A következő címkéjű bejegyzések mutatása: hagyma. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: hagyma. Összes bejegyzés megjelenítése

2011. április 7., csütörtök

Újhagymás-vajas tépj-egyet-kenyér

Úgy kell odaimádkozni a Népeket a vacsoraasztalhoz? Mindenki a fülén ül, amikor meg kellene teríteni?

Egy ilyen kenyérrel esélyes, hogy begyógyul a szelektív halláskárosodás.Ráadásul tényleg körbeülve élvezhető igazán, csak igyekezni kell, hogy jusson belőle.
Eredetileg édes és citromos volt (nem lehet rossz, tervbevéve, úgy, mint a fahéjas-meggyes is) de először egy sós kenyértésztával próbáltam ki, és ez tuti van legalább olyan jó. Langyos, puha, téphető szeletek, enyhén sós vaj, édes-csípős újhagyma, nagy bögre tej, egy pohár sör, mindenki beoszthatja ízlése és életkora szerint.

Hozzávalók:

50 dkg liszt
1 zacskó (7 gr) szárított élesztő
1 tk cukor
2,8-3 dl víz, attól függően, milyen a liszt
1 ek. tejpor (vagy cseréljük a vizet fele tejre helyette)
1 + 1 tk. só
 5 dkg olvasztott vaj
1 csokor újhagyma



A lisztbe mélyedést csináltam és 10 perc alatt megfuttattam benne az élesztőt a cukorral, 1 dl langyos vízzel és egy evőkanálnyi hozzákevert liszttel. Ezután a többi vizet  és a tejport is hozzáadva 15 percig dagasztottam a tésztát, csak a végén dagasztottam bele  az egy teáskanálnyi  sót.
Folpackkal szorosan letakarva 1 órát kelesztettem, azután átgyúrtam és lisztezett munkalapon 45X35 cm-es nagy téglalappá nyújtottam. Megkentem az olvasztott vajjal, a karikára vágott újhagymával megszórtam, kicsit sóztam. 
A kinyújtott tésztát hosszában 5 egyforma széles  csíkra vágtam, szépen egymás tetejére pakoltam, a csíkokat, majd az emeletes tésztacsíkot 7 egyenlő részre elvágtam. 
Egy négyszögletes ( 25X10X8cm-es ) fémformát sütőpapírral béleltem, és a tésztatornyokat  besorakoztattam a formába. Ekkor még nem ér végig a formán, és nem tölti ki azt a két széléig és a felső széléig sem, ezért, hogy ne dőljenek ide-oda a tésztarétegek, kicsit meg kell dönteni a formát, - én egyszerűen az egyik vége alá tettem a sótartót :) -, és így összerakni és keleszteni újra.

40 percnyi kelesztés után 200 fokon 40 percig sütöttem,  20 perc után a tetejét már takartam.
Kismillió ízzel lehet rétegezni, durván egyszerűtől az egészen szofisztikált cuccokig, nálunk a következő kacsazsír/lilahagyma kombó lesz....



Én itt láttam meg, de Jade-nél is van édes változat.

2009. október 10., szombat

Luxus krumpliköret


Vagy egytálétel is lehet egy kis sajttal turbózva. Merthogy a zöldség nálunk nem annyira nyerő, vagy mondjuk inkább úgy, hogy olyan zöldség lényegében nem létezik, amit mindenki szeret, pedig nem is édesköményről,cékláról, padlzsánról vagy cukkiniről, hanem például egy egészen egyszerű zöldborsóról van szó.
Nem egyszerű az életem, ebből látszik.
Ezért legalább az alapokon próbálok valamit variálni, mert mégsem lehet állandóan krumplipürét enni. Azt inkább le se írom, hogy ez a köret is csak úgy nagyjából 80%-os sikert aratott, bár a végére belejöttek...pedig omlós, krémes, szaftos, selymes, enyhe kis hagymaízzel, nekem tökéletes.



Hozzávalók:

1 kg krumpli (hámozva)

2 dl tej

2 dl tejszín

1 fej vöröshagyma

2-3 gerezd fokhagyma

pár tekerésnyi/ késhegynyi bors

2 tk. só






A megpucolt krumplit 1 cm-nél kicsit vékonyabb karikákra vágtam, lábasba raktam, hozzátettem a négybevágott, megtisztított vöröshagymát és a kicsit megnyomkodott fokhagymagerezdeket, felöntöttem a tejjel, tejszínnel, sóval, borsoztam, és lefedve, kis lángon 20 percig főztem.
Közben a sütőt 180 fokra előmelegítettem, a majdnem teljesen megfőtt krumplit - a vöröshagymától megszabadítva - mindenestől egy kisebb jénaiba öntöttem, eligazgattam, a tetejére pedig kevés vajat forgácsoltam.

15 perc alatt a teteje ropogós, a belseje puha, omlós lett, a tej-tejszín pedig sűrű, sárgás, enyhén hagymás szafttá sűrűsödött be.

Nigella receptje.

2009. szeptember 23., szerda

Minestrone leves nálunk




Amikor eszembe jutott, hogy az egyik kedvenc levesünk még nincs is itt fenn, mindjárt az volt a következő gondolatom a zöldségvagdosás közben, hogy vajon az olasz gasztroblogokon egymásnak feszülnek-e az emberek, hogy akkor most kell-e bele fejtett bab, vagy emberiség elleni bűntett-e, ha kihagyjuk a karfiolt, továbbá, a paradicsom igenis egészben vagy jó a sűrítmény is, a fűszerezés rejtelmeiről nem is szólva, na és persze mi volt az igazi ős-itáliai minestrone, amit már Romulus és Remus is kanalazott, ha unták a farkastejet. Márcsak azért is, mert ez a recept, ami a kis szürke füzetemben található, és tuti, hogy valamilyen magyar szakácskönyvből másoltam oda vagy tizenöt éve, annyira vicces mennyiségeket tartalmaz, - és én meg mindig be is tartom őket. Mikor először csináltam, nagyon bevált, és azóta úgy vagyok vele, bevált recepten ne változtass. Ehhez képest ha lecsúszik az a fél deka a mérlegről, nem olyan nagy tragédia :DD Sőt, ahogy itt nálam a legtöbb széles körben elterjedt ételreceptnél szerepel - a pizza nálunk, a chilis bab nálunk stb. - minden relatív ezen a jobb sorsra érdemes sártekén.

Hozzávalók:( 8 személyes adag minimum)


3 ek. olivaolaj

2 fej vöröshagyma

2 gerezd fokhagyma

5 dkg füstölt szalonna

2 sárgarépa

12, 5 dkg zeller (ez egy kis fej zeller kb.)

1 fej karalábé (ez is kisebb)

20 dkg zöldbab

20 dkg karfiol

20 dkg kelkáposzta

1,5 liter húsleves

12,5 dkg zöldborsó

2 nagy paradicsom

2 tk. kakukkfű vagy 4-5 kakukkfűág

3 tk szárított bazsalikom vagy 2 ek. aprított friss levél

bors

3. ek vörösbor

spagetti

sajt


A zöldségeket legjobb előre megpucolni, megmosni és felvágni.
A hagymát és a répát fel karikázom, a fokhagymát vékony lapokra vágom, a szalonnát pedig kockákra. Egy nagy fazékban felforrósítom az olajat, rádobom a zöldségeket és a szalonnát, és kevergetve lassan pirítom-dinsztelem, picit sózom, ha engedtek levet a zöldségek, le is fedem.

Ezután hozzáadom a hasábokra vágott karalábét, a vékonyabb hasábokra vágott zellert, a kisebb rózsákra szedett karfiolt és a felvágott zöldbabot, a kisujjnyi csíkokra vágott kelt és felöntöm a húslevessel. 30 percnyi főzés után 2 felszeletelt paradicsomot és 12,5 dkg (de tényleg így van a recept...:)) zöldborsót adok még hozzá.
Ekkor fűszerezem borssal, kakukkfűvel, bazsalikommal és 3 ek vörösborral. A sózáshoz kóstolni kell, mert az függ a leves sósságától is.
Ha zsenge a borsó, még 7 perc, és kész is a leves. ( Igen a 7 percet se én találtam ki.. .de működik, és egyik zöldség sem lesz így szétfőzve, ami azért nem mindegy.)

A spagettit mindig külön, feltördelve főzöm hozzá, a sűrű, laktató, jóízű leves tetejére pedig sajt jöhet, persze legjobb a parmezán, vagy más aromás keménysajt.

A legegyszerűbb, ha ugyanekkor készítünk egy adag mirelit minestrone keveréket is, mert még nem láttam 20 dkg-os karfiolt, se kelt, mindig van valamennyi maradék, és ki vesz 2 répát a boltban?

A szárított fűszerek mennyisége az saccperkábé, kóstolni kell, én tépegetek kintről frisset, ahogy az már modoroséknál szokásban van.

Ha nem vagyunk 8-an a levesre, az sem baj, jól bírja a hűtést, az ízek meg még csak jobban összeérnek. Végül is zöldségleveskúrának se rossz.


2009. június 26., péntek

Mozzarellás nyári zöldségragu


A GoodFoodnál fogalmuk sincs róla, hogy egy klasszikus lecsóalappal kezdenek, de miután annyira imádják az olasz konyhát, mégis inkább elkanyarodnak a csizma irányába. Ez abban is jelentkezik, hogy olasz paradicsomkonzervet javasolnak használni július hónapban, ami innen nézve és a brit időjárást ismerve esetleg érthető, de szégyellném magam, ha az itthoni, végre paradicsomízű paradicsom helyett konzervet bontogatnék. Az eredmény mindenesetre egy jó kis nyárízű zöldségragu, aminek tényleg külön jót tett a belecafatolt mozzarella, és már csak egy szelet, tunkolnivaló, ropogós héjú, szigorúan fehér kenyér kellett ahhoz, hogy nehogy véletlenül diétás ebéd legyen belőle.



Hozzávalók:(négy személyre)


1 fej vöröshagyma

30 dkg paradicsom

2 gerezd fokhagyma

1 zöldpaprika

20dkg bébirépa

10 dkg zöldbab

40 dkg újkrumpli

125 gr-os mozzarella

bazsalikom

néhány ek. olívaolaj


Az olajon megfuttattam a felszeletelt hagymákat. Hozzáadtam a kimagozott, félbevágott paradicsomokat, megsóztam, kis lángon, lefedve pároltam, míg megpucoltam és felkockáztam a krumplit. Ezután hozzádobtam azt is, meg a zöldbabot, a felszeletelt zöldpaprikát, kevés vizet öntöttem alá, beletépkedtem néhány levél bazsalikomot, majd a végén került bele a bébirépa. Összesen kb. 25 perc alatt lett egyszerre puha minden zöldség. A mozzarellasajtot kis darabokra törtem és a forró raguba kevertem.


Az Eszter-féle Good Food naptárból. (némi módosítással, borsó és fejtettbab hiányában)










Egy évvel ezelőtt: Ribizlis reloaded










Két évvel ezelőtt: Málnaleves nemisbéka módra







2009. január 25., vasárnap

Philippini



Szerintem elég egyszerű, de nagyon munkaigényes kaja,ami viszont eddig mindig „behozta” a fordított időt, hálás ízlelőbimbók és tekintetek formájában...Leírom miből, hogyan készül, s a végére kerülnek az apróbb kis csalások...:-)

Alapvetően ez egy zöldséges, húsos, tésztás ennivaló. A hozzávalók ízlés szerint variálhatók, elhagyhatók, bővíthetők.
A recept a Fülöp-szigetekről származik, Európára adaptálva.



Hozzávalók:

Vegyünk minél többféle hagymát
:
2 fej vöröshagyma

1 fej lilahagyma

1 szál póréhagyma

1 csom zöldhagyma

1 fej fokhagyma


25 dkg. lilakáposzta

25 dkg. fehérkáposzta
25 dkg. sárgarépa


20 dkg. spagetti
20 dkg. csirkehús


oliva olaj, gyömbér, szójaszósz, chilipaprika, chiliszósz, ketchup,cheyenne bors


Na,a hozzávalók nagyjából ennyien vannak. Kapjunk elő egy WOK-ot.Na, ez nekem nincs, tehát egy nagyon nagy lábost kerítek. ( széles aljú, nem túl magas falú) Kb. fél centi olaj a lábos aljára, és rákerülnek a zöldségek.

A lényege ennek az ételnek, hogy nagyságrendileg hasonló méretű darabokra vágjuk a zöldségeket.
Az összes hagymafélét elkezdjük dinsztelni, pirítani az olajon.Ha friss gyömbért szereztünk, akkor gyufaszál méretű csíkokra vágjuk, és hozzádobjuk. A fokhagyma girizdeket 2-4 be vágva adjuk hozzá. Folyamatosan kevergetjük.
2-3perc múlva mehet a répa, ( esetleg fehér répa, karaláb, egy PICI zeller is) Jöhet hozzá pici szójaszósz.

A chilipaprikát felaprítjuk, pici olajon megpirítjuk, majd a felcsíkozott csirkemellet hozzádobjuk, borsozzuk.


Eközben a már lobogó sós vízbe a kettétört spagettit tesszük. 1 percig főzzük, majd a lángot kikapcsoljuk, fedőt rátesszük. 6 perc múlva leszűrhető,és kész.


A zöldségeinket ugye nem felejtettük el kevergetni? A répák óta eltelt újabb pár perc, hozzáadjuk a káposztákat.( esetleg zöldbab, kukoricakonzerv, zöldpaprika ) Keverjük, pirítjuk. Ha leégés-gyanús lenne, locslhatunk hozzá újra szójaszószt. Sótartalma miatt pici levet ereszt...

A pirított húst kiszedjük egy kis tányérra, félretesszük. A visszamaradt forró chilis olajban átforgatjuk a leszűrt tésztát.A zölségeink lassan készen vannak, hiszen nem szétfőzni szeretnénk őket, hanem ahogy „példaképem” Benke Laci bácsi mondaná: resh, ropogós legyen! :-)Hozzádobjuk a hús, tésztát, szójaszószt, chiliszószt, ketchupot, átkeverjük,és frissen, forrón a tányérokra halmozzuk.

Mint biztos feltűnt, szójaszószt pl. többször keveset tettem bele.
Kifejezetten ízlés kérdése, én pl. még a tányéron is meglocsolom.Nekem itthon van saját termésű chilim, s bár végül is bármilyen csípőssel helyettesíthető a chiliszósz, „igazi” csak ettől lesz...
Csirke helyett lehet pulyka, malac, még marha is. De akár el is hagyható, és máris VEGA kaja lett.
Most, a gazdasági válság idején készült ételben a drága spagetti tésztát helyettesítettem egyszerű csavart tésztával, amit még nagy tételben a kutyinknak vettünk...:-)

Összefoglalva:A minél többféle hagymát az egyforma méretűre vágott többféle zöldséggel, szójaszósszal megpirítunk, vlm. tészta, és vlm. hús kerül hozzá, s picuri csípőssel bolondítjuk.
étvágyat!


Papachef



2008. április 6., vasárnap

VKF! XIV. Körözöttes - t éliszalámis sajttekercs


Amikor elolvastam Maci kiírását, ez ugrott be először - főleg a külföldi vendégek kapcsán. A sokak által ismert sajttekercsnek ezt a variációját egy teljes holland küldöttség vacsoravendégsége alkalmából "találtam fel" először, és a tipikusan magyarnak tartott körözött egy kicsit sikkesebb tálalását jelenti. Aztán persze elég nehéz volt elmagyarázni a körözött mibenlétét, főleg a túró, mint ehető balkáni tejtermék okozott fennakadást. Ha lehet, még a képen láthatónál is vékonyabbra szeletelve tényleg mutatós és finom hideg előétel kerekedik belőle, szerintem rozskenyérrel a legjobb, de ha igazán magyarosban utazunk, azért a langyos, foszlós, fehérlisztből készült kenyér a stílusos kísérő. Ezután a kákabélű külföldiek már úgyse nagyon tudnak mást enni...:)) Nem vitás, a sajt megolvasztása jár bizonyos kockázattal, és bár igyekszem egészen pontosan lefesteni az elkészítés módját, senki se keseredjen el, ha a sajt nem akar engedelmeskedni... próbáljuk ki először a családon, aztán jöhet az esztétikum.

A körözöttről pedig csak annyit, hogy nevezzük ezt most annak... Klasszikusan juhtúróból készülne (vagy vegyesen????) pici mustárral is, meg uborkával(??) meg kapribogyóval állítólag... nos ez nem igazán fér be egy egyszerű kis hétköznapi körözött-képbe, dehát csinálja mindenki úgy, ahogy neki jólesik...


Hozzávalók:


30 dkg -de szögletes szelet legyen, ne a szokásos körcikk! - ementáli vagy trappista sajt (jó minőséget vegyünk, mert a silány darab megbosszulja magát olvasztáskor!!)

8 dkg vékonyra szelt téliszalámi (az a készen csomagolt, Pick)

25 dkg tehéntúró

5 dkg vaj

2 ek tejföl

2 tk. pirospaprika, édesnemes

1/2 tk őrölt kömény

1 csokor snidling vagy apróra vágott zöldhagyma, vagy kisebb fej vöröshagyma



A túrót áttörtem, kikevertem a vajjal, a fűszerekkel és a fűszernövényekkel.

Egy nagyobb lábasba forrni teszünk fel vizet, és beletesszük a nagylyukú tésztaszűrőnket.Egy jó félméteres folpack-darabot szépen kiterítünk a munkapultra. Amikor a víz elkezd forrni, a lángot lejjebb vesszük, és csöndes(!!) forrásra állítjuk be. A szűrőbe tesszük a sajtszeletet és várunk, hogy szépen, lassan (ez a lényeg, hogy ne folyjon meg hirtelen a külső pár milliméter, hanem lassan melegedjen át az egész darab) megolvadjon. Akkor jó, ha már legszívesebben azonnal kikapnánk a vízből, mert úgy látszik, hogy a szűrő lyukain kifolyva azonnal sajtlevessé változik a vízben. Ekkor gyorsan kikapjuk a vízből a szűrővel együtt - lehet, hogy tényleg csurog ki egy kicsit a szűrőn keresztül -lecsorgatjuk a vizet, amennyire lehet, és a folpackra borítjuk. (Ha jut oda is egy kis víz, nem baj, nem egyesül a sajttal, tartsunk készenlétben papírtörlőt, és ha a sajt már kezd visszakeményedni, itassuk fel) Elméletileg klasszikusan ki kellene nyújtani, de én csak gyorsan, míg meleg és alakítható, kézzel kb. 20X40 cm-es téglalappá nyomkodtam szét a sajtot. Ha közben kiderül, hogy a közepe mégsem olvadt eléggé - akkor vagy erőltetjük, vagy egyszerűen, mikor kissé újra keményebb, visszatesszük a vízbe.(Idegőrlő, elismerem, de fog sikerülni. Én is csináltam először, másodszor, sokadszor, és mindig kerekedett belőle ehető külsejű étel:))

A sajt széleit szép egyenesre vágtam (vagy nem), betakargattam a téliszalámi-szeletekkel, megkentem a körözöttel és a folpack segítségével szorosan feltekertem. Pár óra hűtés után gyönyörűen szeletelhető.

Anyósomtól tanultam a receptet, eredetileg sonkaszeletekkel és főtt-tojásos-kockasajtos-uborkás töltelékkel.



2008. január 22., kedd

Francia hagymaleves


Hát igen, francia hagymaleves az sokféle van. Ahogy láttam, ebből a francia parasztételből mindenkinek megvan a maga verziója. Liszttel pirítva, turmixolva, szinte krémlevesnek, fűszerezve így-úgy-amúgy. Én már hosszú évek óta ragaszkodom ehhez a változathoz, jól bevált, könnyen elkészíthető -egyedényes -, kevés hozzávalóból egyszerűen jóízű lesz. Nyilván van valami gyógyhatása is, bár szerintem ahhoz a vöröshagyma héját is bele kellene tenni a levesbe, de ilyenkor- amikor eldugult orrunkkal megvannak hozzá a tökéletes nazális hangzók is, ha már franciát eszünk - a puszta forró leves önmagában elixír.


Hozzávalók (3 személyre) :


3 nagy fej vöröshagyma
5 dkg vaj
1 liter csirkehúsleves (vagy kockából)
0,5 dl konyak vagy 1 dl fehérbor

bors
pirított kenyérszeletek
10 dkg reszelnivaló sajt


A megpucolt hagymákat félbevágtam és a legélesebb késemmel a lehető legvékonyabb fél-karikákra szeleteltem. (Szuper-konyhagép vagy TVshopos szeletelő -tulajdonosok ezt megoldják nyilván sírás nélkül.)
A felforrósított vajra dobtam a szeleteket és nem pirítottam meg(!), hanem csak átforgattam rajta,hozzáöntöttem a konyakot, aztán óvatosan sóztam (merthogy só a levesben is van), és lassú tűzön, lefedve, a konyakon és a saját levében puhára pároltam a hagymát. (Ez csak néhány perc, ha tényleg vékonyra sikerül felvágnunk) Ezután kapott jó sok frissen őrölt borsot, hozzáöntöttem a levest, összeforraltam és főztem együtt még tizenöt percig.
Klasszikusan most cseréptálba kéne tenni, alul a kenyérszeletekkel, tetejére sajtot szórva és be a sütőbe, de bevallom, én még sose fejeztem be így. Fejenként egy nagy kenyérszeletet mindkét oldalán megpirítok, azután ráolvasztom a sajtot is a kenyerekre, ez megy a tányérba, és erre jön a forró, illatos leves - ha gyerek nem eszik belőle, mehet bele a végén is egy kicsi alkohol.


2007. szeptember 9., vasárnap

Rozsdás hús


Epe- és gyomorbetegek gyorsan nézzenek mást.

Régesrégóta főztük (vagy inkább sütöttük) otthon lányok ezt a receptet, amit anyukám egyik szomszédasszonyától tanult - aki állatorvos feleségeként az ínséges 80'-as években is rendszeresen jutott szép marhahúshoz -, amikor egy kósza Lakáskultúra főzési rovatából (Lajos-Hemző szerintem) megtudtam, hogy mi a becsületes (fenti) neve. Ott mintha lett volna még valamivel bonyolítva, de én maradtam a mi verziónknál.
Az egész lényege, hogy ha már mindennap (vagy legalább másnap) nem veszünk/eszünk borjúbélszínt, akkor is részesüljünk a szánkban finoman elomló marhaszelet élményében.


Hozzávalók:

70 dkg marhahús ( pl. comb, felsál )
70 dkg vöröshagyma

bors ízlés szerint
kb. 1 dl étolaj

A 30 cm-es teflonserpenyőmbe annyi olajat öntöttem, hogy kb. fél centi vastagon álljon benne. A hagymát vékonyan felkarikáztam és sírtam. Az olajat felforrósítottam a serpenyőbe pakoltam a hagymát, átforgattam az olajban, jól megsóztam és beletettem a sózatlan(!!) húst úgy, hogy alul-felül hagyma borítsa. Ezután a serpenyőt befedtem ( pont ráillő, jól záró fedő kell ) és előbb közepes lángon jól átdinszteltem, majd a lángot levéve pároltam-sütöttem még kb. másfél órát. Néha rá kell nézni, és pótolni kell a fedő alól kiszökő gőzt vízzel. A végén - mikor már szinte teljesen sima volt a szaft .-, levettem a fedőt, hogy teljesen besűrűsödjön, és csavartam rá feketeborsot.

Ekkor lehet még sózni is, mert a hagymás szaft alapvetően édeskés, és ez ízlés dolga.

Fűszeres krumpli volt hozzá: A krumplit nagy hasábokra vágtam, és öt percre bezúdítottam egy fazék lobogó vízbe. Leszűrtem, leszárítottam papírtörlőn és fűszeres olivaolajban átforgattam. (Kéne egy jó kis olajspray) Sóztam és 180 C-ra előmelegített sütőben, sütőpapírral bélelt tepsiben 20 perc alatt kész lett.

Na ez is egy olyan recept, amit leírni bonyolultabb, mint elkészíteni. A hús még soha nem lett kemény, rágós, de azért nem árt nappali fénynél megítélni a marhahús színét: minél világosabb, annál fiatalabb.
A hagyma-hús arány mindig 1:1, nálunk a fenti mennyiség kétszemélyes...









Related Posts with Thumbnails