A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Egyéb. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Egyéb. Összes bejegyzés megjelenítése

2012. április 7., szombat

Class Interjú


Képzeljétek, micsoda hihetetlen élményben volt részem. Jó pár napja kaptam egy mailt Argyelán Krisztinától, a classfm műsorvezetőjétől. Meghívott a műsorába, én pedig nagy örömmel mondtam igent. Az interjú múlt vasárnap, kora reggel hangzott el a Firstclass arcok adásában.
Végre megkaptam a műsor hanganyagát is. Ha érdekel benneteket, ide kattintva meghallgathatjátok.

Az interjúban említett két recept itt: 






2012. február 8., szerda

Óvakodjunk a szeszes italoktól

Érdekességként egy nagyon szemléletes oktatóplakátot mutatok a XIX. sz. végéről, mely bemutatja józan élet áldását és az iszákosság romboló hatását... Megfontolandó tanácsok.


Forrás


2011. június 28., kedd

A konyha és a konyhaedények

Részlet Dobos C. József : Magyar Francia Szakácskönyvéből (1881.):
„ A konyha tisztasága minden rendes háztartásnak első és legnagyobb parancsa legyen, s minden házi-asszonynak, valamint minden szakácsnak és szakácsnőnek azon kell törekednie, hogy konyhája minden hozzátartozandókkal együtt mindig tükör-tiszta legyen, hogy – a mint mondani szokás – minden szinte csillogjon a tisztaságtól.
Legyen a konyha világos, szellős, és lehetőleg kényelmes.
Ennyit a konyháról.
Lássuk most a konyha-edényeket.


A cserépedényket még említeni sem tartom érdemesnek, miután ezek sem nem czélszerűk, sem nem egészségesek.
Nem czélszerűk pedig a cserép-edények azon oknál fogva, mert mihelyt a máz lepattogzott – a mi pedig nagyon hamar és könnyen történik – kellemetlen, agyagszerű szaggal birnak, mely a bennük főzött ételeket is, hogy úgy mondjam, megmételyezi.
Azután az egészségre is hátrányosak az ólom-keverékeknél fogva, mely a máz készítésénél használtatik.
Végül az is téves hit, hogy a cserép- edények olcsóbbak, mint más edények.
...Vezessen csak valaki rendes számadást, hogy például csak egy pár éven át is mennyit adott ki  cserép-edényekre, s látni fogja, hogy felényiből gyönyörűen berendezhette volna konyháját szép és czélszerű edényekkel, melyek azután a konyhának is díszére válnak.
A cserép-edények tehát semmi tekintetben nem ajánlhatók.


Az öntött vas edények szintén kevéssé felelnek meg a czélnak, a mennyiben ezek meg könnyen és hamar elmeszesednek, s az ilyen edényekben főzött ételek egyrészt nagyon rontják a fogakat, másrészt meg zavarják és akadályozzák a rendes emésztést.
A legjobbak, és a czélnak legmegfelelőbbek a jól czinezett réz-edények, de ezeket is mindig a legtisztábban kell tartani, s a legnagyobb elővigyázattal kezelni.
Szóval a konyha-edények beszerzésénél ne igen takarékoskodjunk az egészség vagy a czélszerűség hátrányára, hanem válasszuk ki a legjobb minőségű konyha-edényeket.
A mi a mennyiséget illeti, ez mindig az illető háztartás nagyságától, kisebb vagy nagyobb szükséglettétől függ.



A szükséglethez képest kinvántatik 6-36 darab kasszerol, 6- 24 darab Bain-marie, úgynevezett fehér kasszerol, mely kívül és belül czinnezve van, 6 -36 darab fedő a kasszerolokhoz, mintegy 5 centiméter magasságú szegélyzettel, belső oldalán czinnezve, közepén rövid vasfogóval, egy lapos szegély nélküli tepsi iróstésztának, hal-medencze fedővel, egy négyszögű vagy tojásdad alakú brais-edény , egy húsos fazék fedővel, különféle nagyságú szulczformák fedővel, tizenkét kis tortácska forma, tizenkét dariol-forma, különféle kések...”

A képek forrása: Dobos C. József: Magyar-Franczia Szakácskönyv, 1881.

2011. június 22., szerda

Egy kis gyöngyszem...

Szép, szép ez a blogírás, de a 6 éves kisfiam már azt is le akarja fényképezni, ha elkészít egy szendvicset...

2011. május 10., kedd

A gulyás, a pörkölt és a paprikás története

A gulyás, a pörkölt és a paprikás a magyar konyha alapjait képezik, az egyedüli parasztételek, melyek a nemesi és a polgári konyhákban is teret hódítottak.
Történetük szorosan összefonódik. A gulyás születése több forrás alapján is az alföldi pásztorélethez kapcsolódik. Az 1790-es évekig jellemzően szürkemarhából, később birkahúsból is készítették. Köret nélkül, kenyérrel a húsokat bicskahegyre tűzve fogyasztották.
A gulyás történetében fordulatot hozott a paprika megjelenése, melyet az első időkben „paraszti” fűszernek tartottak.
Nemzeti étellé válása a II. József reformtörekvései ellen fellépő nemesi ellenzéknek köszönhető, akik a köznép gulyáshús ételét mutatták fel (a magyar nyelv védelme és a magyar ruha újbóli divatba hozása mellett) a magyar kultúra önállóságának jeleként, annak ellenére, hogy a paprikás ételek nem voltak hagyományosnak nevezhetőek, hiszen a paprika használata nem tekintett vissza hosszú múltra.
Nemzeti étel státusza ellenére a gulyás nem volt igazán magas rangú étel a köznemesi, főnemesi és polgári asztalokon. A fűszert a parasztok termelték, és ők tették az ételükbe.
A pörkölt a gulyások ételéből fejlődött magyar nemzeti étellé. Az Alföldön a paprikás hús, azaz pörkölt, akkor szorította ki a kásával készült húsos ételeket, amikor az a lakodalmi ételek rangjára emelkedett az 1830-as évek és az 1900-as évek között. Az 1860-as évektől az Alföldről szóló leírások a pörkölt ételt a leggyakoribb húsételként, minden lehetséges ünnepi alkalom ételeként említik.
A paprikás csirke receptje először Czifray István Magyar nemzeti szakácskönyvében jelent meg 1830-ban. A szakácskönyv a gulyás és a pörkölt receptjét is közli, tehát a három ételfőzési eljárás között ekkor már különbséget tettek. A paprikáshoz tejfölt is ad, s ez a polgári konyhához köti ennek az ételnek az átalakulását. A tejfölös paprikás csirke innen terjed el az alacsonyabb néprétegek felé. 1825-ben Szegeden jelent meg először vendéglői étlapon. A paprikás, mint ételnév az 1800-as évek közepére, elszakadt az Alföldön használatos pörkölt/gulyás jelentéstől, és a vendéglátóipar tejfölös ételváltozataira értették.




A gulyásleves történetét tekintve kifejezetten a polgári konyhák szülötte. Legkorábbi említése 1859-ből való. Az akadémiai Nagyszótár szóanyagában 1886-tól fordul elő. Egyre többször volt olvasható különböző forrásokban, a századfordulótól használata töretlen, s a gulyás alatt a gulyásleves értendő.

Forrás: wikipedia, Dr. Csapó Katalin