Szicíliai gasztrotúra - Ötödik nap

Elérkezett szicíliai gasztrotúránk utolsó napja. Reggel még csobbantunk egyet a medencében, magunkba szívtuk az olívaültetvény és a hihetetlenül kék tenger látványát. Megreggeliztünk, elbúcsúztunk a házigazdáinktól és lementünk a tengerpartra napozni meg fürdeni egy csendes, hangulatos kis faluba, Sampieribe.

Ebédünket „a semmi közepén”, tizenvalahány kilométerre a parttól, az Al Monaco Agriturismoban költöttük el és túlzás nélkül állítom, a legfantasztikusabb halas-tengeri herkentyűs ebéd volt, amihez valaha szerencsém volt.

Tíz fajta előétel, egy halas tésztafogás, majd egy nyolc fajta grillezett hallal, tintahallal és óriás garnélákkal megrakott haltál érkezett zöld salátával, amit után egy isteni citrom sorbet-val zártuk az ebédet.
Délután Marzamemi halászfaluban hatalmasat sétáltunk.

Betévedtünk pár jókora, régen halfeldolgozóként működő csarnokba, ahol most helyi termékeket forgalmaznak – nyilván turistáknak.

Legszívesebben mindenből hoztam volna haza, de mivel bőröndjeink már befóliázva várakoztak a kocsiban, kénytelenek voltunk beérni a látvánnyal és néhány szilárd halmazállapotú, a kézipoggyászban is szállítható aprósággal. Megvolt az utolsó pisztácia és mogyoró fagylalt, az utolsó Aperol spritz a tengerparton, majd este az Etna látványával búcsúztunk Szicíliától. Csodálatos öt nap volt, bármikor szívesen indulnék vissza! Remek gasztrotúra volt mesés környezetben, olyan helyeken, ahová magánemberként sosem jutottam volna be és bár dúskáltunk a jobbnál-jobb programokban, mégis volt idő pihenésre is, fürdésre is, fagyizásra, bóklászásra, vagy csak úgy beülni egy kellemes kis hely teraszára inni valami hideget. Köszönet a szervezőknek, Veletek bármikor, bárhová!

Ha részt vennél egy Szicíliai gasztrotúrán, jó szívvel ajánlom az Ízbisztró csapatát! 

Itt tudsz jelentkezni a legközelebbi túrára. Nyugodtan hivatkozz rám!

Az előzményeket itt találod.

Ha tetszett a bejegyzés és megosztod, megköszönöm. Ha még nem lájkoltad a blog facebook oldalát, ITT megteheted. Instagramon is követhetsz.

Szicíliai gasztrotúra – Negyedik nap

Megérkezésünk napjának élményeiről itt, a második nap történéseiről itt, a harmadik nap történéseiről itt olvashatsz.

A reggelit követően ellátogattunk a Chiaramonte hegyi falu lábánál, festői környezetben elhelyezkedő Pianogrillo nevű biogazdaságba, ahol a tulajdonos Lorenzo Piccione volt a házigazdánk. A család története hosszú időkre nyúlik vissza, es a közel 100 hektáros birtok évszázadok óta olívafáknak, szőlőtőkéknek és citrusoknak ad otthont,  meg a szicíliai fekete malac fajtának, a suino neronak, amiből Lorenzóék isteni szalámit készítenek. 

Miután meglátogattuk a hatalmas családi birtokot, megkóstoltuk az olasz piacon híres, több Michelin csillagos étteremben is felszolgált, prémium minőségű pianogrillo olívaolajat (a Particela 34 nevű olajukat évek óta használom, az egyik kedvenc saláta olajam. Pesten a Buono-ban szoktam venni). A birtok bio borainak megismerését hordós tételeket kóstolásával kezdtük a pincében. 

Ebédünket a birtok hatalmas, árnyas teraszán fogyasztottuk el, majd végigkóstoltunk egy borsort, amiben igen figyelemreméltó tételek is akadtak, pár palackkal hoztunk haza is a kedvencekből. Lorenzónak ízlett a pálinkánk, egy rúd szalámival viszonozta, meg a búcsúzóul kihozott isteni olasz brandyvel, amihez foghatót még nem ittunk. Különleges élmény volt!

A birtokon Bed&Breakfast  szállás is van, a kertben medence, lehet lovagolni, meg gyönyörködni a mesés tájban és a sok száz éves olajfákban...

Ebéd után elbúcsúztunk Lorenzóéktól és Scicli felé vettük az irányt, ugyanis délután a város egyik neves éttermében, az Al Galu-ban főzőkurzus várt ránk.
A főzőkurzus előtt jutott idő egy kis városnézésre, fagyizásra. Belecsöppentünk egy esküvőbe és a mostanság legnépszerűbb olasz sorozat forgatásába is, így a fagyizás sem volt eseménytelen.

Délután ötkor beléptünk az AL Galu étterem ajtaján és egy „személyzeti” Moak kávé után (amely az egyik legjobb volt, amit kint ittam és hál'istennek az Ízbisztróban is van), Luca Giannoneval, a főszakáccsal (és egyben tulajdonossal) neki álltunk második főzőkurzusunknak, melynek a halak és tengeri herkentyűk adták a gerincét. 

Készítettünk egy antipastot, 1 primot,1 secondot és egy egyszerű, ám annál finomabb desszertet, majd az elkészített vacsorát az étteremben finom helyi borok kíséretében fogyasztottuk el. Nem ez volt az első, étterem konyhájában szervezett főzőkurzus amin részt vettem, de kétség kívül ez volt az eddigi legélvezetesebb!

Folytatás itt.

Ha részt vennél egy Szicíliai gasztrotúrán, jó szívvel ajánlom az Ízbisztró csapatát! 

Itt tudsz jelentkezni a legközelebbi túrára. Nyugodtan hivatkozz rám!

Ha tetszett a bejegyzés és megosztod, megköszönöm. Ha még nem lájkoltad a blog facebook oldalát, ITT megteheted. Instagramon is követhetsz.

Szicíliai gasztrotúra - Harmadik nap

Megérkezésünk napjának élményeiről itt, a második nap történéseiről itt olvashatsz.

Harmadik napon, reggeli után a Siracusai piac volt a program, de előbb ejtenék pár szót a reggelikről és a szállásról, mely a nemrég újjáépített masserián, a „Le chiuse di Guadagna” légkondicionált, kényelmes szobáiban volt. A reggelik és esti beszélgetések, borozgatások, na meg a tésztás főzőkurzus helyszíne külön épületben, egy tágas és kellemes konyhás étkező volt. 

Svédasztalos reggeli várt minden nap, minden földi jóval. Helyi sajtok és kolbász/szalámi, friss ricotta, tojás, kekszek, müzlik, lekvárok, gyümölcsök (dinnye, citrusok, banán, meg friss füge a kertből) és az istenien édes koktélparadicsom volt az állandó választék, és minden nap volt még egy sós pite (quiche, vagy frittata), meg egy édes süti. Ritkán eszem édeset reggelire, de azoknak a tortáknak egyszerűen nem lehetett ellenállni... a reggeli espresso mellé minden nap ettem egy-egy szeletet és a recepteket is kikönyörögtem J

Siracusában van Szicília egyik leghíresebb és leggazdagabb választékával rendelkező piaca. 

Hangos árusokkal, lenyűgöző halpiaccal, zöldséges részleggel, mesés fűszeres standokkal és kis büfékkel.

A magamfajta piacimádónak maga volt a kánaán. 

Miután jól kibámészkodtuk magunkat dönthettünk, hogy elvegyülünk a város legélettelibb részén és bebarangoljuk Siracusa tengerrel körbeölelt óvárosi részét Ortigiat (ami kétségkívül a sziget egyik legelragadóbb látnivalója), vagy benevezünk egy hajókirándulásra, barlangfürdéssel. Utóbbit választottuk, de előtte még betértem egy piac közeli, sarki étterembe egy adag frissen sült arancinit (rántott rizsgolyót) venni, mert épp ebédidő volt. Méretes darabokat kaptam, egy-egy darabbal jól is laktunk, majd leöblítettük a piacon vett, jól behűtött frizzántéval.
A tintahalas mennyei volt, a halas is finom, de kedvencünk a paradicsomos raguval töltött, mely mindenhol ugyanolyan formájú (kúpos), így egyből meg lehet ismerni.

A hajókirándulás után még volt idő egy jó fagyira, meg egy frissen facsart gránátalmalére, amit a szemünk előtt készítettek egy utcai büfében.

Késő délután érkeztünk meg Modicába, mely nem csupán barokk építészete miatt, de gasztronómiai szempontból is jelentős városkája a szigetnek. Itt készítik Szicília leghíresebb, ősi azték technológiával előállított csokoládéját, melynek különlegessége, hogy kakaóvajat egyáltalán nem tartalmaz és a hozzáadott cukor ropog az ember foga alatt, amikor eszi a csokit. 

Az Antica Dolceria Bonajuto manufaktúrában megkóstolunk pár ínyencséget, végignéztük, hogy készül a modicai csokoládé és megízleltük a forró csokijukat, meg az isteni csokilikőrt, amit készítenek. Sétáltunk egy kiadósat a városközpontban és még egy Aperol spritz-re is volt idő egy hangulatos teraszon.

Későn értünk vissza a szállásra, de az esti medencés lubickolás nem maradt el. Fáradtan, de tele élményekkel tértünk nyugovóra, másnap újabb élményekkel teli napra számíthattunk.

Folytatás itt.

Ha részt vennél egy Szicíliai gasztrotúrán, jó szívvel ajánlom az Ízbisztró csapatát!
Itt tudsz jelentkezni a legközelebbi túrára. Nyugodtan hivatkozz rám!

Ha tetszett a bejegyzés és megosztod, megköszönöm. Ha még nem lájkoltad a blog facebook oldalát, ITT megteheted. Instagramon is követhetsz.

Szicíliai gasztrotúra – Második nap

Megérkezésünk napjának élményeiről itt olvashatsz, a folytatást pedig itt találod.
Reggel 7 előtt ébredtem, kitártam szobánk ablakát és megpillantottam a tengert!

Gyorsan fürdőruhába bújtunk és úsztunk egy órácskát a medencében, majd egy hűs prosecco és egy kiadós reggeli után ellátogattunk egy családi gazdaságba, egy tipikus sajtkészítő farmra, ahol miután megnéztük a napi 700-800 liter tejet adó állatállományt (na meg a boci óvodát és az alig pár órás újszülött kisborjút)

betekintettünk a ricotta, valamint híres ragusa-i sajtkülönlegesség - a cacciocavallo (ragusano DOP) készítésének folyamatába, amire a szicíliaiak legalább olyan büszkék, mint a toszkánok a parmezánra.

Gyakorlatra is szert tettünk, mert mi magunk is elkészítettünk egy-egy friss provola sajtot - ami hasonlóan, mint a mozzarella – gyúrt sajt, amit formázás után sóoldatban érlelnek pár órát. Kis sajtjaink bénácskák lettek, de feltett szándékom itthon is gyakorolni J

A „nagy munkától” elfáradva asztalhoz ültünk és a helyi termékekből összeállított kóstoló-ebédet költöttünk el, melynek egyik különlegessége a szicíliai paraszt konyha tipikus fogása, a meleg ricotta volt. Eszedbe jutna meleg ricottát enni? Nekem eddig meg sem fordult a fejemben, pedig isteni finom és nagyon laktató.

A kenyér is különleges volt, durum búzával készült és imádtuk a többfajta érlelt cacciocavallo sajtot, melyekből haza is hoztam pár kilónyit, mert nem csak finomak, hanem nevetségesen olcsók is voltak. Imádtuk az édesköményes szalámit, a pácolt, ízes olajbogyót és az ebéd végén a friss, saját készítésű ricottából készült fahéjas krémmel töltött cannolit, ami a cassata mellett a legtipikusabb szicíliai desszert. Egyszerűen mennyei volt minden, ami az asztalra került!

Délután Ragusa Ibla felé vettük az irányt egy kis városnéző programra. A világörökség részét képező Ragusa Ibla a magyar turisták számára kevésbe ismert, miközben gyönyörű barokk épületeivel a sziget egyedülálló kis gyöngyszeme.

A döglesztő meleg ellenére keresztül-kasul bejártuk a szűk sikátorokat, a kis kézműves termékeket árusító boltokat, majd a város legjobb fagyizójában tobzódtunk a jobbnál-jobb és izgalmasabbnál-izgalmasabb fagylat kreációk között.

Szállásunkra visszaérkezve csobbantunk egyet a medencében és késő délután megkezdtük első főzőkurzusunkat, melynek témája az autentikus szicíliai konyha volt. A régióra jellemző friss, szezonális, helyben termett  alapanyagokból, helyi, tapasztalt főző oktatónkkal készítettük el eddigi életem legjobb caponataját (hamarosan itthon is reprodukálom majd), két tál frissen gyúrt primo tészta fogást (egy pesto trapanese-val készült cavatellit, meg egy pasta alla Norma-t magunk készítette tagliatellevel) és egy könnyed desszertet, melynek az alapja az a friss ricotta volt, ami aznap közösen készítettünk a farmon.

Jeleskedtünk tésztagyúrásban, nyújtásban és formázásban, közben jól csúszott a jéghideg prosecco és Aperol spritz. Mozsárban, klasszikusan készült frissen a pesto trapanese, késes robotgépnek nem volt helye a főzőkurzuson, ahogy tésztagépnek sem, hosszú nyújtófával nyújtottuk ki a tésztát, kézzel formáztuk, majd tökéletesen al dente-re lett kifőzve. Jó receptekkel és sok tapasztalattal lettünk gazdagabbak és a következő nap még izgalmasabbnak ígérkezett!

Folytatás itt.

Ha részt vennél egy Szicíliai gasztrotúrán, jó szívvel ajánlom az Ízbisztró csapatát!
Itt tudsz jelentkezni a legközelebbi túrára. Nyugodtan hivatkozz rám!

Ha tetszett a bejegyzés és megosztod, megköszönöm. Ha még nem lájkoltad a blog facebook oldalát, ITT megteheted. Instagramon is követhetsz.

Szicíliai gasztrotúra – Első nap

Megjártuk. Kiélveztük minden percét, menthetetlenül beleszerettünk és megfogadtuk, hogy visszatérünk. Szicíliát csak szeretni (és habzsolni) lehet!

Ajándék út volt ez nekem. Június 9.-én betöltöttem az ötvenet, 13-án, kedden pedig elutaztunk. Este érkeztünk meg a Catania-i repülőtérre, leszállás előtt még volt alkalmam lefotózni a füstölgő Etnát a naplementében.

Percekkel a csomagjaink kézhezvétele után már a bérelt kisbuszban ültünk – ami akkora volt, hogy az ülések mögött egy komplett táncparkett állt rendelkezésre, és amivel nem volt egyszerű sem közlekedni a szűk hegyi utakon és óvárosi utcákon, sem parkolni, a szervezők mégis profin megoldották. Olyan autópályán robogtunk a szállásunk felé, ahol a menetirányok között leanderek burjánzanak, helyenként belógnak az előző sávba, valami mesés látványt nyújtva  még sötétben is... Ancsa – a szervezőpáros azon tagja, aki 8 éve él Szicíliában - jégbe hűtött proseccoval és tradicionális Szicíliai finom falatokkal várt bennünket a szálláshely hatalmas, félig nyitott konyhájában, amiben a következő napokban sok kellemes percet töltöttünk főzőkurzussal, borozgatással, jóízű beszélgetésekkel.

Elfoglaltuk szobáinkat a nemrég újjáépített masserián, a Le chiuse di Guadagna-n, mely régen klasszikus szicíliai farm volt, olíva és karobfákkal körülölelt területen. Amikor megérkeztünk, ez a látvány fogadott, már éreztem, hogy nagyon jó helyünk lesz :-)

A farmház mögött mesés fűszerkert, a kert végében tengerre néző méretes medence, melynek „pázsitja” kakukkfű mező, életemben nem láttam ennél szebb (és illatosabb) pázsitot J 

A welcome prosecco után végig kóstoltuk az antipasti választékot és boldogan mentünk aludni annak tudatában, hogy a másnapot a medencénél indítjuk.

 

A második nap történéseit itt, a harmadik napét itt, a negyedik napét itt találod.

Ha részt vennél egy Szicíliai gasztrotúrán, jó szívvel ajánlom az Ízbisztró csapatát!
Itt tudsz jelentkezni a legközelebbi túrára. Nyugodtan hivatkozz rám!

Ha tetszett a bejegyzés és megosztod, megköszönöm. Ha még nem lájkoltad a blog facebook oldalát, ITT megteheted. Instagramon is követhetsz.

Irány Szicília!

Újabb pipa kerül a bakancslistámra! Pénteken betöltöm az ötvenediket és kedden irány Szicília!Élvezzük a mediterrán ízeket, megcsodáljuk a káprázatos déli tájat és ismerkedünk Szicília gazdag kultúrájával gasztronómiáján keresztül.
Szállásunk egy autentikus masseria-n lesz, egy hajdani farm gyönyörűen felújított rezidenciáján, csodás, napsütötte, olívafákkal körbeölelt vidéki tájon, a gyönyörű Modica és Scicli barokk városok között. Kültéri medence, kert, illetve a főző foglalkozásokhoz egy hatalmas olasz konyha áll rendelkezésünkre.

Látogatást teszünk Olaszország egyik legkiválóbb, Michelin csillagos éttermeket is ellátó, olívaolajat és borokat termelő biogazdaságába, részt veszünk főző kurzusokon, melyeken a régió legjellegzetesebb receptjeivel ismerkedünk meg és friss helyi alapanyagokból főzünk közösen helyi Mammákkal.

Ellátogatunk egy tradicionális szicíliai farmra, ahol megismerjük a friss ricotta, és a neves ragusai caciocavallo sajt készítésének rejtelmeit, lesz piaclátogatás Siracusában, városnézés a környéken, közös étkezések, borozgatások, beszélgetések.

Igazi gasztro-terápiás élményben lesz részünk! Az Ízbisztró megszervez nekünk mindent a szállástól a programokon keresztül egészen a busz transzferig, így nincs más dolgunk, mint megkóstolni és megismerni és élvezni Szicíliát.

Ha részt vennél egy Szicíliai gasztrotúrán, jó szívvel ajánlom az Ízbisztró csapatát!
Itt tudsz jelentkezni a legközelebbi túrára. Nyugodtan hivatkozz rám!

Ha tetszett a bejegyzés és megosztod, megköszönöm. Ha még nem lájkoltad a blog facebook oldalát, ITT megteheted. Instagramon is követhetsz.