Az elhatározást tettek követték és
nekifogott. Megépítette az alapot, a boltívet, vázat készített a búbhoz,
rétegenként vitte fel és égette ki a vályogot. A második réteg kiégetésekor
teszteltük először, nagy sikerrel. A harmadik réteg is kiégetésre került
ezúttal rétessütéssel kombinálva. Hagyományos töltelékek mellett döntöttünk,
receptet nem is írok, csak megmutatom.
A rétes a mai hungarikumok között
is előkelő helyen szerepel, sütésének nagy hagyománya van.
Elnevezése a "réteges" szóból
származik, ami a tészta hajdani készítési módjára utal, mert eredetileg
töltelék nélküli, sok tésztarétegből álló sütemény volt. A XVI. században 10-12
tésztaréteget is egymásra raktak, aztán darabokra vágva, kemencében sütötték
meg és porcukorral megszórva tálalták. Az 1500-as évek végén sok tésztarétegből
álló süteményt készítettek töltelékkel, amit rétesbélesnek vagy rétestortának
hívtak. A XVIII.-XIX. század fordulóján változás következett be a rétes
készítésében és sütésében. A rétestészta összetétele változatlan maradt, csak a
technológia változott. Az asztalon húzták ki a tésztát hártyavékonyra, rárakták
a tölteléket, és az abrosszal göngyölték fel a rétestésztát a töltelék körül. Forrás.