Portóiban párolt aszalt füge kecskesajttal

A karácsonyi előételünk volt eredetileg ez a páros, akkor marsalával, és nagyon ízlett mindenkinek.De nem kell feltétlenül ünnepi fogásként kezelni: egy megérdemelt vacsora főszereplői is lehetnek, finom rozsos-magos házikenyérrel vagy más hasonló jósággal. Nem hiszem, hogy sokkal rosszabb végeredményt kapunk, akkor sem, ha egy jobbfajta vörösborban, kevés mézzel és egy kis konyakkal pároljuk a fügéket - én nem fűszereztem egyik verziót sem semmivel, teljesen elég a szirupossá váló alap és a sötéten édes füge a lágy kecskesajt ízéhez.

Hozzávalók: (2-4 személyre, alkalomól függően)

12 aszalt füge
2 dl portói vagy  marsala
10 dkg lágy kecskesajt

A fügéket egy kicsi, félliteres lábasba sorakoztattam és felöntöttem a portóival. Szorosan lefedtem, és nagyon kis lángon 15 percig zümmögtettem: ekkorra a fügék szépen magukba szívták a portóit, a maradék pedig sötét sziruppá redukálódott. (Nem árt persze meg-megnézegetni közben a biztonság kedvéért: ha már kevés rajta az alkohol, odafigyelve kell besűríteni, oda ne kapjon.) Ezzel meglocsolva tálaltam a szobahőmérsékletű sajtot a fügékkel.

Áfonyás tortácska

Csak lestem, amikor a vasárnapi két fogás  után általában kidőlő Népek megszavazták, hogy akkor most azonnal a desszertet is, igen. Tudtam, hogy ennek a csokis alap az oka, kerülgették már azt ebéd előtt a konyhában ( - ebbőlmilesz???!!!)) , azután pedig pont olyan gyorsan tűnt el a süti, mint amennyi  munkát   - kábé 5 perc -  igényelt. Csak így utólag jöttem rá, milyen kis fenszi felvágós desszert  lett, akármilyen vacsoravendégségben megállja a helyét.

Hozzávalók: (4 db-hoz)

-tészta

1 tojás

7 dkg joghurt

7 dkg cukor

7 dkg liszt

1 dkg holland kakaó

1 csapott kk. sütőpor

-krém és öntet:

1 db 175 gr-os jughurt pár órán át szűrőben lecsöpögtetve

2 ek sűrű tejszín

2 tk. porcukor

1 tk vaníliapaszta/ 2 tk vaníliakivonat/ vaníliáscukor

1 dl portói
2 tk. méz

4 ek. fagyasztott áfonya

Igen szofisztikáltan sorban összekevertem a tészta hozzávalóit, a 8 cm átmérőjű fém tartelette-formákat kivajaztam, kakaóporral megszórtam, (kikakaóporoztam...) beleöntöttem a tésztát és 175 fokos sütőben tűpróbáig (10 perc) sütöttem.

A lecsöpögtetett joghurtot a tejszínnel,  a porcukorral és a vaníliakivonattal elkevertem. A fagyasztott áfonyát a a mézzel elkevert portóiban átfuttattam, míg felolvadtak és megfényesedtek a szemek, kiszedtem, a portóit sziruposra forraltam.

A formákból kiszedett tortácskákra, krém, áfonya, portóiszirup, megesszük, inkább frissen.

Alkohol- és gyümölcskomponens tetszőlegesen variálható, minden előre elkészíthető, tálalás előtt összeállítható.

Lassan sült kacsacomb diós-portóis aszaltszivapürével

Lusta őszi ebéd, 15 perc munka, majd  a sütő dolgozik 3 órán át. Ráadásul bónuszként be lehet spájzolni  a kisült  kacsazsírból, hiszen jön a hideg, kellenek a kalóriák, némi plusz szigetelőréteg úgyse tűnik fel a téli cuccok miatt...

Hozzávalók (4 személyre):

4 kacsacomb

só

1 fej lilahagyma

1 ág rozmaring

2 marék aszalt szilva (kb 15-20 darab)

egy marék dió

kb. egy dl portói (vörösborral is helyettesíthető, inkább félédeset javasolnék maximum)

A kacsacombokról a feleslegesen túlzónak ítélt hájdarabokat levagdostam ( egy pár falatnyi töpörtyű lett belőle), a bőrét óvatosan beirdaltam keresztben-hosszában, kicsit besóztam, és egy nagyobb serpenyőben a bőrös felével lefelé fordítva közepes lángon kb. 10 perc alatt  lassan megpirítottam, azért, hogy minél több zsírt kinyerjek belőle.

A sütőt közben 140 fokra előmelegítettem, egy jénaiba pakoltam a combokat a bőrös felükkel lefelé, kisujjnyi kisült zsírt alájuk öntöttem, ismét sóztam, és 3 órán keresztül sütöttem őket. Félidőben melléjükdobtam egy fej, félbevágott lilahagymát, egy ág rozmaringot és az aszalt szilvákat.

A sütés végeztével a lilahagymát és az aszalt szilvákat kiszedtem a hús mellől, lecsöpögtettem a zsírt is róluk. A diót  egy evőkanál kacsazsíron kissé átpirítottam, hozzáadtam a szilvát, a hagymát és a portóit, összeforraltam és az aprítógépben pürévé turmixoltam.

Nem is nagyon kívánt más köretet, csak egy kevés krumplipürét, de egy friss karaj házikenyérrel is tökéletes.