A pisztáciás macaronnal két legyet lehet ütni egy csapásra :) Kellemes halványzöld szín, és a pisztácia addiktív aromája egy sütiben... Természetesen a natúr változatról van szó, amit én a piacon veszek, mióta a bloggerkollégáknak hála kiderült, hogy a lelőhely egy fél ebédidőnyi sétára van a munkahelyemtől. Be kell valljam, önmagában a natúr pisztácia kevés, egy kellemes pasztellzöld macaronhoz, mert ugye vannak zöldebbek meg kevésbé zöldek (sőt egyenesen szimplán barnák) - azokat kiválogattam(elnézést, sajnos ez A mánia...), de egyébként volt rá jelentkező, egy sem veszett kárba.
És most tudtam meg azt is, hogy a kemény héjától megtisztított pisztáciát ugyanúgy lehet blansírozni, mint a mandulát - vagyis nagyon egyszerű a barnás vékony hártyát levarázsolni róla: forró vizet kell ráönteni, és 3 percig áztatni, azután pedig egyszerűen ki lehet ugrasztani a belső héjából.
Hozzávalók:
90 gr pihentetett tojásfehérje
200 gr porcukor
3 dkg kristálycukor
55 gr darált pisztácia
55 gr darált mandula/mandulaliszt
A forró vizes áztatás miatt a pisztáciákat jól megszárogattam, és betettem 90 fokos sütőbe is, addig míg teljesen száraznak éreztem őket, de vigyáztam el ne kezdjenek pirulni. hagytam kihűlni.
Először az aprítógépben daráltam a pisztáciát a porcukor felével, azután bocsánatot kértem előre is a kávédarálómtól, jól megtisztogattam a kávétól, és teljesen simára daráltam benne a pisztáciás-cukros keveréket.
Ezután jött a Szokásos Eljárás (zanza verzió -
terjengős itt):
1.porcukor-mandula-pisztácia átszitálása. Ha van időnk, akár kétszer is.
2. tojásfehérje habbá verése,addig, míg épp nem akar kicsúszni a fejjel lefelé fordított tálból - ezt kicsit megelőzően folyamatosan bele kell verni a kristálycukrot is.
3. tojásfehérje és porcukros cucc egyesítése. Falapáttal, először bátran, gyorsabb mozdulatokkal egyneműre, ezután pedig lassan, átforgatva,a levegő egy részét kikeverve a masszából, amíg sűrűn, lassan és szalagszerűen folyik lefelé a belőle kiemelt lapátról. Ha a szalag szakad, még forgassuk. NE folyjon viszont fényesen és gyorsan, az a túlkeverés - abból kudarc lesz.
4. sütőpapírral bélelt tepsire 50 ft-os nagyságú halmok pöttyözése habzsákból függőlegesen lefele technikával( az eldobható 10 darabos nejlont használom, adnak hozzá nyomófejet is, kicsit meg kell nagyobbítani rajta a lukat - kb fél cm átmérőjű legyen.)
5. macaronos tepsi asztallaphoz csapkodása - ha maradnak kis csúcsok, mert azok így lelapulnak ha ígyse sikerül, vagy hiányzik hozzá a bátorság, akkor enyhén vizes ujjal elsimítjuk, mert nem habcsókot akarunk
6. 45 perc pihi minimum
7. új variáció, eddig bejött: 150 fokra előmelegített sütőben a talpak megjelenéséig sütni - ez kb 5-7 perc, ezután sütőajtóba fakanálnyelet dugni, sütőt lekapcsolni - kb 10-12 perc múlva kész. A szélső macaron az áldozat: késsel alányúlni, megnézni, szilárd-e , az alja nagyjából elválik-e.
8. kihűlés után a szilikonos sütőpapírról vagy lapról óvatos leszedegetése
Krém:
egyszerű ganache
100 ml tejszín
10 dkg étcsoki
tejszín felforralása, összetördelt csokira öntése, 1-2 perc után simára keverése. Szobahőmérsékletűre hűtjük, addigra megszilárdul.
Szobahőmérsékletű krém habzsákba, macaronok töltése, nem körbe-körbe karikába, hanem a süti közepére egy nagyobb mogyorónyi krém, fölső résszel szétlapítani.
Ennyi anyagból 84 macaronfél, azaz 42 komplett macaron lett most. Mérete a mandulavirágon lemérhető, a 20 és 50 forintos között - épp kétharapásnyi, nagyszájúaknak egy falat.
És még: Hamarosan széleskörű macaron-sütő teszt következik, párhuzamosan készülő jó, majdnem jó és tökéletesen elrontott példányokkal, sütési hőfok, pihentetési idő és számos egyéb tényező tudományos igényű, összehasonlító feldolgozásával :)