Könyvajánló! Michel Roux - tészta varázs

Október végén jelent meg magyar nyelven a három Michelin csillaggal büszkélkedő Mester könyve, melyben elkalauzol bennünket a tészták olykor túl bonyolultnak tűnő világába.

Számtalanszor hallottam még oly kitűnő háziasszonyoktól, hogy a főzés gond nélkül megy, de a tésztakészítés - legyen az kelt, linzer vagy ne adj' isten hajtogatott - már félelmetes, így inkább hozzá sem kezdenek.

Azt hiszem, ennek mostantól vége!

"Egyszerű", hétköznapi szemmel néztem, olvastam a könyvet. Gyönyörű, igényes, művészi fotókkal illusztrált. Az ilyen könyveket az ember egyszer leveszi a könyvesboltban a polcról, belelapoz, gyönyörködik benne - majd hangos sóhajtással visszateszi, mondván: áh, én ilyet úgysem tudok sütni!

Ez a könyv nem ilyen, ezt biztos nem fogjuk a polcra visszatenni!

Fejezetről-fejezetre vezet végig bennünket a szerző a tésztafajtákon. Minden fejezet elején az adott tészta elkészítését részletes fázisfotók illusztrálják, maga a Mester készíti el őket. Omlósat. Keltet. A rettegett leveses tésztát klasszikus és gyors változatban. Pizzatésztát. Az elképesztő filotésztát. Életre kelnek azok a szavak, hogy "összemorzsoljuk", "hólyagosra dagasztjuk", "papírvékonyra nyújtjuk". Szinte tapintani lehet az állagukat!

Az alaptésztákkal aztán elkezdődik a varázslat: édes és sós, egyszerű és rafinált töltelékek egész sora következik. Csupa-csupa könnyen elkészíthető, érthetően, részletesen leírt recept - mellette páratlanul szép fotó a végeredményről.

Elárulom, mi fogott meg ebben a könyvben a lenyűgöző szépségén és profizmusán túl. A tészták iránti szenvedély és alázat, és a sorokból sugárzó magabiztosság: nézd, ezt Te is meg tudod csinálni!

A szerző előszavában visszaemlékszik 14 éves kori önmagára, a pékségben töltött hajnali órákra, a fátyolként szálló lisztre, a pontosan begyakorolt, évek-évtizedek során át tökéletesített mozdulatokra. Utána részletesen bemutatja az apró fortélyokat, külön kitér az alapanyagok minőségének fontosságára, a dekorációra.

Minden képen a Mester szerepel. Az ő két dolgos, ráncos, eres keze, ahogy gyúrja, morzsolja, formálja, díszíti a süteményeket. Ott az öröm az arcán, a csillogás a szemében - az Alkotás öröme.

Kicsit olyan, mintha ott állna mellettünk, és tanítaná, mutatná, mit hogyan kell csinálni, és teszi ezt oly meggyőzően, inspirálóan, hogy legszívesebben máris indulnánk a konyhába, elkészíteni valamelyik elbűvölő finomságot.

Aki egy kicsit is tartott eddig a süteménysütéstől, tésztagyúrástól, az ne habozzon! Akár ajándékba kapjuk, akár megajándékozunk vele valakit - az öröm garantált lesz!

T. Bálint Kiadó 2011

Fogyasztói ára: 5.950 Ft

Körkérdés: kedvenc szakácskönyveim

"Házi feladatot" kaptam Trinity "tanítónénitől", s mielőtt beírna az ellenőrzőmbe, szépen elkészítem :-))

Nos, nem vagyok eleresztve szakácskönyvek terén. Inkább jellemeznek a gasztroújságok, innen-onnan kivágott illetve netről kinyomtatott receptek (itt két óriási szatyrot tessék elképzelni dugig tömve). Egyszer láttam egy filmet, melyben a kislány megtalálja a konyhaasztal fiókjában az anyukája receptesfüzetét. Elképzeltem, hogy majdani gyermekem térdig fog járni az anyja receptjei között, ha rábukkan :-D

Ahogy a kérdés gurítójának, úgy nekem sincsenek meg korunk sztárjainak remekei, se egy Nigella, se egy GR, se egy J.O. Sőt, pironkodva bevallom, hogy egyetlen műsorukat sem láttam még soha - a helyi kábelszolgáltató nem teszi lehetővé... Ahhoz képest azért elboldogulok :-)

Mielőtt bárki is sírva fakadna :-)) ezeket tudom felmutatni:

Ételkészítési ismeretek

Trinity, de igen! Alapmű! Kinek Horváth Ilona, kinek F. Nagy Angéla, kinek a suliból az Ételkészítési ismeretek :-) Zseniális enciklopédia - vagy 1000 oldal és min. 2 kiló, a legalsó alapoktól elkezdve, részletes, pontos, tematizált - nagyon szeretem, 4 évig nyúztam heti rendszerességgel.

A saját példányom éppen kölcsönben van barátnémnál - hátha rákap a főzés ízére (alakul-alakul), a kép netről ollózott.

Stahl Judit: Enni jó!

A legelső Stahl-könyv, karácsonyra kaptam a megjelenés évében Zuramtól, hatalmas örömet szerzett vele! Szeretem, mert nem úgy kezdi, hogy végy egy kiló szarvasgombát és egyéb elérhetetlen dolgokat, hanem normál boltban beszerezhető alapanyagokból alkot finom fogásokat. Azóta persze van tőle még néhány könyvem, de ezzel kezdődött. A műsorait is szeretem. Hogy Nigella-utánzat? Összehasonlítási alapom nincs, de nem is érdekel, mert szerintem jól csinálja. Hadd ne említsem a főműsoridőben alkotó (?) sztárokat (?)...

Korpádi Péter - Patyi Árpád: Muffinok

Úgy rémlik, Stahl fertőzött meg a muffin-mániával. Nem nyugodtam, míg nem lett muffinsütő tepsim (köszi, angyalka!). Pikk-pakk finom sütemény, édes vagy sós, alig kell utána mosogatni, s mindig új ízekkel lehet előrukkolni. Szeretem. A könyv szintén Zuram ajándéka - ez a pasi ismer engem :-))

Papp Endre: A vendéglős és híres vendégei

Nagypapám ajándéka, még olvasmánynak is kitűnő! Amellett, hogy remek ételek vannak benne, ragyogó betekintés nyílik az akkori életbe. Papp Endrét nem kell bemutatni. A könyv minden egyes fejezete anekdotával kezdődik, fényképpel illusztrálva, 1-1 vendégszemélyiség étlapja szerint csoportosítva.

Néhány illusztris név a teljesség igénye nélkül: a walesi herceg (nem Charles), gr. Teleki Pál, Rákosi Mátyás, Honthy Hanna, Tito, Habsburg Ottó, Mick Jagger (irigy, irigy!)

Gasztroújságok, füzetek - a gyűjtemény egy piciny szelete

Szeretem a gasztroújságokat. Általában évszakonként tematizált, színes (majdhogynem szagos), ötletes. Hm, hamarabb veszek újabbat és újabbat, mint egy komplett szakácskönyvet. Mellette ott a fentebb már említett raklapnyi újságkivágás, kinyomtatott receptek. Ha soha többet nem olvasnék egyetlen új receptet sem, hosszú-hosszú ideig tudnék belőlük újdonságokat varázsolni :-) De azt hiszem, ez a veszély nem fenyeget, mágnesként húz magához az új.

Hasonlóan az olvasmányos fejezethez, aki itt és most olvassa a bejegyzést, s nem kapott még labdát, kérem tegye közzé szakácskönyv-gyűjteményét. A körkérdés már oly sok mindenkinél, keresztbe-kasul járt, hogy az Olvasóra bízom, megosztja-e másokkal könyvespolca tartalmát :-)