116. Húsnapra: tárkonyos báránybelsőség-leves + A változatosság gyönyörködtet

Ígérem, mostanában ez az utolsó bárányos recept.  Azt is tudom, hogy talán az lenne a helyes, ha inkább valami kármentő recepteket tennék ide a húsvétiak helyett. Tervezem ezeket is, és húsvét jövőre is lesz, nem akarom, hogy ezek elkallódjanak. És ezt a leveset pl. csirkeaprólékkal is el tudom képzelni. 

Tárkonyos báránybelsőség-leves

Hozzávalók: A bárány szíve, veséje, tüdeje. 1 fej hagyma, 3-4 gerezd fokhagyma, 5 dkg vaj, 2 sárgarépa, 1 petrezselyem, 1 kis zeller, 1 liter víz, 2 dl tejföl, só, bors, 3 babérlevél, 2-3 borókabogyó, 1 kiskanál szárított v. 1 evőkanál apróra vágott friss tárkony, kevés petrezselyemzöld, néhány levél medvehagyma. (Ízlés szerint citrom.)

Elkészítése: A nagyon apróra vágott hagymát és a zúzott fokhagymát és a hasábra vágott zöldséget a vajon megpároljuk, hozzáadjuk a kockára vágott belsőséget. Sózzuk, borsozzuk, pár percig pároljuk, majd beletesszük a babérlevelet, a borókabogyót, a tárkonyt. Felengedjük a vízzel, és közepes tűzön addig főzzük, míg a zöldség megpuhul (addigra a hús is jó lesz). A tejfölt egy edényben simára keverjük, apránként levest keverünk hozzá, hogy annyira felhígítsuk, hogy könnyen önthető legyen, s ekkor beleöntjük a levesbe. Ha újra forrni kezd, levesszük a tűzről. Tálaláskor apróra vágott petrezselyemzöldét és apróra vágott medvehagymát szórunk rá. A savanyúbb ízek kedvelői kevés citromot is tehetnek a levesükbe.

A változatosság gyönyörködtet

A most elmúlt ünnepek is jól példázzák, azt a feltételezésemet, hogy a hagyományos ételek és az újdonságok jó arányú ötvözete szerencsés kombináció.

Fontos, hogy legyenek olyan ételek az ünnepi asztalon, melyek hagyományosan ahhoz a naphoz kötődnek, mert ezek adják meg az otthonosság, a folyamatosság érzetét, ezek a biztos pontok a változásban. 

Ugyanakkor az újdonságok, a változatos ízek meg olyanok, mint a felfedező túrák, kalandok. Ezek segítenek bennünket abban, hogy a figyelmünket arra irányítsuk, amit eszünk. Azt tapasztalom, hogy ez a felfedező hozzáállás segít elkerülni a túlevést. Persze csak akkor, ha tényleg szeretnénk egy-egy új ételen keresztül rácsodálkozni a világra. 

Én nagyon élvezem most ezt a játékomat, hogy újdonságokat tegyek az asztalra. A változatosság gyönyörűsége, a kíváncsiság tényleg segít megvalósítani a mennyiség helyett minőség elvét.

Holnap folytatjuk.

115. Rozmaringos báránymáj újhagymával + Szembe az árral

Ahogy ígértem, itt a következő bárányos recept:

Rozmaringos báránymáj újhagymával

Hozzávalók: 1 báránymáj, 3-4 szál újhagyma, 2-3 gerezd fokhagyma, 5 dkg vaj, 1 rozmaringág, kakukkfű, só, bors.

Elkészítése: Az apróra vágott újhagymát és a zúzott fokhagymát a vajon megpároljuk. Beletesszük a rozmaringot és a kakukkfüvet. A báránymájat csíkokra vágjuk, és az eddigiekhez adjuk. pár percig pároljuk. Amikor a közepe is éppen átsül a szeleteknek, akkor kész is. Figyelni kell, hogy ne süssük túl. Tálaláskor sózzuk és borsozzuk.

Kedvünk szerinti salátával tálaljuk. 

Szembe az árral

A húsvéti eseménysor igen sok gondolkozni valót kínál. És mivel bennünk és körülöttünk minden mindennel összefügg, az általunk célként kitűzött életmódváláshoz is segítséget ad, ha nagyobb összefüggésekben szemléljük a dolgokat. Az egyik ilyen, hogy sokszor nehéz megmaradni a magunk által is helyesnek látott úton. Ezer és egy eltérítő nehezítheti a dolgunk. A legnehezebb azokkal az embertársainkkal, akiknek nincs kedvük, erejük, merszük erőfeszítést tenni egy-egy hasznos változás érdekében. Ezek az emberek a megoldás helyett kifogásokat keresnek, így nem is csodálható, ha eredmények helyett neki körülményeik vannak. Nos, őket nagyon idegesíti, ha olyannal találkoznak, akik a körülmények ellenére…, 

Ezzel mást nem tehetünk, minthogy tudomásul vesszük, hogy ez van, de többet törődni nem érdemes vele. Éppen a mostani ünnep a legékesebb bizonyítéka ennek a mentalitásnak. Nem lehet elég jónak lenni. Sőt, minél jobb vagy, annál erősebb ellenérzés-hullámok gerjedhetnek körülötted. De nem csak erre példa ez az ünnep, sőt főként nem erre, hanem arra, hogy a reménytelennek látszó helyzetek sem reménytelenek. És hogy vannak megoldások, erőforrások a saját szűkös kereteinken túl is. Ha van egy út, amit a lelkünk mélyén jónak érzünk, akkor is érdemes kitartani mellette, ha a környezetünk gúnyos, lesajnáló megjegyzései kísérik a változni akarásunkat.

Holnap folytatjuk

114. Fokhagymás báránycomb hagymalekvárral + Gondolatok az ünnepi ételek mellé

A következőkben több bárányreceptet hozok majd, mert egy egész bárányt kaptunk. Ma a  fokhagymás sült mellett belsőségből tárkonyos levest főztem, a máj kivételével, melyet rozmaringgal és újhagymával készítettem el. Ezeket majd holnap felteszem. Ma legyen itt a combból készült sült.

Fokhagymás báránycomb

Hozzávalók: 1 báránycomb (kb, 1 kg) , 1 fej fokhagyma, 2,5 dl libazsír, só, víz. 

Elkészítése: A báránycombba hegyes, éles késszel a húst rostjával párhuzamosan kb. 2 cm távolságba bemetszéseket vágunk, melybe a fokhagymagerezdeket dugjuk majd. Alaposan megsózzuk a húst. A fokhagymát gerezdekre szedjük, megtisztítjuk, a nagyobb gerezdeket hosszában félbe esetleg háromba vágjuk, és a bemetszésekbe tűzdeljük a húsba. Egy edényben - melyet a sütőbe is be tudunk tenni - felforrósítjuk a zsírt, és a hús mindkét oldalát addig sütjük míg pörzsanyag képződik a húson. Majd kevés vizet öntünk alá, és 200 fokos előmelegített sütőbe tesszük. Időnként meglocsoljuk a sülő húst a pecsenyelével, és alkalmanként pótoljuk a vizet, s kb. 1 óra alatt készre sütjük. Nagyon finom mellé a hagymalekvár.

Hagymalekvár

Hozzávalók: 1 kg hagyma, 2 dl víz, 3 kiskanál só, 1 kiskanál bors, 0,5 kiskanál mézeskalács fűszerkeverék, 5 dkg cukor, 1 dl olaj, 3 babérlevél, 3 dl vörösbor.

Elkészítése: A hagymát először hosszában félbevágjuk, majd a feleket vékonyan felszeleteljük. A hagymaszeleteket egy főzőedénybe tesszük, ráöntjük a vizet, s addig főzzük, amíg a víz elfő, ekkor hozzáöntjük az olajat, és gyakori kevergetés közben kis lángon addig pároljuk, míg „zsírjára sül”. Ekkor hozzáadjuk a fűszereket, a cukor kivétel, és felöntjük a borral. Addig pároljuk lassú tűzön, amíg már majdnem mustár sűrűségű. Ekkor a cukrot is hozzáadjuk, és egy kicsit még sűrűbbre főzzük. Hidegen adjuk sültek mellé. 

Megjegyzés: Valójában áthidalóötletként használtam a mézeskalácsfűszert, ha lett volna itthon gyömbér, csillagánizs és koriander, akkor ezeket tettem volna bele. Ez a mennyiség több, mint amennyi a fenti húshoz elfogyhat. De máshoz is finom ez az étel, és ha kevesebbet készítek is, a munka ugyanannyi vele, s el is áll egy ideig.

Gondolatok az ünnepi ételek mellé

Mint tegnap mondtam, most az ünnepek alatt maradunk végig a húsnapi ajánlatoknál. A negyven nap hústalanság után most itt a húsevés ideje. Ha most több nap egymás után húst eszünk, ez bőven belefér egy hosszú folyamatba. Ami nehezebben megoldható, ebben az időszakban, az a szétválasztás. Ezt sem kell erőltetni, ha valakinek nehezebben megy. De azt azért nagyon hasznosnak tartom, ha a gyümölcsreggelit és az evésidőket komolyan vesszük. A húsokhoz a krumpli-rizs szokásos köretek helyett én salátákat ajánlok. Így az hús íze is sokkal jobban élvezhető. És ha belegondolunk, ezek a nehezebb köretek tulajdonképpen azt a célt szolgálják, hogy, ne a drága hússal lakjunk jól, hanem a hús mellé nyerjünk kalóriát kenyérből, krumpliból, rizsből is. Nos, nekünk éppen ezekre a plusz kalóriákra nincs szükségünk. Így bőven megelégedhetünk a hús-saláta kombinációval.

A süteményekkel kapcsolatban nálam az ünnepek alatt az vált be, hogy délben eszem húst salátával, vacsoraidőben meg süteményt, akkor viszont húst nem, mert az bőven elég nekem ebédre. De mindenkinek magának érdemes megtalálnia a számára legkedvezőbb megoldást. Az a lényeg, hogy azt tartsuk szem előtt, hogy jól érezzük magunkat fizikailag és lelkileg egyaránt. Tartózkodjunk lehetőleg a bármilyen formában jelentkező önbüntetéstől, legyen ez indokolatlan önkorlátozás, vagy a  másik véglet: a mértéktelenségből származó önbüntetés. Jó, ha elkerüljük ezeket. 

Holnap folytatjuk