése volt. A korrepetálás igen hatékony volt, osztálytárs átment a vizsgán. Hálás apuka pedig több tízkilónyi sajttal fizetett az órákért. Ennek következtében, az amúgy szűkösen élő család hetekig sajtot evett. Sajttal. Rántva, natúran, sütve, töltve, rakva ... sajtot sajttal. Az eleinte imádott étel a hetek hosszú során megutáltatta magát, annyira, hogy a jelesül tanuló kislány allergiás lett, s az orvos utasítására - öccse rettentően irigykedő pillantásai közepette - boldogan kanalazta ebédre a sós vízben főtt krumplit ... sajt nélkül. :)

Nos, ha - szerencsére :) - mi nem is jártunk így a lecsóval, tény, hogy idén nyáron nagyon sokféle lecsót ettünk.
Alapból kétféleképpen készítem, hiszen Manapó a sok hagyma + sok paprika + minimális paradicsom + virsli + tojás párosítást szereti, míg én előnyben részesítem a sok paradicsomot a virsli és tojás rovására.
Ettünk "natúr" lecsót, amit a hagyma-paprika-paradicsom triumvirátus uralt, különböző arányokban.
Ettünk "zöldséges" lecsót, amihez hozzácsaptam zsenge cukkinit, tököt.
Ettem "eszement" lecsót, amit hámozott, gerezdre vágott őszibarackkal bolondítottam és rizzsel tálaltam.
Ettünk "bújtatott" lecsót, ezt óriás kagylótésztába töltve, sajt alatt kicsit megsütve tálaltam. Ettünk "rakott" lecsót, fűszeres puliszkát töltöttem a zöldfűszerekkel bolondított lecsóval, s forró sütőben, kevés tejföllel nyakon öntve kapta meg végleges zamatát.

Egyszóval sokféle lecsót ettünk és eszünk, szerintem megunhatatlan, és ahányszor készítem, mindig másféleképpen lehet ízesíteni. Friss paradicsommal, sült paradicsommal vagy paradicsomlével, ezek híján, hogy ne legyen olyan sápadt, egy-két kanál sült paprika krém rögtön pozsgássá teszi.
Fűszerezésként végig lehet próbálgatni zöldfűszerek egész sorát, mondjuk a rozmaring, citromfű és zsálya kimaradt, de sorra került bele bazsalikom, majoranna, borsikafű, oregano, ...
Én magában is nagyon szeretem, csak úgy, lecsót egy kis kenyérrel tunkolva.





Lecsó variációk

hozzávalók

alap: hagyma, fokhagyma, paprika, paradicsom, só, bors, kevéske olaj, löttyintésnyi víz

v1: friss paradicsom helyett sült paradicsom vagy kevéske paradicsomlé
v2: paradicsom helyett néhány kanálnyi sült paprika krém
v3: alap lecsó + utolsó lépésben 2-3 hámozott, gerezdre vágott őszibarackkal gazdagítani
v4: alap lecsó + kisebb cikkekre vágott gomba, ezt a paprikával együtt teszem a serpenyőbe
v 5: alap lecsó + kockára vágott cukkini és/vagy tök; a cukkinit, ha zsenge, nem is kell meghámozni, a tököt igen
v6: ésatöbbi, ésatöbbi, ésatöbbi




A hagymát, fokhagymát megpucolom. A hagymát félfejre és vékonyra szeletelem.
A paprikát kettévágom, kicsumázom, vékony csíkokra aprítom.
A paradicsomot pár másodpercre forró vízbe teszem, rögtön utánna hidegzuhanyt kap, így a héját könnyedén lehúzom. Felkockázom. Én nem szoktam kiszedni a magos részét, de ha valaki kényes rá, akkor megszabadulhat ezektől.
Az olajat felhevítem, rádobom a hagymát, belenyomom a fokhagymát. Kevergetve üvegesítem.
Az aranyszínű hagymára szórom a paprikát és néhány percig csak így, a la natúr pirítom, majd egészen kevéske vizet löttyintek alá (esetleg paradicsomlevet). Mivel mi úgy szeretjük, ha a paprika kicsit ress, nem hagyom túl sokat párolódni.
Fűszerezem: só, bors. Illetve, amilyen zöldfűszerre éppen fáj a fogunk, azt is most adom hozzá.
Az utolsó két percben az alakuló finomsághoz teszem a felkockázott paradicsomot és ezzel gyakorlatilag egyszer-kétszer összerottyantom.
Kész is.




Virslis lecsóhoz a karikára vágott virslit a paprika után teszem bele.




Őszibarackos lecsó lesz, ha hámozott, cikkekre vágott barackkal ízesítem az alap lecsót; ezt a paradicsommal együtt adom az ételhez.

Rizset, ha azzal esszük, külön szoktam főzni és utólag keverem össze.




Zöldséges lecsóhoz cukkinit, tököt is teszek, kockára vágva, ezeket a paprika után adom az ételhez. Ha kockára vágott padlizsánt teszek bele tök helyett, akkor kész a ratatouille, azaz francia lecsó. Bár azt hiszem, Franciaországban is annyi féle lecsót főznek, ahány ház van :)




Bújtatott lecsó úgy készül, hogy az alap lecsót elkészítem, kevés paradicsommal, hogy ne legyen túlságosan szaftos.
Bő, sós vízben kifőzöm az óriás kagylótésztát.
Kivajazott, hőálló tálba rendezgetem a kagylótésztákat, kanál segítségével megtöltöm a lecsóval, tetejére kevéske sajtot reszelek és forró sütőbe tolom, amíg a sajt megolvad.


Milyen lecsó változat van még?

Jó étvágyat !

Húsz liter leves ... és nem volt elég

Családi legendárium, 92. oldal :)
ÉAnyámat nyüstöltük, még anno, gyerekkoromban, hogy főzzön olyan paradicsomos zöldpaszulylevest, amiben tejes paszulyszemek is vannak. De eleget főzzön ám, mert mindig olyan kevés, hogy fél fogunkra sem elég.
Addig, addig kérleltük, míg beadta a derekát, s hogy elég legyen, hát színültig csurig főzte a húsz literes fazekat. Elég is volt. Másfél napra. Annyit tartott a húsz liter leves. Hármunknak ÉApámmal és Öcsémmel.
Szegény ÉAnyám nem akarta elhinni, hogy elfogyott húsz liter leves, szerintem jó ideig szentül meg volt győződve róla, hogy valahova eldugtuk :)

Szóval paradicsomos zöldpaszulyleves. Nem vagyok nagyétkű, de ebből szinte korlátlan mennyiséget el tudok tüntetni. Nem együltömben, de úgy szépen rendre, óránként visszajárva a fazékhoz, kizárólag minőségellenőrzés céljából, ki tudja, az elmúlt hatvan percben nem lett-e valami baja, szegény levesnek :)
Finom reggelire, ebédre, uzsonnára, vacsorára, s finom csak úgy, nasinak is :)

Tejes paszulyszem az a szem, amelyiket frissen fejtjük ki a paszulyból. Ha körömmel kicsit megvágjuk, akkor szinte spriccel belőle a frissesség. Mint a tejes kukoricaszemekből.
Rántással készítem, de éppen csak mutatóban van benne, a leves ízét a paradicsomlé, paszuly és egyéb zöldségek adják.




Paradicsomos zöldpaszulyleves

hozzávalók

~ 50 dkg zöldpaszuly
~ 10 dkg tejes szem
1 nagyobb murok
1 szál petrezselyem
kisebb zeller fele
1-2 újhagyma - ez lehet fejes hagyma is, akkor 1 kisebb, de amíg van a kertben ...
~ 3 l paradicsomlé - vagy sűrített paradicsom konzerv
só, bors
picurka cukor - nem édesre akarom, csak a paradicsom savasságát kicsit elcsapni
1 ek rántás
kamra-hűtő függvényében - 2-3 kanál sült paradicsom vagy 1-2 fej friss paradicsom

A zöldségeket megpucolom, a hagymát és a zellert egészen apróra vágom, a vetemény többi részét felkarikázom. A zellert azért kockázom egészen picire, mert a levesben elsősorban az ízét szeretném érezni, nem a zellerkockákat.
A paszulyt, ha nem fagyasztott, akkor szintén megpucolom és eltördelem, illetve egy részét kifejtem a szemeknek.
Kevés vizet teszek forrni, beleszórom a hagymát és a zellert, nagyjából 5 percig főzöm, hozzáteszem a többi zöldséget is a paszullyal és paszulyszemekkel együtt.
Ha főzök bele sült paradicsomot vagy friss paradicsomot, akkor azt is most teszem hozzá. A friss paradicsomot, mielőtt a leveshez tenném, pár pillanatra forró vízbe mártom, majd hideg zuhany alá tartom és meghámozom, felkockázom.
Felöntöm a levest a paradicsomlével. Vízzel még pótolom, hogy 4-5 ujjnyira ellepje a lé a zöldségeket. Fűszerezem só, frissen őrölt bors, kevéske cukor. Fedő alatt, kis-közepes lángon főzöm, amíg, a zöldségek megpuhulnak.
A rántást elkeverem a levesből kimert forró lével, majd a levesbe visszaöntöm, elkeverem. Most már csak egyet lobbantok rajta.
Paradicsomlé-víz mennyiségétől függően főzök sűrűbb vagy hígabb levest.


Viszonylag hamar megvan, zsenge vagy zsengén leszedett és fagyasztott paszuly elég rövid idő megfő. A leves ízében dominál a paradicsom és a paszuly, a többi zöldség inkább kíséret, kiegészíti az ízkavalkádot. Könnyű leves, mégis tartalmas leves, mivel zsiradék éppencsak van benne, langyosan, hidegen is nagyon finom.



Jó étvágyat !

Szószedett:
paszuly - bab (zöldbab, vajbab, stb)
paszulyszem - értelemszerűen, babszem
murok - sárgarépa

Ebéd, könnyedén

Nagyon szeretem a paradicsomot, főleg a kiskertünkben növő, vastag húsú, lédús, Naptól édes paradicsomot. De hát erre még várni kell. Sebaj, akkor is lesz paradicsom. Sütve.
Mellé medvehagymával bolondított saláta és vajas pirítós.
Voilá!


Sült paradicsom

hozzávalók

3-4 fej paradicsom
bors
2-3 gerezd fokhagyma
zöldfűszer - rozmaring, kakukkfű, borsikafű, bazsalikom
olivaolaj

Forróra kapcsolom a sütőt, kb 200 fok.
A paradicsomokat megmosom, megtörlöm, lapjára kettévágom.
3-4 kk olivaolajjal jól elkeverem az összenyomott fokhagymákat.
A fél paradicsomokat tűzálló tálba (tepsi, jénai) teszem, megszórom frissen őrölt borssal és apróra vágott zöldfűszerrel, majd bőven megcsepegtetem a fokhagymás olivaolajjal.
A lerbe tolom és kb 10-15 percre ott hagyom.


Amíg a paradicsom sül megmosom, megpucolom, felaprítom a salátához valókat, ezúttal zöldsaláta, kétféle retek (a leve is amit vágás közben ereszt), paprika, borsos sajt, néhány levél vékony metéltre vágott medvehagyma. 1-2 mk citromlevet, kevéske olivaolajat, frissen őrölt borst és pillanatnyi kívánság szerinti, apróra vágott zöldfűszert alaposan összekeverek és a zöldségekre öntöm, majd alaposan összeforgatom.

Egy vizes zsömlét kettévágok, a felső részéből kis kalapkányit levágok, hogy talpa legyen, megkenem vajjal és szárazon forrósított serpenyőben kicsit megpirítom.

Klikk, lejárt a sütő, konyhakesztyűs kézzel kiveszem a sült paradicsomos tepsikét.


Tányérra rendezem és tálalom.

Jó étvágyat!

Spanyolviasz

Heuréka!
Feltaláltam!
A spanyolviaszt :-D Gondolom, nem először és nem utoljára. Most éppen sült paprika krém formájában.
Valami hihetetlenül finom!
És csak egy kicsit macerás, amíg a paprikákat meghámozom, de megéri, bőven megéri!
Manapómnak nagyon ízlett, és karakteres, erős piros színe ellenére, még Manó is megkóstolt néhány kanálkányit. Legközelebb fehér húsú paprikával próbálkozom :-)



Sült paprika krém

hozzávalók

1 nagy fej hagyma
4 darabka sült paradicsom* (azaz 1 nagy vagy 2 kisebb egész paradicsom megsütve)
6 db húsos kápia paprika (gogos, azaz paradicsompaprika nem volt a zöldségesnél)
só, bors
picurka őrölt kömény
gondolatnyi csombor (borsikafű)
2 ek sült paradicsom olaj (vagy olivaolaj)

A paprikákat megmosom, alufóliával vagy sütőpapírral bélelet tepsibe sorakoztatom és forró (200 fok) sütőbe tolom; 30-40 perc múlva megforgatom és újabb 20-30 perc múlva kiveszem őket tepsistől. A paprikákat a száruknál konyhakesztyűvel megfogom - lévén a kezemről hiányzik a natúr azbesztbevonat - és egy tálba teszem, lefedem, 15-20 percig hűvös-hideg helyre teszem.
Amíg a paprikák sülnek, majd hűlnek, a hagymát megpucolom, egészen apróra vágom - késes robotgép, köszönöm Manapó :-) - majd a forró olajon aranyszínűre párolom. Nem pirítom, csak párolom! Félidőben hozzászedem a sült paradicsomokat* (lsd. Tipp & trükk), ezek kis levet is adnak még, nem kell vízzel feltölteni, hogy a hagyma leégését megelőzzem. Ha kész, félrehúzom a tűzről.
A paprikákat, amint kezelhető melegre hűltek (igen, fedetlenül hamarabb hűlne, így viszont, fedő alatt tarva egy kicsit, a héjuk könnyebben lehúzható), megpucolom. Ez ad egy kis vesződséget és hát nem fehér ruhához való munka a megsült paprikák leheletvékony héját lehúzgálni, de megéri a fáradtságot. A megpucolt paprikákat hosszában kettévágom, a csutkáját és a magjait is kiszedegetem. A paprika húst a hagymához teszem.
Az egészet visszamelegítem, amíg diszkréten rogyogni kezd, beleszórom a fűszereket és nagyjából két-három percig poszogtatom, majd egy mélyebb edénybe szedem az egészet.
Előkapom a merülő botmixert és fél perc alatt simára, selymesre, krémesre turmixolom.
A langymeleg krém kóstolgatását, ha nehezen is, de abbahagyom és a maradék krémet hűtőbe teszem.
Később, immár vacsoránál, megállapítom, hogy hidegen sokkal finomabb, mint langyosan. :-D



Jó étvágyat!

Tipp & trükk: Ha valamilyen véletlen folytán nincs sült paradicsom, akkor veszek egy nagyobb fej paradicsomot, fél percre lobogó vízbe, majd másik fél percre hideg vízbe teszem, héját könnyen lehúzom, félbe-negyedbe vágom, a magos részét kiszedem, a húsát a hagymához aprítom és addig párolom, míg a paradicsom fölös levét a hagyma felissza.

Idegen tollakkal ...

... ékeskednék, ha nem írnám, hogy a mai finom leveskénk ötletét és receptjét Chef Vikinél olvastam. De mondom, és ajánlom mindenkinek ezt a finom és ízletes, könnyen és gyorsan elkészíthető levest.

Véget ért a hosszú és vidám szabadságunk utáni első munkahét ... úgy tűnik sikerült átverekedni magam a több száz olvasatlan levelen, munkamegbeszélések halomazán és konferenciahívások tucatjain ... s úgy tűnik, túléltük az első szabadság utáni, munkával teli hét "megrázkódtatását".
Reményeim szerint a Szösszenetek is visszazökken a megszokott kerékvágásba és naponta egy-egy új, friss, ropogós bejegyzéssel jelentkezem eztán.
Nos, az alábbi finom leveskével újranyit a Szösszenetek, Garffyka és családja asztalára kerülő finomságok, hétköznapi történések és manóságok, tippek és trükkök tárháza.



Cukkini krémleves

hozzávalók

1 fej hagyma
1 közepes cukkini
2-3 gerezd fokhagyma
1 ek sült paradicsom olaj (ennek hiányában, olaj)
1-2 db lecsöpögtetett sült paradicsom
2 db háromszög sajt
bő fél dl tej
só, bors
friss rozmaring, csombor (borsikafű)

A hagymákat megpucolom, apróra vágom. A cukkinit alaposam megmosom, kisebb kockákra vágom - Chef Viki reszelte a zöldségeket, nekem könnyebb volt aprítani.
A sült paradicsom olaját felmelegítem, ráteszem a hagymákat, a cukkinit és a lecsöpögtetett sült paradicsomot. 4-5 percig párolom, majd felöntöm annyi vízzel, hogy egy ujjnyira ellepje a zöldségeket.
Ha nincs sült paradicsom, akkor 1 fej paradicsomot fél percre lobogó vízbe mártok, rögtön utánna hidegbe, a héját lehúzom, felkockázom és ezt teszem a leveshez.
Amint felforrt, fűszerezem - só, bors, megmosott, apróra vágott rozmaring és csombor -, majd közepes tűzön, félrebillentett fedő alatt főzöm nagyjából 10-12 percig, míg a zöldségek megpuhulnak.
A készülő leveshez teszem a két háromszög sajtot, addig kevergetem, míg a sajtok elolvadnak, majd félrehúzom a tűzről. Botmixerrel pépesítem - én nem mixelem egészen selymesen simára, egészen enyhén "rusztikus" lett a leves.
Hozzáöntöm a tejet, elkeverem, visszateszem a tűzre, nem főzöm, csupán visszamelegítem.

Levesbetétnek cukkinis-diós kenyérkockákat pirítok, de kínálható durvára vágott, pirított tökmaggal, dióval, levesgyönggyel, vagy csak úgy magában.
Ízben és elkészítésben egyaránt könnyű, ugyanakkor ízletes, kellemesen fűszeres, melegen, hidegen egyaránt finom.



Gyors & könnyű - A hagymák pucolása és felaprítása a cukkinival együtt nagyjából 2-3 perc; ehhez hozzászámolva a párolás-főzés idejét és a botmixelést, kb 25 percet igényel a leves megfőzése.



Jó étvágyat!

Sült paradicsom

Az egyik nagy kedvenc. Mint sok minden más fortélyt és trükköt, ezt is Max barátomtól tanultam. Nem kell hozzá más, mint friss, érett, édes paradicsom és jó sok olivaolaj. Fűszerezés tetszőleges és ízlés szerinti. Munka annyi van vele, míg a paradicsomokat megmosom és feldarabolom, utánna elvan a sütőben, elég egyszer-kétszer átforgatni, majd a sütési idő végeztével üvegekbe tölteni. Felhasználási lehetősége szinte végtelen, s a nyár múltával beköszöntő borús, őszi napokon könnyűszerrel lehet némi nyári napfényt és meleget csempészni a tányérokra a zamatos, illatos sült paradicsomokkal.

Sült paradicsom

hozzávalók

paradicsom
olivaolaj

ízlés szerint

fokhagyma
fűszerek - csombor (borsikafű), rozmaring, petrezselyemzöld (oregano, bazsalikom, ...)

A sütőt 120-150 fokra előmelegítem.
A paradicsomokat megmosom, felezem, negyedelem, szárrészét kivágom, nagyobb és mélyebb tepsibe rendezem.
A zöldfűszereket apróra vágom, a fokhagymát (8 nagy gerezd) vékonyra szeletelem, megszórom vele a paradicsomot, alaposan összeforgatom.
Bőven meglocsolom olivaolajjal. Érdemes olivaolajat használni és jó minőségűt, a paradicsom ebben fog sülni és a fűszeres olajat a későbbiekben magában is fel lehet használni.
A teli tepsit a sütőbe tolom és nagyjából 2-3 óra hosszat sütöm (paradicsom mennyiségétől függ). A sütési idő alatt kétszer-háromszor átforgatom-keverem.
Sütés után, azon forrón előkészített (kimosott, tiszta, száraz) befőttesüvegekbe adagolom, vigyázok, hogy minden üvegkben legalább egy ujjnyi forró olaj kerüljön a paradicsomok tetejére.
Mivel minden üvegre tiszta, de már egyszer használt tető kerül, ezért az üvegek száját előbb egy réteg celofánnal takarom le. Kihűlés után a hűtőbe teszem és ott tartom, míg elfogy.

Tapasztalatból tudom, hogy a sült paradicsom a hűtőben-ből nagyon illékony tud lenni :-) és tartalékolni szeretnék a téli morc napokra is, egy részét a tepsiben hagyom kihűlni, majd fagyasztható dobozkákba adagolom, lefedem és a mélyhűtőbe teszem. Használat előtt mikróban 1-2 perc alatt kiolvad, de ha kevesebbre van szükségem, mint a lefagyasztott adag, éles, fűrészes élű késsel egyszerűen levágok egy darabkát belőle, a többi mehet vissza a fagyra.



Felhasználás: főtt tésztákhoz, paradicsommártáshoz és -leveshez, főzelékekhez, húsokhoz, levesekhez/krémlevesekhez, paprikáshoz, pörkölthöz, kenyerek, péksütemények ízesítésére, ...

Jó étvágyat!

Hajnalban, köntösben

Egyrészt csörgött az óra. Másrészt, az ágyikó is kidobott, s bár úgy rémlik, tudtam volna még lustálkodni, kisördög lelkiismeretem nem hagyott. Így hát kissé kábán a konyhába ballagtam, kávét töltöttem és félálomban szürcsölgettem. Főzni kellene, Manónak ebédre, leveske sincs, a tegnap vettünk csibecombit, másodiknak. A tegnap estét ellustálkodtam, fél tízkor már álomország fele utaztunk. Hű, kenyérke is kellene, mert a teljeskiőrlésű bucikból csak másfél figyel a kenyeres kosárban. Lássuk csak, menetrend kell, második kávé mellett gyors tervezés.
Kenyértésztából, de zsömle lesz , nincs három órám, míg kenyérnek kisüti a gép, és péksütinek formázva jobban is fogy.
Leves, Manapó tegnap vett brokkolit, Manó nagyon szereti, legyen hát egy kellemes zöldségkrémleves brokkolirózsákkal.
Csirkecomb, paprikás, ááá, valami más kellene, nincs kedvem hagymát vágni (mégha csak egy nagyobb fej hagymáról is van szó, két combhoz). Ohó, itt a hétvégén bontott dél-afrikai fehérbor, legyen hát marengói csirke, illetve fehérboros, mert nincs salotte hagyma itthon. Nokkedlivel.
Van rá nagyjából két órám és készülni is kell.
Alig több, mint két óra lett, egy Manós öltözködéssel és reggelivel együtt.

Bekészítem a kenyérsütő gépbe a juharszirupos-zabpelyhes kenyér hozzávalóit (közép méretűt) és kenyérsütő programot indítok. A korábbi recepthez képest annyit változtatok, hogy a zabpelyhet előzetesen, forró, száraz serpenyőben kicsit átpirítom. Megérte.
Dagaszt, keleszt, dagaszt, keleszt, süt ciklusokból áll a teljes program, de a második kelesztés után mindössze nagyjából 10 percet hagyom majd kelni a tésztát.

Amíg a kenyérsütő gép dolgozik krumplit, fokhagymát, hagymát, murkot és petrezselymet pucolok, nagyobbra darabolom és csak annyi vízzel, ami épp ellepi, főni teszem. Só, bors, picur szerecsendió.

A salotte hagyma nélküli marengói csirke első lépésében a csirkecombokat megmosom, lebőrözöm (a megfőtt bőr Lizikutyáé), forgónál kettévágom. Egy nagy gerezd fokhagymát kisebb csíkokra vágok, bőven megtűzdelem vele a csirkecombokat, majd sózás-borsózás után liszttel enyhén meg is szórom őket. Lábaskában két kanálnyi sült paradicsomot, olajával együtt, felmelegítek, ráteszem az lisztfátyolos combokat, mindkét oldalukon megkapatom. Felöntöm kevéske fehérborral és nagyjából 2 eknyi vizet is teszek hozzá, mellédobok még egy késlappal kicsit elnyomott fokhagyma gerezdet, két, szintén picit ellapított szegfűborst és lefedem, a lángot kicsire húzom, hogy ne főjjön, de lassan rotyorásszon.

Sütőt 60-70 fokra kapcsolom. A kenyértésztát jól meglisztezett lapítóra veszem (puha, lágy massza, nem kell megijedni, ez ilyen), lazán átgyúrom és nyolc fele vágom. Egyenként kicsit hosszúkás bucikká formázom és sütőpapíros tepsire sorakoztatom, tisztes távolságra. A felmelegedett sütőbe teszem, sütőajtót gondolatnyira nyílásban hagyva, hadd kelljenek a bucik szép ducira.

Igyekszem nem teljesen megfeledkezni a csirkéről, időnként megforgatom a combokat, ha nagyon szökne a leve, 1-2 ek vízzel pótolom.

Egy egész tojást liszttel nokkedli állagúra keverek (nem mértem, szemre tettem a lisztet), picit megsózom, mokkáskanállal lobogó vízbe szaggatom és hagyom főni.

A levesnek való zöldség közben megfőtt, lezárom alatta a tüzet.

Eddigre a bucik nagyjából megduplázódtak, kiveszem a tepsit, sütőt felkapcsolom 200 fokra (légkev) és amíg melegszik, a bucik tetejét kétszer átkenem tejjel, majd néhányat megszórok pirított zabpehellyel. Vissza az immár forró sütőbe, nagyjából 25 perc kell, hogy kívánatosan aranybarnára és illatosra süljenek.

A csirkecombok is omlós puhák, tányérra veszem őket, egy kis szafttal meglocsolom, a többiből kihalászom a szegfűborst és beleforgatom az időközben kifőtt és leszűrt nokkedlit.
Ezúttal olajbogyóval tálalom majd.



A leves levéből egy fél merőkanálnyit kis edénybe teszek, hozzá még kevéske víz, főni teszem, beledobálom a rózsáira szedett brokkolit és pár perc alatt majdnem készre főzöm.
Ezalatt kézi turmixal krémesítem a levest, kis tejjel lágyítom, visszakapcsolom alatta a tüzet, beleteszem a majdnem puha brokkolit, egyet-kettőt rottyantok rajta, hogy a tejtől keletkezett habját elfőjje; a levesbetétnek szolgáló brokkoli is elég puha lesz (nem szeretjük, ha trutyisra fő). Megkóstolom, ha kell, utánnaízesítem.

Zöldségkrémleves brokkolirózsákkal

A zabpelyhes-juharszirupos bucik illatosak és olyan színük van, mintha most jöttek volna egy hónapos déltengeri nyaralásról. Gyorsan kiveszem őket, rácsra szedve hűlni teszem.
Manó, bár kéri, most nem kap belőle, mert tűzforró, ellenben Manapó fehér konyharuhába csomagol kettőt, Irénke maminál elmajszolja tízóraira, uzsonnára.



Valahol, két keverés és szűrés között gyors zuhanyzás és készülődés.
Hát így készül hajnalban (jó, reggelbe hajlóan), köntösben, az ebéd és mindennapi kenyerünk.

Jó étvágyat!

Tollhegylaska szezámmaggal

Laska, azaz tészta. Tollhegy, azaz penne.
Erdélyben a tészta laska, a sütemény pedig tészta.
Kezdetben nehéz volt átállnom, furán néztek rám a boltban, mikor laskát kértem. Cukorspárga (durván sodort spagóca) felől érdeklődtem háztartási boltban és az eladó zavart arccal küldött a sarki cukrászdába ... . Sőt, a zöldségessel is kihegyezett vitám volt nemegyszer, miszerint igenis árul murkot (sárgarépa), hiszen ott látom kirakva a pulton. Vagy vöröshagymát. Nem, nem lilát, vöröset. Aminek a héja olyan szép barnás-vöröses, a húsa pedig fehér. Hm, hogy amit én vörösnek mondtam, az csak egyszerűen hagyma, a másik pedig, amit én lelilahagymáztam, az a vörös.
Otthon mindkét néven futnak a dolgok, van is néha kavarodás belőle, például, mikor Manó azt mondta, baba nem kéj sájgajépát, baba mujkot eszik, kéjemszépen.

Ez a szezámmagos, cukkinis penne, némi sült paradicsommal bolondítva, az egyik kedvencem. Mióta, a sült paradicsom elérhető közelségbe került és árban is megfizethető - t.i. tavaly kerti paradicsomból sütöttem Max nagyszerű és egyszerű receptje alapján -, elég gyakran készítem. Amolyan ripsz-ropsz, gyorsan megvan, ha akarom, csak zöldséges, de ha éppen lézeng kézügyben némi apróra vágott csirke- vagy pulykahusi, akkor akár azzal is készülhet. A tésztát minden esetben enyhén pirított szezámmaggal bőven megszórom.

Szezámmagos, sült paradicsomos penne

hozzávalók

6-8 maréknyi penne tészta (tetszés szerint lehet más formájú tészta is)
3-4 paradicsompaprika (ha nincs, akkor piros húsú kaliforniai)
1 kisebb fej hagyma

1-2 gerezd fokhagyma
1 kisebb cukkini
3-4 sült paradicsomon, lecsepegtetve

só, bors, bazsalikom
1 ek szójaszósz
2 ek olaj a sült paradicsomról
3-4 bő ek szezámmag



A paradicsompaprikákat ledarálom, a hagymát, fokhagymát egészen apróra vágom. Ha van otthon késes robot (van, köszi Manapó :-), abba beleteszem és egészen finomra aprítom.
1 ek-nyit a sült paradicsom olajából felmelegítek, ráteszem a paprika-hagyma-fokhagymát és alaposan megfuttatom. Hozzáteszem a szójaszószt, fűszerezem, alaposan átkeverem, középerős tűzön. Mikor szépen szószósodik, rádobom a kockára aprított cukkinit és a két-három felé vágott, saját olajától lecsepegtetett sült paradicsomokat. Néhány percig együtt kevergetem. Az a jó, ha a cukkini enyhén ress marad.
Amíg a szósz készül, vizet forralok a tésztának, mikor zubog, beleöntök egy kevéske olajat, megsózom, majd beleszórom a tésztát, átkeverem és kifőzöm (al dente). A kifőtt tésztát leszűröm, nem öblítem, de jól lecsepegtetem, azonmód tálba teszem és lazán, de alaposan összekeverem 1 eknyi sült paradicsomolajjal.
Rákanalazom a cukkinis szószt és összeforgatom. (a szósz várhat a tésztára, a tészta a szószra nem)
A serpenyőbe, amiben a szósz készült, beleszórok 3-4 eknyi szezámmagot és ügyelve, hogy meg nem égjen, megpirítom, majd a tésztára szórom.



Jó étvágyat!

Tipp & trükk:
* nyáron, mikor olcsó(bb) a cukkini, bespájzolok, azaz a zsenge zöldséget megmosom, felkockázom, zacskózom és lefagyasztom
* szintén nyáron, mikor a paradicsomot és paprikát a Nap érleli, nagyobb adagot készítek és ha kihűlt, dobozkákba adagolva lefagyasztom; kitűnően használható pizzaszószhoz, paprikásba, paradicsomos ételekhez

VKF! XXI. - Főzzünk könyből

Mikor az igencsak magas labdát feldobta, Piszke természetesen nem szakácskönyvre gondolt. Sokkal inkább (szép)irodalmi műre, ahol a cselekmény szálának izgalmas, váratlan, fordulatokkal teli bonyolítása, és a szereplők személyiségjegyeinek kidomborítása mellett, a sorok között, de semmi esetre sem mellékesen, receptek is megbújnak, s a jámbor olvasó "nyálas" olvasóvá válik, főleg, amennyiben éhgyomorra olvassa a művet.

VKF! XXI. - Főzzünk könyvből!

Becsületszóra, megpróbáltam. Végigböngésztem a könyvespolcot hosszában és keresztben, még Manó könyvecskéit is átlapoztam, hátha, talán, ki tudja, utolsó szalmaszálként rábukkanok egy irodalmi műbe ágyazott receptre. Nem volt szerencsém. De feladni sem akartam. Így született az alábbi megoldás, ami ugyan elég messze van ama bizonyos arany középúttól, de legalább félszemmel kacsintgat arrafele. Újságból főztem. Nem receptújság. Napilap - Metropol. Hetente egyszer, péntekenként, a "konyha" rovatban egy jótollú és főzni szerető férfiember - Marton Levente - írásait közlik. Ezek nem száraz s helyenként unalmas receptleírások, sokkal inkább kedvcsinálók, ugyanakkor dióhéjban vagy bővebb lére eresztve az ételek történetével, hozzájuk esetlegesen kapcsolódó hiedelmekkel is megismertetnek. S nem utolsó sorban, olyan hasznos információk birtokosa is lehet az olvasó, mint hogy a "... brugge-i sült krumpli ... ilyet csak Brugge főterén lehet enni, máshol még Óz, a nagy varázsló se tudná újrateremteni. ... a hedonizmus egyik csúcsa brugge-i sült krumplit majszolni. ..."
Ez a pénteki cikk, ha akarom, recept (igaz pontos adagok nélkül), ha akarom, felhívás keringőre, ugyanis olyan sodró lendületű gasztro érzékkel írták, hogy olvastukra az ember lánya egy éppencsak elfogyasztott, ötfogásos ebéd után is éhes lesz.
Az újságban megjelent cikkek ihletésére eddig több receptet is elkészítettem, ezek közül kettő az, ami igazán megfogott, és nemcsak nekem, de életem jobbik felének és Manónak is ízlett.

Flamand tyúkleves - avagy nehézsúlyú versenyző, azaz mikor a tyúk győz a marha felett

"... A flamand tyúkhúsleves mégis gasztronómiai csúcsteljesítmény, egy igazi Evander Hollyfield a ringben, Mike Tysonnal ötvözve, ebben a levesben ott lebeg Muhammad Ali ökle, és két tányér után úgy érezzük, egymagunk is be tudtuk volna venni Tróját, mégpedig nem tíz év, de tíz perc alatt. ... Ebbe a tyúklevesbe ugyanis marhahús is kell, s e két jószág közösen olyan erős levest képes teremteni, amely a haldoklót is rávenné arra, hogy eljárja a kállai kettőst. Hibátlanul. ..."

Mivel az úriember cikkeiben sokszor könnyedén kezeli a hozzávalók mennyiségét, s ritkábban szerepelnek pontos adagok és szakácskönyv szerűen leírt elkészítési útmutatás, no meg, az udvarban sem szaladgált, kapargált még naposcsibe sem, nemhogy egy éltesebb tyúkocska, kicsit saját fejem után mentem, s így született az alábbi flamand tyúkleves.

hozzávalók

20 dkg sovány marhahús
2 csirkecomb (tanyasi, állítólag kukoricán nevelkedetté)
1 csirkemell (u.a., mint a combok)
két termetesebb szál murok
egy véznább petrezselyem
kb 20 cm-nyi póréhagyma
fél fej kisebb zeller
2-3 közepes fej krumpli
4 fej csiperke (fehér, barna)
egy kis fej vöröshagyma
2 gerezd fokhagyma
2 ek margarin
2 ek liszt
2 tojássárga
1 dl tejszín
só, szemesbors, szegfűbors
fél citrom leve

A marhahúst 2,5-3 l vízben, a fűszerek kíséretében a tűzhelyre teszem és félrebillentett fedő alatt, lassú tűzön 50 percig főzöm. A szűk óra lejártával hozzáteszem a csirkehúst és újabb 50 percig együtt főzöm.
A zöldségeket



megpucolom, a murkot, petrezselymet és póréhagymát felkarikázom, nem túl vékonyra, a gombát, zellert és krumplit kockázom, a hagymát csak kettévágom, de a fokhagymát jól felaprózom, majd az összes zöldséget a levesbe teszem. Bő fél órát együtt főzöm a zöldségeket a kétféle hússal, lassú tűzön, félrebillentett fedő alatt.



Szűrőkanállal kiszedem a zöldségeket, a hagymát kidobom, majd másik tányérba kiszedem a húsokat is. A visszamaradt leves sűrű szűrőn átszűröm.



A margarint megforrósítom, csomómentesre keverem a liszttel, majd picit együtt pirítom, éppenhogy színt kapjon. A forró levesből egy kanálnyival simára keverem, majd még egy kanálnyival, végül az összes leszűrt levest ráöntöm és selymesre keverem (ha mégis maradna benne csomó: kisebb szűrővel kihalászni és áttörni).
Amíg a besűrített leves újra felforr, kicsontozom a kétféle húst és a zöldségekkel együtt visszateszem a levesbe.
Elkeverem a tojássárgákat és a tejszínt, az eleggyel finoman behabarom a levest, de vigyázok, már ne főzzem (összeugorhat a habarás).
Fél citrom levével megbolondítom és tálalásra kész.




A marengói csirke receptjét és elkészítését bőven konyhai ténykedéseim kezdeti szakaszában hallottam, hajnali órákban, félálomban, félfüllel, rádióban. Nem kertelek, a nevénkívül nem sokra emlékeztem. Mígnem, egy pénteki irodai kávézás közben megpillantottam az aznapi Metropol újság lapozgatása közben. Hasonlóan kalandos körülmények között, mondhatni félig-meddig kényszer hatása alatt talán még soha nem született ilyen finomság.
A fáma szerint 1800 június 14-én, Marengo olasz városka mellett Napóleon megfutamította az ellene gyülekező osztrák sereget. A győzelmet hírül vivő futár kis híján kétségbeesésbe kergette Dunand tábori főszakácsot, ugyanis a harc viharában és a szétzilálódott francia sorok között szőrén-szálán eltűntek a markotányosok, lábasostól, fakanalastól, alapanyagostól. Azt mondják, nagy nyomás alatt alakul a legszebb gyémánt, hát Dunand tábori főszakács a háborúban (sajnos) megszokott nyomást gyakorolta: rekviráltatott. Csirkét, paradicsomot, fazekat. Fokhagyma köztudottan a tábori főszakácsok mellényzsebében terem, s a francia katonák alapfelszerelésének legfontosabb részét képezik a bor, konyak és kétszersült. A gasztro-legenda nem említi, honnan kerítettek rákot, lehet néhány lelkes kukta hirtelenjében helyben rákászni indult. A főszakács kissé lehangoltan tálalta a hadisarcból sebtében összeállított ebédet, de legnagyobb meglepetésére, Napóleon, aki addig inkább nemes egykedvűséggel evett, mintsem kifinomult ízléssel, a marengói csatát követő győzelmei után újra és újra ezt az ételt kérette asztalára. Dunand tábori főszakács melle minden bizonnyal dagadt a büszkeségtől, igaz, a kemény orosz télvíz idején ugyancsak fájhatott feje, honnan kerítsen sebtiben néhány szépre érett paradicsomot.
A marengói csirke receptjét később Dartois Laguipiere séf csiszolgatta mai végleges formájára, meghagyva a fokhagymás-paradicsomos-fehérboros alapot, rák helyett mindkét oldalán sült tükörtojással.

"... omlósra puhul a jérce húsa, s közben visszaeső alkoholistaként szívja magába a simulékony fehérbor, a büszke konyak, a napsugárízű paradicsom és proletár fokhagyma zamatait, amelyek úgy száguldoznak a pecsenyedarabok körül, mint a francia lovasság az ellenség tétova sorai között ..." hát hogyan lehetne ennek ellenállni?

Marengói csirke

hozzávalók

4 csirkecomb
5-6 fej paradicsom, zimankós kényszer idején sült paradicsommal helyettesíthető
3-4 gerezd fokhagyma
kevéske liszt
olivaolaj (sült paradicsom olaja kitűnő)
fél dl víz
2,5 dl száraz fehérbor - Csopaki olaszrizling, 2004
4 ek konyak
1 fej franciahagyma (salott-) vagy 8-10 gyöngyhagyma
egy csokor petrezselyemzöld
só, bors
tojás, pirítós

A csirkecombokat lebőrözöm, kettévágom, sóval, frissen őrölt borssal megszórom-bedörzsölöm, fátyolnyi liszttel megszórom.
Pár kanálnyit a sült paradicsom olajából megforrósítok és a csirkehusikat mindkét oldalukon barnás-pirosra sütöm, ez nagyjából 4-5 perc.



Hozzáteszem a felkockázott paradicsomokat - egy fej, a többi 6 sült, saját olajától jól lecsepegtetett sült paradicsom volt, az átnyomott fokhagymát, a vékonyan felkarikázott francia/salott/gyöngyhagymát felöntöm a vízzel és borral (vigyázat, az elején spriccel!) és ráöntöm a konyakot is.
Fedő alatt, lassú tűzön 60 percig párolom-főzöm, időnként kicsit megmozgatom, a husikat megforgatom, hogy az egyre sűrűbb szaft mindenütt jól bevonja. Egy óra múlva leveszem a fedőt, rádobom a felaprított petrezselyemzöldet, finoman-óvatosan megkevergetem. Megkóstolom, ha kell (nem kellett) utánnasózom, borsózom.



Fejenként egy-egy tojásból mindkét oldalán sült tükörtojást készítek, megpirítok néhány szelet házi kenyeret, tányérra halmozom az omlósra párolt csirkével, majd meglocsolom pár kanál szafttal.



Tálaláskor egy pohár 2004-es Csopaki olaszrizlinget kínálok mellé (mondhatni, a csirke saját fürdőborát).

Jó étvágyat!

Mikor anya átesik a ló túloldalára, avagy döblec sütőtökkel

Hja. Előfordul. Időnként, ha túl nagy lendületet veszek, hajlamos vagyok átesni ama bizonyos ló másik oldalára (tudatalatt bizonyára arra gondolok, hogy ott szebb és zöldebb :-).
Az átesés nem feltétlenül jelenti azt, hogy ott is maradok, legtöbbször könnyedén visszakecmergek, van kiskapu, menekülő út, választási lehetőség. Akárcsak a Mindenszentek hétvégéjére tervezett és megalkotott menü esetében is, van "párhuzamos" lehetőség is.

Pikáns döblec krémleves <> Fehérboros gombaleves szegfűszeggel

Lazackockák
rozmaringos döblec <> vajon párolt brokkoli, rizs, sült fokhagyma

Rétes
fűszeres döbleces <> túrós-cseresznyés

A levesek a VKF!XX jegyében (is) születtek.

A pikáns döblec krémlevest többször is készítettem, a fő alkotó elemek változatlanok, de nyughatatlanságom jeleként picit minden alkalommal változtatok rajta. Kis családomnak mindegyik változat ízlett, úgyhogy végképp bekerült a kedvenc levesek sorába.



A fehérboros gombaleves szegfűszeggel sk találmány. Amolyan hol volt, hol nem volt kezdettel is írhatnám, hiszen volt egyszer egy hagyományos gombalevesnek induló főzet, ami kis boszikonyhámban hipp-hopp átalakult - igaz, alkotás közben felvillant a gondolat, miszerint, ha nem sikerül, Lizikutya táljában landol ..., s mi maradunk krumplilevessel. Nos, az első próbálkozás is sikeres volt, a VKF!XX lendületében megfőztem még egyszer, immár evőkanálnyira szabványosítva a korábban "löttyintésnyi" mértékegységet és száraz fehérborra cseréltem a vöröset.



Lazackockák rozmaringos döbleccel, vajon párolt brokkolival, sült fokhagymával, rizzsel

Hogy kerül a csizma az asztalra és a rizs a köretek közé? Arra gondoltam, párom vagy Manó esetleg nem feltétlenül értékeli a nem mindennapi "döblecet sütőtökkel" konyhai mozgalmat, s a brokkoli üde zöldjéhez és a lazackockák rózsaszínjéhez is jól illett a párolt rizs ártatlan fehérsége.

Egy szép szelet lazacot "meghámozok", azaz bőrével lefele lapítóra fektetem, és éles, viszonylag szélesebb pengésű késsel, a halszelet vékonyabb/keskenyebb felétől indulva, határozott mozdulattal mintegy levágom a rózsaszínű lazachúst a szürkés-feketés bőrről.
A lazacot ezután felkockázom, olaj-vaj fele-fele arányú forró keverékén, viszonylag gyakori kavargatással, néhány duci gerezd hámozatlan fokhagyma kíséretében, pár perc alatt megsütöm. Szitába szedem, a tetejéről papírtörlővel kicsit felitatom a felesleges zsiradékot, frissen őrölt borssal megszórom és határozott mozdulattal átforgatom (rázva) a szitában, hogy a bors mindenütt érje.

A brokkolihoz egészen kevés vízet forralok, beleteszem a vajat (margarin), mikor elolvadt, beleteszem a brokkoli rózsákat, só, félcsipet szerecsendió és fedő alatt, gyenge tűzön megpárolom. Hamar megvan, valóban csak egészen kevéske víz kell hozzá; a vajtól és a szerecsendiótól kicsit érdekesebb ízű, mintha "natúr" sós vízben készülne.

A rizset forró olajon megforgatom, felöntöm háromszoros mennyiségű vízzel (a vizet valamennyi arányban pótolhatom alaplével, így ízletesebb lesz), teszek hozzá egy tknyi citromlevet (érdemes frissen csavartat, zamatosabb lesz), só, bors. Nem fűszereztem tovább, semleges, "rizs" ízű köretnek szántam.

A rozmaringos döbleckockákhoz a zöldséget megpucolom, szálas-magos részét kiszedem, nagyobb falatnyira kockázom. Olajat forrósítok, beledobom egy arasznyi rozmaringág leszedett, megmosott, durvára vágott leveleit, egyet forgatok rajta, hozzáadom a döbleckockákat és lapáttal kevergetem, egyrészt, hogy a döblec ne törjön pépesre, másrészt, hogy a rozmaring ne égjen keserűre. Csak addig hagyom a serpenyőben, amíg a döbleckockák megpirulnak. Szitába szedem, tetejét papírtörlővel leitatom.

A háromféle köretet és a sült fokhagymát külön tálkákban kínálom a frissen sütött lazackockák mellé, szedjen ki-ki kedvére.



Az ebéd záróakkordja a kétféle rétes volt, egy édes, túrós-cseresznyés rétes és egy sós, fűszeres döbleces.

A fűszeres döbleces réteshez egy fej hagymát apróra vágok, pici olajon üvegesítem, rádobom a döbleckockákat, egy gerezd fokhagymát is rányomok, nagyjából 5-6 percig pirítom, megszórom kakukkfűvel, sózom, bőven megszórom frissen őrölt borssal és egy jó csipet szerecsendióval is megbolondítom. A serpenyőben villával kicsit összetöröm a döblecet és a kicsit ferdére állított serpenyő magasabb felébe húzom. Így a fölös zsiradék lecsorog és nem áztatja el a rétesem.
Két-három réteslapot használok, mindegyiket megkenem tejföl-olaj jól eldolgozott keverékével, majd a lapra kent döbleces krémre sajtot reszelek és megszórom apróra vágott hagymazölddel.



Feltekerem, a rétes tetejét is megkenem a tejfölös-olajos keverékkel és forró sütőbe tolom, ahol addig hagyom üdülni, míg szép barnásra pirul a teteje.



Jó étvágyat!

Szószedett:
döblec - sütőtök

Hétvége a döblec és fokhagyma jegyében

Döblec. Sütőtök. Bárhogy is nevezik, szeretem-szeretjük. Főve, sülve, fűszeresen, édesen. Sőt, már kenyérnek is.

Hétvégi menünk a döblec és fokhagyma ízvilága körül forgott.
A levest picit átdolgoztam, így még pikánsabb lett, tiszta szívvel ajánlom, elég hamar megvan, különleges, finom és laktató.

Pikáns döblec krémleves

hozzávalók (ennyiből kb 6 bő tányér leves lesz)

1,2 kg döblec (hámozva, magok nélkül)
6 duci gerezd fokhagyma
2 szál murok
1 szál petrezselyem
0,5 kg pityóka (hámozva)
2 közepes fej savanykás alma
só, bors
1 nagyobb babérlevél
4 ek szójaszósz
5-6 ek sült paradicsom olaj + 1 sült paradicsom
3 dl tej
1,7 l alaplé (lehetőség szerint húslé vagy zöldséglé, ha nincs, 2 leveskocka)

levesbetét: fokhagymás vajon pirított döbleces kenyér

A döblecet meghámozom, magjait, szálas belsejét kivájom, felkockázom. Ugyancsak kockázom a krumplit, murkot és petrezselymet, a fokhagymát apróra vágom. Az almákat meghámozom, magházuk nélkül felaprítom.
Sült paradicsom olajából kb 5-6 ek-nyit megforrósítok, rádobom a zöldségeket, almát, hozzáteszek egy egész sült paradicsomot is és 3-4 percig állandó kevergetéssel pirítom. Állandóan kell kevergetni, mert a krumpli alattomos módon hajlamos letapadni és odakapni. Azért kell jól átforgatni, pirítani a forró olajjal, mert a zöldségek, így a döblec is intenzívebben kiadják az ízüket.

Felöntöm a kézügybe készített alaplével, nem feltétlenül zuttyintom az egész levet a zöldségre, csak annyit, hogy éppen ellepje.



Most kerül bele só, frissen őrölt bors bőven, babérlevél és szójaszósz, végül fedő az edényre és lassú tűzön nagyon puhára főzök minden fazékbanlevőt.
Kihalászom a babérlevelet (legközelebb lehet gézbe csomagolom és belógatom a levesbe, sokkal könnyebb lesz horogra akasztani) és merülő mixerrel krémesítem a puha zöldségeket.



Felöntöm a tejjel és még annyi alaplevet teszek hozzá, hogy kedvemre való sűrűségű levest kapjak. Lehet nagyon sűrűre hagyni vagy egészen vékonyra hígítani, ízlés kérdése; én nagyjából 1,7 l alaplevet és bő 3 dl tejet használtam a leveskéhez.
Kevergetve egyet rottyantok rajta és, miután Manónak kivettem egy nagy adagot, a többit kevéske erőspaprikával felturbózom. Természetesen finom nem csípős változatban is. Ki-ki ahogy szereti.

Levesbetét - stílusosan és "trendben" az ősz narancs színével is :-) - fokhagymás vajon pirított döbleces kenyér.
A kenyér héját ujjnyi vastagon levágom, forró serpenyőben kicsit magában pirítom, majd hozzáteszek némi vajat és egy duci gerezd áttört fokhagymát és jó alaposan összeforgatom-pirítom, hogy az aranyló, fokhagymás vaj mindenütt érje a kenyérkockákat (önmagában, rágcsának is finom).
A levest középmelegen tálaltam, tetejére apróra vágott tökmagot, pár csepp szójaszószt tettem, és a fent leírt levesbetéttel kínáltam.

Nyamm! :-)

Döbleces kenyér

Az úgy kezdődött, hogy kölcsönkaptam egy szupernagyonrettentőjó könyvet, részletes leírások, szép fotók, pontos adagok és ... 150! kenyér, zsömle, édes-, sós péksütemény recept!
Péntek este együltömben kiolvastam - nem csoda, hogy kenyérhegyekkel és zsömle óceánnal álmodtam -, és megszületett a nagy terv: hétvégén márpedig döbleces kenyeret eszünk. Punktum. Ja, igen, nincs író a hűtőszekrényben. Sebaj, szombaton kelés a tyúkokkal, gyors ébresztő és életmentő kávé után irány a madaras, író és egyebek a kosárba, lassú, de udvarias pénztár, uccu haza közben gyors megállás ÉSzüleimnél, mert kukoricaliszt a madarasban nem volt, otthon csak fél kanálkányi árválkodott a tartóban, percek kérdése és már dagasztotta is a kenyérsütő gép a döbleces kenyér.

hozzávalók (egy közepes kenyérhez / és egy nagy kenyérhez)

200 gr főtt döblec / 250 gr
110 ml író / 150 ml
45 ml víz / 80 ml
30 ml extra szűz olivaolaj / 45 ml
425 gr fehérítetlen fehér kenyérliszt / 575 gr
75 gr kukoricaliszt / 100 gr
22 ml nádcukorszirup / 30 ml -> ilyet nem kaptam, itthon sincs, 1 bő tk cukrot használtam
7,5 ml só / 10 ml (1,5 illetve 2 tk)
5 ml szárított élesztő / 7,5 ml (1 púpozott illetve 1,5 tk)
22 ml tökmag / 30 ml (1,5 illetve 2 ek) -> én egy bő marékkal adtam hozzá, elfért

A döblecet kockára vágva megfőzöm, kihűtöm, villával áttöröm. Nekem olyan a kenyérsütő gépem, hogy alólra kellenek a folyékony hozzávalók, tehát így rétegeztem: döblec, író, víz, olaj, lisztek (úgy szórom a gépbe, hogy befedjék a folyékony dolgokat), cukor, só (a liszt tetejére, ellentétes sarkokba), élesztő (a liszt közepébe pici lyukat nyomok, abba szórom, de vigyázok, ne érjen a folyadékhoz).
Bárhogy törpöltem, nem találtam emlékeim között olyat, hogy fehérítetlen fehér kenyérliszt, ezért lesz, ami lesz alapon sima fehérlisztet (BL-55) használtam.
Kisebb méretű kenyérre állítom, közepes (héj)szín, alapprogram. Start! Jelzésre (második dagasztáskor) beleszórom a durvára vágott tökmagot (ezt legközelebb jobban megpirítom).
Az eredmény puha héjú, könnyű szerkezetű, édeskés-pikáns, aranysárga belsejű, zamatos, még egy szeletre hívogató kenyér.



A kiadós levest könnyű második fogás követte,

Tengeri halfilé héjában sült fokhagymával, párolt zöldséggel

hozzávalók

tengeri halfilé
sok-sok pucolatlan fokhagyma
zöldségek tetszés szerint (murok, karalábé, brokkoli, karfiol, paprika, hagyma, bébikukorica)
só, bors, bazsalikom
vaj, olivaolaj

A halfiléket nagyjából kiolvasztom, mindkét oldalán bőven megszórom frissen őrölt borssal. Fele-fele arányban vajat-olivaolajat melegítek, beleteszem a halszeleteket és ... sok-sok pucolatlan fokhagyma gerezdet. Nem tévedés, nem kell meghámozni a fokhagymát; természetesen a nagyon szállongó, magától leválló héjrészeket leszedem, de tudatosan, célzottan nem hámozom. A hal gyorsan elkészül, a fokhagymákat akkor veszem ki, mikor minden halszeletet megsütöttem, kicsit pirítottam.
A párolt zöldségkörethez a hozzávalókat megpucolom, kockázom, karikára vágom, egyszóval felaprítom, forró vajon megfuttatok pár szép szelet apróra vágott bazsalikomot, ráteszem a zöldségeket, pár percig pirítom, kevéske vízzel felöntöm, sózom, borsózom és készre párolom.
Tálaláskor a héjában sült fokhagymát könnyen kipattintom a burkából. Az omlósan puha, zamatos, egy falatka fokhagymákat a halszeletekkel és a párolt zöldséggel tálalom.

Jó étvágyat!

Az ebéd ízletes fáradalmait kipihenendő Manó macimesét "olvasott" Bobónak és Ördögfiókának, mi a párommal egy-egy csésze frissítő kávé után belemélyedtünk az albán krémes rejtelmeibe. De ez már egy másik történet. :-)



Szószedett:
döblec - sütőtök
murok - sárgarépa

pityóka - krumpli

Sült paradicsom és minimalista tészta

Hmmm, sült paradicsom. Egyik kedvencem, de amíg Max meg nem osztotta a készítés titkát, nemigen volt teljesen tiszta képem arról, hogyan is készül. Végülis nagyon egyszerű.

Vesz az ember néhány (sok-sok, mert éppen paradicsomdömping van a kiskertben) szép, ép paradicsomot, a jó az, hogy az sem baj, ha nem öklömnyi nagyok. Szóval ott áll az emberke a paradicsomokkal, megmossa, kettévágja, a szár részét kikanyarítja, belesorakoztatja egy tepsibe, önt rá, alá bőven olivaolajat és az egészet betolja 120-150 fokos sütőbe, cirka 2,5 órára. Ha az emberkét történetesen Garffykának hívják, bizony egy gáztepsinyi paradicsomhoz hozzácikkez 5-6 gerezd fokhagymát, letépked és apróra vág friss oregánót és rozmaringot, és ezt is a sütésre várakozó paradicsomhoz adja.

Félidőben átforgattam. Íme, a sült paradicsomok, még tepsiben.

Üvegbe adagoltam és irány a hűtő (két üvegecske, mert a többit elajándékoztam ÉSzülőknek, kollegáknak).

Most sül a második gáztepsinyi paradicsomom. Igaz, Max azt írta nem érdemes nagyobb adagot készíteni, mert gyorsan megvan és valóban kevés a munka vele, de hát a kiskertre mégsem szólhatok rá, hogy várjon azzal a paradicsom éréssel, mondjuk novemberig :-) Pedig nem is lenne rossz, télvíz idején frissen szedett, sk kiskerti paradicsomot enni :-)

S ha már van sült paradicsomom, gondolatban megfőztem, virtuálisan finomnak tűnt, hát a gyakorlatba is átültettem a következő gyors tészta ételt:

Minimalista tészta sült paradicsommal

hozzávalók: tészta, sült paradicsom, cukkini, sajt, olaj (a paradicsom alól), só, bors.

Vizet teszek főni, mikor zubog picit megsózom, kanálkányi olajat öntök hozzá és belezuttyintom a tésztát. Amíg fő, egy kisebb cukkinit megmosok, felkockázok és a sült paradicsomról leöntött kevéske forró olajon megfuttatom. A tésztát leszűröm (nem öblítem, csak lecsöpögtetem), még forrón hozzákeverem a cukkinit és néhány darab sült paradicsomot (amit érdemes villán tartva kicsit lecsöpögtetni, hogy ne legyen túl olajos az ételünk). Frissen őrölt borssal megszórom, lazán összeforgatom, kevéske reszelt sajttal tálalom.

Jó étvágyat!