Juharsziruppal karamellizált sárgarépa

Ó igen, már hetekkel az ünnepek előtt el kell kezdeni a készülődést. Hogy ennek mi köze van a répához? Hát nagyon is van köze, sőt ez maga a készülődés: most kell sürgősen leadni pár kilót, hogy ne kelljen azon hezitálni karácsonykor, hogy ehetünk-e még egy szelet fatörzstortát, ha már bedobtunk minden kávé mellé egy trüffelt, reggelire Sachert ettünk, és mivel délben nem tudtunk már kolozsvári töltött káposztát enni, abból mindenképpen kell vacsorára melegíteni.

Aki pedig futkos, az szedhet a répából még egyszer.

Hozzávalók:(köretként, 2 személyre)

fél kg répa

1 ek olívaolaj

csipet só

2 kk. méz

2 ek. juharszirup

őrölt bors

egy tk. friss kakukkfű

A sütőt 220 fokra előmelegítettem. A megtisztított, hasábokra vágott répát megmostam, leszárítottam. Egy közepes  tepsit sütőpapírral béleltem, beleszórtam a répákat, rálocsoltam-szórtam az összes hozzávalót, (a kakukkfüvet kivéve) megforgattam és kb. 25 perc alatt megsütöttem, egyszer közben át is forgatva a zöldséget.

A sütőből kivéve, forrón szórtam meg a kakukkfűvel.

Kekszek adventkor: Juharszirupos-pekándiós shortbread

 

Ő az. Igen. A legeslegjobb. És egyszer egy évben van karácsony, tehát mindenki, aki jó volt, megérdemli a drága juharszirupot, a drága pekándiót és belőlük ezt a kekszet. Ha kisült, gyorsan zárjuk magunkra a konyhaajtót, különben még langyosra se tud hűlni.

A juharszirup dominál talán benne, még akkor is, ha az "A" tipusú, enyhén karamelles fajta (dm Alnatura)  és   bár pekándiót leginkább csak  diákcsemegében lehet látni (jó, biztos, a Culinarisban tartanak, de ha valaki tud megfizethető kategóriájú lelőhelyet, ne habozzon kommentelni; kóstoltam nemrég Savannah-ból, és igen, ott is aranyárban adják, hiába tele pekánnal  az egész állam) de ősszel volt az az Aldiban egészen emberi áron, na abból dugtam el ehhez a kekszhez, előre megfontolt szándékkal. Viszont a juharszirup kivonat szerintem már nem hiányzott belőle, így jó egyensúlyban volt a két ütős résztvevő.

Hozzávalók: (45-50 kekszhez)

22 dkg vaj

15 dkg cukor

1 nagy tojás sárgája

0,6 dl juharszirup

35 dkg liszt

fél tk. só

5 dkg aprított pekándió a tésztába

és kell rengeteg a tetejére, de anélkül is finom

1 tojás a kenéshez

barnacukor a kekszek megszórásához

A liszet és a sót átszitáltam, és belekevertem az apróra vágott pekándiót. (Ne hagyjuk ki a  szitálást, nincs sütőpor a tésztában.) A cukrot és a  szobahőmérsékletű vajat kézi robotgéppel a legnagyobb fokozaton habosra kevertem. Hozzáadtam a juharszirupot és a tojást, majd alacsony sebességen fokozatosan a lisztet. A tésztából lisztes kézzel lapos korongot formáztam és másfél órára betettem a hűtőbe.

A pihentetés után lisztezett munkalapon gyorsan alig fél centi vékonyra nyújtottam, öt centis köröket szaggattam, sütőpapírral bélelt tepsire raktam, tojással kentem, cukorral szórtam és egy fél pekándióval dobtam meg a külcsínt. (Na ehhez kellett volna  komolyabb mennyiségű dió, de a sima diósak is fogytak rendesen.)

180 fokra előmelegített sütőben 10 perc alatt sültek a szélükön aranybarnára, rácson hűltek ki.

Martha Stewart receptje.

Kelt tészta felnőtteknek

Mert nem igazán édes. Mert kávé van benne. Mert enyhén karamelles a juharsziruptól. Mert függővé tesz, és a kiskorúakat minden ilyesmitől meg kell óvni. Lett nekik kakaós változat és még örültek is ...

Most jöttem csak rá, hogy megtaláltam a legeslegegyszerűbb kelt tésztát, pedig már decemberben is volt műsoron. Nem kell dagasztani, gyorsan elkészül, még a kelttészta-parások is nyugodtan nekiállhatnak, mert lényegében elronthatatlan. Cserébe pihekönnyű, kiadós, bár észrevétlenül el lehet belőle tüntetni gyorsan jelentősebb mennyiséget, még ezzel a fogyókúrás, szirupos-tejes-vajas-cukros öntettel is, de hát kell az energia, mert a gaz túlerő így is megfürdetett ma a hóban...


Hozzávalók:

-a tésztához

62,5 dkg dkg liszt

12 dkg vaj

10 dkg cukor

0,5 liter tej

1 cs( 50 dkg liszthez való) szárított élesztő

1 púpozott kk. sütőpor

1 csapott kk. szódabikarbóna

-töltelék:

10 dkg cukor

4-5 teáskanál őrölt fahéj

-szirup

25 dkg porcukor

1 csésze presszókávé

4 ek. juharszirup

0,5 dl tej

2 dkg vaj

Egy nagyobb fazékban a tej felét, a vajat és a cukrot majdnem forrásig összemelegítettem. Ezután hozzáadtam a tej másik felét, így gyorsabban hűlt langyosra, amikor bele lehetett szórni és elkeverni az az élesztőt. 10 perc után hozzákevertem 50 dkg-ot a lisztből, szó szerint kevertem, mert sűrű nokedlitészta állagú cucc lesz belőle - különbség, hogy simára kell kidolgozni egy fakanálla. Ezután a radiátor mellett melengett és kelt egy órát.

A maradék lisztet elkevertem a sütőporral és a szódabikarónával és most már kézzel beledolgoztam a tésztába. Kilisztezett munkalapra borítottam a fazékból, most jött a minimális dagasztás-dögönyözés, közben óvatosan liszteztem, épp csak ne ragadjon, mert a túl sok liszt megkeményítené és elnehezítené a tésztát. 5 perc után más sima és fényes volt, nem is ragadt, ekkor hoszzúkás rúddá formáltam, majd nyújtófával, alul-felül lisztezve 70x35 cm-es téglalappá nyújtottam.




5 dkg majdnem teljesen olvadt vajat szétkentem a tésztán, megszórtam 10 dkg cukorral, majd az egyik harmadára 2 ek. kakaót szitáltam, a másik két harmadra pedig 3 nagy teáskanál fahéjat.

Feltekertem csigába a tésztát és most csak ujjnyi vastag darabokra szeleteltem. (Mikor ilyen puha kelt tésztát kell vagdosni, mindig szeretnék egy igazi lézerkardot...)

Mivel most keskenyebb szeletekre vágtam, mint a narancsosat, megtelt - ritkásan kell rakni, mert még kelnie kell kicsit, és sütés közben is nő majd - egy 26 cm-es tortaforma, egy 28 cm-es pieforma és egy 20X15-ös jénai tál. 20 perc kelesztés után az ekkorra pont 200 fokra melegedett sütőben 16-18 perc alatt tökéletesen megsült.

A 18 éven felüli változatot a sütőből kivéve azonnal meglocsoltam a sziruppal: a cukrot és a többi hozzávalót egyszerűen összeforraltam.





A juharszirup helyett lehet karamellizálni a cukrot egy ek. vízzel, és azután összeforralni a kávéval és a tejjel, szerintem úgysem lesz kevésbé bűnösen élvezetes.

Juharszirupos keksz.

Talán inkább hóvirágok között kellett volna fényképeznem, de erőltesssük bele akkor úgy az aktualitást, hogy végre elolvadt a hó és mielőtt nekiállunk - november helyett most - összegereblyézni az ősszel lehullott leveleket, hátha maradt alattuk némi fű, akkor pont ilyen juharlevelekbe akadhatunk. (Vagy ez nem is juharlevél...?) A sütit viszont ki kell vinnünk hozzá a kertbe.
Igaz viszont, hogy ilyentájban, kora tavasszal kell gyűjteni a juharszirupot, jól megfúrni az idősebb juharfák oldalát, és a keservesen összegyűjtött 40 liternyi cukros nedvet 1 liternyi sziruppá kell sűríteni. A legborzasztóbb diéta, amiről hallottam: kizárólag ásványíz, cayenne-bors és juharszirup keveréke fogyasztható hét napig, és azután lehet visszatérni a normális étrendhez. Szerintem meg kétséges, hogy az élők sorába sikerül-e...
Ha nem visszük túlzásba, a juharszirup finom, de nálunk azért az amerikai palacsintánál is inkább a házi barackdzsem rulez, így mielőtt lejár a 250 grammos üveg szavatossága, éppen ideje volt megsütni ezeket a kekszeket.


Hozzávalók:

25 dkg liszt

9 dkg cukor

12,5 dkg vaj

8 dkg juharszirup

1 kisebb tojás sárgája

1 kk. vaníliakivonat/ 1 cs. vaniliás cukor

nagy csipet só

A vajat és a cukrot habosra kevertem, hozzáadtam a juharszirupot, a tojás sárgáját és a vaníliát, rászitáltam a lisztet, beletettem a sót és ezeket is összerobotgépeztem a vajas eleggyel.
Egy éjszakát nem, de néhány órát a hűtőben töltött a tészta - elég lágy egyébként -, azután lisztezett munkalapon átgyúrtam, késfoknál kicsit vastagabbra nyújtottam és kiszaggattam.

Mivel háztartásom - többek között - fájdalmasan hiányolja a juharlevél-alakú kiszúróformát, sőt semmilyen levél alakú kiszúróm sincs, csaltam és csálé szíveket szaggattam, hozzátoldva némi szárszerűséget. A levelek erezete villanyom. Nagyon unalmas munka, kissé elnagyoltam, ez látható. ezután még cukorba is kell nyomogatni, vagy megszórni és meglapogatni.

180 fokra előmelegített sötőben kb 10 perc alatt lettek készen. Mikor a szélük pirulni kezd, már lehet is kivenni.

Finom ropogós keksz lett, és ott bujkál benne a juharszirup enyhén fás íze.