Stelzeni marcipános sütemény

Most mondom azt, hogy egy kicsit minden sok. De tényleg minden.
Eljutottam arra a pontra, hogy gyakorlatilag már semminek sem tudok igazán örülni, mert csak az jár a fejemben, hogy oké, hogy ez most jó, de néhány óra múlva iskola /dolgozat/ spinning = teljesíteni kell. Méghozzá jól. Mert fontos.
Szóval eddig sem voltam egy hú de pozitív, félig teli a pohár ember, de most...Már az első csepp hiányától üresnek tűnik.
És sajnos egyre többet kell szembesülnöm, az iskolák közti különbségekkel. A másik, hozzánk hasonló színvonalú "rivális" iskolában megmutatták a diákoknak, hogyan tudnak tételt kidolgozni. (És a kidolgozott tételeket tartalmazó könyvet is...) Az óra anyagát úgy adják le, ahogyan az a tételben kell, hogy szerepeljen. És már jó ideje abból is felelnek.
És nálunk? Nevetségesen hangzik, de kezd az az érzésem lenni, minhta minden eszközzel azon lennének, hogy hátráltassanak. Természetesen nem mindenki, de sokan. És ez elkeserítő.


Főleg, hogy foggalmam sincsen hogyan kell tételt kidolgozni.

Ez a süti még 2 éve készült, abból a végigsütött "50 valamilyen recept" című könyvből. Akkor Velencén, egy családi összetalálkozásra, most a "Nepáli élmények fényképes bemutatója a Sri Lanka-i bandának" című gyűlésre, apa javaslatára. Sajnálom, hogy nem tudtam elmenni, de ha kérhetem, máskor ne szerdára szervezzétek :) És amúgy is, a sütivel lélekben félig ottvagyok.

Hozzávalók a piskótához:

10 dkg vaj

10 dkg cukor

2 tojás

10 dkg liszt

fél csomag sütőpor

csipet só

8 dkg tejföl

1 evőkanál kakaópor

A vajat és cukrot krémesre keverjük, majd egyenként hozzádolgozzuk a tojásokat. Beleszitáljuk a lisztet, sütőport, sót, kakaóport, és a tejföl segítségével sima masszává dolgozzuk.

Melegítsük elő a sütőt 175 fokra. Vajazzunk ki egy kisebb tepsit, öntsük bele a masszát, majd süssük kb. 20-25 percig. Hagyjuk kihűlni.

A "marcipánréteghez":

(Fontosnak tartom leírni, hogy a marcipán szó jelen esetben nem az általunk ismert formájára utal, hanem a speciális stelzeni macipánra: a türingiai Stelzen falucskában ugyanis alig lehetett marcipánt kapni, így az ottani nők kifejlesztették a vajból, cukorból, mandulaaromából és búzadarából készülő változatát.)

20 dkg vaj

15 dkg porcukor

20 dkg búzadara

1,5 evőkanál rum

2 teáskanál keserűmandulaaroma

A vajat olvasszuk meg, majd keverjük bele a cukrot és darát. Kevergessük, míg nagyjából össze nem áll az egész, ekkor öntsük hozzá a rumot és keserűmandulaaromát. Hagyjuk egy kicsit hűlni, majd simítsuk egyenletes rétegben a piskóta tetejére. Tegyük hűvösre, hogy megszilárduljon.

A csokiréteghez:

10 dkg étcsokoládé (70 %)

4 evőkanál tejszín

1 evőkanál vaj

Olvasszuk meg a csokit, majd adjuk hozzá a tejszínt és vajat. Keverjük simára, majd öntsük a zöld dararétegre, és hagyjuk megkötni.


    -------------------------------------------------------------

És hogy lássátok, hogy:

a,senki sem születik sütőtudással

b,mennyit fejlődtem (mind fotózás, mind sütés terén)

c,vannak csodák (mivel a képen látható egyed (elvileg) ugyanabból a receptből készült, mint ez a kép)

Hogy hogyan lett akkor ilyen, most meg olyan...el sem tudom képzelni.

De képzelhetitek mennyire meg voltam döbbenve, mikor felvágáskor egy ilyesmire számítva, egy egész pofás kinézetű valami mosolygott vissza a tányérról...

Csokis süti mogyorós-csokikrémtetővel

"Azt mondják az idő szebbé teszi a dolgokat. Szerintem a legtöbb esetben inkább minden csak egyre rosszabb lesz."

Fáradt vagyok. Úgy nagyon. Pedig alszom. Eleget.
Szóval azt hiszem az időjárás az oka. Az a kevés napsütés világosság éppen arra elég, hogy mire észreveszem egyáltalán, már be is sötétedett. Mintha nem is lett volna.
Ráadásul az eddigi minimális élet is eltűnt: Bodzával egyedül maradtunk 3 napra. Irtó lehangoló. Bár még csak ma indult a dolog, legszívesebben már most a falat kaparnám.
A szilveszterrel kapcsolatban sem tudok dönteni. De egyre inkább hajlok a "feküdjünk le jó korán és konstatáljuk másnap felkelve, még félig csipás szemmel, hogy hurrá 2012 van " verzió felé. Csatlakozhatok hozzád Zsuzsi?

Slusszpoénnak még a csuklóm is bedurrant. Eddig annyira nem éreztem problémásnak, viszonylag könnyen meg tudtam oldani a "helyettesítését". (Nagy naivan bevonultam az uszodába, hogy még ha biciklizés közben fájt is, na itt biztosan nem fog. Tévedtem.) De a tény, hogy az előbb egy citromot nem tudtam kicsavarni, már érzékenyen érint.

De jöjjön valami vidám is. :)
Akik már régebb óta olvasnak, most akár mondhatnák is: ez mintha már lett volna. És bizony. Enikő szülinapján kóstoltam, akkor ezt írtam róla: "Az a csokis süti... nagyon puha, ragacsos, és eszméletlenül csokis. Kész. Megadtam magam." Pár héttel később pedig a recept is a birtokomba jutott.


Hozzávalók:

22 dkg vaj

2 dl víz

4 evőkanál kakaópor

25 dkg liszt

20 dkg cukor

1 evőkanál szódabikarbóna

1 dl joghurt

2 tojás

A margarint, vizet és kakaót kevergetve felforraljuk, majd hagyjuk hűlni.

A száraz hozzávalókat összekeverjük, majd a kakaós keverékhez adagoljuk. 

Legvégül adjuk hozzá a joghurtot és a tojásokat.

Vajazzunk ki egy brownie-sütőt, öntsük bele a tésztát, majd 200 fokra előmelegített sütőben süssük nagyjából 18-20 percig.

12 dkg vaj

7 dkg durvára aprított törökmogyoró

1 vaníliáscukor

12 dkg porcukor

6 evőkanál joghurt

4 evőkanál kakaópor

 A hozzávalókat a mogyoró és joghurt kivételével vízfürdőben összemelegítjük. Ha már szép homogén a "szósz", belekeverjük a joghurtot is. A megsült tészta tetejére öntjük, majd megszórjuk a mogyoróval.

A szeleteléssel mindenképpen várjunk, míg a máz megszilárdul, ez néhány órát vesz igénybe, de a legbiztosabb az 1 nap/éjszaka.

Mézes tiramisu

Imádok mézeslapot sütni. Finom meleg mikor összegyurmázom, könnyen dolgozható (persze ha eltalálod a helyes arányokat) és fantasztikus mézillatot áraszt. Igazi téli süti. Na nem éppen a tiramisus jellege miatt (mert nekem például az olyan tipikus nyári dolog), valószínűleg a tömény vaníliakrém a ludas. Meg a mennyiség. És a kalóriák. Sebaj, IBM.es mikulásrendezvényre készült: sok ember=kis adag/per fő. Jól hangzik, nem? Csak a végösszeghez még adjuk hozzá a többi 25 féle édesség megoszlását is.

Szóval próbáljátok ki. Tényleg. Érdemes.

A receptet nagyon régen találtam (azt hiszem babapiskótás mézes néven futott), de igazából csak néhány apróságon változtattam - amitől a nevének megfelelően tiramisus lett.


Hozzávalók egy 23 x 26-os adaghoz:

    3 evőkanál méz

    1 tojás

    5 dkg vaj

    4 evőkanál tej

   15 dkg kristálycukor

 

A fenti hozzávalókat összefőzzük (azért ne forrjon).

    40 dkg liszt

    1 zacskó sütőpor

    1 evőkanál kakaó

A száraz anyagokat mérjük ki egy nagyobb tálba, keverjük össze, majd adjuk hozzá a meleg mézes keveréket. Gyúrjuk masszává, osszuk kétfelé, majd nyújtsunk belőle 2 db egyforma (nekem 23 x 26 cm-es) lapot. 

180 fokra előmelegített sütőben, egy nagy gáztepsi és/vagy sütőpapíron süssük nagyjából 8-9 percig. Fontos, hogy ne süssük túl, még puhácska legyen mikor kivesszük, mert másképpen nem fog megpuhulni!

      1 l tej

      10 dkg keményítő

      1 vaníliarúd

      nagy teáskanálnyi sáfrány (egészben)

      10 dkg cukor

A tejet keverjük el a keményítővel, cukorral, és a félbevágott-fehasított vaníliarúddal. Kezdjük el lassan melegíteni, folyamatos kevergetés mellett sűrítsük be.

A sáfrány használata opcionális: én a sárga szín eléréséhez vetettem be. (Mert ugyebár a vaníliapudingba frankón bele van keverve az E akárhány, míg a sima vaníliától meg a keményítőtől egy fehér anyag lesz a végeredmény. Engem nem zavarna, de a köztudatban a vanília mégis sárga...) Így aztán a sáfránydarabokat beletettem egy teatojásba, és azt áztattam az éppen fövő krémben. Temrészetesen még sűrűsödés előtt illik kivenni :).

Ha elkészült, hűtsük ki. (Ezért imádom a telet. Csak kivágom a dolgokat az erkélyre, és fél óra múlva már használható is.)

        10 dkg porcukor

        20 dkg vaj

Keverjük ki, majd adjuk hozzá a már kihűlt pudingot.

Összeállítás: 

Az egyik mézeslapra kenjük rá a vaníliakrém felét.

20 db babapiskótát mártsunk meg 1,5 dl keserűmandulás-kávé keverékében, és rakjuk egymás mellé, szép sorban.

Kenjük rá a vaníliakrém másik felét, és illesszük a tetejére a másik mézeslapot.

Takarjuk le, tegyünk a tetejére egy kevés nehezéket, és pihentessük egy éjszakát hűvös helyen. (A klassz megpuhulás érdekében a legjobb jól záródó műanyag dobozban, vagy bezacskózva tárolni.)

Másnap olvasszunk össze 20 dkg écsokit 1 evőkanál olajjal, és simítsuk a tetejére. Nagyjából 2 óra alatt megköt, ezután gyönyörűen szeletelhető.

Szülinap és afterparty egy napon? Megoldjuk!

Méghozzá úgy, hogy öcsikém kis koraszüléssel jött újra világra. Azért nem bánkódott. Főleg az ajándékait tudván.
Az én reszortom természetesen a torta volt. Eredetileg egy sokkal, de sokkal speciálisabb volt tervben, de olyan zsúfolt lett a hetem, hogy egyszerűen képtelenség lett volna kivitelezni. Nem tudtam beszorítani. Olyan szintű tervezést, és előkészületeket igényelt, amire az egyetlen szerdai lyukas délutánom (vagyis 4 órám) finoman fogalmazva nulla.
Így lett ez. Vajas piskóta, kiwikrém és a jól bevált csokikrém (20 dkg mascarpone, 15 dkg 70 %-os étcsoki, 1 dl habtejszín+ 1 evőkanál porcukor). A kiwisért kár volt, mert valószínűleg nem illik bele Marcika gejlcsokis koncepciójába. Hát, én meg (szokásomhoz híven, ha már kitaláltam valamit) erőszakosan ragaszkodtam, hogy de az jó lesz úgy. Meg kéne tanulnom engedni.

                                                    A buli részleteivel pedig holnap érkezem...

Fordított körtés süti télhangulatban

Tegnap az elmaradt bioszelőkészítő örömére ellátogattam vizitornára. Bevallom, egészen elfelejtkeztem róla. Annyi a dolgom... sajnos így sem tudok mindenre időt szakítani/elegendő időt száni, mint amennyit szeretnék (vagy adott esetben kéne). Elfelejtettem, hogy mennyi örömet adott, a vidám pillanatokat. (Negatív élményem nem is volt vele, vagyis csak akkor, amikor itthon konstatáltam, hogy már megint elkaptam néhány hülyeséget. De az meg az uszoda hibája, szóval az állítás továbbra is helyes.) A biciklizésen kívül ez (volt) az, amit igazán szeretek csinálni. Ami boldoggá tesz. Az az érzés, amikor jóleső fáradtsággal, de az arcodon egy mosollyal távozol. Számomra az élet apró örömeinek egyike.
De talán a fogadtatás volt az, ami a leginkább megfogott. Hogy valahonnan hiányoltak. Nem tudom ismeritek-e a mondást, hogy az az igazán értékes, aki nem a jelenlétével, hanem a hiányával tűnik ki. Talán van benne valami. (Nem magamat akarom fényezni, félreértés ne essék, a mondat jelentéstartalmára gondolok.) Nem volt túl sok időnk beszélgetni, kedd este révén mindenki sietett a dolgára. Én is. Ám már az a néhány szó is varázslatos hatással bírt: hirtelen újra nyár lett. Még a kinti sötétség is világosabbnak hatott, hogy a problémamegoldó képességem hirtelen szárnyrakapását ne is említsem. Az itteniek ugyanis nem csak edzők. Barátok. Pszichológusok. Akik nem tudnak mindent, de talán nem is olyan fontos, hogy mindig mindent tisztán lássunk.

Íme az életem újabb olyan része, amelyet semmiképpen sem szabad feladnom. Magamért. A boldogságomért.

Ez a süti eredetileg mama szülinapjára készült (csak oda nem jutottunk ki), meg vettünk egy szuper kis könyvet - ami azóta ki sem szedhető a kezemből - és kellett az ürügy, hogy valamit kipróbálhassak. :) (Nem vagyok könnyű eset könyv téren, mert főzni nem szeretek annyira, mint azt kéne, sütős könyvet meg feleslegesnek tartok megvenni, egyrészt mert sohasem sikerül semmit sem úgy megcsinálnom, ahogyan le van írva, másodrészt, ritkaság, ha nem csak 3 dolog tetszik egy 100 oldalas kiadványban, harmadrészt pedig jobban szeretek más blogokról ötletet meríteni, sokkal, de sokkal személyesebb. És nem marad utána felesleges papír. :) Na, ez a mostani egy hiperkivétel, mert 2 recept kivételével, a többi az "úristenmuszájvégigsütnöm" kategória. :) Na igen, nálam a primitív (pl. vegyünk egy adag leveles tésztát típusú) dolgok nem játszanak. Vagy ha igen, ehhez nincsen szükségem könyvre.)
Egy része tegnap felkerült apuhoz, az utolsó szeletet pedig az előbb toltam be. Nem lehet nem szeretni. (Személy szerint én egy jó nagy adag joghurttal öntöttem nyakon, és bizony nem kellett csalódnom, a tél és a joghurt ismét bebizonyította, hogy kiválóan megférnek egymás mellett. Bár az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy én mindent joghurttal eszek...)

Hozzávalók egy 20 cm-es szögletes gyümölcskenyérformához (a legújabb mini szerzeményem, kivételesen a könyv hatására :) :

    12 dkg + 1 evőkanál cukor

    2 tojás

    6 evőkanál napraforgóolaj

    0,8 dl tej

    fél szem kardamom összetört magjai, negyed mokkáskanál szerecsendió, gyömbér, 1,5 mokkáskanál fahéj, fél mokkáskanál szegfűszeg

   1 teáskanál vaníliapor

   csipet só

   12 dkg liszt

   1 teáskanál sütőpor

   5 dkg búzadara

   3 db érett körte

A forma alját kibéleljük sütőpapírral (ésszerűen méretre vágjuk), az oldalát vajjal összemaszatoljuk, majd 1 evőkanál cukrot az aljára szórunk.

A körtéket megmossuk, meghámozzuk, majd kockákban/szeletekben egyenletesen eloszlatjuk a cukorrétegen.

A tojásokat a cukorral habosra keverjük. Hozzáöntjük az olajat, tejet, fűszereket és vaníliát, majd tovább keverjük.

A lisztet, sütőport és darát összekeverjük, és a tojásos keverékbe vegyítjük.

A sütőt előmelegítjük 170 fokra. A tésztát a körtékre öntjük, majd tűpróbáig sütjük a süteményt. (Ez nagyjából 30-35 percet vett igénybe.

Gumicukor-süti

Csütörtök reggel, az időeltolódás miatt még kissé fáradtan, éppen a napi porridge-om fogyasztottam a cuki nepáli minitálcáról, gyönyörűséges nepáli minikanállal, amikor kisöcsém elémtoppan, hogy akkor mikor csinálom meg nekik a tortát. Csak pislogtam. Aztán felrémlett, hogy valóban megkért - jó egy hónappal ezelőtt - gyártsak a deszkás baráti társaságuknak egy gumicukor tortát. "Majd az őszi szünetre." - hangzott az ukáz. Én meg mint jó kisdobos természetesen megígértem, hogy mindent megteszek az ügy érdekében.

És itt jön a de. Aminél talán nem is tudnék ijesztőbbet mondani. Hogy egyáltalán nem volt kedvem sütni. Természetesen nem a sütő bekapcsolásának metódusára gondolok, hanem általában az egészre. Edényt elővennni, kavarni, méricskélni, hozzávalókat előkészíteni: mind-mind felesleges macerának tűnt. Nem is álltam hozzá.

Azonban péntekre elkezdett bennem motoszkálni a de mégis érzés. Ami aztán visszavette átvette az irányítást.

Újra önmagam vagyok :)

Hozzávalók:

    3 csomag 25 g-os zselatin (Horváth Rozi)

    6 tojás

    22 dkg porcukor

    3 csomag vaníliás cukor/1 teáskanál vaníliapor

    3 evőkanál Nutella

    2 evőkanál keserűmandulaaroma

    1 nagy csomag tejföl (375 g)

    3 dl tej

Egy 20 x 20-as tepsit kibélelünk folpackkal. (Nem kötelező, de én inkább nem bíztam a véletlenre, hogy majd ki jön-e vagy úgy kell kivakarni. Még esetleg a beolajozás lehet jó módszer, ha nem akarunk csinos kis folpack gyűrődéseket a sütiben.)


1. réteg

3 tojást szétválasztunk. A fehérjéből egy csipet sóval kemény habot verünk.

A sárgákat a vaníliáscukorral/porral, és 7 dkg porcukorral fehéredésig keverjük, majd óvatosan beleforgatjuk a fehérjehabot.

1 tasak zselatint felforralunk 1,5 dl tejben, majd vízfürdőben lassan felforrósítjuk. Icipicit hagyjuk hűlni, azután folyamatosan kevergetve belecsorgatjuk a tojásos masszába. 

Beleöntjük a folpackkal bélelt tepsibe, majd hűtőbe tesszük dermedni. (Nagyjából fél óra múlva már önthetjük is rá a következő réteget.)

2.réteg

3 tojás szétválaszt, fehérjéből hab, sárgákat 5 dkg cukorral, és a nutellával habosra keverjük. 

1,5 dl tejben elkeverünk egy tasak zselatint, majd vízfürdőben lassan felforrósítjuk.

A tojáshabot óvatosan beledolgozzuk a csokis masszába, majd a már nem forró zselatint is.

A sárga réteg tetejére öntjük, és újra hűtőtúrára küldjük.

3.réteg

A tejfölt összekeverjük az átszitált 10 dkg porcukorral (elég gáz ha maradnak benne porcukorszigetek), majd színezzük a keserűmandulaaromával.

Az utolsó tasak zselatint feloldjuk 1,5 dl vízben, és a szokásos módon elkészítjük.

Hagyjuk kicsit hűlni, majd belecsorgatjuk a tejfölös keverékbe.

Öntsük az építményünk tetejére, és ismét tegyük vissza a hűtőbe szilárdulni.

Díszítés: kis csomag gumicukor

  Fogjunk egy vonalzót, méregessük ki, hogy pontosan mekkora kockákat szeretnénk... :) (Viccesen hangzik? Én tényleg így csináltam.) Ezeknek a kockáknak a közepébe nyomkodjuk bele a gumicukorfigurákat.

Eredetileg úgy képzeltem el, hogy majd a már nem folyós, de már kicsit zselésebb zöld rétegbe nyomkodom a díszeket (és akkor biztos nem esik le /mozdul el), de sajnos megfeledkeztem a dologról, és mire észbe kaptam (pedig nem telt el túl sok idő), már teljesen összeállt a cucc. Azért a tetejére biggyesztve is aranyos.


 A recept Ottistól, néhány apróbb változtatással.

Mindörökké 18

Azt hiszem okkal mondhatom, hogy a számok bűvöletében élünk. Hiszen ez is csak egy szám. Nem több vagy jobb, mint bármelyik másik. Számomra nem. DE mégis, hihetetlen jelentőséggel bír. Társadalmi fertőzés, átragadt rám is. Izgatottan vártam, mintha csodára számítanék. Hogy megváltozik valami. Mondjuk bennem. A világgal szemben.
Nos, a változást egyenlőre nem érzem, de a csoda valóban eljött. Testet öltött azokban, akik szeretnek. Nem tudnám leírni az érzést. Hogy számíthatok valakire. Úgy igazán. Ahogyan Szöszi írta. "Hogy ásó-lapát van, vagy vigyek?" 
És mindemellett rettegek, hogy vajon, ki tudom-e mutatni, hogy mennyit jelent? Tudom- e viszonozni?
Mert vannak furcsa dolgaim. Sokszor megmagyarázhatatlanok. Hangulatingadozás, oktalan dühkitörés, vagy éppen megmagyarázhatatlan jókedv a legrosszabb pillanatokban. 
De ők ezt mind elviselik. Ki már 18 éve, ki meg csak nem rég kezdte. De remélem kitartotok. Még sokszor ennyi ideig. 

Muszáj. Mert én így vagyok az, aki.   Örökre.

A tortám :)

Szeretem visszaolvasni a régi naplóimat. A 16. szülinapomnál csináltam egy hasonló összeállítást. Íme a mostani. Nem túl sok, de azért van változás.
(Asszem ezután bevezetem, mint szerves szülinapi program.)

Age: 18 :)

Height: Hivatalosan is elértem a 174-et!! Méghozzá este :) Vagyis reggel a 175 is meg van :D

Weight: ... Egy hölgy ilyent nem mondd meg. Kár, hogy én nem vagyok hölgy.

Colouring: sötétbarna, festéket még életében nem látott haj, kinek zöld, kinek szürke, kinek kék szem, szemüveggel megspékelve

Home life: anyuka, öcsike, meg az állatkert: Bodza és már csak 2 tengerimalac :( /we all love you Hógolyó./ Apa meg Pesten. De szerintem unatkozik egyedül.

(Ööö, Á. vajon ebbe a kategóriába tartozik?)

Hobbies: sütés, mindennemű mozgás, írás

Ambitions: SOTE-EFK, de az a 386 pont... tanulni, tanulni, tanulni...

                    saját magamat menedzselni a sütigyártásban :)

Frustrations: vagyokeelégjó, miértnemtudokelégedettlenniatestalkatommal (mint örök probléma, kezdem úgy érezni)

Temperament: hevess :) és szókimondó

Qualities: kitartó. És makacs, mint az öszvér. De ragaszkodó. Még ha nem is szeretem kimutatni. És közel engedni magamhoz másokat.

Abilities: ha valamit szeretek, viszonylag jól fel tudom magam tornázni a rnaglépcsőn, legyen az a sütés, írás, sport vagy amit éppen kitalálok. Csak kitartás kell. És tisztelet.

+ nyelv, remény a csuklón, pillangónak indult nonfiguratív szépség a fül mögött, köldök, ajak, gekkómintás púpocska a tarkón, szűzjel (asszem a vénuszdombnak nevezett területen, de erre nem mernék megesküdni), és a kis szárnyaim ♥

Mostanában notórikus időhiányban szenvedek, úgyhogy csak ilyen keverem-kavarom-sütöm típusú dologra futotta. De az elfogyasztott mennyiségből ítélve Marci imádta. Sajnos a tanulás minden időmet leköti. :( A dolog érdekessége, hogy a Romániában vett Click!Pofta Buná! receptje szerint indult...de a kardamom annyira tuti fűszer. Brack meg már nincsen igazán finom. Az eredeti cukortól nem kapott ízt, a lisztmennyiség folyósra hagyta. Change-change-change. De azért majdnem olyan maradt :)


Deliciu cu cacao avagy Kakaós-körtés süti 
Hozzávalók:

    5 kisebb tojás

   10 dkg vaj

    6 lapos evőkanál cukor

    5 lapos evőkanál liszt

    2 evőkanál kakaó (ne spóroljunk vele :)

    2 evőkanál rum

    2 teáskanál sütőpor

    csipet só

    8 kardamom mag

    3 körte

    1 evőkanál cukor

    5 kardamom mag

A körtéket hámozzuk meg, vágjuk egyforma kockákra, majd tegyük fel főni őket kb. 1 dl vízben a cukoral és az egész magokkal. Semmiképpen se főzzük szét őket, csak éppen puhára.

A tojásokat válasszuk szét. A fehérjét verjük kemény habbá a sóval. A sárgákt keverjük ki a cukorral, majd adjuk hozzá a puha vajat is. Forgassuk bele a fehérjét, majd kisebb adagokban keverjük bele a sütőporos lisztet, kakaót és szétmorzsolt magokat. 

Vajazzunk ki egy piteformát, majd öntsük bele a tésztát. Én az újságban javasolt módszert követtem, miszerint az aljára szórjuk a körtedarabokat, de szerintem ti inkább felülről tegyétek mindezt. Sokkal jobban néz ki. És úgy is csomót fog lesüllyedni.

Melegítsük elő a sütőt 170 fokra, és süssük a sütit, addig míg jó illata nem lesz. :) Lassú tűzön, sok ideig, Szerintem volt fél óra. DE 20 perc biztos.

Levendulás céklasüti narancslekváros joghurtkrémmel

Töredelmesen be kell hogy valljam, cékla is most volt először a kezemben. 18 évnek kellett eltelnie, hogy kialakuljon bennem az igény (új dolgok) kipróbálására, és elszakadva a buta egyoldalú családi megszokottól, kialakítsam a saját étkezési szokásaimat. Persze ezzel nem kritizálni akarok, de én más vagyok, mint anya. Kezdve, hogy nem szeretem a "magyaros konyhát", nem eszem húst, meg még vagy ötezer dolgot. Nem összeegyeztethető.

Meg mellesleg hajt a kíváncsiság, hogy miből mit lehet kihozni. Így van az, hogy mostanában egyre gyakrabban állítok haza eddig nálunk nem járt zöldségekkel/gyümölcsökkel. És persze mindegyik úgy indul, hogy akkor majd főzök belőle magamnak valamit, de a sok sütés miatt egyszerűen nincs rá időm. Sajnos azonban az alapanyagok nem túl toleránsak, 1 hét után kegyetlenül elkezdenek lefelé csúszni a lejtőn. Ekkor beindul az úristen valamit kezdeni kell vele, de gyorsan effektus, és megszületik egy újabb édesség.

Hozzávalók:

  38 dkg reszelt cékla

  23 dkg cukor

  2 dl olaj

  30 dkg liszt

  kb. 1,5 evőkanál lenedulavirág

  csipet só

  1 zacskó sütőpor

  1 teáskanál mandulakivonat

A tojásokat a cukorral fehéredésig keverjük, majd adjuk hozzá az olajat. A lisztet, sütőport, sót, lenedulavirágot forgassuk a keverékbe. Keverjük hozzá a céklát, és mandulakivonatot is.

Melegítsük elő a sütőt 180 fokra. Vajazzunk ki egy kicsi sütőtepsit, öntsük bele a keveréket, majd süssük, kb. fél óráig. A tűpróba nagyon fontos! 

  175 g joghurt

  175 g tejföl

  1 kis üveg narancslekvár

  1,5 evőkanál zselatin

  4 evőkanál víz

  ízlés szerint cukor

A vízben elkeverjük a zselatint, majd lassú tűzön forróra melegítjük.

Összekeverjük a tejfölt és joghurtot, majd a picit hűtött zselatint is beledolgozzuk (robotgéppel mindezt). Ha már nagyjából megszilárdult a krém, márványos csíkokat húzunk bele a narancslekvárral. Ízlés szerint lehet cukrozni, mert a narancs nem igazán édes (sőt inkább kesernyés), de a tészta szerintem volt annyira édes, hogy ez a natúrság kifejezetten jót is tett neki.

Összeállítás: A tésztát félbevágjuk, megtöltjük a krémmel, ráillesztjük a tetejét, és fogyasztás előtt hűtőben dermesztjük néhány óráig.

Dinnyezselés-"csokikrémes" brownie

Nem az a békebeli darab amit a nagyi süt vasárnaponként. Nem. Olyan,mint egy felkapott tinisztár, aki (most) milliókat keres az összes buta megszólalásával, de mindenki tudja, hogy ez a hírnév nem tart örökké.

Ám mielőtt azt a rendkívül téves következtetést vonnánk le, hogy a süti rossz, leszögezném, hogy nem. Nagyon-nagyon jó. Hedonistán tökéletes. Minden ízében világi. Harapni lehet benne a csokit, amit a dinnyezselé hivatott kissé meglágyítani. És meg is teszi. A maga szerény édeskés-gyömbéres ízvilágával.

Brownie alap: 16 dkg étcsokoládé (minimum 60 %)
             11,5 dkg vaj
             2 evőkanál kakaópor
             20 dkg cukor (2 dl)
             1 teáskanál vaníliakivonat
             3 tojás
             9,5 dkg liszt
             negyed mokkáskanál só
             
Vízfürdőben összeolvasztjuk a csokit és a vajat. A tűzről levéve hozzáadjuk a cukrot és kakaóport, és simára keverjük. Beleöntjük a vaníliakivonatot, majd a tojásokat egyesével, szép óvatosan beledolgozzuk. Legvégül jön a liszt és só. 
Melegítsük elő a sütőt 180 fokra. Vajazzunk ki egy 20 x 20-as kistepsit, majd öntsük bele a masszát. Süssük 16-17 percig. 
(A tészta receptje a Joy of Baking oldalról)


Ekkor az enyémnek a külseje már teljesen szilárd volt, ám a felső rétege még javában kenőcsös állagban tündökölt. Képzeletben osszuk 3 felé, majd a felső harmadot vágjuk le. Határozzuk el, hogy szépen le tudjuk venni egyben. Ez azonban a krémes belső miatt elég nehézkes, így ha még is szétesik, egy laza vállrándítással morzsoljuk szét, és gondoljuk azt, hogy ez pontosan így volt tervezve. Ha az alja már rendes brownie állagú, a levágott rész alatt azonban még krémes, azt mondhatom hazaértünk. (By Theisz tanárúr) Egy vizes kiskanál hátuljával egyengessük el a "krémet".

Dinnyezselé: kb. 60 dkg magtalan dinnyehús
             1,5 zacskó zselatin fix
             fél mokkáskanál reszelt gyömbér
             1 csapott evőkanál porcukor


Ha vagyunk olyan szerencsések, hogy magtalan húshoz jutunk akkor simán turmixoljuk össze, ha nem, akor egy késsel piszkáljuk ki az összeset. Ehhez javasolnám, hogy vagdossuk apró darabokra, és úgy dolgozzunk. Kézi habverővel folyamatosan keverve adjuk hozzá a zselatin fixet. Vigyázzunk, mert ez is be tud csomósodni. /Nekem legalábbis sikerült./ Ízesítsük a cukorral és gyömbérrel, majd öntsük a brownie tetejére.
Tegyük hűtőbe, hogy a zselésítő hatás működésbe lépjen. Ha már nem teljesen folyékony állagú, akkor morzsoljuk a tetejére a levágott harmad tésztát. Felvágás előtt egy éjszakát mindenképpen hűtőben pihentessük szilárdítsuk.

Stíriai metélt

Istenem de régi! A kép, az íz, az egész. Már több, mint 1 éves. De megtörtént, A kép tanúskodik :) 
Az akkori naplómban így kommentáltam az eseményeket: "Tegnap az újságot nézegetve megakadt a szemem a stíriai metélten, és mivel pont annyi túrónk volt amennyi kellett, úgy tűnt, ez maga az isteni sugallat. Csak amikor továbbolvastam a receptet, akkor jött az ó-s rész, hogy ez nem egy egyszerű túrótorta (a hozzávalókból erre következtettem), hanem TÉSZTÁT kell csinálni, azt kifőzni, rá a tojásos kotyvalékot, majd sütni. De sebaj, így legalább még izgalmasabb/jópofább a dolog."

Hozzávalók: 25 dkg túró

            8 dkg liszt

            12 dkg cukor
                                6 tojás

            1 vaníliáscukor

            csipet só

            reszelt citromhéj

Egy edényben vizet forralunk egy pici kanál sóval. A túrót, lisztet a sóval és 1 tojássárgával összegyúrjuk, fél centi vastagra nyújtjuk, ujjnyi csíkokra vágjuk, majd a lobogva forró vízben kifőzzük, és szűrőbe tesszük.
A többi sárgát a fele cukorral kikeverjük, beleszórjuk a vaníliáscukrot is és a citromhéjat (csak BIO-t!). A 6 fehérjét kemény habbá verjük, majd félidőben elkezdjük hozzáadagolni a maradék cukrot. A tésztát egy kivajazott kicsi tepsibe öntjük, összekeverjük a sárgás masszával, majd a fehérjéssel lazítjuk.
170 fokos sütőben kb. fél óra alatt aranybarnára sütjük.

Kávékrémes kávés süti csokis kekszréteggel

Szerénytelenség nélkül kijelenthetem, hogy nagyon büszke vagyok magamra. Emiatt. Lám-lám a sok kudarc után bekövetkezik a siker is, csak nem szabad feladni. Ennyi a kulcs. Mert ez sem ment másképp, mint mikor úgy nekiállok "Panka után szabadon". Megfogom a kezem ügyébe akadó dolgokat, és használom. Az eszem néha sajnos elfelejtem, de talán nem is baj. Van előttem egy alapanyag, egy ízvilág, de sokszor átlényegül valami egészen mássá. (Ez vaníliás-mazsolásnak indult.) És megszületik valami. Valami, ami az enyém. (Hol sikeres, hol kevésbé.)
És ez az az érzés, ami semmihez sem fogható. Az alkotás.


Hozzávalók: 3 dl liszt
                      2 teáskanál sütőpor
                      2 evőkanál tejföl
                      5 dkg vaj
                      7 dkg tömlős sajt
                      2 tojás
                      csipet só
                      3 nagyon púpos evőkanál cappucino-por (nekünk ilyen automatába való van, és az cukrozott, de ha valakinek normál van, az növelje a cukormennyiséget)
                      5 evőkanál tej
                     1 evőkanál cukor

A lisztet összekeverjük a sóval, cukorral és sütőporral. A vajat megolvasztjuk, majd ha már nem forró, belekeverjük a sajtot, tejfölt, és tojásokat. Robotgéppel összedolgozzuk. A cappucino-port beleszórjuk, majd leöntjük a tejjel, és ismét homogénre keverjük. 180 fokra előmelegítjük a sütőt. Egy pici tepsit kivajazunk-lisztezünk, beleöntjük a masszát, és körülbelül 20 perc alatt készre sütjük. Ajánlom figyelmetekbe a tűpróbát.


                        kb. 5 dl tej
                       1,5 zacskó vaníliás pudingpor
                       3 púpos evőkanál cukor
                       1 vaníliáscukor
                       2 evőkanál kávégranulátum/por
                       7 dkg vaj

A tejet csomómentesre keverjük a pudingporokkal, majd lassú tűzön elkezdjük melegíteni. Félúton hozzákeverjük a kávéport, majd ha már teljesen sűrű és kész, a cukrokat.
Kihűtjük. A puha vajat jól szétmaszatoljuk (bocs, kikeverjük), majd egyneműre keverjük a pudinggal.


Összeállítás: A tésztánkat 3 lapra vágjuk. Az alsót meglocsoljuk: 1 dl meleg víz, 1,5 teáskanál keserűmandulaaroma, 2,5 teáskanál porkávé keverékével. Természetesen nem kell az egészet rátenni, körülbelül a fele meg fog maradni, de erre szükség lesz a középső lapnál. Kenjük rá a kávés krém felét.
A középső lapot pici darabkákra morzsoljuk, összekeverjük 10 dkg kisebb-nagyobb darabkákra vágott étcsokival, és a megmaradt kávés lötyi segítségével összegyúrjuk. Olyasféle masszánk lesz, mint a kókuszgolyóé. Ezt akkorára nyújtjuk, mint az alsó lap, és ráterítjük a krémre.
Erre jön a maradék krém, majd az utolsó lap. Tálalásnál célszerű porcukorral vékonyan leszórni, mert jobban mutat fehér tetővel, mint csupaszon.

Csokis-gesztenyés-kávés öhmm, süti

Amikor az absztinenesek egy listán szerepelnek, és nem csak, hogy megtűrik egymást, de még össze is illenek. Mily megkapó. De ennek megfelelően nagyon tömör. Bár...eddig azt hittem a gesztenye a favorit, ez a csokikrém megingatott. Kiskanállal tudnám enni. Üvegből. Mit kis? Evőkanállal. Vagy csak úgy egyszerűen, mutatóujjal. 

A recept teljes egészében a Főzzünk ürömmel! oldalról, csak a mennyiséget feleztem. De...ez is bőven elég.

Hozzávalók: 3 tojás

                      3 evőkanál cukor

                      csipet só

                      2 evőkanál liszt

                      1 teáskanál sütőpor

                      1 evőkanál kakaó

A tojásokat különválasztjuk. A fehérjét a sóval kemény habbá verjük. A sárgákat a cukorral fehérre keverjük. Beleszitáljuk a sütőporral elkevert lisztet, majd hozzáadjuk a kakaót is. Ne keverjük el, hanem a tojáshab harmadával együtt forgassuk össze. Ha az egész homogén, akkor a maradék habot is oszlassuk el a keverékben.

Előmelegített 160 fokos sütőben 15-20 perc alatt készre sütjük, egy kicsi vajazott-lisztezett tepsiben.

        

                    13 dkg mascarpone

                    1,5 dl habtejszín

                    12 dkg étcsokoládé

                    15 dkg gesztenyepüré

                    1 csapott teáskanál porcukor

Csokikrém: Az étcsokit megolvasztjuk, majd összekeverjük a mascarpone és a porcukorral kemény habbá vert tejszín felével.

Gesztenyés krém: A másik fél mascarponét és tejszínt összekeverjük a kiengedett gesztenyepürével.

Összeállítás: A kihűlt piskótát kettévágjuk, rákenjük a csokikrémet. Kb. 15 db babapiskótát megmerítünk 1 dl tej, 3 teáskanál porkávé és 1 teáskanál rum keverékében. Ezeket szép egyenletesen rárakosgatjuk a csokikrém tetejére. Erre jön a gesztenyés krém, majd a másik piskótalap a tetejére. Egy éjszakás hűtős pihentetés mindenképpen ajánlott, hogy tökéletesen összeérjenek az "ízek".

                         

Kinder Paradiso

Egy bolti édesség háziasan. Finom, bár engem személy szerint nem emlékeztet a boltira. Másrészről meg az a véleményem, hogy nem lehet őket rendesen lekopizni, mivel annyi tartósítószer, adalékanyag és ízfokozó van bennük, hogy nagyon. És az a jó kis piskóta sem magától lesz olyan isteni olvadós...Viszont ha már így nevezték el, én nem nevezem át. Mert mi lehetne? Vaníliás-rumos krémes? Elég gáz. És mivel az eredeti recepttel ellentétben egy jó adag rumot is öntöttem a krémbe, a kinder kategóriából átemelkedett a felnőttbe.

Hozzávalók: 4 tojás
                    15 dkg cukor
                    13 dkg liszt
                    10 dkg puha vaj
                    1 csipet só
                    1 evőkanál sütőpor
                    1 citrom reszelt héja
                 
A tojásfehérjét egy csipet sóval kemény habbá verjük, majd felhasználásig hűtőbe tesszük. A tojásfehérjét a cukorral fehéredésig keverjük, majd hozzáadjuk a vajat, sót, és a lisztet apránként szitálva. A fehérjehabot apránként, óvatosan beleforgatjuk.
Nagy tepsibe sütőpapírt terítünk, és egyenletesen rákenjük a masszát.
Előmelegített 180 fokos sütőben körülbelül 20 perc alatt készre sütjük, majd hagyjuk kihűlni.

                   2,5 dl tej
                   6 dkg cukor
                  2 vaníliáscukor
                  3 csapott evőkanál liszt
                  1 dl habtejszín
                  2 evőkanál rum

A tejet elkeverjük a cukrokkal és liszttel csomómentesen, majd folyamatos kevergetés mellett sűrűre főzzük. Fontos, hogy teljesen kihűljön, mert ha melegen összekerül a tejszínhabbal, akkor az elveszti formatartó hatását. A habtejszínt egy kiskanál porcukorral kemény habbé verjük, majd hozzáadjuk a kihűlt főzött krémet, és együtt simára keverjük. Legvégül a rumot is belevegyítjük.

A piskótát kettévágjuk, megtöltjük a krémmel, majd hűtőbe tesszük egy éjszakára.
Másnap már szépen szeletelhető, és az esztétikusabb összhatásért, a tetejét hintsük be porcukorral.

                                                                A recept azt hiszem Andi Konyhájából.

Mákos-marcipános süti

Kicsit töménynek tűnhet, de nem az. Egyáltalán nem. Kellemes mély íze van, amiről a marcipán gondoskodik. És hogy kicsit tovább borzoljam a kedélyeket, elárulom: a marcipános almalekvárral még finomabb, sőt, viccesen hangozhat, még könnyebb is. Talán mert jobban csúszik. :)

Hozzávalók: 2 tojás
                     18 dkg cukor
                     6 dkg vaj
                     17 dkg liszt
                     10 dkg mák
                     7 dkg marcipán
                     fél zacskó sütőpor
                     csipet só
                     7 evőkanál tej
                     1 citrom reszelt héja

A vajat a cukorral és tojásokkal habosra keverjük. Hozzáadjuk a mákot, a lereszelt marcipánt, a citromhéjat, tejet és ismét homogénre keverjük. A legvégén beleszitáljuk a sütőporos lisztet.
Előmelegítjük a sütőt 160 fokra.
Egy kisebb tepsit kivajazunk, és beletöltjük a masszát. Úgy igyekezzünk a méretezéssel, hogy a süti minimum 2-szeresére nő. Úgyhogy inkább ne centizzük ki. Bár ha valaki szeret sütőt takarítani...az hozzánk is jöhet. :)
Körülbelül 30 perc alatt megsül, tűpróbával ellenőrizzük. El lehet dönteni, hogy inkább kicsit nedvesebbre sütjük, vagy olyan száraztűsre, de szerintem mindegyikhez illik a marcipános almalekvár. A szárazabb verzióhoz meg egyenesen kötelező!

                                                               12 nagy kocka süti lesz belőle

Túrós-mákos lepény egressel

A mit csináljunk egy kevés maradék egressel egyenlet megoldása. Mert nem kell hozzá jelentős mennyiség, de nagyon passzol a mákkal. Felfrissíti a mák töménységét, életet lehel a tunyaságba.
Ami nyáron azért nem hátrány. Sőt télen sem, ha a kilóink miatt aggódunk.
A receptet tavaly nyáron alkottam, de csak most jutottam el odáig, hogy meg is osszam.
Na, ez a ciki.



Hozzávalók: 15 dkg liszt
                     10 dkg cukor
                     5 dkg vaj
                     1 csipet só
                     1 tk sütőpor
                     3 púpos evőkanál tejföl
                     10 dkg mák
                     2 evőkanál cukor
                     1,5-2 dl tej
                     1 kávéskanál őrölt kardamom
                     20 dkg túró
                     fél rúd vanília
                     3 evőkanál cukor
                     1 citrom reszelt héja
                     2 evőkanál tej
                     2 maréknyi egres

A lisztet, sót, cukrot, sütőport elmorzsoljuk a vajjal. Tejföl segítségével tésztát gyúrunk belőle.
A túrót a tejjel és cukorral elkeverjük, majd citromhéjjal ízesítjük. Egyenletesen elkenjük  tésztán.
A 2 dl tejet felforraljuk, és leforrázzuk vele a mákot, majd ízesítjük. Ezt is ráadagoljuk, már a túró tetejére.                   
Az egrest alaposan megmossuk, majd félbevágva, (de ha valaki nem szeretne vele időt tölteni egészben) rászórjuk a mákra. Kicsit bele is nyomkodhatjuk, így biztosan nem fog leesni ha megsült.
Előmelegített 180 fokos sütőben addig süssük, míg a teteje összeáll, de azért mindenképpen ellenőrizzük le, hogy a tészta is megsült.

Birsalmás pite

A Stahl magazinban találtam, ismét. :) Mostanában újra nézegetem őket, és rá kellett eszmélnem, hogy tulajdonképpen sütni még nem jutott eszembe belőle. De pótolgatom szorgalmasan.
Az ízvilága elég télies, de sajnos még szezonja van. Sebaj. Ilyen finomságokkal még a tél is finom.


Hozzávalók az élesztős alaptésztához:   
                       20 dkg finomliszt
                       5 dkg cukor
                       5 dkg vaj
                       1 tojássárgája
                       negyed dl tej
                       1 dkg élesztő
                       1 kávéskanál cukor


A lisztet, sót, cukrot összekeverjük egy nagy tálban, majd hozzávagdossuk a vajat. Gyorsan összemorzsoljuk, hogy ne nagyon olvadjon meg a vaj. Ezután hozzáadjuk a tojássárgát, a felfutott élesztőt (utolsó három hozzávaló), és dagasztókarú robotgéppel tésztát csinálunk. Nem fogja összegyúrni, de kitűnően elkeveri a hozzávalókat. A legvégén kézzel pillanatok alatt egybeállítható. Tegyük a hűtőbe minimum fél órára folpackba csomagolva.


Elősütés: A tésztát elfelezzük. A nem használt részt pakoljuk vissza a hűtőbe, mert a melegtől csak elkezdenek olvadni a vajszemcsék.
Lisztes munkalapon nyújtsunk egy 3 mm vastag tésztát olyan alakara, amilyen a tepsink. Jelen esetben nekem egy szimpla 28 x 28-as volt a mérce. Sütőpapírra tegyük majd rá megint egy sütőpapír, amit pakoljunk tele nehezékkel. Ez lehet rizs, bab, kiskavics, vagy bármilyen száraz hüvelyes. Ez a vakon sütés. ( Hozzátenném, hogy engem mindig is érdekelt, hogy az erre a célra felhasznált nehezéket lehet e utána még bármire használni. A tapasztalat : lehet. Rizzsel dolgoztam, amiből kellett egy jó adag, de nem égett szét, mindössze kapott egy olyanfajta fehéres színt, miután megpirítjuk olajon a rizottónak.)
Előmelegített 200 fokos sütőben 6 percig sütjük nehezékkel, majd további 3 percig a nehezék nélkül, hogy pirulhasson.
Amint kivettük a sütőből kenjük le tojásfehérjével, ami mint egy filmréteg védeni fogja az elázástól.


A töltelékhez: 35 dkg birsalmasajt
                         4 nagy alma
                         1- 2 dl víz
                         5 dkg vaj
                         fél vaníliarúd kikapart belseje
                         1 citrom reszelt héja + 2 evőkanál leve

A birsalmasajtot kockázzuk fel, adjunk hozzá vizet és forraljuk addig, míg lekvárszerű pép nem lesz belőle. A víz mennyisége függ a sajt keménységétől, nekünk mamától van egy rakat, és azok kőkemények. Ez a 2 dl vizes. Ha boltban vesszük az logikusan jóval puhább, oda bőven elég 1 dl is.
A vajat olvasszuk meg, az almákat pucoljuk meg, szeleteljük vékonyra és pároljuk meg benne. Ha már puha és száraz, ízesítsük vaníliával, és citromhéjjal-lével.


Összeállítás: Az elősütött tésztalapra ráhalmozzuk a tölteléket, majd a még használatlan tésztából is nyújtunk egy picit nagyobb méretű lapot, mint az alsó. Tapasztalat, hogy sütés közben összezsugorodik. Ennek a tetejét is lekenjük tojásfehérjével.
Előmelegített 200 fokos sütőben körülbelül 25 perc alatt készre is sül. Ha a teteje nagyon pirulna, fedjük le fóliával.

 A sütőből kivéve hagyjuk kihűlni, és csak azután szeleteljük.
                                                                                            12 kocka sütemény
           
                        

Túrós-kókuszos süti

Ez a recept már nem tudom mióta van a kipróbálósok között. Talán még a kórházban vágtam ki. Már azt sem tudom, hogy milyen újságból, mert alaposan körbevágtam az írást. :) De egy biztos, most jött el az ideje. Vagyis annak, amit én csináltam, mert nem akarattal, de volt hozzávaló amit feleztem, a másikat meg  már elfelejtettem, illetve a finomliszt elfogyott, így a saját kis készletemből kellett pótolni. De nagyon finom lett. Szerencsére.
Csak az a kár, hogy mikor már kész volt, sajnos úgy éreztem, hogy nem árt neki 5 perc. és ahogyan tettem vissza a sülni, kiesett a kezemből, és beleborult a sütőbe. Sajnos már tudtam mit kell tenni, mert nem ez volt az első alkalom.


Hozzávalók: 5 dkg finomliszt
                      3 evőkanál daráltkeksz
                      8 dkg graham búzaliszt
                      1 tojás
                      7 dkg vaj
                     10 dkg kristálycukor
                     fél zacskó sütőpor
                     1 evőkanál tejföl

A tésztához a vajat habosra keverjük a tojással és cukorral. Hozzáadjuk a liszteket, kekszdarálmányt, és tejfölt. Ne lepődjünk meg, egy viszonylag híg masszát kapunk. Ezt öntsük egy sütőpapíros kistepsibe.

                    40 dkg krémes tehéntúró
                    2 tojás
                    12 dkg cukor
                    1 vaníliáscukor
                    1 citrom reszelt héja

A krémhez a hozzávalókat összekeverjük és a tésztára egyenletesen rákenjük. ne ijedjünk meg attól, hogy kissé folyós.

                    10 dkg kókuszreszelék
                    5 dkg puha vaj
                    5 dkg cukor

A szóráshoz az anyagokat elmorzsoljuk, és rászórjuk a tésztára.

Előmelegített 180 fokos sütőben 20-25 percig sütjük, de ha nagyon pirulna a teteje, takarjuk be mindenképpen alufóliával. Akkor van készen, ha a túróréteg megszilárdult, és a közepe sem folyós.

Mézes krémes

Elégedett vagyok. Azt hiszem megtanultam mézes krémest sütni. És a tökéletes receptet, ami anyukám kolléganőjétől származik, egy megsárgult papírra gyöngybetűkkel felvésve. Tiszta nosztalgia.




Hozzávalók: 3 dkg zsír
                      16 dkg cukor
                      1 tojás
                      3 evőkanál méz
Ezeket pici lángon egyenletes, sima masszává keverjük.


                 45 dkg liszt
                 1 teáskanál szódabikarbóna
Összegyúrjuk a folyékony masszával, de vigyázzunk, mert elég forró tud lenni. És plusz só nem kell bele, mert a szódabikarbónában van elég.
A folytatásra 2 lehetőség van. Vagy az "eredeti" verziót követve 4 lapot sütünk, és úgy rétegezzük, hogy lap, krém, lap, lekvár, lap, krém, lap, csoki. Nekem ez nem szokott sikerülni, mert a legelső lapot túlsütöm, és akkor jövök rá, hogy hoppá, talán jobban kéne figyelni.
A nekem kedvesebb típus, amikor három lapot készítünk, egy lapot nyugodtan el is tehetünk, inkább még tészta formájában, mert ha ennyi tésztából nyújtunk 3 lapot, nem lesz elég a krém. Ráadásul így van lehetőségünk egyszer slendriánnak lenni. :) Ha 3 lappal dolgozunk, mint a képen, akkor az a szerencsés, ha minden egyes krémréteg tetejére kenünk lekvárt. Én a magam részéről nagyon szeretem a baracklekvárt (naná, hiszen anyacsinálta isteni házi), ráadásul így erősen csökkenteni tudtam a cukor mennyiségét, mert ugye a lekvártól így is édes lesz. Persze olvastam erről a verzióról nagyon csúnyán ledegradáló véleményt, egy profi cukrásztól. de inkább nem mondom meg a véleményem.


Szóval ezt a tésztamennyiséget 4 felé osztjuk, és egyenként egyforma méretű lapokat sütünk egy tepsi hátulján. Lehet sütőpapírt használni, de igazából nem fontos. Figyeljünk, hogy nagyon hamar megsülnek a lapok, ráadásul a mézeslapot túlsütni sem szabad, mert akkor nem puhul majd meg a krémtől. Személyesen ilyet még nem tapasztaltam, de nem kockáztatok, a rossznak ítélt lapokat azonnal vágom a kukába. És ez nem sznobság. Minek rontsam el a jót?
    
              3 dl tej
              4 evőkanál búzadara
Ebből egyszerűen tejbegrízt főzünk, igen, cukor nélkül. És kihűtjük. Nagyon. Mert ha nem, nagyon kellemetlen tud lenni a szétfolyó krém.
Ha teljesen kihűlt:
              17 dkg puha vajat
              15 dkg porcukorral
        kikeverünk, és a tejbegrízzel is homogénre dolgozzuk. Tényleg ügyeljünk a teljes eldolgozásra, mert elég gusztustalan tud lenni, amikor hatalmas vajdarabkákra harap rá az ember.


A legnagyobb(ra sikeredett) lapra rákenjük a fele fehér krémet, majd néhány kanál baracklekvárt egyenletesen eloszlatunk rajta. A legjobb a híg, és természetesen házi. Ugyanezt megismételjük a következő lapon is. A legtetejére 
               15 dkg étcsokoládét 
               3 evőkanál olajjal
 vízfürdőben felolvasztunk, és elsimítjuk a süti tetején.


Csak 1 éjszakai állás-puhulás után szeleteljük, mert ha előbb nekiesünk, az egész munkánk tönkremegy. Higgyétek el, nincs csúnyább egy rakat repedezett-törött lapnál. Az sem elhanyagolandó, hogy hűvösön pihentessük, de a mostanság kint lévő időjárás már túlmegy ezen a kategórián. A süti gyakorlatilag megfagy. :) Úgyhogy a legtutibb a kamra. Esetleg hűtő. De nálunk sosincs benne ennyi hely.