Padlizsáncurry földimogyoróval és kókusszal

Az elmúlt évek alatt szép csendben curry-rajongók lettünk, többször készül, mint bármilyen pörkölt: a gyerekek kedvence még mindig a csirke tikka masala (naan kenyérrel, sokkal) én jobban szeretem a kifinomultabb mughlai curry-t, de ez a tavalyi kókuszos kesus is nagyon bejött, ha kapok zöld currypasztát, akkor biztos van belőle szintén csirkével, csináltam már marhahúsból is, de azzal nem volt annyira átütő, hogy ide felkerült volna, meg lemaradt mellőle a szezámmagos laposkenyér, azzal lett volna az igazi... 

Ezt a zöldségcurry-t pedig kétszer is csináltam már ősszel, ahogy a piacon el lehet kapni még az utolsó padlizsánokat, amik már nem nőnek csak kicsi ökölnyire - ők a legfinomabbak.

Nyilván gyerek egyben még ekkora zöldséget sem eszik meg,ezért kétszemélyes adag készült, de majd fogom ezt a fűszerkombinációt húshoz is használni, mert nagyon finom: a mogyoró-kókusz-tamarindpaszta (ázsiai/kínai élelmiszerboltokban kapható/online is elérhető itthon is, de lehet helyettesíteni is simán) édes-sós-pörkölt-savanykás kombinációja a sok klasszikus curry-fűszerrel nagyon ütős lett. 

A második adagot egy kis habaneroval küldtem meg, mert már nem volt elég sima chili itthon, igen, ebben  azért inkább a csípős (nagyon csípős) dominált :)

Hozzávalók: (2 személyre)

40 dkg bébipadlizsán
-a fűszerezéshez:
1ek. római kömény
2 tk.chilipor
2 tk.őrölt kurkuma
1 tk só

1 vöröshagyma, apróra vágva
1tk. fehér mustármag
2 ek.olaj

4 dl víz
4 dkg kókuszreszelék
4 dkg pörkölt földimogyoró
2 ek. tamarindpaszta (vagy: 1 lime leve és 2 ek.sűrű házi barackdzsem)
2 szárított thai chili

2 tk. barna nádcukor(kókuszvirágcukor, annak, aki tart otthon)

köretként: főtt rizs

 A fűszerezéshez a hozzávalókat elkevertem (a római köményt mozsárban megtörtem), a padlizsánokat alul keresztben félig bevágtam és kissé szétnyitva, kiskanállal a vágásokba szórtam az elkevert fűszerek kb. felét.Félreraktam.

Az olajat megforrósítottam, hozzáadtam a mustármagot, megvártam, míg pattogni kezd, majd beleraktam a hagymát és kevés sóval kevergetve üvegesre pirítottam. A padlizsánokat a hagymára rakosgattam és minden oldalukon átforgatva kissé átforrósítottam. Hozzászórtam a kimaradt fűszert és aláöntöttem kb. egy decit a vízből, lefedtem és hagytam párolódni.

Botmixerrel pürésítettem a kókuszreszeléket, a földimogyorót,a chiliket  és a tamarindpasztát a maradék vízzel együtt, és mikor a padlizsánok már félig megpárolódtak (ez kb. 15 perc) hozzáadtam, belekevertem a nádcukrot is és további 10 percig főztem, ekkorra a padlizsánok is átpárolódtak, de a húsuk még nem esett szét.

Szükség esetén a végén sózzuk: én sós földimogyorót használtam, így pont elég sós lett.

A recept erről a szépséges indiai blogról származik.

Srí Lanka-i zöldségcurry

Szó szerint. Vagy legalábbis felénk a petrezselymet/gyökerét mindig csak "zöldség"-nek hívták, anyukám, ha kiküldött a kertbe a (hús)levesfőzéskor, akkor mindig répát meg "zöldséget" kellett szednem és a kerti csapnál megpucolnom (nagyon untam és utáltam), sőt a petrezselymet (mámint a levelét) meg úgy nevezték, hogy zöldség zöldje... :D

Na, szóval ez petrezselyemgyökér, finom édes, most már nyersen is simán megeszem, de szerintem bármilyen műs zöldségből, vagy vegyesekből is szuper ez a curry, mert a szósz az tényleg mondent visz. Itt a húsos változata, és inkább úgy gondolom, nem kell a húst-zöldségeket keverni, más-más jellegű étel lesz belőle, de mindenképpen nagyon finom.

Hozzávalók: (4 személyre)

 4 szem szegfűszeg
1-1 csapott kk. édeskömény-mag, koriandermag és római kömény

 6 zöld kardamom
5 szem egész szegfűbors

1-1 csapott kk. kurkuma és cayennebors

2 ek. citromlé
 

5+5 dkg kesudió (ha sózott, ne adjunk az ételhez több sót, vagy csak utólag sózzuk)
3 ek.kókuszreszelék

60 dkg petrezselyemgyökér

5 dkg gyömbér lereszelve
4 gerezd fokhagyma, lereszelve

4 dkg vaj
2 nagyobb fej vöröshagyma
1 ek. paradicsomsűrítmény (a tubusosat használom az Aldiból)
kisujjnyi fahéj
6-7 dl húsleves
5 ek. sűrű kókusztej

 

A szegfűszeget, édesköménymagot, római köményt, koriandert, a kardamomból kiszedett magokat és  a szegfűborsot serpenyőben folyamatosan  kevergetve átpirítottam, mikor illatozni kezdtek, gyorsan mozsárba szórtam és porrá törtem. Hozzáadtam a kurkumát és a cayenne borsot, majd elkevertem a fűszerkeveréket a citromlével.

A serpenyőben megpirítottam a kesut, majd a kókuszreszeléket (ez pillanatok alatt kész,vigyázni kell) és a kesuból 5 dekát botmixerrel pürésítettem.

 

A petrezselyemgyökeret megtisztítottam, ujjnyi vastag karikára vágtam és egy nagy serpenyőben a forró vajon nagy lángon átpirítottam a gyömbérrel és a fokhagymával. Hozzáadtam a fűszerkeveréket, a kesupürét, a nagyon apróra vágott vöröshagymát , a paradicsompürét, a fahéjat és a levest. Kb. 30 percig félig lefedve pároltam, ezután a kókusztejet is hozzáadva még pár percig összeforraltam.

Tálaláskor lehet  megszórni  a megpirított, kicsit megtört kesudió másik felével.(Oké, a fotós adagra már nem maradt kesu, a képen snidling.)

Zöldfűszeres-diós spagetti padlizsánnal

Egy Barilla spagetti dobozáról ezer éve letépett kartondarabot találtam az egyik fűszeres dobozom alján a konyhaszekrény átpakolása közben, ez a recept volt rajta, és igazi szezonzáró, gyors hétköznapi ebéd lett belőle. Kicsit variáltam a mennyiségekkel, így fűszeresebb és zöldségesebb lett, a tészta kevesebb, pont jó: a padlizsán krémes, a zsálya-rozmaring friss íze a pirult dióval és az őszi, édes paradicsommal akár egy pirítóson is tökéletes lett volna.

Hozzávalók: (2 személyre)

5 dkg dió
4 ek. olívaolaj
25 dkg padlizsán
2 gerezd fokhagyma
15 dkg paradicsom
10 levél zsálya
4 ág rozmaring
bors
só

Feltettem a tészta vizét forrni.A padlizsánt kis kockákra vágtam, besóztam és 10 percig állni hagytam.

A diót durvára vágtam és száraz serpenyőben kevergetve megpirítottam, félreraktam.Az olívaolajban pár percig melegítettem a hajszálvékony szeletekre vágott fokhagymát, vigyázva, hogy meg ne égjen, majd hozzáadtam a lecsöpögtetett padlizsánt, és nagyobb lángon, kevergetve átsütöttem.Közben elkezdtem kifőzni a tésztát. A padlizsánhoz hozzáadtam a felaprított zöldfűszereket és a felkockázott paradicsomot, és keveset a tészta főzővizéből. Átforraltam, sóztam, borsoztam, a tűzről lehúzva hozzákevertem a kifőtt spagettit és  a diót, egy perce visszatettem a lángra és jól átforgattam.

Diós fügekolbász és Vega VKF és jóleszezszilveszterre is

Amilyen béna neve van szegénynek ( és igen, jobb híján én találtam ki), annyira teliltalálat rendes, igazi sajtok mellé akár előételnek kis salátával, akár valamilyen nagyonmenő vacsi végén, sajttál mellé, vagy, ami a legesélyesebb, egyszerűen csak egy vega vacsorának, valami jóféle kenyérrel-sajttal. Kell neki 1-2 nap szikkadás valami hűvös, száraz helyen, utána jól szeletelhető korongokra, elkészíteni meg 5 percbe kerül.

És mielőtt elkezdeném a receptet, a vega VKF ürügyén be kell töredelmesen vallanom, nekem sohadesoha nem volt vega korszakom - márha a gyümölcsnap nem számít annak (gyanítom, nem...) Hát ez van, remélem, ez nem kizáró tényező :)

P.S:: Bár én egy régi GoodFood-ban találtam a receptet, ott egy szó se esett arról, hogy ez egy tradicionális spanyol recept, Pan de Higo (azaz fügekenyér), és tradicionálisan  a füge mellett mandulát, ánizst, fahéjat és szezámot  tartalmaz.( Köszi Erikának  az infóért! ) 

Hozzávalók:

25 dkg aszalt füge

5 dkg aszalt barack

5 dkg dió

5 dkg mandula

1 ek. konyak

fél ek. méz

nagy csipet őrölt szegfűszeg

pici őrölt szegfűbors és gyömbér

A füge kemény szárvégét levágtam. E

gészen pici darabokra aprítottam a mandulával együtt, és meglocsoltam a konyakkal. Kicsit nagyobbacskákra daraboltam a puha aszalt barackot, a diót pedig negyedekre vágtam. hozzáadtam az összes többi hozzávalót, és nedves kézzel  kb. 3 cm átmérőjű, 15 cm-es rúddá formáztam. 

Két napig üldögélt egy tányéron a kamraablak előtti polcon, ekkor már  éles késsel tökéletesen vágható volt.

GoodFood recept, fügés-diós szelet eredetileg.

Rozmaringos-chilis rakott zeller

Krumpli is van benne, sőt. 

De  én le nem írom azt, hogy rozmaringos-chilis zeller-burgonyagratin, az biztos, pedig választékos és elegáns lenne, és ember soha el nem készítené azután, hogy elolvasta a címet. Aminél már csak egy borzasztóbb  van, a csőbensült... Gyermekkoromban elég bizarr képzettársításokat fűztem ehhez a szóhoz, hatalmas nagy betoncsövek jelentek meg a szemem előtt, de hogy mi közük van a főzéshez-sütéshez, na azt nem tudtam kitalálni....

Holott ez egy igazán jólsikerült köret lett, felkerült a repertoárba, és ha lenne itthon rajtam kívül, aki hétvégi ebéd keretében díjazza a csak  vega cuccokat, írhatnám azt is, hogy főétel. A zeller az én sütőtököm, mellette a rozmaring meg a chili már rossz nem lehet, a krumpli ad azért kis testet neki, közérejtve van némi megpirított bacon is ( ja, akkor nem vega, de kihagyható persze) és kis luxus hozzá, a fűszerekkel megbolondított tejszín.

Hozzávalók: ( nálunk gond nélkül 2 személyre köret)

5 dkg bacon
25 dkg krumpli
25 dkg zeller
1 gerezd fokhagyma
1 ág rozmaring
1 chili
2 dl tejszín
2 dl tej
1 ek dijoni  mustár
só

A bacon-t apróra vágtam és kis lángon kisütöttem a zsírját. Kiszedegettem a serpenyőből, a megmaradt zsíron megfuttattam a fűszereket és összeforraltamvelük a tejet, a mustárt és a tejszínt.
Közben a krumplit és a zellert megpucoltam és zöldséggyalun vékony szeletekre gyalultam.
A sütőt 180 fokra előmelegítettem.
Egy 23 centis kerámiatálat kivajaztam, és sorban lerétegeztem a krumpli- és zellerkarikákat, a rétegek közé bacon-t szórtam, sóztam,  locsolgattam rá a fűszeres tejszínt, majd alufóliával borítva 40 percet, majd anélkül 10 percet sütöttem. Nálam pont befért a sült mellé, így pont egyszerre lettek kész.