Almás morzsatorta ahogy Mamma csinálja - és mostmár én is

Jó lett volna meggyőzőbb fotót készíteni, de sajnos nem sikerült! A vendégeknek desszertként feltálalt édesség olyan sikeres volt, hogy a lányokat pusztán az (ünnepi) kalóriák miatti bűntudat tartotta vissza a repetától, a gyerekek már a Mikulás óta tele voltak édességgel, a fiúk viszont addig ismételtek, amíg egy féladagnyi maradt lefotózni.
A sütit Mammánál szúrtam ki, és a mandula-alma-narancs-tejszínes karamell-vaníliafagyi összeállítás rögtön meggyőzött. Egyébként is igazi karácsonyi-vendégség-ízű-nek tetszett, de megragadnám az alkalmat, hogy itt kampányoljak a süti mellett: a receptet azonnal kérték a vendégeink, és legközelebb csakis dupla mennyiségből csinálom: mindenki lelkesen helyeselt, amikor felvetettem, hogy nemcsak desszertként, de egy sűrűbb leves után szombatonként bevehetnénk másodikfélének.
Szóval fotó ide vagy oda, ki kell próbálni!!


Hozzávalók: (desszertként 6-8 személyre)

1 kg alma
7dkg vaj
7,5 dkg barna cukor
1 narancs héja
1 narancs leve
1,25 dl tejszín

a morzsatésztához:

- a hozzávalók legyenek hidegek

10 dkg vaj
10 dkg darált mandula
7,5 dkg liszt
7,5 dkg cukor
nagy csipet őrölt fahéj és szegfűszeg
1 csipet só

vaniliafagyi

A sütőt előmelegítettem 180 fokra.

A meghámozott almákat (keményebb húsú savanykásabb fajta legyen) felkockáztam, a vajon a narancs héjával, levével, 5 dkg cukorral kb. 10 perc alatt megpároltam.

Amíg párolódott, az aprítógépembe tettem a tészta hozzávalóit, és rövid úton morzsásítottam őket. Akinek nincs aprítógépe, a kis kockákra vágott hideg vajat egy mélyebb edényben a konyhai robotgéppel, vagy egyszerűen egy nagyobb késsel elegyítse a többi anyaggal. Mamma két villát és olvasztott vajat használ a morzsa előállításához. Picit lehet kézzel is morzsálgatni, de csak óvatosan, nehogy a végén még összeálljon :-))

A félig megpárolódott almát szűrőkanállal kerek jénai tálba szedtem, rászórtam a morzsát és mehetett is az előmelegített sütőbe 20 percre.
A visszamaradt lébe öntöttem a maradék cukrot és a tejszínt és sűrűre beforraltam néhány perc alatt.

Ha nem vendégeknek készítjük, az időzítés könnyebb, mert igazán forrón, a jeges fagyival a legjobb, de a kikapcsolt sütőben alufóliával letakarva hagyhatjuk a mártással együtt, vagy előre elkészítve csak a sütést időzítjük a vacsora/ebéd végére.

Ahogy a leírásból látszik, az alma hámozása után kb. 15 perc alatt, összesen 5 percnyi munkával össze lehet dobni, és mehet a sütőbe.

A vaniliafagyival együtt kerek , megjutalmazom-magam fogás ;-))

Sajtkrémes palacsinta

Ez úgy indult, hogy egy nap elméreteztem a sajtkrémet, amit kis krékerekre szántam olajbogyó társaságában. A keksz kevés volt, a vendégek el is tüntették, a sajtkrém pedig a hűtőben szomorkodott. Másnap viszont sok lett - ez is kivételes - a palacsinta. Ez utóbbi nálunk soha nem édes, mert minekannyicukoragyereknek, és különben is így kizárt, hogy leég. A megmaradt palacsintát pedig, mertminekannyiédességagyereknek, este betöltöttem a sajtkrémmel, így szépen kettecskén elehettük a kiskorúak elől.

Hagy ne írjam ide a palacsintareceptet!! Egy púpozott ek.lisztből (kb 2 dkg) van egy palacsinta, 12-15dkg lisztenként egy tojás kell, annyi tej-szénsavas ásványvíz bele, hogy majdnem tejszínsűrűségű legyen.Csipet só.

Sajtkrém:

12,5 dkg natúr sajtkém
3 ek tejföl
só
bors
bazsalikom
kakukkfű
és kevés menta
(friss zöldfűszerek hiányában görög fűszerkeverék, abban van azt hiszem oregano is)

Sajtkrémet a teföllel lazítottam, zöldfűszereket felaprítottam, mindent összekevertem, a palacsintákat betöltöttem, 3 darabra vágtam, kivajazott jénaiba raktam, két evőkanál tejföllel még megsimogattam a tetejüket és 200 C-on 15 percig átsötöttem. Ennyi sajtkrém kb 6 palacsintába elég, kétszemélyes könnyű vacsora.

Mellé valamilyen fehérbort kortyolgattunk.

Túrógombóc No.1.

Csak így lazán. Holott valójában a pontos elnevezése: A Világ Legkönnyűbb Túrógombóca. Azért "könnyűbb", mert az az állagára értendő. Meg persze nem is bonyulult elkészíteni se. Az érdem nagymamámé, már rég nics köztünk, legyen akkor Túrógombóc berényi mama módra.
T3v3d3 kérte is egyszer tőlem, mikor Mamma postjába beleokoskodtam. Itt a nyár, főzni kell mindennap a Válogatós Bandának, ennek tuti helye van a repertoárban.

Hozzávalók:

fél kg túró

4 ek. liszt (nem csapott, nem púpozott)

2 tojás

egy nagy csipet só

5 dkg vaj

4 ek. zsemlemorzsa

Feltettem egy közepes lábasban vizet, hogy míg dolgozom, felforrjon. A vajat felforrósítottam egy teflonserpenyőben, és gyengén átpirítottam rajta a zsemlemorzsát.
A túrót villával áttörtem. A tojásokat szétválasztottam, a sárgáját összedolgoztam a túróval, a fehérjét pedig kemény habbá vertem. A négy evőkanálnyi liszttel jól összedolgoztam a tojásos túrót, majd két részletben belekevertem a habot. Az első felét jó alaposan kell, a másodikat kissé óvatosabban, de homogén legyen a massza.( Ne higgyünk a károgóknak, nem fog összetörni a hab, teljesíti feladatát.)

A masszából nedves kézzel nagyobb diónyi gombócokat csináltam. Ahogy kész lett az első 12-15, beleeresztettem a lobogó vízbe, majd óvatosan kavartam egyet rajtuk, alul le ne ragadjanak. Kb. egy perc után már indultak is felfele, ezután még kb. 5 perc kellett a lobogó vízben ahhoz, hogy kész legyenek, ekkor szemmel láthatólag kissé meg is nőttek. Óvatosan kilapátoltam őket a morzsára, és még óvatosabban meggurigáztam őket benne.
Ezután jött a következő, meg a következő adag.

Nálunk négy személyre nem is 50, hanem 75 dkg túróból csinálom, a többi hozzávalót persze arányosan emelve. Mérettől függően - small is beautiful! - 55-65 db lesz a háromnegyed kilóból. Egy jóétvágyú férfiembernek meg se kottyan 15 egy erősebb leves után sem.

Bevallom, mi "meztelenül" szeretjük igazán, semmi zsemlemorzsa, csak vaniliás porcukor vagy valamilyen dzsem, a kiskorúak - mivel ez büntethetőséget kizáró ok - Nesquik kakaóval szórják. Most az itt nyaraló unokatestvér és a blog kedvéért morzsáztam, a vaj zsemlemorzsa arány így utólag kissé találgatás-szintű.

A gombócok viszont csak frissen tökéletesek, állásukban összébb esnek és kissé megdermednek, de nálunk soha nem marad így se hírmodó sem belőle estére.

Még egy technikai megjegyzés: a túró állagától - mennyire száraz vagy nedves - függően mehet még egy fél evőkanál liszt hozzá.