Kókuszkocka-torta

A tömény hetvenes évek. Nálunk teljesen oda vannak érte a Népek, két napig ették folyamatosan; a harmadik nap reggelén szemrehányóan néztek rám. Hogy csakúgy eltűnt. Pedig milyen nagy torta volt. És akkor esetleg süthetnék megint. És akkor megígértem, hogy oké, nemcsak évente egyszer, le a francia cukrászattal, éljen a retro. De igazából most is variáltam egy kicsit, a recept ugyan anyukám szamárfüles-cetlis kisfüzetéből van, akkurátusan melléírva az is, kitől származik (Manci néni), de a névnaposok miatt jobban szerettem volna tortaformában látni, arról nem is szólva, hogy mindenki tudja, aki valaha sütött ilyet, hogy irdatlan ideig tart csokimázba majd kókuszba forgatni a kockákat, ráadásul az utolsó pár  darabnál alattomos módon  mindig elfogy a máz, ami pedig legutóbb tuti elég volt. 

Itt most téglalap alakú torta lett belőle, és azt vágtam ferdén cikkekre, de 18 cm-es kerek  formában  is süthető, de akkor sajnos csak  három részletben - szerintem túl tömör a tészta ahhoz, hogy szépen megemelkedjen, ha egyszerre sütnénk. Egyébként maga a tészta szerintem tökéletes torta-alap: nem morzsálódós, van tartása, mégis szép levegős, a méz kellemesen karamellizálódik a sütés során benne.

Hozzávalók:
(32x32-es tepsihez, ha hosszúkás tortát készítünk, kockákhoz 20x30as mélyebb tepsi szükséges)

25 dkg porcukor

5 dkg vaj

3 ek. méz
2 dl tej

1 nagyobb tojás

30 dkg liszt

1 tk.szódabikarbóna

1 tk.sütőpor

-a mázhoz:

25 dkg porcukor

5 dkg kakaópor

7 evőkanál tej

7 dkg vaj

15-20 dkg kókuszreszelék

Az első három hozzávalót a kézi robotgép legnagyobb fokozatán 5 perc alatt habosra kevertem, hozzákevertem a tojást, majd a tejet. A sütőporral és szódabikarbónával elkevert lisztet a tészta tetejére szitáltam és egyenletesen elkevertem .

Sütőpapírral bélelt tepsibe öntöttem a masszát és 180 fokra előmelegített sütőben tűpróbáig ( kb. 35 perc) sütöttem.

 A máz első három hozzávalóját simára kevertem és felfőztem. Mikor picit hűlt, belekevertem a vajat, és teljesen hagytam kihűlni. (Ez kész, míg a tészta sül.)

A kisült tésztát 3 egyforma hosszúkás lapba vágtam. Így körülbelül  5 egyforma nagyságú felületre kellett jutnia a máznak: vízszintesen 3 réteg, és kb. ugyanekkora a két bevonandó oldal is - pici maradjon a két végére.

A kihűlt mázzal megkentem a lapokat, nem sajnálva rájuk szórtam a kókuszt, és vártam kicsit az egymásra pakolással, hogy a lapok súlya ne nyomja ki a mázat közülük. Az oldalakat is megkentem a mázzal, és megszórogattam - óvatosan megdöntve - a kókuszreszelékkel. Éppúgy, mint a normál kókuszkockának, ennek is jót tett egy éjszakai pihentetés hűvös helyen, alufóliába csomagolva: a máz megdermedt, de nem volt kemény, a benne lévő nedvességből jutott a tésztába is, és senkinek nem jutott eszébe a kalóriatáblázat, mikor tolta befelé :)

Nem fogy el egyszerre, hacsak nincs egy hadsereg vendégségben, vissza kell alufóliába csomagolni, mivel a vágási felületen nincs máz, s akkor kiszáradhat.