Chilis csirke enchilada

Nem sok kevésbé fotogénebb étel van, mint egy narancssárgás, olvadt sajtban és pirosas szószban úszó tortillatekercs, így marad ez az "épphogy  kivettem a sütőből"-kép - viszont kevés olyan étel van, amire nálunk egyöntetűen mindenki kijelenti, hogy akkor ilyet máskor is, sokat.

Az enchilada eredetileg azt jelenti spanyolul, hogy valamit jól becsilizünk, Mexikóban pedig a feltekert, chiliszószba mártott kukoricatortillát hívják így, aminek rengeteg változata van, még svájci is - igen, amit besamel-szerű szósszal készítenek. (Én mondjuk nehezen hiszem, hogy bárki svájci Mexikóba vándorol be, legalábbis mostanság, de állítólag volt ilyen, és így született ez a változat.)

Mindenesetre mindenki érezze felhatalmazva magát, hogy olyan enchiladat készítsen otthon, ami neki tetszik, a lényeg a szósz és a tortilla (amit én mindig búzalisztből csinálok, de senki nem jutott még pokolra egy boltban vett kész tortilla alkalmazásától sem). A cheddar (típusú) sajtokat már  Új-Mexikóban keverték az enchiladahoz, és szerintünk jól tették, én nem cserélném le ebben a receptben másra. Ehhez  a tekercshez csirkemellet kockáztam és sütöttem ki (főleg a gyerekek kedvéért) de legközelebb szép lassan sütött, szaftos egész csirke lesz a húsos alap.

Hozzávalók: (4 személyre)

8 (búza)tortilla:
45 dkg liszt
2,2-2,3  dl víz
fél kk. sütőpor
37 gr napraforgóolaj
fél tk. só

-70 dkg csirkehús, sütve
kb. 40 dkg zöldségkeverék (én kukorica-vörösbab-zöldborsó-gomba keveréket használtam), párolva
1 nagy  lilahagyma, vékonyra szeletelve
egy adag enchilada szósz (recept itt)
két pohár tejföl
30 dkg cheddar sajt

A tortillát ezer éve flat-cat recetpje alapján készítem: a lisztet elkeverem a sütőporral, majd az összes többi hozzávalóval és gyorsan egynemű tésztát gyúrok. 8 egyenlő részre osztom, megspriccelem kis vízzel és 15 percig konyharuhával letakarva pihentetem. Ezután egyenként vékony, kerek lappá nyújtom ( a 26 centis serpenyőbe pont beleférjen) és forró serpenyőben oldalanként kb 2-2 perc alatt kisütöm.

A kész tortillákat itt inkább négyzetesre nyújtottam, hogy jól passzoljanak a nagy jénaiba. Megtöltöttem a csirkehússal, a zöldségekkel,a lilahagyma-szeletekkel, megpöttyöztem tejföllel, 2 ek. szósszal, reszeltem rá kevés cheddart, feltekertem és besorakoztattam a tálba.

A maradék enchilada szósszal és tejföllel leöntöttem, ráreszeltem a maradék sajtot is és 180 fokos sütőben 20-25 perc alatt készre sütöttem.

A tortilla-lapok éppúgy elkészíthetők előre, mint a szósz: folpackban, feltekercselve jól elhallgatnak a mélyhűtőben.

Burrito

Nagyjából a gulyásleves mexikói/tex-mex megfelelője, értve ezalatt hogy nincs két egyforma. Azt persze nem tudom, hogy ott a népek elvitatkoznak-e meddőn órákon keresztül arról, hogy az egyetlen, igazi, autentikus burritoba mi kell, bab, tejföl, sajt, chili, rizs, akármi, és ha kell akkor az milyen legyen. Úgyhogy ez a burrito az, amit mi burritonak hívunk, tortilla, paradicsomos-csípős szósz, tejföl, vörösbab, marhahús, kis paradicsom, paprika, chili, kukorica és a tuti nem mexikói cheddar sajt. Még nem láttam olyan pasit, aki azt mondta volna, nem, kösz, és sört se kérek...

Hozávalók: (8 tortilla-laphoz)

20 dkg vörösbab

40 dkg darált marhahús

2   fej vöröshagyma

3 gerezd fokhagyma

2 ek. paradicsompüré

1 kk. pirospaprika

pár tekerésnyi frissen őrölt bors

2  chili

fél kk. őrölt kömény

2 paradicsom

1 paprika

4 ek csemegekukorica

10 dkg cheddar sajt

egy pohár tejföl

6  ek étolaj

só

A vörösbabot előző este beáztattam. A felforrósított olaj felén megfuttattam az apróra vágott hagymákat, a paradicsompürét, hozzáadtam a leszűrt babot, felöntöttem annyi vízzel, hogy ellepje, és fedő alatt addig főztem, míg a bab puhulni nem kezdett. Ekkor az olaj másik  felén átforgattam a húst, hozzáöntöttem a babot, beletettem a felaprított chiliket, a többi fűszert és a bab puhulásáig főztem. A legvégén épp csak összeforraltam a kockákra vágott paradicsommal, paprikával és a kukoricával.

A kész tortillalapokat sütőben megforrósítottam, megkentem tejföllel, megtöltöttem, megszórtam a sajttal és a lap alsó harmadát behajtva, hogy ne csöpögjön ki a szósz, feltekertem. Hamm.

Csirke fajita - VKF.XXXI.

Rövid előszó a maradékokról: Olyan nálunk nem nagyon van. Miután hosszú évek óta főzök rendszeresen, így nagyjából be tudom lőni, hogy mi mennyi, két kivétellel: rizs és levestészta. De ez valami rejtélyes ügy, mivel mindkettő könnyen mérhető, kiszámítható mennyiség, de már feladtam. Olyan ételbe bele se kezdek, amiről nem folytattam részletes egyeztetést az illetékesekkel, mert nincs nagyobb bosszúság, mintha a gondosan kitalált és kitálalt kajában turkálnak a családtagok, közölve, nem is erre gondoltak. Nem szeretek nagy mennyiségeket főzni, mert kényszeresen friss étel- hívő vagyok, nem fagyasztok készételt, és nagy ritkán főzök úgy, hogy másnapra is jusson - szabályt erősítő kivétel a húsleves.
Újabb kivétel, ha vendégek jönnek, mert akkor muszáj egy plusz 25% rátartás, nyilván érthető okból, ekkor esetleg megvan aznapra is a meleg vacsora.

És ha mindezek ellenére mégis van maradék, és van a családnak egy mindenevő kutyája, aki bármely tudományosan összeállított kutyatápnál jobban kedveli a házikosztot, a borsófőzeléktől a karfiollevesen át a szaftos nokedliig, akkor a maradék-probléma egyszerűen megoldható, ráadásul a haspók eb rajongó farkcsóválása igazi, őszinte, szívből jövő dicséret. Erről még többet a szomszédaink tudnának mesélni... :) Sajnos a kutyánk 91 emberi évnek számító hosszú élete után az örök vadászmezőkön kergeti az idegen macskákat :( - így most kertünk van, mondja az Ember.

Jó, de akkor mi ez a recept?? Sültcsirke-maradékra is át lehet alakítani, bár szerintem egy jóízű kapirgálós csirkesültről késő délután olyan jó lekapkodni a hideg, sós falatokat...

A fajita mexikói eredetű, azután a texasiak tex-mexesítették, és a 70-es évektől kezdett el hódítani kvázi gyorskajaként - mert az is. Ha friss húsból készült, akkor azt a fűszerekbe és a citromlébe kell fél órára pácolni, és úgy kisütni.


Hozzávalók:


30 dkg sült csirkehús

egy zöldcitrom leve

egy kk. oregánó

cayenne bors vagy chilipehely - ki mennyire szereti csípősen, annyi

1 késhegynyi őrölt fahéj

1 vékony karikákra vágott lilahagyma

2-3 különböző színű kaliforniai paprika

2-3 ek olaj

tejföl

esetleg guacamole szósz


A hagymát és a vékony csíkokra vágott paprikát a forró olajra dobtam és kevergetve félpuhára sütöttem. Hozzádobtam a csirkehúst, az összes fűszert és a zöldcitrom levét és csak addig sütöttem tovább, míg a csirkehús is átmelegedett. Ezután tortillákba halmoztam, rákanalaztam kevés tejfölt és az avokádókrémet, és már lehetett is tolni befelé.


Terry Durack A legfinomabb ételek c szakácskönyve alapján.