Spenótos-füstölt lazacos lasagne

Még nagypénteken készült nálunk a lasagne halas  variációja, és felvételt nyert a felnőttek állandó repertoárjába - a Nagyobb többnapos  túrán volt kétméteres hóban, a Kisebb pedig tejbegrízzel böjtölt :).

 Elméletben húsvétkor  már esélyes a szabadföldi spenót, idén ez nem így volt, én pedig nem vagyok nagy híve a télen-kora tavasszal  fólia alól kikerülő zöldségeknek. Ha már van friss, kb fél kilót kell egy evőkanálnyi vajon átforgatni és megfonnyasztani, és enyhén kinyomkodni. Bár a fokhagyma hű társa a spenótnak,  a lazac intenzív íze pont elég ebben a felállásban, és egy jó, száraz  fehérborral nyugodtan felvehető az ünnepi fogások közé.

Hozzávalók: (3-4 személyre, étvágytól függően)

8 lap lasagne tészta
10  dkg füstölt lazac
5 dkg vaj
4 dkg liszt
fél liter tej
3 késhegynyi szerecsendió
késhegynyi frissen őrölt bors
fél kk. só
25 dkg mirelit spenót (vagy 0,5 kg friss spenót)
5 dkg grana padano sajt

A sütőt 200 fokra előmelegítettem.

Egy vastagabb aljú lábasban felforrósítottam a vajat, kevergetve enyhén átpirítottam rajta a lisztet, majd a tűzről levéve, lassan hozzáöntöttem a hideg tejet, közben folyton kevergettem  a rugós habverővel, hogy szép sima legyen a besamel; reszeltem bele szerecsendiót, megborsoztam, sóztam, addig kevergettem, míg  közepesen sűrű szószt kaptam.

A spenótot kiolvasztottam, a levét nagyjából leöntöttem - mivel nincs szószunk, mint a paradicsomos változatban a spenót leve szükséges a lapok puhulásához. 4 rétegben raktam le a lapokat, a besamelt négy,  a spenótot három, a lazacot kétfelé osztottam: tészta, besamel, spenót, lazac, tészta, besamel, spenót, tészta besamel, spenót, lazac, tészta, besamel, és a sajt egy része reszelve.

Az első 20 percben alufóliával letakarva sütöttem, majd további 6-8 perc alatt rápirítottam a tetejét is.

Halas lasagne

Bár a jelszó, hogy csak halakkal ne kelljen dolgozni, még mindig nem vesztette nálam aktualitását, főképp azért, mert úgy gondolom, amit nem szeretek igazán, azt nem is tudom jól elkészíteni sem, azért próbálkozom erősen. Egyrészt mert csak ezért nem száműzhetem a halat az asztalról, másrészt meg milyen finom, egészséges, csupa jótétemény a hal. Hát akkor együnk halat. Ami jelen esetben szerényebben képviselteti magát az ételben, de legközelebb megpróbálom figyelmesebben olvasni a recept elejét, ahol 6 személyre másfél kiló halat dolgoznak be a lasagne-lapok közé.Vagy az már túlzás?

Ami nagy meglepetés volt, hogy mennyire finom volt a receptben szereplő póréhagyma helyettesének szánt petrezselyemgyökér (nálunk úgy hívják: zöldség, és passz); finom diós ízt adott az ételnek, így abszolút jól passzolt a halhoz.


Hozzávalók: (4 személyre)

12 lap zöld lasagne lap

4-5 szelet tengerihal-filé (pollock-filé, pontosabban)

40 dkg sárgarépa

20 dkg petrezselyemgyökér

1 nagy sárga kaliforniai paprika

5 dl tej

5 dkg vaj

5 dkg liszt

egy csokor petrezselyemzöld

késhegynyi currypor

1 zöldcitrom

bors

só


A halfilét kiolvadás után leszárítgattam, sóztam, borsoztam és meglocsoltam a zöldcitrom levével.

A vajon lassan megfuttattam a lisztet, folyamatosan kevergetve felöntöttem a tejjel, simára kevertem és kevergetve besűrítettem a besamelt, majd belekevertem a felaprított petrezselymet és a curryport.

A megtisztított zöldségeket felkarikáztam és lobogó vízbe dobtam 3 percre, majd leszűrtem és hideg vízzel leöblítettem. A paprikát kisujjnyi csíkokra vágtam.

Ezután kevés besamelt öntöttem a kivajazott jénai aljára, kiraktam 3 lasagne lappal (mint tudjuk, a hőálló tál- és tepsigyártók valamint a lasagne-lap gyártók titkos, globális összeesküvése folytán NINCS olyan tál vagy tepsi, amibe pontosan beleillenének a lapok, akárhanyasával is rakjuk őket) a zöldségek egyharmadát elterítettem, meglocsoltam besamellel, újabb réteg lasagne, ezután a halszeletek és besamel, megint tésztalap, a megmaradt zöldség fele és besamel, tésztalap, maradék zöldség és besamel. Közben sóztam is óvatosan minden zöldségréteget
A 200 fokos sütőben kb. 35-40 perc alatt sült készre, szépen összeállt, a felesleges zöldség- és hallé elpárolgott, a teteje megpirult.

De a hal, az kevés volt benne. Majd legközelebb.

Egy ezeréves karácsonyi tina különszámban talált recept alapján.