Sajtos-vajas pogácsa

Milyen ronda szó az, hogy pogácsa...pont mint a főzelék...El tud valaki emögé képzelni valamit, ami ehető?
Pedig ha a főzeléknek nem is annyira, a pogácsának valahogy van valami mágikus ereje, mint a sülő kenyérnek. Mindenki szimatol, és alig várja, hogy kisüljön az első adag és jöhessen forrón lopkodni a tálról, megmondtamhogyelrontodagyomrodat.
Amióta meg úton-útfélen lehet frissensült (de azért eredetileg fagyasztott) sütőipari izéket kapni, amik fél óra elmúltával elvesztik minden élvezeti értéküket, a kiskorúak érzékszervei állandó támadásnak vannak kitéve, én meg a nyafogásnak, hogy decsakötötvegyünkanya. Legdurvább persze az uszodabüfé, mert hát ki az, aki egy vad növésben lévő kiskamasztól úszás után megtagadna bármi ennivalót azzal, hogy várjál kisfiam, adalékanyagok, meg majd sütök én otthon, röpke másfél óra míg odajutunk?
De azért sütök, csak mondjuk nem hajnal ötkor kelve indulás előtt, hanem este hatkor, a munka után, vacsorára... mert ilyen Jóanya vagyok, nagyon.

Ezt az egyszerű tésztát ráadásul alig kell keleszteni, de mégis jól dolgozik benne az élesztő, mellette, ugye nem sajnálták el belőle a vajat, sajtot; régi családi recept, gazdája, mint az orosz reteksalátáé.


Hozzávalók:


50 dkg liszt

1 cs. szárított élesztő +1 kk. cukor+4 ek tej

25 dkg vaj

25 dkg reszelnivaló sajt

2 tojás sárgája

1 pohár tejföl

2 teáskanál só

tetejére szezámmag lenmag, vagy plusz reszelt sajt


A sütőt 200 fokra melegítem elő.

A langyos cukros tejben megfuttatom az élesztőt.

A lisztet összekeverem a sóval, a reszelt sajttal (trappista, eidami), gyorsan elmorzsolom vele a vajat, ezután mélyedést csinálok a lisztes keverék közepébe, beleöntöm a megfuttatott élesztőt, hozzáadom a tojások sárgáját és a tejfölt és gyorsan ruganyos tésztát gyúrok.

Lisztezett munkalapon ujjnyi vastagra nyújtom, (ha nem sietek, párszor meg is hajtogatom a tésztát) a maradék tejföllel megkenem (ez pont ugyanolyan szép felületet ad, mintha tojássárgájával lenne kenve, még Ana-tól tanultam), megszórom a magokkal és olyan 3 cm körüli átmérőjű pogácsaszaggatóval kiszaggatom. Maradékot összegyúrom, stb.Amíg mindet kiszaggatom, meg várakozik a sütésre,  addig a jó meleg konyhában eléggé meg is kel

Amint betettem a sütőbe, 5 perc múlva lejjebb veszem 180 fokra a hőt, így kb 20-25 perc alatt sülnek meg a pogácsák.

Lehet margarinnal is csinálni, de vajjal sokkal gazdagabb íze van. Ja és ha szárított élesztő, legeslegjobb a francia, amit a Coop-okban lehet kapni, igazából csak azt szeretem használni.

Zöldfűszeres sörkifli

Kezd magához térni a zsálya meg a snidling, beszereztem a rendszeresen elhalálozó tavalyiak helyett az új rozmaringokat és vettem rengeteg magot, hogy akkor majd házilag, meg csodájára járható fűszerkert és ilyesmik. Így már legalább 5 évjáratnyi fűszernövény-magom van.
Ezért egyelőre a fagyasztottra hagyatkozom, amit a fanan cég volt olyan helyes házhoz is szállítani a múltkori GBT-re. Ez itt nem reklám helye, de el kell mondjam, a kis fagyasztott fűszerkockáik iszonyú praktikusak, de legfőképpen elképesztően hozzák a friss fűszerízt. Így mielőtt végképp eltűntek volna teljesen a mélyhűtőmből minden dokumentáció nélkül, (kivéve az ázsiai, mert valahogy az mostanában nem volt műsoron) gyorsan belekevertem egy kicsit a sörkiflibe belőlük. Az íz intenzitására jellemző, hogy a provance-i, amit használtam, két kockájával tökéletesen megfűszerezett egy adagnyi sörkiflit. És mivel a hétvégén meleg is volt, sör is volt (hideg), már csak egy kis sörkifli hiányzott a teljes komforthoz párszáz négyzetméternyi terület befüvesítése után. (Na meg 1 gyógymasszőr...)

Hozzávalók:

0,5 kg liszt

2 dkg élesztő

3 dl tej

1 kk. cukor

1 púpozott káváskanál só

10 dkg vaj

2 provance-i zöldfűszerkocka

Az élesztőt 1 dl langyos tejben a cukorral a mikróban meglangyosított lisztbe vájt mélyedésben felfuttattam, hozzákevertem a maradék tejet, mikor már kicsit összeállt, belegyúrtam a sót is, és néhány percig dagasztottam. Ezután 4 részre osztottam a ruganyos tésztát, téglalapokat nyújtottam, a zöldfűszerrel elkevert vajjal egyenletesen megkentem őket és keskeny alapú, nagyon hosszúkás háromszögeket vágtam belőlük. A háromszögeket kiflivé csavartam fel, két órát keltek, kaptak 1 kis tojássárgáját sütés előtt a tetetjükre és a féltve őrzött gozói sóból is szórtam rájuk, majd a 200 fokos sütőben 10 perc alatt sültek ki.




Horváth Ilona recept.

Dupla túrós fűszeres pogácsa

Vagy tetszetősebben borkorcsolya. Trendibben partifalatka. De sörrel is jó. Sőt tejjel is, mert az egyik kiskorúnak kezd benőni a feje lágya és megeszi.
Úgyhogy jóétvágyat hozzá mindenkinek, mivel eleve lekéstem már a VKF aktuális határidejét, nem is szaporítanám a szót, itt a recept:


Hozzávalók:

a tésztához

20 dkg liszt
10 dkg túró
17,5 dkg vaj

1/2 kk. só
1/2 kk. szárított fűszerkeverék (az enyémben: zsálya, oregano, kakukkfű, petrezselyem és bazsalikom)
1/2 kk. édes pirospaprika

(sütőpor nem kell bele!!)

kenegetni:

1 tojássárgája
1 k tejszín (nyugodtan elmaradhat egyébként)

tölteni

10 dkg túró
10 dkg brie sajt
kis csokor petrezselyem és bazsalikom
só

A lisztet elmorzsoltam a hideg vajjal, majd a túróval, a sóval, a fűszerkeverékkel és a paprikával gyorsan egynemű tésztává gyúrtam és 30 percig pihentettem a hűtőben.

Amíg pihent, a brie-t villával összetörtem, majd jól elkevertem vele a túrót és a fűszereket.

A tésztát kisujjnyinál kicsit vékonyabbra nyújtottam és 3 cm-es kiszúróval kiszaggattam, a felét kenegettem és sóztam. (Aki szereti: köménymag)

A 180 fokra előmelegített sütőben 20 percig sült, majd kihűlés után túrókrémmel tornyocskásítottam.

A tészta egyébként erősen hajaz a túrós-olajos tésztára, előnye viszont, hogy a töltelék miatt nem keményedik meg, szóval nem muszáj rögtön megenni, de általában ez a sorsa...

Nekem ennyiből 28 túrós tornyocska lett, most megszámoltam.

További túrós receptek tőlem:

Ricottás (túrós) amerikai palacsinta

Gyümölcstorta retro

Körözöttes-téliszalámis sajttekercs

Spenótos túrótorta

Túrós zsömle



Eredetileg a hangzatos " Egészséges finomságok" szakácskönyv receptje, némi módosítással: pl. nem őrölök hozzá búzát meg kölest, de egyébként 15-5 dkg arányban ez van a recept szerint benne.

Juhtúrós pogácsa

Unja a gyerek a muffint. Ami nem olyan nagy baj, mert már én is. Sütni. Jóanya ugyanis nem engedi el a gyerekét műtízóraival és műuzsonnával az iskolába -na jó, de, csak néha - hanem teljesőrlésű lisztből, szárított gyümölcsökkel - és ha már olyan egészséges, akkor legalább a gyerek kedvéért - rengeteg étcsokidarabbal kevert muffint süt vasárnap este hajmosás közben. Fel se tettem ide sose, mert bár az alaptészta, amit használok, rengeteg változatosságot elbír, de annyira nem is érdekes. Ami érdekes még, hogy Jóanya a többi kőszívű jóanya-társával együtt megszavazta, hogy a gyerekek nem vásárolhatnak az iskolai büfében, így aztán rá lehet fogni a többiekre, miért nincs uzsonnapénz, sőt még azt is, miért nincs uszodai büfépénz. Ahol viszont az úszástól kiéhezett kiskamaszok úgy bámulják a fornettisütőt, hogy Jóanya szíve megesik, és akkor süt juhtúrós pogácsát, ilyet. Állítólag sokáig puha marad, de azt a soká-t bizony még sose érte meg szegény.



Hozzávalók:


50 dkg liszt
3 dkg élesztő
25 dkg margarin
25 dkg juhtúró
2 tojás sárgája
2 dl tejföl
1 csapott ek. só
1/2 dl tej
tojássárgája a kenéshez


A sütőt 175 fokra előmelegítettem.
Az élesztőt kevés cukorral a langyos tejben megfuttattam, addig a margarint a lisztet és a juhtúrót összemorzsoltam. A keverékben egy mélyedést csináltam, beleöntöttem az élesztős tejet, hozzáadtam a sót, a tejfölt és a tojássárgákat és jól összegyúrtam. Letakarva egy óráig kelt, azután jó centi vastagra nyújtottam, tetejét késsel megvagdaltam, tojássárgájával kentem, kisebb szaggatóval szaggattam ( lehet nagyobbakat is, akkor nem egy harapás) és 10-15 percig sütöttem. Ilyen méretűből legalább 90 darab lesz, lehet persze haladósabbra fogni. Tény és való, a muffin egyszerűbb.

Semmi faxni, csak Horváth Ilona.

A túrós zsömle dicsérete

Még az ünnepek alatt szúrtam ki kicsi Vú receptjét, rögtön ki is próbáltam. Csakhát mindig toltam, toltam tovább, hogy még aktuálisabbak felkerüljenek. Most látom, hogy azért másnak is feltűnt, tegnap Max számolt be róla, ma 5 perce láttam a reformos változatot (de nem tudom kinél, mert haladt a blogroll!!) így mostmár muszáj nekem is írnom róla, és ajánlanom mindenkinek. Nyilván az ünnepek miatt volt kevésbé népszerű, pedig igazán megérdemli. Ahogy Vú-nak már megírtam, nálunk kiütött a nyeregből minden más otthoni sós péksüteményt, részben az íze, részben a hihetetlen egyszerűsége miatt. A dagasztás nélküli kenyér hosszas kelesztése és sütése a munkanapokba való beillesztésnek makacsul ellenállt. Itt van azonban ez a zsömle, úgyhogy rohangálás ide vagy oda, 25 perc alatt ott illatozik a vacsoraasztalon, reggel útnak indul a tízórais dobozban, a maradék pedig a fagyasztóban várja az olvadást.

Hozzávalók:

15 dkg félzsíros túró
7 ek tej
6. ek. olaj
20 dkg liszt
12 gr sütőpor
1 csapott tk. só
1 ek. lenmag
1 ek .szezámmag

A sütőt bekapcsolom 200 fokra.

A túrót és a folyadékokat turmixba vagy az aprítóba teszem, attól függ, dupla adagot készítek-e. (Majdnem mindig.) Egy perc alatt összesimulnak. Ekkor a túrós folyadékot tálba öntöm, hozzáadom - ha van időm, szitálom - a sütőporral elkevert lisztet, a magokat és a sót. Egyetlen perc alatt tésztává gyúrom. ( Nagyon könnyen kezelhető, nem ragadós.) Vastag (kb 6-7 cm átmérőjű) hurkát sodrok belőle és 5-6 részre vágom. A részekből sima felületű gombócot gömbölyítek ( ez a leghosszadalmasabb művelet, mert a tészta igen ruganyos), kicsit lelapítom őket, a tetejüket egy vizezett éles késsel keresztbem megvágom, pici tejjel megkenem és megszórom még némi maggal.

A "haladjunk" jegyében én bizony még soha nem pihentettem 20 percig - igazából a sütőpor dolgozni kezd azonnal, ha nedvességet kap - így ha ekkorra a fontolva haladó sütőm felmelegedett, azonnal be is teszem őket.
15-20 perc alatt megsülnek és szép aranybarnák, picit ropogós héjúak, belül pedig foszlósak lesznek.

A sütőpor mennyiségére nagyon kell figyelni, nehogy túlszaladjon, mert akkor sütőporízű lesz. Sőt aki Vánczá-t használ, abból elég szerintem bőven 10 gr is. Tapasztaltam már, hogy valahogy erősebb hatásfokú, mint más sütőporok, szerencse, hogy tegnap nem is volt dupla adaghoz elég itthon belőle, és majdnem elrontottam másfél zacskóval is.

Alufóliába csomagolva másnap sincs kutya baja, a fagyasztást kiválóan tűri.

Nemcsak félzsíros tehéntúróból csináltam már ( és ekkor kiderült, hogy a Plus-os 0,5 kg az tulajdonképpen csak 42 dkg :-(( ) hanem a szintén Plus-os, félkilós dobozban árult sovány tehéntúró elnevezésű krémszerű izével is, erősen gyanítom, ezt értik a németek a túró alatt. (quark?) Tökéletes lett ezzel is.

Meg fogom teljesőrlésűből is próbálni, és szerintem tavasszal-nyáron szuper lesz friss zöldfűszereket belekeverni. Csak egy kis vaj hozzá, míg langyos......

Kicsi Vú-é az érdem.