Ricottás, húsos cukkinitekercsek

Az Instagramon megláttam egy ételfotót, a többi jött magától... Magamnak diétásan, azaz magában készítettem, az ÉP adagját krumplipüré ágyra sorakoztattam.

Hozzávalók 2 adaghoz:
1 saláta cukkini

30 dkg darált sertés lapocka

10 dkg szarvasi ricotta

1 gerezd fokhagyma, reszelve

mokkáskanálnyi magos mustár

teáskanálnyi morzsolt oregánó

pici olívaolaj

20 g frissen reszelt parmezán

só, frissen őrölt bors ízlés szerint

a tálaláshoz apró parmezán forgácsok és kevés aprított petrezselyemzöld

A cukkinit megmosom és uborkagyaluval hosszában vékonyan felszeletelem. A szeleteket sózom, borsozom és egymás mellé sorakoztatom. Ameddig a sótól picit puhulnak – hogy könnyebb legyen őket feltekerni – elkészítem a tölteléket: egy keverőtálban összedolgozom a darált húst a ricottával, sóval, borssal, oregánóval, a reszelt fokhagymával, meg a magos mustárral (utóbbi el is hagyható, de én mostanában rá vagyok kattanva a saját készítésű magos mustáromra, amibe lehet, teszek belőle J ) Minden szelet cukkinire kenek egy vékony réteget a húsos masszából, feltekerem, majd kevés  olívaolajjal kikent sütőtálba sorakoztatom. Ha megtelt a tál, meglocsolom pár csepp olívaolajjal, megszórom kevés parmezánnal és 180 Celsius-fokra előmelegített sütőben addig sütöm, míg picit megpirul (azaz kb. 25-30 percig). A sütőből kivéve forgácsolok rá még kevés parmezánt, megszórom kevés aprított petrezselyemmel és azonnal tálalom.
A kevésbé diétás változathoz a kikent sütőtál aljába simítotok egy ujjnyi réteg (maradék) krumplipürét, abba állítom a cukkini tekercseket, majd megsütöm. 

Ha tetszett a bejegyzés és megosztod, megköszönöm. Ha még nem lájkoltad a blog facebook oldalát, ITT megteheted. Instagramon is követhetsz.

Lechon asado cubano, a kubai malacsült

BÚÉK mindenkinek! Mivel is indíthatnám az idei évet a blogon, mint az újévi malacsültünk receptjével? Kemencében elkészítve még finomabb lehet, de így sem volt okunk panaszra. A legeslegfinomabb, amit valaha... omlós-szaftosra sült, villával szálaira szedhető, a maradékából „pulled pork” szendvics lesz.

Hozzávalók:
legalább 1 kg disznóhús (nálunk egy 2,1 kg-os, csontos, bőrös malaccomb, meg egy kilónyi sertés lapocka)

20 gerezd fokhagyma

1 nagy fej hagyma

4 narancs frissen facsart leve

1 citrom frissen facsart leve  

1 evőkanál morzsolt oregánó

2 teáskanál őrölt római kömény

2 evőkanál só

1 csapott evőkanál őrölt fekete bors

Késes robotgépben (vagy blenderben) összepürésítem a fokhagymát, hagymát, narancslét, citromlét, oregánót, római köményt, sót, borsot és a keverékkel bepácolom a húst, egy éjszakára (hűtőben).

Sütés előtt  1 órával kiveszem a hűtőből, hagyom szoba hőmérsékletűre melegedni.  Magas falú sütőedénybe teszem a páclével együtt. 180 Celsius-fokra előmelegített sütőben, alufóliával lefedve  sütöm  amíg megpuhul, majd emelem a hőmérsékletet 230 Celsius-fokra és addig sütöm tovább immár fólia nélkül, a szaftjával gyakran locsolgatva, amíg picit megpirul. Sütés után hagyom legalább 15 percig pihenni a húst, majd felszeletelem. Közben egy gyorsforralóban besűrítem a sütőtepsiben maradt szaftot, hagyom picit karamellizálódni azt, majd tálaláskor a felszeletelt sültre kanalazom. Újév napján lencsefőzelékkel tálalom.

Köszönöm az ötletet Hajdú Anikónak, az alapreceptet meg Kevinnek.

Erdélyi töltött káposzta

Nálunk a karácsonyi halászlé huszonharmadikán kerül asztalra, évek óta hagyomány, hogy ilyenkor összejön a baráti társaságunk és tízen-egynéhányan ÉP halászlevével köszöntjük az Ünnepet. Szentestén mindig erdélyi töltött káposztát vacsorázunk és az az igazi „szezonnyitó” a saját készítésű savanyított káposztából.

Hozzávalók:
1 kg darált hús (pld. sertés lapocka)
3 dl rizs, addig mosva hideg vízben, míg a víz tiszta nem lesz
3 nagy fej hagyma, aprítva, ebből egy fejnyi kevés olajon üvegesre dinsztelve
egy darab füstölt csülök vagy házi sonka, de beletesszük a sonka bőrke részét is
pár szelet füstölt erdélyi szalonna
2 -3 fej savanyú káposzta,egy része apróra gyalulva
2-3 gerezd fokhagyma
só, bors, csombor, meg kevés őrölt fűszerpaprika

A savanyú káposztákat ilyenkor még nem szükséges kimosni. A leveleket leválasztom a káposzta fejről, a vastag középső eret levékonyítom, vagy ha nagyok a levelek – kivágom, és a leveleket elfelezem. Erdélyben apró töltelékeket készítenek, egyrészt gusztusosabbak, másrészt jobb a töltelék – káposzta arány, ergo a végeredmény is jobb ízű.

Disznóvágás után leginkább kolbászmasszából készül a töltelék, amihez már csak a dinsztelt hagymán átfuttatott, majd kihűtött rizst kell hozzá adni. Ha nem kolbász masszából készül, akkor a darált húst borssal, csomborral és kevés fűszerpaprikával fűszerezem. Tojást soha nem teszek bele, mert attól kemény lesz a töltelék! A sózással is érdemes vigyázni, mert az edény aljára kerülő füstölt szalonna, a csülök és sonka darab is sós!  Az egyik fej aprított hagymát kevés olajon (vagy zsíron) üvegesre dinsztelem, majd megfuttatom rajta a jól megmosott rizst. Keverek bele egy teáskanál őrölt fűszerpaprikát, leveszem a tűzről és hagyom kihűlni, majd jól összekeverem a darált hússal, zúzott fokhagymával és egy-két maréknyi darált savanyú káposztával. Ezt a trükköt Alíztól tanultam, Szárhegyen így készítik a töltött káposztát és tény, hogy szaftosabbá, ízletesebbé teszi a tölteléket. A masszát a savanyú káposzta-levelekbe töltöm, lazán, mert a nyers rizs főzés közben még dagad. Édesanyám mindig a sparhelt platniján főzte, de szerintem sütőben (netán kemencében), cserépedényben sütve még finomabb!

Egy Pataki kerámia cserépedény alján egy pár szelet (saját készítésű) füstölt erdélyi szalonnával indítok, erre jön egy sor töltelék, azt megszórom aprított nyers hagymával, egy kis őrölt fekete borssal, rá egy réteg apró káposzta, egy darab füstölt hús, vagy csülök. Újabb sor töltelék, apró káposzta, hagyma, füstölt hús, mindaddig, amíg a hozzávalók el nem fogynak. A tetejére apró káposzta kerül, majd az egészet betakarom pár egész káposztalevéllel. Felöntöm annyi vízzel, amennyi éppen ellepi, és betolom a 180 fokos sütőbe. Fél óra után visszaveszem a hőmérsékletet 160 Celsius-fokra és 2 órát sütöm, majd megkóstolom és ha szükséges, adok még neki pár percet a sütőben. Frissen is jó, de ha lehet, a tálalás előtti napon készítem, mert a töltött káposzta melegítve mindig jobb! Tejföllel és friss kenyérrel tálalom.

Ha tetszett a bejegyzés és megosztod, megköszönöm. Ha még nem lájkoltad a blog facebook oldalát, ITT megteheted. Instagramon is követhetsz.

Zöldborsós tokány

A receptet Moldovában élő nővéremtől tanultam, olyankor szoktam bevetni, ha a tokányt nem puliszkával kívánjuk enni, vagy ha épp szaporítani kell, mert kevés.

Hozzávalók:
1 kg sertéscomb, vagy lapocka
fél ek sertészsír, vagy olaj
2 fej vöröshagyma
2 evőkanál házi paprikakrém
3 - 4 gerezd fokhagyma
só és frissen őrölt fekete bors
1 kiskanál majoránna
1 kiskanál pirospaprika
fél kg (mirelit) zöldborsó

A húst felkockázom nagyjából egyforma méretű darabokra. A vöröshagymát apróra vágom és a zsíradékon üvegesre dinsztelem. Hozzáadom a finomra vágott fokhagymát, amikor megérzem az illatát rádobom a húst, hagyom kifehéredni, majd meghintem feketeborssal, pirospaprikával, majorannával és sóval. Összekeverem, majd hozzáadom a házi paprikakrémet (kevésbé tudatos vásárlók helyettesíthetik Édes Annával), pár percig kevergetve párolom, majd annyi vizet öntök alá, hogy épp ellepje a húst. Lefedem és lassú tűzön, néha megkevergetve és szükség szerint a vizet pótolva hagyom a húst párolódni. Amikor kezd puhulni, belekeverem a zöldborsót és azzal együtt készre főzöm.
Friss kenyérrel valami isteni!

Tokány puliszkával

Azt nem mondhatom, hogy rajongok a pörköltekért. A bográcsos változat néha jöhet, vidéken (azaz falun) társas összejöveteleken többször is előfordul, mint szeretném. Ami igazán jól tud esni – akkor is, ha kis lábasban, nem bográcsban készül – az a paprikás tokány. Úgy, ahogy Édesanyám készítette gyerekkoromban és készíti a mai napig, puliszkával körítve.

Hozzávalók:
1 kg sertéshús
fél ek sertészsír
2 fej vöröshagyma
2 evőkanál házi paprikakrém
3 - 4 gerezd fokhagyma
frissen őrölt fekete bors
1 kiskanál majoránna
1 kiskanál pirospaprika
só

A húst felcsíkozom - felkockázom, ahogy éppen sikerül, a lényeg, hogy nagyjából egyforma méretű darabok legyenek. A vöröshagymát apróra vágom és a zsíron üvegesre dinsztelem. Hozzáadom a finomra vágott fokhagymát, amikor megérzem az illatát rádobom a húst, hagyom kifehéredni, majd meghintem fekete borssal, pirospaprikával, majoránnával és sóval. Összekeverem, majd hozzáadom a házi paprikakrémet (kevésbé tudatos vásárlók helyettesíthetik Édes Annával), pár percig kevergetve párolom, majd annyi vizet öntök alá, hogy épp ellepje a húst. Lefedem és lassú tűzön, néha megkevergetve és szükség szerint a vizet pótolva hagyom a húst puhára párolódni. A szaftja bővebb, mint egy pörköltté de szépen besűrűsödik.
Puliszkával és házi savanyúsággal tálalom.

Erdélyi töltött szőlőlapi

Egy újabb étel, ami gyerekkorom óta elkísér. Nyár elején, amikor már elég nagyok a szőlőlevelek, de még zsengék és nem permetezték, akkor készítjük a friss töltikét és akkor tartósítunk szőlőlevelet, hogy egész évben élvezhessük e finomságot.

Mint sok más hasonló étel, ez is fellelhető az egész kelet európai, de még az arab konyha világában is. A szőlőlevélbe töltött étel több nyelvben dolma néven ismert, vagy annak fordításaként. Arabul: محشي, دولمه (mahshi vagy dolma), محشي ورق عنب (mahshi warak einab = szőlőlevél), arámi nyelven: prakheh, azerül, bosnyákul és törökül: dolma, örményül: tolma, görögül: ντολμάς (dol'mas), perzsául: دلمه (dolmeh), Montenegróban: japraci, románul: sarma vagy sarmalute. Hívhatjuk bármilyen nyelven, mindenhol egyet jelent a zsenge szőlő levelében töltött (rizses) darált hússal.
A szőlőleveleket volt szerencsém egy minősített bio szőlőgazdaságból beszerezni, szedtünk belőle bőven, több mint 700 darab vár sós lében eltéve, hogy év közben betöltsük, az erdélyi recept szerint.

Hozzávalók 4-6 személyre:

40 db tenyérnyi, zsenge szőlőlevél (ahogy Erdélyben mondják: szőlőlapi)

60 dkg darált hús: legjobb a bárány, de lehet marha, vagy sertés is

1 csésze rizs (kb 2 dl)

1 fej vöröshagyma

3 gerezd fokhagyma

só, bors
pici őrölt kömény (opcionális)
1 ek aprított, friss csombor
1 kk pirospaprika (opcionális)
maréknyi friss kapor, vagy 1 kiskanál szárított kapor, esetleg kaporszár

1 nagy pohár tejföl

A szőlőleveleket alaposan megmosom, a vastag nyelét levágom. Lobogó forró vízzel leforrázom, majd lecsepegtetem. Az aprított vöröshagymát kevés olajon megdinsztelem, hozzáadom a megmosott rizst és pár perc alatt üvegesre párolom. Ha langyosra hűlt, összekeverem a darált hússal, zúzott fokhagymával, fűszerekkel. Megtöltöm a szőlőleveleket, ahogy a töltött káposztát szoktam. Iciri-piciri töltelékek lesznek, sziszi-fuszi munka, de megéri!

A főzőedény (vagy cserépedény, amiben a töltött káposztát is készítem) aljára teszek egy darab kaporszárat, majd szép sorban lerakom az edénybe a tötikéket, felöntöm annyi vízzel, hogy éppen ellepje és csendes tűzön, kb másfél óra alatt megfőzöm. Ha megfőtt, ráöntöm a nagy pohár tejfölt és még azzal is hagyom pár percig rotyogni. (Süthetem a sütőben is, akkor még finomabb). Tálaláskor tejfölt, vagy natúr joghurtot kínálok mellé. Száraz fehérborral, friss kenyérrel, mennyei fogás:-)

Szőlőlevél tartósítása: a zsenge, kifejlett szőlőleveleket az első permetezés előtt leszedve jól megmosom, lobogó forró vízzel leforrázom, majd lecsepegtetem.
Minden szőlőlevélre egy csipet sót szórok, (annyit, amit egyszerre három újjal megfogok). A szőlőleveleket tízesével feltekerem és nagy, bő szájú üvegbe teszem, Az üveget hideg, sós vízzel (1 liter vízhez 1 púpos evőkanál só kell) feltöltöm, fedővel lezárom.

Úgy használom, mint a friss szőlőlevelet, csak előbb langyos vízben kiáztatom.

Székelykáposzta

Bevallom, ritkán főzök székelykáposztát (aminek amúgy semmi köze a székelyekhez, sokkal inkább Székely Józsefhez), bár sovány húsból, sok-sok káposztával még szénhidrátmentes diétába is beilleszthető:-)

Hozzávalók 4-6 főre
1kg sertés lapocka, vagy sovány oldalas
egy nagy fej hagyma
1 fej savanyú káposzta, gyalulva
1 tk mangalicazsír
őrölt fűszerpaprika
fél liter jó minőségű tejföl

Egy nagy edényben pörköltet készítek: húst és a hagymát feldarabolom, felhevítem a zsírt, beleteszem a hagymát, üvegesre pirítom. Amikor megpárolódott, rászórom a pirospaprikát, rögtön utána a falatnyi darabokra aprított húst és összekeverem, tekerek rá fekete borsot. Sózni nem szoktam, mert a savanyú káposzta sós.
Lefedve addig párolom, míg puha nem lesz. Ha elfogy alóla a folyadék, kevés vízzel pótolom, hogy oda ne égjen, de azért jó sűrű szaftban párolódjon. Közben egy másik edényben megpárolom a savanyú káposztát. Amikor a pörkölt készen van, meg a savanyú káposzta is megpuhult, a káposztát beleöntöm a pörköltbe, beleteszem a tejfölt és még pár percig főzöm. Friss, fehér kenyérrel az igazi annak, aki nem diétázik. Nekem kenyér nélkül …

Vendégváró húsroládok

Pénteken szép csiperke jött haza velem, egy darab sovány sertés lapocka és 3 csirkecomb kíséretében, ám nemsokára kiderült, hogy szombaton ebédvendégeim lesznek. Azt az adagot, amit magunknak szántam, ki kellett bővítenem és legjobb megoldásnak a többfajta töltelékkel készített húsroládokban láttam. Így egy menetben többféle íz került az asztalra és látványnak sem volt utolsó.

Hozzávalók 3 húsroládhoz:
60 dkg sovány sertés lapocka, szétnyitva és vékonyra klopfolva
20 dkg csirkemáj, az ép (lebeny) része apróra darabolva, a középrész egy deszkán pépesre elkaparva (így kényelmesen megszabadulunk minden hártyától)
20 dkg gomba (nálam most csiperke)
1 zsemle
1 csokor petrezselyem zöldje, aprítva
2-3 cikk fokhagyma, zúzva
1 fej hagyma, aprítva
1 ek liba vagy kacsazsír
2 tojás
édesnemes pirospaprika
só, bors
egy marék kesudió és pisztácia (jó a pörkölt-sózott változat is)
pár szem aszalt szilva és barack, borban vagy brandyben áztatva
pár szem főtt gesztenye
3 szelet füstölt - főtt sonka
egy darab póré, leveleire szedve és blansirozva, hogy tekerhető legyen
1 sárgarépa
1 csomag szeletelt bacon
szeletelt (füstölt) sajt

Először elkészítem a májas-gombás tölteléket: a zsemlét vízben beáztatom és jól kifacsarom. A hagymát kevés zsíron megfonnyasztom, majd ráteszem a felaprított gombákat. Sózom, borsozom, paprikázom, majd lefedve puhára párolom. Egy tálban a zsemlét összekeverem a kihűlt párolt gombával, a zúzott fokhagymával, az elkapart csirkemájjal, a májdarabkákkal, egy tojással, sóval, borssal és a petrezselyem zölddel. Én a fenti tölteléknek való mennyiséget megdupláztam és készítettem a húsrolád mellé töltött gombát, töltött csirke combokat és leveles tésztába töltve hasét is.
A kiklopfolt husit elharmadoltam, mindegyiket sóztam, borsoztam és megkentem felvert tojással, hogy a töltelék „ragaszkodjon” hozzá:-)

Az egyikre a blansirozott póré levelek kerültek, majd sajt szeletek és egy vékonyka sárgarépa.

A másodikat megtöltöttem a gombás-májas töltelékkel.

A harmadikat befedtem sajtszeletekkel, a sajtra sonkaszeleteket fektettem, erre jött az aszalt szilva, a darabolt főtt gesztenye, az aszalt barack, a pisztácia és a kesudió, egy borspuszi és a maradék felvert tojás - ragasztóanyagnak - hogy a töltelék jobban egyben maradjon.

Így nézett ki készen:

Mindhárom roládot feltekertem olyan alufólia darabba, amit bacon szeletekkel béleltem.
A roládok, töltött combok és töltött gombák a rácsos tepsimbe kerültek,

öntöttem alájuk vizet, letakartam az egészet alufóliával és a 250 fokos sütőbe töltöttek egy órát. Kihámoztam a fóliából a roládokat, visszatettem a tepsibe immár takarófólia nélkül. Időnként a szaftjával locsolgatva szép pirosra sütöttem. Amikor késznek nyilvánítottam, újra betakartam a tepsit fóliával, hogy ki ne száradjanak a husik, visszatettem a lekapcsolt sütőbe és melegen tartottam. Tálaláshoz ferdén szeleteltem a roládokat. Párolt kelbimbó és sült zeller volt a körete.

Hidegen jól szeletelhető és mutatós party falatok!

Sertés kocsonya

"A kocsonya a disznónak egy végső koncentráltságú kivonata, éteri esszenciája, a kocsonyában a disznó platóni ideáját ragadjuk meg, a kocsonya az asztrális síkra emelkedő, téren és időn kívüli, elvont és örök disznóság földi visszfénye, vagy ami tetszik." (Váncsa István)

Amiből készült:

1 malac feje
két köröm, darabolva (mondjuk a hentesnek, hogy kocsonyának kell, készségesen feldarabolja)
kb 2 kg disznóhús (lapocka), nagyobb darabokra vágva, az sem baj, ha bőrös
1 nagy fej hagyma
2 fej fokhagyma
2 babérlevél
szemes bors
só

A húsokat megmossuk, daraboljuk és hideg vízbe (annyi, hogy jól ellepje) feltesszük főni egy hatalmas edényben a felnegyedelt hagymával, egy fej fokhagymával, sóval, borssal. Ha forr, azonnal minimál takarékra csendesítjük alatta a lángot/hőforrást, mert csak gyöngyözve szabad neki főni, különben zavaros lesz a kocsonya. Folyamatosan lehabozva addig főzzük, míg a hús teljesen meg nem puhul, leválik a csontokról. (ez jó pár óra!)

Ekkor levesszük az edényt a tűzről, szűrőkanállal kiszedjük a húsokat és a visszamaradt lében elkeverjük a második fej fokhagymát zúzva, hadd adja ki a zamatát. Ha a húsok már annyira kihűltek, hogy meg tudjuk fogni, kicsontozzuk és mély tálakba rendezzük. Ilyenkor érdemes magunk mellé készíteni egy kis sót és friss kenyeret, mert ebből a főtt, meleg husiból meg a csontok mélyedéseiben megbúvó cupák és hús cafatokból, amiket kézzel nem lehet kiszedni, csak kiszopogatni, istenien be lehet lakmározni! :-) Azért legyünk tekintettel családunkra is és ne faljuk fel az egész főtt húst, mert jó az a kocsonyában is:-)

A húsokra rámerjük egy szűrőn keresztül a levet, amit előzőleg „lefölöztünk” a zsírtól. Megszórjuk kevés pirospaprikával, mert úgy sokkal mosolygósabb a kocsonyánk és imádkozunk, hogy megdermedjen valami jó hűvös helyen (nem mélyhűtőben!). A biztonság kedvéért szoktunk belekeverni egy zacskónyi zselatinport, de ha elegendő köröm, fej és bőr van benne, megdermed „segítség” nélkül is.

Van, akinél a kocsonyát karácsonykor szokták főzni. A mi családunk nagy kocsonyaimádó, a képen látható kocsonyát (és társait) múlt héten pusztítottuk. Újévre mindig főzzük, húsvétra is, és van, hogy pulykakocsonyát készítünk. Nálunk egy a lényeg: legyen jó fokhagymás!