A 21. játékforduló ezúttal Mártinál zajlik, aki egy hallatlan tudományos módszerrel Ágit sorsolta nekem játszótársul - tényleg érdemes elolvasni a sorsolás menetét :-)
Megörültem, nagyon szeretem Ági blogját, a szuper receptjeit, a szép fotóit!
Pontosan tudtam, hogy a bőség zavara fogad nála, ezért tekintettel a farsangi szezonra a szalagos fánkját választottam - és de jó döntés volt!
Szalagos lett és foszlós, nem szívta meg magát olajjal egyáltalán, s így történhetett, hogy a fánksütésre meghívott csajokkal kiegészülve 2 db híján az egészet elpusztítottuk ültő helyünkben :-))))
A fánksütéssel kapcsolatban két dolog volt a fejemben: Mama azt mondta, hogy amivel szaggatjuk (jelen esetben egy üvegpohár), sose mártsuk lisztbe szaggatás előtt, mert lenyomja a tésztát és nem lesz szalagos. Ehhez tartottam magam - és tényleg, már szaggatáskor látszott a szalag helye, ahol elvágta a pohár a puha tésztát.
A másik dolog: okvetlenül tegyünk a tésztájába némi alkoholt, mert ez fogja megakadályozni, hogy sülés közben megszívja magát olajjal. A klasszikus rum híján pálinka került bele, egy evőkanálnyi - az ízén nem érződött egyáltalán, és tényleg nem csucsogott az olajtól :-)
És hozzá Max szőlőlekvárja... Uramisten... Papa szőlőjét idézte az íze...
Szalagos fánk
Elkészítési idő: 2,5 óra
Hozzávalók kb. 24 tenyérnyi darabhoz:
- 50 dkg liszt
- 3 dl + 0,5-1 dl tej
- 2 tojás sárgája
- 5 dkg (por)cukor
- 5 dkg olvasztott vaj
- 2,5 dkg élesztő
- csipet só
- 1 ek pálinka (avagy rum)
A sütéshez:
- bő olaj
Tálaláshoz:
- porcukor
- lekvár
A 3 dl tejet meglangyosítjuk. Beletördeljük az élesztőt, a porcukrot és 3 evőkanálnyi lisztet (melyet az 50 dkg-ból veszünk el), elkeverjük, és hagyjuk felhabosodni.
Tálba szitáljuk a maradék lisztet, hozzáadjuk a csipet sót, a két tojás sárgáját, az olvasztott vajat, a pálinkát, végül a felfuttatott élesztőt.
Dagasztani kezdjük (akár kézzel, akár kézimixerrel, de kenyérsütő géppel is nyugodtan), és annyi langyos tejet adagolunk hozzá, hogy lágy, rugalmas tésztát kapjunk - nekem elég volt 0,5 dl hozzá.
Simára, hólyagosra dolgozzuk ki, majd hintsük meg liszttel a tésztagombócot, takarjuk le a tálat egy konyharuhával, és hagyjuk duplájára kelni.
Ha megkelt, borítsuk ki lisztezett munkalapra, és ujjainkkal óvatosan lapogassuk ki - nem szükséges hozzá a nyújtófát elővenni.
Szaggassuk ki a fánkokat egy üvegpohárral vagy nagyobb méretű pogácsaszaggatóval, törekedjünk arra, minél kevesebb "szabáshulladék" keletkezzen :-) A lehulló darabokból a nagyobbacskákat nyugodtan süssük ki változatlan formában (nálunk ez volt régen a "párnacsücsök"), a pici darabokat gyúrjuk össze, és szaggassuk ki újra.
Takarjuk le a kiszaggatott fánkokat konyharuhával, és hagyjuk újra kelni 20 percig.
Egy olyan serpenyőben kezdjük aztán legalább kétujjnyi olajat, aminek van fedője is.
Egy pici darabbal érdemes próbasütést végezni, ha az olajba dobott tésztadarab körül buborékol az olaj, és lassacskán kap színt, jó a hőmérséklet, kezdhetünk sütni.
Ujjunkkal nyomjunk mélyedést a fánkok közepébe, és mélyedéssel lefelé helyezzük őket óvatosan a forró olajba, egyszerre 3-4 darabot: egyrészt legyen helyük nőni, másrészt ne hűtse vissza a tészta az olajat.
Fedjük le, az egyik oldalát fedő alatt sütjük. Ha láthatóan színt kapott az alja, óvatosan vegyük le a fedőt, nehogy a rajta lecsapódott pára az olajba cseppenjen, és fordítsuk meg a fánkokat.
Ezt az oldalát már fedő nélkül sütjük, és ha szép aranybarna, kiemeljük az olajból papírtörlőkkel borított tálba, hogy alaposan lecsepeghessen.
Szép sorban kisütjük a fánkokat a fenti módszerrel, és porcukorral, lekvárral tálaljuk.