Ilyenkor ősszel ritka alkalom, hogy igazi mustot kóstolhatok, mert nincs túl sok szőlősgazda ismerősöm itt a közelben. Most azonban szükségem lett volna mustra. Az én családom nem arról híres, hogy ha valami akadály gördül elé ne tudná valami módon megoldani. Szükség törvényt bont, megoldottuk ezt is. A férjem hozott borszőlőt, és a kisfiammal nagy egyetértésben kipréselték a paradicsompasszírozón. Látnotok kellett volna a konyhát, de megérte. Az étel nagyon finomra sikerült. A mártás állagával nem vagyok teljesen elégedett, de a különleges ízélmény kárpótolt.
Hozzávalók:
· 70-80 dkg karaj
· 1 kávéskanál fehérborecet
· 2 dl must
· 2 szál sárgarépa
· 1 szál petrezselyem gyökér
· 1 nagy fej vöröshagyma
· fél evőkanál friss vagy szárított kakukkfű
· 1 csipet őrölt szegfűszeg
· 1 csipet őrölt szerecsendió
· ½ citrom reszelt héja
· só, bors
Elkészítése:
A karajszeleteket sóval, borssal fűszereztem. A répát, gyökeret karikákra, a vöröshagymát csíkokra vágtam. Kevés olívaolajon a hússzeletek mindkét oldalát kissé megpirítottam és kiszedtem. Helyükre a felaprított zöldségeket tettem és ezeket is kicsit átpirítottam. Visszatettem a zöldségek fölé a hússzeleteket és kakukkfűvel fűszereztem. Vízzel és 1 kávéskanál fehérborecettel öntöttem fel. (Lepje el.) Addig főztem, amíg a hússzeletek puhára főttek. A szeleteket kivettem, a zöldségekhez pedig hozzáadtam a mustot, a reszelt citromhéjat, az őrölt szegfűszeget és szerecsendiót. 15 percig főztem, majd rúdmixerrel krémesre mixeltem.
Visszatettem a mártásba a hússzeleteket és még egyszer átforraltam. Hercegnő burgonyával tálaltam.
Forrás: Patay: A Tisza-család szakácskönyve