Fehérboros aszaltparadicsom-szósz

A képen nem egy kanál paradicsomsűrítménnyel elkevert spagetti látható, hanem az egyik legjobb paradicsomszósz, amit valaha ettem. Egy könyvből főztem, ami nem szakácskönyv, hanem egy regény, az első részének is már elég béna címe van, az hogy "Extra szűz" a másodiknak még bénább, az, hogy "Szerelem az olajfák alatt" (naugye..), de nem nyálas női regény papímasékarakterekkel, hanem tulajdonképpen önéletrajz, és egy vagány angol lány beilleszkedését meséli el a kilencvenes évek elején az olasz ligur tengerpart zárt falusi közösségébe, igazi angol humorral és öniróniával tele - nem mellesleg borzasztó érdekes olvasni, hogy a ma már nagyon menő olívatermelés mennyire lenézett és nemszeretem elfoglaltság volt akkoriban - csak az idősek foglalkoztak már vele - és milyen elképesztő szegénységben élt a turistákból profitálni nem tudó, nem partközeli falvak népe. Na ebben a könyvben főzött az egyik olasz mamma ilyen szószt a spagettire, és bár az arányok és a pontos recept homályban maradt, nekem nagyon megragadta a fantáziámat, és nem bántam meg, hogy tettem egy kísérletet a szósz rekonstruálására.

 A recepthez annyit, hogy elhasználtam hozzá az utolsó kis üveg házi aszalt paradicsomomat, ami az erősen aszalt kategóriába tartozik, nem szeretem puhára hagyni, mert akkor gyorsan megromlik, olajban teszem el, amiben van kisüvegenként egy ágacska rozmaring és egy gerezd fokhagyma. Ilyen típusú szárított paradicsomból kell a megadott mennyiség a szószhoz, ha kevésbé erősen  aszalt, akkor a paradicsom súlya nyilván nagyobb lesz.

Hozzávalók: ( kb 30-40 dkg tésztához)

8 dkg olajban eltett aszalt paradicsom - nálam ez 10 darab fél paradicsom volt aszalva

3 ek az olajából

kis ág rozmaring

1 gerezd fokhagyma

2-2,5 dl száraz  fehérbor ( én chardonnay-t használtam)

kevés frissen őrölt bors

nagy csipet só

1 tk nádcukor

Minden hozzávalót egy lábasba tettem és kis lángon forrásig melegítve, majd a lángot visszavéve csak zümmögtetve főztem kb. 15 percig. Ekkorra a paradicsomok magukba szívták a bor egy részét, párolgott is természetesen, turmixolva - mivel sűrűnek találtam- kiegészítettem még  3 ek vízzel a tészta főzővizéből, és elkevertem a kész spagettivel.

Aszaltparadicsom-pesto

Az idei egyik kedvenc kence/tésztamártás, bár nem tudom, mennyiben járul hozzá ehhez a címhez a hozzá használt sk. rozmaringos-fokhagymás, olajban eltett aszalt paradicsom, ódákat zengek itt a cuccról és lehet, hogy a boltiból pocsék lenne. Igazából már nem is tésztára rakjuk, hanem pirítósra; annyira durván jó, hogy egy pohár borral kevés ennyire egyszerű, abbahagyhatatlan vacsorát tudnék mondani. (Talán ha lesz rendes újhagyma, akkor az azzal készült friss körözött übereli majd...) Ez az adag elég egyébként kb. 40dkg spagettire is.

Hozzávalók:

3 dkg aszalt paradicsom (ez az enyémből 8-10 fél aszalt paradicsom, mert  éppcsak nem csörgősre aszalom)

3 dkg kesudió

3 ek. frissen reszelt parmezán

1 ujjnyi friss rozmaringhajtás

1 kis gerezd fokhagyma (ez mindkettő a paradicsom közül nálam)

kb. 1 dl olívaolaj

só és kevés frissen őrölt feketebors

Az aszalt paradicsomot (puha az olajtól és nem is kell lecsöpögtetni sem) a késes robotgépben összedaráltam a kesuval, és a többi hozzávalóval, és azután fokozatosan az olívaolajjal. Annyit kell hozzáadni, hogy tejfölszerű, kenhető massza legyen. A végén kóstolgattam, sóztam, borsoztam.

Ebből a mennyiségből összesen kb. két dl pesto lesz.

A kesus cucc ötlete az Aldi pesto rosso-jának üvegéről jött, de van ilyesmi itt, itt, és itt is.