Gombás töltött karalábé (vegán)

Örök nyári kedvenc, jó kaprosan és csomborosan. Ezúttal nem a hagyományos, darált húsos változat, hanem egy húsmentes, vegán változatot főztem, ami barna csiperkegombával készült és legalább olyan finom még nekem, húsevőnek is, mint a gyerekkori kedvenc.

Hozzávalók:
4 nagy, vagy 6 kisebb karalábé
fél kg barna csiperkegomba
1 ek olívaolaj

1 fej vöröshagyma

l dl rizs
só, frissen őrölt bors

3 gerezd fokhagyma

1 csokor friss petrezselyem
1 csokor friss kapor

1 kiskanál morzsolt csombor

1 l könnyű zöldség alaplé
3 dl natúr növényi joghurt (vegán)

A hagymát megpucolom, felaprítom, és az olajon megdinsztelem. Ha már üveges, hozzáadom a zúzott fokhagymát és a megmosott rizst, ízesítem sóval, borssal. Addig kevergetem, míg a rizs üveges nem lesz, ekkor leveszem a tűzről és hagyom hűlni. A töltelékhez  a gombát felszeletelem és jól felhevített száraz serpenyőben rázogatva karamellizálódásig sütöm, majd összekeverem a hagymás-fokhagymás rizzsel, aprított kaporral, petrezselyemmel és a csomborral. A karalábét meghámozom, kivájom és betöltöm a töltelékkel. Ha marad töltelék, azt egyszerűen golyókká formázom, és az edénybe teszem a töltött karalábék mellé, amiket egy akkora lábosba teszek a kivájt forgácsokkal együtt, amekkorában kényelmesen elférnek. Öntök rájuk annyi alaplevet amennyi épp ellepi (ha nincs elegendő alaplevem, vízzel kiegészítem), sózom, tekerek rá borsot, majd fedő alatt puhára párolom. A töltelék golyók – mivel nem tettem bele tojást, vagy egyéb „kötőanyagot” – sajnos szétesnek főzés közben, de sebaj, majd ezzel sűrítem be a mártást. Ha már puhák a karalábék, kiveszem őket az edényből, a visszamaradt rizses-gombás pároló léhez adom a vegán joghurtot, botmixerrel simára turmixszolom az egészet, majd visszahelyezem a töltött karalábékat a mártásba. Friss zöldfűszerrel díszítve tálalom.

A gombáért köszönet az AMIGO – a mi gombánknak!

Ha tetszett a bejegyzés és megosztod, megköszönöm. Ha még nem lájkoltad a blog facebook oldalát, ITT megteheted. Instagramon is követhetsz. 

Erdélyi csorba

Eredetileg a román konyha remeke, manapság már Székelyföldön is mindenfele készítik. Kedvencem a Gyimesekben, út menti csárdában a parasztcsorba (ciorbă țărănească), na olyat itthon még nem sikerült készítenem. De miért is csodálkozok, hiszen erre nem terem olyan ízes zöldpaszuly, sem pityóka, de még murok sem.  Eredeti csorbát korpaciberével*  savanyítunk, ennek hiányában citromlével, kevésbé szerencsés esetben ecettel, netán házi savanyúság fűszeres levével. Kevésbé tudatos vásárlók nem mulasztják el erdélyi kiruccanásaik alkalmával beszerezni a korpacibere porított változatát (Bors Magic), ami mégsem olyan, mint a friss korpacibere, de van, akinek alkalmanként vállalható. Tudni érdemes, hogy a tasakos változatban nem sok a cibere kivonat, de van benne ízfokozó (nátrium glutamát), kukorica keményítő, búzaliszt, és cukor is a kevéske lestyán, meg zeller mellett.
Egy valami elengedhetetlen az igazi erdélyi csorba ízéhez a korpaciberén kívül: a lestyán. Mikor huszonvalahány éve Kiskőrösre költöztünk, rájöttünk, hogy kénytelenek leszünk meghonosítani a kertünkben, mert bizony erre felé nem ismerik. Aztán lassan-lassan terjedni kezdett, el is nevezték „vegeta növénynek”, merthogy milyen jól ízesíti az ételt…hát igen. Valójában sokkal jobban, mint bármelyik bolti vegeta.

A csorba készülhet bármilyen húsból, csontosból, vagy színhúsból. Mindenképp apró falatnyira daraboljuk, a zöldségekkel együtt. Hűvös időben egy jó csorba nem csak a gyomrot kényezteti.

Hozzávalók 4 főre:

30 dkg bármilyen hús (birka, marha, sertés, vagy baromfi, én most tyúkmellből főztem)

2 evőkanál olaj

1 nagyobb fej vöröshagyma

1 tv paprika

1 gerezd fokhagyma

4 db sárgarépa

2 db petrezselyemgyökér

2 szál friss lestyán

Továbbá az alábbi zöldségek bármelyike, vagy mindegyike:

karalábé

pár szem krumpli

maréknyi zöldpaszuly (zöldbab)

maréknyi zöldborsó

só,frissen őrölt  bors

2 dl tejszín (opcionális)

pár evőkanálnyi friss, (vagy 1 teáskanálnyi porított) korpacibere, ízlés szerint

Az olajban megdinsztelem az apróra vágott vöröshagymát, kis kockákra vágott paprikát és zúzott fokhagymát, hozzáadom a felkockázott húst, sózom, borsozom, felöntöm vízzel és majdnem puhára főzöm. Hozzáadom a felkockázott zöldségeket (azért nem a hússal egyszerre, mert nem akarom péppé főzni), a lestyánt (összehajtogatva, összekötözve, hogy ha kész a leves, egyben el lehessen távolítani) és készre főzöm. Belekeverem a korpaciberét, hozzáadom a tejszínt, de azzal már nem főzöm. Aprított petrezselyemmel, vagy friss, citromos kakukkfűvel megszórva tálalom. 

Csípős zöldpaprikát kínálok hozzá annak, aki szereti a csípőset.

*Korpaciberét magunk is készíthetünk, mindössze 1 kg búzakorpára, 1 szelet kovászos kenyérre és 3 liter vízre van szükség hozzá, 3-5 nap alatt elkészül. A forrásban lévő vizet öntsük a búzakorpára, hagyjuk langyosra hűlni, öntsük befőttes üvegbe, tegyünk a tetejére egy szelet kovászos kenyeret, fedjük le és tegyük meleg helyre. Mindennap habozzuk le és keverjük meg. 3-5 nap alatt szépen besavanyodik és elkészül a ciberénk. Szűrjük le és tartsuk hűtőben (egy hétig eláll), a sűrűjéből tegyünk félre a következő adaghoz, kovásznak (a második adaghoz már kenyér sem kell).

Narancsos nyúl gyömbéres karalábé pürével

Tizenkilenc évig nem ettem nyulat. Mit hagytam ki!... Mostanában próbálom bepótolni az elvesztegetett időt, igyekszem hetente készíteni valamit nyúlból. Ezúttal narancsos pácban sütöttem, karalábé pürével körítve.

Hozzávalók személyenként:
egy konyhakész nyúlcomb
2 ek olívaolaj
1 gerezd fokhagyma
fél narancs reszelt héja és leve
só és frissen őrölt bors
A körethez:
1 karalábé
csipet őrölt gyömbér
zöldség alaplé
só és frissen őrölt bors
1 ek kemény (érlelt) juhsajt, reszelve (pld. pecorino)

A nyúlcombot megmosom (különösen figyelve az esetlegesen rajtamaradt szőrökre), konyhai papírtörlővel megszárítom. Elkészítem a pácot: jó minőségű olívaolajba belereszelem a narancs héját, belefacsarom a levét, tekerek bele borsot, megsózom, belekeverem a szeletelt fokhagymát és jól összekeverem. A nyúlcombokat sütőtálba helyezem, majd a sűrű, illatos páccal wellness masszázsban részesítem, rájuk öntöm a maradék pácot, befedem alufóliával és betolom a 180 fokos sütőbe, ahol puhulásig sütöm. Ha már puha a nyúlhús, leveszem a fóliát és a szafttal gyakran locsolgatva szép pirosra sütöm. A kész combokat melegen tartom, a maradék szaftot forralással besűrítem.
A körethez meghámozom és feldarabolom a karalábét, majd alaplében puhára főzöm. Kevés főzőlével pürésítem, belekeverem a reszelt juhsajtot, majd őrölt gyömbérrel, frissen őrölt borssal, sóval (ha szükséges) ízesítem.

Ha tetszett a recept, csatlakozhatsz Gabojsza konyhája Facebook közösségéhez.

Karalábéleves húsgombóccal

Karalábé szezon (is) van, nagyon szeretjük levesnek, töltve, diós panírba, grillezve, nyersen, bárhogy. Ez még nem a kertből van, de már biztató jelek vannak, hogy nemsokára „sajátot” ehetünk.

Hozzávalók:
1 nagyobb vagy két kisebb karalábé
1 ek olívaolaj
1 liter húsleves, vagy alaplé, (végszükség esetén leveskocka)
só, frissen őrölt bors
2 ek csombor
1 csokor friss kapor
30 dkg darált hús
1 fej vöröshagyma
fél dl rizs
3 gerezd fokhagyma
1 tojás
2 ek zsemlemorzsa
a tálaláshoz tejföl

A hagymát megpucolom, felaprítom és az olajon megdinsztelem. Ha már üveges, hozzáadom a zúzott fokhagymát és a megmosott rizst, ízesítem sóval, borssal. Addig kevergetem, míg a rizs üveges nem lesz, ekkor leveszem a tűzről és hagyom hűlni. A húsgombócokhoz a húst összekeverem a hagymás-fokhagymás rizzsel, tojással, aprított kaporral és csomborral. Ha túl lágy lenne a massza, zsemlemorzsával igazítok az állagán. Ne legyen kemény, se túl lágy, csak formázható. A karalábét meghámozom, felaprítom. Egy fazékba öntöm az alaplevet, vagy húslevest, beleteszem a karalábét, kaprot, csombort, sót és borsot. Puhára főzöm, majd botmixerrel egyneműsítem, így kellően sűrű lesz. Újra felforralom és belefőzöm a kigolyózott húsgombócokat. Tetszés szerint tejföllel tálalom.

Ha tetszett a bejegyzés és megosztod, megköszönöm. Ha még nem lájkoltad a blog facebook oldalát, ITT megteheted. Instagramon is követhetsz.

Töltött karalábé

Örök nyári kedvenc, nagyon kaprosan és csomborosan.

Hozzávalók:
4 nagy, vagy 6 kisebb karalábé
fél kg darált hús (most fele sertés-fele marha)
1 ek olaj

1 fej vöröshagyma

fél dl rizs
só, frissen őrölt bors

3 gerezd fokhagyma
1 csokor friss kapor

1 ek csombor

1 l alaplé (maradék húsleves)
3 dl tejföl
1 ek étkezési keményítő

A hagymát megpucolom, felaprítom és az olajon megdinsztelem. Ha már üveges, hozzáadom a zúzott fokhagymát és a megmosott rizst, ízesítem sóval, borssal. Addig kevergetem, míg a rizs üveges nem lesz, ekkor leveszem a tűzről és hagyom hűlni. A töltelékhez a húst összekeverem a hagymás-fokhagymás rizzsel, jó sok aprított kaporral és csomborral. A karalábét meghámozom, kivájom és betöltöm a töltelékkel. A zsenge leveleit fél órás hideg vízben áztatás és alapos mosás után megtöltöm a maradék hústöltelékkel úgy, mintha töltött káposztát készítenék. Általában nem elég rugalmasak a töltéshez, leforrázom őket, így már biztosan engedelmeskednek:-) Ha marad töltelék, azt egyszerűen golyókká formázom. Egy akkora lábosba teszem a karalábékat, töltött és aprított leveleket, a kivájt forgácsokat és a húsgolyókat, amekkorában kényelmesen elférnek együtt, öntök rájuk annyi alaplevet amennyi ellepi (ha nincs elegendő alaplevem, vízzel kiegészítem), sózom, tekerek rá borsot, majd fedő alatt puhára párolom. A tejfölt elkeverem az étkezési keményítővel és habarom vele a főzőlevet. Kettőt rotyog és már be is sűrűsödik, a mártás fényes és selymes a keményítőtől (és nem liszt ízű:-))

Tálalás előtt megszórom friss kaporral. Imádom!

Ha tetszett a bejegyzés és megosztod, megköszönöm. Ha még nem lájkoltad a blog facebook oldalát, ITT megteheted. Instagramon is követhetsz.