Gesztenyemártás

Ennek a mártásnak az alapanyaga rendre szaporodó kísérleteim egyike. Nevezzük mondjuk gesztenyegranulátumnak. Nagyon rövid az a szakasza az évnek, amikor jó minőségű, elfogadható árú gesztenyét lehet kapni. Azon gondolkoztam, hogy a fagyasztás mellett lehetne-e valahogy tartósítani a gesztenyét. Nyilván nem én találtam fel a spanyolviaszt, de megint az történt, hogy ahelyett, hogy utánanéztem volna mások tapasztalatainak, hozzáfogtam, hogy kipróbálja, abból mi lesz, ami nekem eszembe jutott. Megfőztem a gesztenyét csak úgy egyszerűen. Kereszt alakban bevágtam a héját, és bő vízben főztem kb. fél órát. Majd lehámoztam a megfőtt gesztenyét. (No, ez nem volt valami szórakoztató munka. Erre majd valami praktikus megoldást kell találnom.) A hámozott főtt gesztenyét húsdarálón ledaráltam, majd egy nagy tálcán szétterítettem, és naponta átkevergetve néhány nap alatt megszárítottam. Aztán befőttes üvegben őriztem mostanáig. Az első ötletem a felhasználásra ez a gesztenyemártás volt. Melyhez úgy fogtam hozzá, hogy 10 dekányit (a régi villany kávédarálóval) lisztté daráltam. És akkor most innen induljon a mártás receptje.

Hozzávalók: 5 dkg vaj, 10 dkg gesztenyeliszt (a fent leírtak szerint), 5 dl tej, só, a változathoz 1 narancs.

Elkészítése: A tejet feltesszük forrni, a vajat felolvasztjuk, és átforgatjuk benne a gesztenyelisztet, majd a forrni kezdő tejjel apránként állandó keverés közben felhígítjuk. Figyeljünk arra, hogy valóban apránként adjuk hozzá a tejet, hogy ne legyenek csomók a mártásunkban. Ízlés szerint sózzuk meg.

Naranccsal ízesítve is nagyon finom mártást kapunk. Ehhez nagyon alaposan mossunk le,  súroljuk le egy narancsot. Reszeljük le a héját, keverjük a mártásba, majd annyi levet is facsarjunk bele, amennyit a mártás sűrűsége még megenged. Nagyon finom pl. az aszalt szilvás pulyka mellé.

Örömmel venném azt az információt, hogy kereskedelmi forgalomban kapható-e az általam készített anyaghoz hasonló gesztenyeliszt. Meg az is nagyon érdekelne, hogy a magyar hagyomány szerint hogyan tartósították a gesztenyét (a mélyhűtés előtti időre gondolok). Jövőre az egyik tervem, hogy elmenjek valami gesztenyetermő helyre, mert be kell vallanom, hogy nem láttam még szelídgesztenyefát. 

Az eMpszi étrendje szerint nem éppen ideális étel, de mivel nem jóllakásra, hanem ízesítésre való, mértékkel bátran fogyasztható.

Aszalt szilvás pulyka

Több helyen találkoztam már  az aszalt szilvás pulyka ötletével. De még nem kóstoltam, és nem is találtam hirtelen konkrét receptet. Így emlékezetből a következőt raktam össze. Hát mit mondjak? Az az érzésem, hogy a kedvencek sorába lépett ez így első nekifutásra. Nagyon jó szívvel ajánlom. A képen gesztenyemártás van mellette. (Nem volt érkezésem az étel ízéhez méltó fényképet készíteni.) Ez is jó választás volt. Leírom hamarosan ezt is.

Aszalt szilvás pulyka

Hozzávalók: 1,5 kg pulykacomb-filé, 2 dl vörösbor, 10 dkg aszalt szilva, 5 dkg vaj, só, bors, fokhagyma

Elkészítése: A szilvaszemeket két félre választva beáztatjuk a borba. A húst kb. öklömnyi darabokra vágjuk, egy-egy darabon 5-6 helyen éles késsel kb. 1 cm hosszan, a rostokra merőlegesen bemetsszük. Ezekbe a résekbe hosszában félbevágott fokhagymagerezdeket ill. a fél szilvákat csúsztatjuk. A húst sózzuk, borsozzuk. Egy lefedhető tűzálló edényt vastagon kivajazunk, majd beletesszük a húst, ráöntjük a szilva áztatásából maradt bort, ha marad még szilva, azt csak tegyük a hús mellé. Lefedjük az edényt jól záródó fedővel vagy alufóliával. 200 fokon egy órát sütjük a sütőben. Ekkor levesszük a fedőt, s kb. negyed óráig sütjük még, hogy piruljon kicsit a hús. A keletkezett szaftot kínálhatjuk a hús mellé, vagy a köretet ízesíthetjük vele.

A hatodik lépés: a minőség és a méltóság elve

Az eMpszi egyik legfontosabb törekvése, hogy szembesüljünk az étkezési szokásainkkal, szabaduljunk meg az automatikus viselkedésünktől ezen a téren. Tegyük tudatossá az evést, és így legyünk tudatában az elfogyasztott ételnek! A túlsúllyal küzdő embereknek az ételhez, az evéshez való viszonyukat is újra kell gondolni. Meg kell szabadulniuk az evéshez kötődő bűntudattól. Nagyon hasznos, ha átéljük az evés fontosságát, örömét. Az a jó, ha az evéssel kapcsolatban a bűntudat érzését az öröm és a hála érzése váltja fel. Adjuk meg az evés méltóságát! Lehetőleg szépen terített aszalnál, nyugodtan, teljes odafigyeléssel együnk! Élvezzük minden egyes falat ízét! Lehetőség szerint kedvünkre való ételeket együnk, minél nagyobb örömöt élhetünk meg egy-egy étkezés alkalmával, annál hasznosabb.

A minőség és a méltóság elvének betartása során tudatosítjuk az evést, megszabadulunk a hozzá kötődő bűntudattól, s helyette megéljük az evés örömét, mely nagyon hasznos a súlycsökkentés folyamatában is.

És még valami: az ember sokkal több, mint egy rakás vegyület. És az életünk nem laboratórium. Tehát szó sincs arról, hogy vegytisztán kellene szétválasztani az ételeket és grammokban számolni az arányokat. És mindennél fontosabb, hogy gondoskodó szeretettel figyeljünk magunkra. Igazából a magunkra fordított szerető figyelem a hajtóanyaga az egész vállalkozásnak.

A mai ajánlatom:

Gesztenyés gombaleves

A leves ötlete innen származik: http://habolondneszeddle.blogspot.com/2008/12/gesztenys-vargnyaleves.html Az eredeti leves vargányával készült, de a csarnokban csak csiperke volt, így abból főztem. Így is jó lett. A fagyasztott főtt gesztenye helyett pedig frissen sült gesztenyét használtam. Szerintem ettől biztosan nem lett rosszabb.

Hozzávalók: 25 dkg gesztenye, 25 dkg gomba, 4-3 dkg vaj, 1 kis fej vöröshagyma, 3 gerezd fokhagyma, 2 sárgarépa, 1 petrezselyem, egy kis szelet zeller, 6-7 borókabogyó, 1-2 csipet kakukkfű, 1 kávéskanál só, fél kávéskanál őrölt bors, 3 dkg vaj, kevés citromlé, 1-2 kanál tejföl.

Elkészítése: A gesztenyéket egy kis időre beáztatjuk, majd éles késsel kereszt alakban bemetsszük, (minden zsiradék nélkül!) felforrósítunk egy nagyobb serpenyőt (wokot), s beletesszük a gesztenyét, s a legnagyobb lángon kb. 10 percig sütjük fedő alatt. Közben meg-megrázzuk, 2-3 perc sütés után egy kevés vizet öntünk-permetezünk az edénybe (vigyázva, nehogy a gőz felcsapjon), s továbbra is a fedőt rászorítva rázogatva sütjük. A forró sült gesztenyét egy edénybe öntjük, s letakarjuk. Amikor annyira meghűlt, hogy meg tudjuk fogni, akkor leszedjük a héját. Ne várjuk meg, míg teljesen kihűl a gesztenye, mert akkor már nagyon nehezen jön le a héja! Minél melegebb, annál könnyebb tisztítani.

Az apróra vágott hagymát a vajon üvegesre pároljuk, hozzáadjuk a zúzott fokhagymát és a megtisztított, felaprózott répákat, majd a gombát is. Megsózzuk, borsozzuk, hozzáadjuk a borókabogyót, megszórjuk kakukkfűvel, és a gesztenyét is hozzáadjuk. Felöntjük kb. 1 liter vízzel. A répák megpuhulásáig főzzük. Pár csepp citromlevet csavarunk bele. Tálaláskor tejfölt is adhatunk hozzá.

Megjegyzés: Több okból is ezt a levest választottam mára. Az első oka az, hogy elmondhassam: a kiegyensúlyozott táplálkozásnál hasznos szerepet töltenek be a zöldségben gazdag levesek. Ezek nagyon fontosak a kedvező kalóriasűrűség szempontjából, a zöldségekben lévő hasznos tápanyagokról és rostokról nem is beszélve. Egy gazdag leves után már kevesebb töményebb ételt eszünk. A kiegyensúlyozott táplálkozást fennen hirdető franciáknál ezért kötelező az elsősorban szintén zöldségekből álló előétel. (A kiegyensúlyozott táplálkozásról a későbbiekben sokat beszélek még.)

A másik ok, amiért ezt a levest hoztam mára, az az, hogy példát adjak arra, nem kell szó szerint követnünk recepteket. Azt hiszem, az tud főzni, aki a rendelkezésre álló alapanyagokból az ízlésének megfelelő ételt tud előállítani. Egy-egy valahol talált recept adhat nagyon jó ötletet, és létrejöhet így akár egy kedvenc étel is.

(A vajat nem véletlenül használtam egyéb zsiradék helyett. A vaj csodákat művel a zöldségekkel. )

A gesztenyén kívül a leves minden összetevője a semleges kategóriába tarozik. (A tejföl mint zsiradék szintén a semleges csoportban lévő étel, de nem is feltétlenül szükséges ebbe a levesbe. Nálunk nagyon magas a tejföl kedveltségi indexe, ezért lehet, hogy egy kicsit több tejfölt használok, mint kellene. Nem kell mindenben a példámat követni, ám szabad. :) ) A gesztenye a zöldségnapi alapanyagok között szerepel. Így ezt a levest zöldségnapra ajánlom.

A hatodik lépés megtételével ezentúl már sokkal tudatosabban figyelünk a minőségre és a méltóságra, de írhattam volna a mértékletességet is harmadik M-betűs szónak. Mindezek nélkülözhetetlen kellékei az elhatározott változásnak.

Ezek mellett is tartsuk meg az étkezési időket, lehetőleg válasszuk a gyümölcsreggelit, és ismerkedjünk az ételek csoportjaival, hogy figyelhessünk a kalóriasűrűségre, kiegyensúlyozott táplálkozásra.

Holnap folytatjuk.