Penne Meyer-citromos-gombás szósszal

Ez volt az egyik sós étel, amihez kipróbáltam a Meyer citromot, és nagyon jól sikerült eltalálni az arányokat, színeket-ízeket, végre nemcsak olaszos-paradicsomos  a tészta :)


Hozzávalók: (2 személyre)

30 dkg penne (durum)
25 dkg aprószemű fehér csiperkegomba
2 dkg vaj
fél Meyer citrom leve és lereszelt héja
1 dl tejszín
1 csapott teáskanál étkezési keményítő
frissen őrölt bors
só

A tésztát ki-ki főzze meg ízlése szerint, mialatt a mártás elkészül.

A szószhoz a megmosott, aprószemű csiperkét négybe vágtam és a teflonserpenyőben felforrósított vajra dobtam, csipetnyi sóval  sóztam. Néhány keverés után hozzáöntöttem a citrom kifacsart levét ( ez a fajta citrom nagyon lédús, majdnem fél deci volt egy fél citromból) és fedő alatt néhány perc alatt átpároltam, így a gomba is levet eresztett. (Nem akartam most megpirítani a gombát, meg is maradt a szép világos színe). A tejszínt simára kevertem a keményítővel és a gombára öntöttem. Ráreszeltem a citromhéjat, épp csak összeforraltam, hogy kapjon a szósz kis testet a keményítőtől, és 4-5 tekerésnyi friss borssal fűszereztem.

A mély, dús ízű parmezán jól kiegészítette a mártás nagyon kicsit  savanykás-fűszeres ízét.

Ha sima citromból készíteném, akkor egy tk. citromlé mellé tennék bele egy fél mandarin levét, hogy hasonlítson a Meyer citromhoz.

Málnás-vaníliás csigák

Végre itt a szezonja az édes kelt tésztáknak. Comfort food ide, sűrű zöldséglevesek és pörköltek, raguk, egytálételek oda, azért édességgel a legjobb átvészelni a hideg, esős napokat. És mivel a hétvégén még rántott hús is volt ( a Kisebbségnek), elmaradtak a szemrehányó pillantások az ebédlőasztal felett, ilyenkor mindig Nagyon Jó vagyok. Egyik olvasóm juttatta eszembe ezt a fajta kicsit szokatlan  kelt tésztát, és mivel annyira semmi munka nincs vele, és hihetetlen könnyű tésztát ad, párszor előveszem majd idén, és kipróbálom nemcsak csiga formában is. És mivel a múlt hétvégén a kiskorúak beájultak holmi darbo málnalekvártól, gondoltam itt az ideje megmutatni, hogy ilyen van nekünk otthon is, sőt, ilyenebb, sk. És tényleg. A vaníliaszósz nem rontotta el, persze rögtön az következett belőle hogy, demikorleszaranygaluskaanya...
A kávés-juharszirupos csiga és a narancsos-fahéjas  csiga erős versenyben szerintem második  és harmadik.

 

Hozzávalók: (ebből a mennyiségből tele lett:1 db 20 cm-es kerek forma, 1 db 32x24 cm-es tepsi, 1 db 27x21 cm-es tepsi....rengeteg)

50 dkg + 12,5 dkg dkg liszt
10-12 dkg vaj
10 dkg cukor
0,5 liter tej
2,5 dkg élesztő vagy 1 cs( 50 dkg liszthez való) szárított élesztő
1 púpozott kk. sütőpor
1 csapott kk. szódabikarbóna

1 kisebb üveg sűrű málnadzsem/lekvár

-a vaníliasodóhoz:
fél liter tej
2 nagy tojás sárgája
1 tk vaníliapaszta/2 vaníliáscukor/fél rúd vanília stb.
2 ek cukor
2 teáskanál étkezési keményítő

Egy nagyobb fazékban a tej felét, a vajat és a cukrot majdnem forrásig összemelegítettem. Ezután hozzáadtam a tej másik felét, így gyorsabban hűlt langyosra, amikor bele lehetett morzsolni/szórni és elkeverni az élesztőt. 10 perc után hozzákevertem 50 dkg-ot a lisztből, szó szerint kevertem, mert sűrű nokedlitészta állagú cucc lesz belőle - különbség, hogy simára kell kidolgozni egy fakanálla. Ezután a napsütéses konyhaablakban kelt egy órát.
A maradék lisztet elkevertem a sütőporral és a szódabikarónával és lisztes kézzel beledolgoztam a tésztába. Kilisztezett munkalapra borítottam a fazékból, most jött a minimális dagasztás-dögönyözés, közben óvatosan liszteztem, épp csak ne ragadjon, mert a túl sok liszt megkeményítené és elnehezítené a tésztát. 5 perc után más sima és fényes volt, nem is ragadt, ekkor hoszzúkás rúddá formáltam, majd nyújtófával, alul-felül lisztezve 70x35 cm-es téglalappá nyújtottam. Megkentem a málnadzsemmel, feltekertem és kb. másfél centis szeletekre vágtam. Sütőpapírral bélelt tepsiben, 180 fokon 15 perc(!) alatt megsül, 10 perctől takarni kell, hogy a teteje szép világos maradjon, mert mi úgy szeretjük.

A sodóhoz 4 dl tejet és a vaníliapasztát majdnem forrásig melegítettem, addig a maradék 1 dl tejel simára kevertem a tojássárgákat, a cukrot és a keményítő, majd belekevertem a forró tejbe és folyamatos keverés mellett csak addig hagytam a tűzön, amíg kicsit besűrűsödött. Ha vaníliáscukrot használunk, csak akkor adjuk hozzá, amikor a sodót levettük a tűzről és hűlt is kicsit.

A tészta PW receptje.

Parker House zsemlék

Nem egyszerű kimatekozni, hogy vacsora plusz tízóraik pontosan milyen mennyiségű péksütit igényelnek; ha kevesebb sikerül, akkor kényszerűségből megnyílik az út az iskolai büfékhez, ahol azért mindenféle rendelet meg célkitűzés dacára katasztrofális a kínálat, ha meg több, akkor a maradékot másnaptól mindenki próbálja feltűnésmentesen kerülgetni a konyhában, egészen addig, míg ehetetlenné szárad. (Nem, a mélyhűtőben nálunk sosincs hely, főleg nem gömbölyű tárgyaknak.) De ezek a Parker House zsemlék nemcsak az ideális méret/mennyiség miatt jók: szerintem a képen is látszik, hogy milyen klassz foszlós tésztája van. És ez itt, az eredetivel szemben nem is édes, egyszerűen kihagytam a cukor nagy részét, így tökéletes szendvicsalap lett belőlük.

Hozzávalók:

0,5 dl langyos víz
2,5  dkg élesztő/1 cs szárazélesztő

1 ek.cukor

25 dkg kenyérliszt
20 dkg sima liszt (+/-5 dkg)

2,5 dl tej

8+2 dkg  olvasztott  vaj

1 tk só

Az élesztőt 10 perc alatt megfuttattam a cukros, langyos vízben. A tejet is meglangyosítottam, azután a só kivételével minden hozzávalót összekevertem és 10 percig dagasztottam. Csak a végén dagasztottam bele a sót. Ekkorra kellemesen ruganyos, csak egy picit ragadós tészta lett belőle. Kivajazott, folpackkal szorosan lezárt tálban langyos helyen egy órát kelt, majd átgyúrtam és 16 részre osztottam, gombócoltam. Sütőpapírral bélelt tepsire raktam a gombócokat, fél órát kelni hagytam és mindegyik leendő zsemlére keresztben egy késfokkal vékony, mély árkot nyomtam. További  félóra kelesztés után a maradék vajjal megkentem őket, a tetejüket picit sóztam.
180 fokra előmelegített sütőben 20 perc alatt aranylóra sültek.


Recept: The Gourmet Cookbook.

Hajtogatott kakaóscsiga

Utólag nem is annyira ijesztően bonyolult, de mégis értelmetlennek tartottam fázisfotók készítését, meg voltam győződve ugyanis arról - valószínűleg a leírás pontatlansága miatt - , hogy ami kisül belőle, az ide soha fel nem kerül...

A tésztája meglehetősen kemény, sokkal kevésbé kelt meg, mint amihez egyébként szoktam ilyen arányoknál, pedig a fél kiló liszthez tökéletesen elég kellene legyen egy zacskó instant élesztő - , viszont a sima és a kakaós réteg hajtogatásánál a tészta mégis úgy viselkedett, hogy - elsőre - szinte tökéletesen sikerült a hajtogatás, kisebb pontatlanságoktól eltekintve: a kétféle anyag úgy dolgozott együtt, hogy nem szakadt, nem keveredett össze, nem csúszkált-mászkált egymáson. Azért mégis inkább bátrabbaknak és gyakorlottabbaknak ajánlanám, és legközelebb idefrissítek fázisfotókat is, mert maga a süti nemcsak látványos, hanem minden furcsasága ellenére nagyon finom, könnyű, briós-szerű, igazi Válogatós Banda-kedvenc. Csak legközelebb több kakaóval, lécci, anya.



Hozzávalók:
- a tésztához

7 gr (egy csomag) instant élesztő

0,8 dl langyos tej

1 kk. cukor

0,5 kg liszt

1,2 dl langyos tej

12 dkg cukor

7,5 dkg vaj

2 tojássárgája

csipet só

- a kakaós töltelékhez:

1,2 dl tej

3 dkg kakaó

3 dkg liszt

6 dkg cukor

45 gr tojásfehérje ( a két tojásból - aminek a sárgája a tésztába kerül - ennél több lesz)

1,5 dkg vaj

Az első három hozzávalót összekevertem. A lisztet egy tálba szitáltam, a közepébe vájt mélyedésbe öntöttem az élesztős keveréket. A tojásokat szétválasztottam és sárgáját a puha vajjal és a cukorral összekevertem a liszttel és az élesztővel, a további 1,2 dl langyos tejet fokozatosan hozzáadva. A mixer dagasztókarjával 15 percig dagasztottam a kemény tésztát, a végén hozzádolgozva a sót is.
Folpackkal letakarva 2 órát kelt.

Miután a tésztát bedagasztottam, elkészítettem a tölteléket: A tejet simára kevertem a kakaóval és egy lábasban felforraltam. A lisztet és a cukrot összekevertem, simára kevertem a tojásfehérjékkel, és a forró kakaós tejhez adtam. Közepes tűzön addig főztem, folyamatosan kevergetve, míg egészen sűrű masszát kaptam. (Szó szerint: álljon meg benne a kanál.) Ekkor kevertem hozzá a vajat. Amikor a massza kihűlt, két folpack között kb. 18X18 cm-es négyzetté lapogattam és a hűtőbe raktam.

A két óra elteltével az alig-alig megkelt tésztát - mondjuk másfélszerese lett az eredeti méretének - kézzel jól átgyúrtam, és bár gondolkoztam valami gyors második fogáson helyette, végül is nekiláttam a hajtogatásnak, legfeljebb telefonozunk pizzáért... (Ezután láttam Le Petrin blogján, hogy a tészta úgy kelt meg, ahogy meg kellett kelnie.)

A ruganyos tésztát kb. 22 cm keskeny és 60 cm hosszú téglalappá nyújtottam úgy, hogy a sarkakat is húzogattam, ne legyenek lekerekítettek. A lap közepére raktam a folpackból kivarázsolt kakaós téglát és felülről, majd alulról ráhajtogattam a tésztalapot, picit a széleket összenyomogattam a biztonság kedvéért. Elfordítottam 90 fokkal úgy, hogy a felülre hajtogatott alsó széle jobb kéz felé essen, majd óvatosan lassan nyújtogattam megint hosszúkás téglalappá, ameddig mertem, nehogy szétszakadjon a tészta és kimásszon a kakaós töltelék akár középen, akár a széleken. Így kb. egy 20 cm széles és 50 cm hosszú téglalapot kaptam. Ekkor a felső és az alsó szélét úgy hajtottam fel, hogy a szélek középen találkozzanak, majd a felső felét ráhajtottam az alsóra ( azaz 4 réteget kaptam) Újra 90 fokkal fordítottam el a tésztát, a "kinyitható" széle jobb kéz fele esett.
Megint óvatos nyújtogatás következett, négyszögletesre és kb. fél centi vastagra, majd függőlegesen 1-1,5 cm-es csíkokat vágtam a tésztából, amelyeket csigába feltekertem.



9 csiga után a maradékot négy hosszúkás háromszögre vágtam, hogy kipróbáljam a kifliformát is.


Még egy órát kelesztettem letakarva a tepsiben a sütiket, majd 20 perc alatt 180 fokon sütöttem meg őket. A csigák épp belefértek egy nagy tepsibe, - és végre szemmel láthatóan nőttek is sütés közben - azaz lehet felezni is a feltekerendő csíkokat, és még négy nagy kakaós zebrakifli is kisült és el is fogyott ebédre.



Sokadik lépcsős recept innen, vannak fázisfotók is, itt is.