Káposztás-kolbászos töltött-sült palacsinta

Sós palacsintát sütöttem, egy kis csomborral fűszerezve, ami jól illik a savanyú káposztához amivel a palacsintákat töltöttem. Ezúttal a sós palacsinták nem hidegtálra kerültek, hanem sütőben összesütve tálaltam. 

Hozzávalók 4 főre:
10 db sós palacsintához kell

fél liter tej
8 (púpozott) evőkanál liszt
2 tojás
csipet só és kiskanálnyi szárított, morzsolt csombor

a sütéshez pici vaj

A töltelékhez:

25 dkg savanyú káposzta

10 dkg füstölt (házi) szárazkolbász

2 dl tejföl

1 tojás
frissen őrölt bors

pár db mini mozzarella

pár szál petrezselyemzöld a tálaláshoz

Összeállítom csomómentesre a palacsintatésztát, negyed órát pihentetem, majd kevés vajon kisütöm a palacsintákat és félreteszem. Ha szükséges, kiöblítem a savanyú káposztát, majd éles késsel vékonyra szelem. A palacsintákat egyesével megtöltöm a káposztával és a kis kockákra vágott kolbásszal, feltekerem, mindegyiket háromba vágom és kivajazott, egyszemélyes tűzálló tálba teszem őket, szorosan egymás mellé. A tejfölt az elhabart tojással és pici borssal kikeverem, és egyenletesen a palacsinták tetejére öntöm. A palacsintákra teszek egy-egy darabka mini mozzarellát és 180 C-fokra előmelegített sütőben 20-25 perc alatt készre sütöm (akkor jó, ha picit megpirul a teteje). Kevés aprított petrezselyemmel megszórva tálalom, külön tálkában tejfölt adok hozzá.

Sonkás-sajtkrémes palacsintatekercs, csírával

Van egy bevált palacsinta receptem, jó 25 éve nem is változtattam rajta, csak időközben vettem új palacsintasütőket. Megvan még a nagyikám feketére égett, régi palacsintasütője is, amivel a sparhelt platniján sütött leheletvékonyakat, de már jó ideje csak ereklye, kedves a lelkemnek ha rápillantok, mikor belépek a kamrába. Mostanság a jó minőségű Tefal darabokra szavazok, a kerámialapos tűzhelyemen zsiradék (és az egész házat elárasztó palacsintaszag) nélkül is lehet bennük palacsintát készíteni. Az enyémek nem olyan vékonyak, mint Mamáé, de mi így szeretjük. ÉP túróval, én lekvárral, a lányok fahéjjal, meg kakaóval töltve. Mivel a tésztájában sem só, sem cukor nincs, utóbbi alkalommal a maradékból előétel lett a másnapi ebédhez. Ha kimondottan sós töltelékhez sütöm, teszek bele csipet sót és egy kevés szárított oregánó sem árt az ízének.

Hozzávalók 10 db palacsintához:
fél liter tej
8 (púpozott) evőkanál liszt
2 tojás
a sós változathoz csipet só és kiskanálnyi szárított oregánó

A töltelékhez:
250 g sajtkrém (lehet natúr, vagy zöldfűszeres)
200 g szeletelt füstölt, főtt sonka

1 doboz friss csíra (pld. póréhagyma csíra)

Összeállítom a palacsintatésztát, negyed órát pihentetem, majd kisütöm a palacsintákat és hagyom kihűlni. Mindegyiket megkenem sajtkrémmel, megszórom friss csírával, beborítom sonkaszeletekkel, majd feltekerem és két ujjnyi vastag szeletekre vágom. Csírával díszítve tálalom.

Fenti mennyiségből 10-12 főre való előétel lesz. 

Brokkolis fetás gibanica

Ezzel a gibanica recepttel jó eséllyel kiverem a biztosítékot a délvidéki illetőségűeknél, mert nem túl autentikus, kivéve persze azt, hogy szabadkai fetával és gibanica tésztával készült. A többit a hűtőszekrényem tartalma és a fantáziám határozta meg. Ez is olyan lehet, mint az echte New Yorki, aki egy pusztacsárdában elfogyasztott bográcsgulyás élménye alapján nekilát otthon gulyást főzni, magyar pirospaprikával. A végeredményt tekintve elégedett vagyok, mert finom, az biztos!

Hozzávalók:
300 g (7 lap) gibanica tészta (vastag réteslap)
500 g feta
400 g tehéntúró
4 egész tojás
1 dl tejföl
kb 1 dl oliíaolaj
1 fej brokkoli
2 gerezd fokhagyma
2-3 ek aprított (fagyasztott) medvehagyma
frissen őrölt bors

Abból indult az egész, hogy volt egy fej brokkolim, amit el kellett használni, hogy ne hervadjon tovább. Megpároltam, aztán hirtelen ötlettől vezérelve ezzel készült a gibanica.
Egy méretes sütőtál alját kiolajozom, beleteszek két réteg tésztát úgy, hogy a két oldalon túllógjon a tál peremén, hogy majd rá tudjam hajtani. A túrót, fetát, tojást, tejfölt, medvehagymát, fokhagymát és villával széttört párolt brokkolit jól összekeverem, borsozom és egy réteget kenek a sütőtálban várakozó tésztára. 3 tésztalapot széttépkedek és össze-vissza belegyűröm a darabkákat a sütőtálba, belesimítom a maradék fetás kevercset, ráhajtom a kilógó tésztát és befedem a maradék 2 lappal, a 2 lap között és a tetejét megkenem olajjal. 160 fokos sütőben aranybarnára sütöm, szeletelve (kockázva) tálalom.

Hortobágyi husos palacsinta

Nem tudom más hogy van ezzel, de nekem megszakad a szívem ha ételmaradékot kell kidobnom. Éppen ezért jó vagyok „újrahasznosításban” és a családom sokszor nem is sejti, hogy a mai ebédben tegnapi maradék van beépítve. Vasárnap őz pörköltet ettünk puliszkával és maradt egy kis pörkölt. Annyi nem, hogy négyünknek elég lett volna, meg nem is kívánta volna senki a már kissé túl puha pörköltet. Van egy szuper palacsintatészta receptem, ami sosem ragad, nem túl híg, évek óta működik, a pörköltmaradékkal pedig hortobágyi húsos palacsinta készült belőle:

Hozzávalók a 12 db palacsintához:
½ liter tej
2 tojás
8 ek liszt
kevés só
majoránna (szárított-morzsolt)

A palacsintatésztát bekevertem (mindent bele, kézimixerrel simára kevertem), de mivel este 8-kor fogtam hozzá, pihentetni a palacsintatésztát már nem volt türelmem.
A pörkölt maradékot kicsontoztam és botmixerrel összeturmixoltam. A szaftját elkevertem egy nagy pohár tejföllel.
A palacsintákat kisütöttem és betöltöttem, felgöngyöltem és egy kivajazott sütőtálba raktam . Ráöntöttem a tejfölös szaftot és másnap csak átforrósítottam a sütőbe. Rászórt sajttal még finomabb lett volna, de ez csak utóbb jutott eszembe...Tejföllel tálaltam.

Ha tetszett a bejegyzés és megosztod, megköszönöm. Ha még nem lájkoltad a blog facebook oldalát, ITT megteheted. Instagramon is követhetsz.