Francia bisztrósaláta meleg kecskesajttal

Köztudott, hogy a saláta férfiaknak  az csak valami kis mellékes dolog, amit sok hús mellé eszik az ember, tulajdonképpen lehet akár ecetes uborka is. Mindjárt jobban hangzik viszont, ha van benne bacon, vagy valami jobbféle sajt, netán vödörnyi majonéz az alap. Ez utóbbi opciót nem szívesen ajánlom be a család férfitagjainak, de a bacon-kecskesajt kombót nem kellett túl sokat tukmálni. Nem nagyon voltam olyan francia bisztróban vagy kockás abroszos étteremben, ahol ne lett volna az étlapon ez a saláta, és itthon is rendszeresen csinálom: a lusta (hőség)verzió a krutonos, de akár egész, vékony  pirított kenyérszeletre is lehet pakolni a zöldeket, vagy a kenyérre ráolvasztani kicsit  a sajtot sütőben, lényeg, hogy azonnal tálaljuk, és nem árt neki, ha kicsit locsolgatunk rá a bacon zsírjából is.

Hozzávalók (4 személyre)

20 dkg vegyes zöldsaláta
1 rúd kecskesajt (President márkájút szoktam használni)
10 dkg bacon
4-6 ek kruton vagy 12 vékony szelet bagett, megpirítva
4 tk. balzsamecet
4 ek. extraszűz olívaolaj
só
bors

A bacont apróra felkockáztam és kis lángon jól megpirítottam. A salátát 4 tányéron elosztottam. A kecskesajtot fél centis szeletere vágtam és megolajozott, teflonos grillserpenyőben egy perc alatt meglágyítottam-átmelegítettem. A salátára szedtem, megszórtam a krutonnal, a baconnal, ecettel-olajjal, sóztam és borsoztam.

Meleg fügesaláta

Még ma is láttam fügét az egyik  négybetűs boltban, ezért csak posztolom ezt a két hete készült  kis salátát, és különben is annyira jó: édes puha füge, sós-ropogós bacon, pikáns camembert és balzsamecet, édeskés madársaláta. A kulcsszó persze a bacon, mert a csak zöldek nyúleledelnek minősülnek, mit tudjuk. Így viszont egész jól el lehet adni férfiaknak is, sajttal nemkülönben, és ha van hozzá egy kis kruton is, akkor pedig majdhogynem főételnek minősül. Vagyis nem. De nekem igen...

Hozzávalók: (2 személyre)

4 maréknyi madársaláta

3 füge

10 dkg camembert

4 szelet bacon

kevés frissen őrölt bors

2 tk balzsamecet

pici olívaolaj

4 ek kruton

A fügéket 6-6 gerezdre vágtam. A megmosott salátát elosztottam a tányérokon, a sajtot kis kockákra vágtam, a salátára szórtam.

 A bacont egészen pici szeletekre vágtam és egy serpenyőben  kevergetve ropogósra pirítottam. Kikanalaztam a serpenyőből, és a visszamaradt kevés zsíron nagy lángon egy fél percre átforgattam-forrósítottam  a fügegerezdeket. A salátára szedtem,meg szórtam a baconnal, meglocsoltam a serpenyőben maradt szósszal, a balzsamecettel, borsoztam  és jöhetett rá a kruton.

Színes, mangós madársaláta

Itt nem sok saláta akad. Egy két klasszikus: cézár, waldorf, az orosz reteksali és....szóval kevés. Mert ami ad hoc, az szerintem annyira nem érdekel senkit: épp ez volt a hűtőjükben, meglocsolta ezzelazzal, megszórta emezzelamazzal, és akkor mi van? Improvizálni mindenki tud, ahhoz nem kell nekem se recept :).

Ez a saláta viszont megérdemli a nyilvánosságot, olyan jól sikerült, ráadásul tökéletes kísérője volt a narancsos kacsacombnak, nem hiányzott mellőle semmi komolyabb köret, sőt súlyosabb téli fogásból könnyű ebéddé varázsolta. Madársaláta eddig  nem termett minden bokorban, de most két szuperben is láttam már elérhető áron, nekem a kedvenceim közé tartozik, a rukolánál kevésbé karakteres, nem tolakszik ki a többiek mellől. A tokaji balzsamecet pedig olyan jó, hogy simán el tudnám kanalazni csak úgy magában, könnyű, egyszerre édes-savanykás, illatos, jól passzol a gyümölcshöz is.

Hozzávalók (4 személyre)

1 érett mangó

1 nagy piros kaliforniai paprika

1 fej lilahagyma

4 marék madársaláta

fél vérnarancs

2 ek. tokaji aszúecet

pár csepp semleges ízű extraszűz olívaolaj

őrölt tarkabors

A megpucolt mangót és a paprikát egyforma méretű kockákra vágtam. A lilahagymát is felvágtam és forrásba lévő vízbe dobtam, azonnal leszűrtem és jeges vízbe tettem - így megmaradt a színe, édessége és roppanóssága, de elveszítette csípősségét -az kilógott volna a többiek közül. Az utolsó négy hozzávalóból öntetet kevertem és az összeállított salátát meglocsoltam vele, majd egy órányi hűtés után tálaltam.

Édeskömény-alma saláta

Nem szokott itt  cékla lenni. Sütőtök se. És nem lesz medvehagyma se. Mert nem esszük, ilyen megátalkodottak vagyunk mindannyian. Na és az ánizs. Minden formájában ki nem állhatom, nyilván túl sok ipekakuána szirupot kellett innom a sötét hetvenes évekbeli gyemekkoromban. De. Az udvariasság nagy úr, megittam a csillagánizs teát szó nélkül, és a Miele Fish Friday-án meg az édeskömény salátát. És nem is volt ánizsíze, tényleg. Csak olyan jó, ropogós, jöjjön-már-a-tavasz íze volt. És azután megtudtam, hogy akkor van igazán ánizsíze, ha frissen szedve fogyasztjuk Hát, ez a veszély  nem fenyeget, nálunk nem terem a kertben, főleg télen nem, és ahogy elnézem, mindenhol olasz eredetűt kapni, az meg kamionozik egy kicsit idáig.

Úgy gondoltam, akkor ideje itthon is próbát tenni vele, hiába írják, hogy ánizsos, mikor nem is. Sajnos az édeskömény itthon 1:3-as vereséget szenvedett, szóval gyakran azért nem lesz, de aki még nem kóstolta, tegyen vele egy próbát, mert olyan jólesően ropogós, és változatosságot jelent a répe-zeller-káposzta téli nyers salátakínálatában. És holnap meg csokis sajttorta recept lesz....

Hozzávalók: ( köretnek 2 személyre)

1 édeskömény

1 golden alma

1 előzö nap lecsepegtetett joghurt/10 dkg görög joghurt

fél citrom leve

1 ek. aprított petrezselyem

fehérbors

só

Az édeskömény külső burát leszedtem, levágtam a leveleit, alul a vastagabb részét, megfeleztem és kivágtam  a belső torzsáját. Egészen vékony, hosszú szeletekre vágtam fel, ugyanígy szeleteltem fel az almát is, meglocsoltam a citrom levével, majd összekevertem a fűszerekkel elkészített joghurtos öntetel. Halakhoz, fehér húsokhoz köretnek is jó, vagy csak úgy magában salátázni is tökéletes.

Hideg töltött paradicsom caprese

És egy kevés olajbogyó. Tökéletes grillezett húsok mellé, kompakt, látványosabban tálalható, mint egy nagy tál kevercs, igaz, lapátolni állva nem lehet.De ha jó minőségűek az alapanyagok, már csak egy jó szelet kenyér kell hozzá, hogy a tányérra kicsurgó olívás-fűszeres paradicsomlevet is feltunkolhassuk.

És hideghideghideg.

Hozzávalók: (köretként szerintem kétszemélyes)

4 nagy húsos paradicsom
1 csomag mozzarella sajt
20-25 szem olajbogyó
2 ek. extra szűz olívaolaj
néhány levél friss bazsalikom aprítva
só
bors

A paradicsomok tetejét 1 centi vastagon levágtam, a belsejét kikapartam (nagyon klassz szűrt paradicsomlé lesz belőle, erről majd máskor). A mozzarellát kis kockákra vágtam, az olajbogyót is kettébe, átkevertem a fűszerekkel és egy ek. olajjal, betöltöttem a paradicsomokat, behűtöttem és tálalás előtt még rácsorgattam a másik evőkanál olajat is.

Cézár saláta, majdnem

Mert nem római salátából készült, hanem szegény, megvetett jégsalátából, amit nálunk viszont mindenki preferál. Mert a tojás nem nyersen van a szószban (illetve van azért úgy is, majonézbe bújtatva), hanem főzve benne. Worchestershire szósz helyett minimális szardella került az öntetbe, mert a gyerekek nem csípik. Parmezán helyett meg grana  padano lett ráforgácsolva, mert az volt itthon. És a tetejébe ráadásul a krutonok se háziak, de legalább tényleg kenyérből vannak. A bors, citromlé, borecet, fokhagyma stimmel, a baj csak már annyi volt vele, hogy a nagyobb rácsodálkozott, hogy dehát csirkemell, na az miért nincs benne, mikor étteremben mindig van. Hátdecézársalátátkértél, nem? És nem csirkéscézárssalátát... 

Ehhez képest azért egy árva salátalevél nem sok, annyi se maradt, és meg lett dicsérve, hogy végülis csirkemellmentesen is übereli az összes éttermit :).

Hozzávalók ( 2 személyre, ha kvázifőétel):

egy kisebb jégsaláta fele

4 tojás

2 ek. majonéz

fél gerezd fokhagyma reszelve

2 ek. extra szűz olívaolaj

3 ek tejszín

3 kk. citromlé

késhegynyi mustár

1 szardella

bors

só

4 ek. kruton

kevés grana padano

A jégsalátát megmostam, leszárítottam, felvágtam.

A tojásokat 7 percig főztem, lehűtöttem, megpucoltam, négybevágtam. Amíg a tojás főtt, az összes maradék hozzávalóból kikevertem az öntetet. A salátát tányérokra pakoltam, elosztottam rajta a tojást, krutont, megcsorgattam az öntettel és rászórtam a sajtot is a végén.

Semmi kis paradicsomsaláta

Csak az ízre figyelj...meg a színre... Egy tál napsugár :).

És a vége a legjobb: amikor a paradicsom és az öntet szaftját kitunkoljuk a tál aljából valami jó kis ropogós kenyérhéjjal. Természetesen hímnemű egyedek ehetnek mellé indokolt esetben fél kiló oldalszalonnát, nagy darab sült húsokat, ilyesmit, nem kell a salátavacsorával borzolni az idegeket, pedig én decemberig elélnék rajta.

Hozzávalók: (2 személyre)


30 dkg körteparadicsom

1 fej lilahagyma

fél kk. só

3 ek. extra szűz olívaolaj

2 tk. citromlé

kevés frissen őrölt bors

A félbevágott paradicsomokat és az apróra kockázott hagymát összeforgattam a sóval. Az "öntet" összekevert hozzávalóival meglocsoltam a paradicsomokat és jó lefedett tálban két órára behűtöttem a salátát. Vacsora előtt fél órával szerintem jobb kivenni kicsit a hűtőből, majd gyors eltüntetés, és már jöhet is a tányér tisztára törlése friss kenyérrel.

Nyáriretek-saláta

Egy hálás növény. Abszolút mostoha, talajt tekintve lényegében sivatagi körülmények között is képes 20-30 centire nőni, nem fásodik, talán nem szeretik annyira a kártevők sem, és nem muszáj a márciusi (idén) fagyos földbe vetni, április közepéig is várhat, most meg nemsokára jön majd a kora őszi forduló. Ízre pont ugyanolyan, mint a sima hónapos retek, ami katasztrofális eredményt hozott, jövőre nem is kísérletezünk vele, csak a helyet foglalja.

Annak csak részben jó illusztrációja, hogy hogy is néz ki egy tényleg bio zöldség, mert a képen nem látszik, hogy itt-ott a kanyarban megrágogatta pár bogár, kukac, ilyesmi, de a veszteség csak 15% körüli. Mindenesetre nehezen tudom elképzelni, hogy aki nagyobb tételben foglalkozik biotermeléssel, ennél tökéletesebb példányokat nevel, bár lehet hogy van valami titkos, sor közé ültetendő bogárrisztója, abszolút egészséges és természetes permetleve, vagy netán életét a különféle kártevők kézzel való összegyűjtögetésével tölti, a Holdon pedig van élet. Szóval a bio nem szép, nem nő akkorára, mint a vetőmagos zacskó fotóján látható, van veszteség, de emellett van íze is a zöldségeknek, ami manapság egyre nagyobb ritkaság. Aminek pedig van íze, kár fölülírni fűszertúlzásokkal.



Hozzávalók.

4-5 db nyáriretek

2 ek. extra szűz olívaolaj

1 kk. citromlé

fél csokor petrezselyem

2 zöldhagyma

só

bors

Az öntet hozzávalóit összekevertem, hozzáadtam a felaprított petrezselymet, összeforgattam a felkeikázott retekkel és zöldhagymával.

Recept?

Waldorf-saláta

Lehet persze beletenni mindent. Mazsolát meg konyakot, csirkenyakat vagy koktélrákot, pár csepp tabasco-szószt feltétlenül. Akkor, amikor kitalálták, semmi más nem volt benne, csak alma meg szárzeller. Még dió se, ami nélkül ma már tényleg elképzelhetetlen. Igazából szerintem ez utóbbitól igazi téli étel, és sok éve hagyományosan a szilveszteri malacsült mellé mindig van nálunk egy hatalmas adag. Sült húsokhoz tökéletes, én magában is kiválóan el tudom kanalazni, de egy egyszerű vajas pirítósnak is jó kísérője.
Sokáig a normál zellert használtam hozzá, és Túrós Lukács szakácskönyvéből dolgoztam, de amióta a szárzeller nem olyan ritkaság, már csak azzal ízlik igazán. Így tényleg salátának hat, bár a dió, a tejszín, meg a majonéz megdobja a kalóriákat benne rendesen, úgyhogy sajnos, az ünnepek utáni fogadkozások betartására abszolút nem alkalmas, pedig a ropogós alma meg a zellerszár gyönyörű zöld színe igazi tavaszi illúziót tud kelteni... dehát hol van az még...



Hozzávalók:

4 savanykás alma

4 zellerszár

8 dkg dió

1 dl majonéz

2 ek. tejszín

fél citrom leve

pici só

pár tekerésnyi bors


Az almákat meghámozom, negyedelem és hosszúkás, gyufaszálnyi részekre aprítom és meglocsolom a citrom levével. ( Kiváló késtechnikai gyakorlat, mégha a kerek alma egységesen hosszú és gyufaszálnyi méretű részekre aprítása az euklideszi geometria keretei közé sajnos nem illeszthető be. ) A zellerszárakat is vékonyan felkarikázom - amellett, hogy finomabb, mennyivel egyszerűbb ez, mint 20 dkg zellergumó gyufaszálasítása.
A diót le kellene héjazni - ez a már említett szakácskönyv szerint friss dióval a legegyszerűbb - de én ezt még soha meg sem kíséreltem. Viszont lelkiismeretesen próbálom ezt is vékony szeletkékre felvágni a durva aprítás helyett - ha szépen pucolt fél diókhoz jutunk, mint én az idén, ez nem túl bonyolult dolog, és így néz ki jól a saláta - olyan waldorfsalátásan...

A tejszínes majonézt ráöntöm az összekevert többi alkotórészre, picit sózom, borsozom, és nagyon nehezen tudom kivárni azt a két-három órát, amíg áthűl.

Összegezve: a Waldorf-saláta olyan étel, ami pont attól finom, mert a néhány hozzávaló tökéletesen kiegészíti egymást, nem hiányzik belőle semmi, így kerek, ahogy van.

Ezzel maradtam le a VKF-ről...

Zöldfűszeres-tejfölölös sült újkrumpli saláta. Finom, forró grillezett húsok mellé jól behűtve a legjobb, de csak úgy magában is nagyon könnyen belapátolható. Nem is szaporítom a szót, hamár három napja lejárt a határidő...


Hozzávalók:

1, 5 kg parázs krumpli (aprószemű újkrumpli)

1 dl joghurt

5 ek tejföl

1 ek majonéz

1 ek dijoni mustár

1 kisebb csokor petrezselyem/bazsalikom és snidling

só

bors

pici citromlé

3 ek. olivaolaj


A krumplikat megsikáltam, négybe vágtam, az olivaolajban megforgattam, megsóztam és 200 fokos sütőben, sütőpapírral bélelt tepsibe szórva 20 perc alatt megsütöttem. Míg sült, a felaprított zöldfűszereket és a szósz hozzávalóit összekevertem, a kicsit kihűlt krumplira öntöttem, átforgattam és jól behűtöttem. Kár hogy nem volt forróság hétfőn, úgy még jobban esett volna. :)

Az Évszakok konyhája c. könyből, nagyjából.

Sült-padlizsán saláta VKF.! XVI.

Ott vagyok, ahol a part szakad. A halas fordulónál. Mert a saláta jó, a saláta egészséges, a saláta olyan sokféle lehet, csaképp Ember salátán meg nem él. A kiskorúakat hagyjuk is.
Szóval a saláta legfeljebb szerény kiegészítő lehet valami massszív húsétel ÉS köret mellé. De főszereplő...
Na jó, persze eszünk mi, hogyne. Caprese-t vacsorára, de legyen mellé friss kenyér és valami húsféle. A sokak által lenézett jégsalátát mindenféle más zöldséggel, ami kerül mellé a hűtőből, egy kis olivaoloajos-citromleves-fűszeres ilyen-olyan öntettel, görögsalátát nyáron rogyásig. A Waldorf is nagy kedvenc, de valahogy az nálunk téli játékos, a klasszikus majonézesekben meg a nagymamák járnak elöl.

Én csak egyet rontok el mindig: a cukros-ecetes levet arra a jó kis fejessalátára. Az nem sikerül sose.

Hozzávalók:

1 nagyobb padlizsán
1 doboz natúr joghurt
fél citrom leve és lereszelt héja
2 kk. méz
1 nagy gerezd fokhagyma
1 chilipaprika
1 kis csokor petrezselyem
3 ág menta
só
bors
olivaolaj

A megmosott padlizsán két végétől megszabadultam és 1 centis karikákra szeleteltem, a nagyobbakat még félbe is vágtam.

A szeleteket megsóztam, megborsoztam és a kiolajozott teflonserpenyőben oldalanként 4-5 perc alatt szép aranybarna-foltoskásra sötöttem.

Amíg sült, összedobtam az öntetet: A joghurtot összekevertem a mézzel, a citromlével és a lereszelt héjával, a kimagozott és apróra vágott chlilipaprikával, belepréseltem a fokhagymát és hozzáaprítottam a zöldfűszereket.
A kisült padlizsánszeleteket forrón forgattam az öntetbe, aztán jól behűtöttem.

Ideális kísérője volt a vasárnap déli rántott húsnak, ami egyébként a nagyobb kiskorú gasztronóm szülinapi ebédrendelése volt.:)



A kiindulópont Stahl Judit padlizsánsalátája a Büntetlen örömök c. könyvéből.

Orosz reteksaláta

Van az én anyukámnak egy barátnője. A barátnőjének pedig egy sógornője, aki Bakuból származik, olajmérnök és szuper receptjei vannak. Ez a saláta nálunk csak Ljuba néni reteksalátája néven fut, és amikor már van igazi szabadföldi retek, és igazi szabadföldi zöldhagyma, akkor eljön ennek a salátának az ideje. Remélem most hétvégén sokan látják, kipróbálják, és ugyanúgy függővé válnak, mint én vagy húsz éve. Előrebocsátom ugyanakkor, hogy ne próbálkozzon senki semmilyen műzöldséggel majd a tél közepén, mert értelmetlen. A fogyókúrázóknak el kell mondanom, hogy sajnos-sajnos (kipróbáltam) a csökkentett zsírtartalmú tejföllel nem igazi. Azt, hogy Bakuban van-e mackósajt, nem tudom, de mackósajt (klasszikus) kell hozzá, és kész, semmi kompromisszum. Ezen túl a tudnivaló még annyi, hogy az alábbi standard mennyiséget egyből duplázni kell ha két felnőttnek kell legalább jutnia, egy grillezésnél pedig négyszeres mennyiség alatt hozzá se kezdjünk.


Hozzávalók:

1 csomó retek
1 csomó zöldhagyma
1 pohár 20%-os tejföl
1 kocka (háromszög :)) mackósajt
só


A retket és a zöldhagymát megtisztítottam, karikákra vágtam és egy üvegtálban rétegezve besóztam és jól lefedve a hűtőbe raktam. (Legalább 4 óra kell neki, de inkább egy éjszakát javaslok. Még nem tudtam olyan edénybe zárni, ami megakadályozta volna, hogy másnap reggel az egész hűtőszekrény ne illatozzon úgy mint egy hektár zöldhagyma...)
Miután álldogállt a hűtőben eleget, leöntöttem a képződött levet, hozzáadtam a tejfölt, sóztam megint(ugyanis a sós levét leöntöttem, ugye tehát szinte elölről kell kezdeni) és belepotyogtattam a pici kockákra vágott mackósajtot. (Ez nagyon macerás mert a mackósajt ellenáll, és mindenhova ragad, csak épp a tálba nem akar jutni belőle. Ha jól be van hűtve a sajt is, akkor azért nem vészes, de nagyobb adagnál az ember elgondolkozik, megéri-e egyáltalán a vacakolás. Meg...)
Jól összeforgatva a hűtőben kell még érlelődnie legalább 2-3 órát.

Jégbe hűtve meleg vagy hideg natúr húsokhoz nagyon jól megy, de egy jó szelet barnakenyérrel bármikor képes vagyok egy adagot bevacsorázni. Én ugyan nem vagyok nagy barátja, de úgy képzelem a jeges vodka is csúszik hozzá...