Citromtorta

A Segítsüti idei licitjére ez a citromtorta készült, és már az egyik nagylelkű csapat hazavihette, a licit győztesnek pedig karácsonyra készül majd. 

Nagyon sokat nem tudok erről a tortáról elmondani, csak annyit, hogy igen, pont olyan finom, mint amennyire szépséges- szuper vajas piskóta és habkönnyű vajkrém, amihez jön egy keményítős-tojássárgás alap - tulajdonképpen házi puding és citromszirup.

Ha van két egyforma sütőformánk, egész gyorsan összedobható - jó én idén már több szülinapon is gyakoroltam az ilyen stílusú tortákat, szóval lehet,nekem már van némi gyakorlatom, na de ki mondta, hogy a nagyon finom sütik 5 perc alatt kész vannak? Azután meg már csak pár macaront meg habcsókot kell sütni, de a torta nélkülük is majdnem pont ugyanolyan finom.

Hozzávalók: (2 db 18 cm-es formához)

6 tojás

20 dkg cukor

30 dkg liszt

12 gr sütőpor

2,6 dl tej

10 dkg vaj
1 kk. só

2 biocitrom lereszelt héja

A sütőt 175 fokra előmelegítettem

A tejet és a vajat addig melegítettem, míg a vaj megolvadt, majd kis lángon felforrósítottam - ez kb. pont addig tart míg a tojásokat a cukorral felverjük, de ne forrjon fel.

Egy nagyobb, mély tálban a kézi mixer legnagyobb fokozatán felvertem az egész tojásokat, majd fokozatosan hozzáadtam a kristálycukrot és további 6 percig vertem.

Rászitáltam a  sütőporral és sóval elkevert lisztet 3 részletben, és egy lapáttal óvatosan elkevergettem, hozzászórva a citromhéjat is. Hozzákevertem ugyanilyen óvatosan de jól átforgatva a forró, vajas tejet,s az alján sütőpapírral bélelt két kapcsos formába öntöttem.

Középső rácson 25 percig sütöttem, az utolsó 10 percben egy alufóliával lazán takartam a tetejét.

(Nem lehet ezt az adagot egy  formában egyszerre  sütni,mert soha nem fog átsülni és nem is fog szépen felemelkedni.) 

Rácson hűtöttem, mindkét tésztát kétfele vágtam.

A vajkrémhez:

2,4 dl tej

14 dkg cukor

20 gr étkezési keményítő

4 tojás sárgája

35 dkg vaj

csipet s

citromszirup:

12 dkg cukor

1 dl citromlé

2 citrom lereszelt héja

A krémhez való vajmennyiséget kivettem a hűtőből, hogy szobahőmérsékletűre melegedjen.

A krémhez a tejet  melegíteni kezdtem. A cukrot és az étkezési keményítőt elkevertem, hozzáadtam a tojások sárgáját is, majd a meleg tejből 4 evőkanálnyit. Ezt a simára kevert langyos alapot adtam hozzá a melegedő tejhez és közepes lángon, kevergetve addig főztem, amíg besűrűsödött - amikor elkezd picit bugyogni, egy perc után  le kell húzni a tűzről, mert "visszaenged" a keményítő, ha túlfőzzük. A mixer legnagyobb fokozatán addig habosítottam, míg langyosra nem hűlt. (Mivel ez az alaprecept dupla mennyisége, az álló mixeremet használtam, így nem kell fölötte állni.)) Ez a lépés nem hagyható ki, mert extra sok levegőt visz a masszába, és tökéletesen  sima, fényes alapot kapunk vele, továbbá nem lesz bőrös sem.

Meg kell vári míg teljesen kihűl a puding szobahőmérsékletűre - és ekkor ismét fel kell verni, majd  amikor jó habos, kanalanként kell hozzáverni a puha  vajat a mixer   magas fokozatán. A szobahőmérsékletű krém   habos és levegős lesz.

A citromszirup összetevőit elkevertem és kis lángon felforraltam és kb. 5 percig kevergetve főztem-besűrítettem.

 A szintén teljesen szobahőmérsékletű  kihűlt citromos szirupot is hozzáadtam hozzáadagoltam 12 dekányit - maximum 15 dekára lehet emelni a mennyiséget - és azzal is jól elkevertem.

A piskótákat citromlével csepegtettem (összesen egy citromot használtam fel), 3 lapot kb 1 cm  vastagon megkentem a puha krémmel, majd a hűtőbe raktam külön külön őket,és csak fél órányi hűtés után raktam egymásra a lapokat,

A negyedik lapot is rájuk raktam, vékonyan megkentem a torta tetejét, és az oldalát is krémmel, utóbbinál maradhatott "semi-naked" azaz félig csupasz a torta.

A tetejére 50 gr  tejszínt forrósítottam, 8 dkg összetördelt fehércsokira öntöttem és 3 perc után egy villával simára kevertem. Körben lecsorgattam a torta szélein, majd középen is elsimítottam.

A kémből kimarad pont 4 tojásfehérje, háromból készültek a macaronok így, pár csepp sárga ételfestékkel, a habcsókok a maradék egy tojás fehérjéből, fokozatosan hozzáadott 6 dkg kristálycukorral, keményre és fényesre verve. A habcsók végéhez pár csík sárga gél ételfestéket tettem, így lettek picit sárga mintásak.
A csokivitorla 4 dkg megolvasztott fehércsoki, szilikonos sütőpapírra húzva és körbevágva.

 

Rozmaringos bárányborda karamellizált sárgarépával, mogyoróval és szezámmaggal

Bár a sonka-tojás-kalács trió áll az élen a legnépszerűbb húsvéti ételek között, a legősibb hagyományokra a bárányból készült ételek utalnak.

A bárányborda a legegyszerűbben és leggyorsabban elkészíthető fogás, mivel a gyenge hús minimális sütési időt igényel. Biztosra mehetünk, ha dupla bordát készítünk, mert így a kb. 4cm vastagságú húsrész sütése jól időzíthető. A betartartott  sütési-pihentetési időkkel variálva készíthetünk kevésbé, közepesen vagy jól átsült - de nem agyonsütött - verziót is.

Oldalanként 2-2 perc +10 perc pihentetés fóliában :underdone

Ugyanez és közben 2 perc  200 fokos sütőben: medium

Ugyanez és közben 5 perc 200 fokos sütőben: done 

A fűszerezést nem kell túlzásba vinni, hogy ne nyomja el a hús enyhe ízét,legjobbak a zöldfűszerek, ebből klasszikus a rozmaring, a fokhagymát pedig ne vigyük túlzásba.

Ilyenkor még nincs zsenge répa, amit egyben süthetnénk, csak legfeljebb a fólia alól,  ezért karikákra vágva és pürésítve készült: a mogyoró-citrom-bárány-répa párosítást pedig  muszáj kipróbálni, annyira jól dolgoznak együtt a túlzásba nem vitt, enyhe ízek.

Hozzávalók: (4 személyre)

8 dupla bordás bárányborda - szelet
2 ek friss aprított rozmaring
4 ek olívaolaj
2 gerezd fokhagyma
2 hosszúbors
fél kk. tengeri só

- a sütéshez: 4 ek olaj
- a körethez:
60 dkg sárgarépa
nagy csipet só
4 dkg vaj
3 ek.juharszirup
1-1 tk. fekete és fehér szezámmag
5 dkg törökmogyoró
kevés tejszín
1-2 ek.citromlé ( a répa édességétől függően)

A báránybordákat tetszés szerint formázzuk: a csontokról kissé visszafejthetjük a húst és a zsírt (ezt hívják french rack-nak), de rajta is hagyhatjuk, ízlés szerint.

A rozmaringgal, szétnyomott fokhagymával, olívaolajjal bedörzsöljük őket, a mozsárban megtört hosszúborssal és sóval megszórjuk, sütőpapírba csomagoljuk és néhány órán át - de akár egy éjszakán is - a fűszeres pácban hagyjuk.

Sütés előtt szobahőmérsékletre hagyjuk melegedni.

A körethez a sárgarépát megtisztítjuk, vékony karikákra vágjuk. a mogyorót száraz serpenyőben megpirítjuk, héját ledörzsöljük, a felét durvára törjük. A kétféle szezámmagot is száraz serpenyőben pirítjuk, állandóan kevergetve, majd félretesszük.

A sütőt 200 fokra előmelegítjük.

Egy nagyobb serpenyőben megforrósítjuk az olajat és a bordákat oldalanként két percig  magas hőmérsékleten sütjük. Ezután 5 percre még a forró sütőbe rakjuk a bordákat, majd kivéve alufóliára rakjuk, becsomagoljuk és 10 percig állni hagyjuk.

Így átsült, de belül még rózsaszín húst kapunk.

Ha alig átsütve szeretjük, akkor nem kell sütőbe raknunk, csak alufóliában pihentetni 10 percig. (Ha van húshőmérőnk, ekkor kb. 54 fokot kell mutatnia a hús közepébe szúrva. )

A pihentetési idő alatt befejezzük a köretet.

A vajat nagy serpenyőben felforrósítjuk, rádobjuk a felkarikázott répát, átforgatjuk, enyhén sózzuk, majd amikor elkezd kevés levet engedni fedő alatt, a lángot levéve kb. 5 percig pároljuk. Amikor már kezd puhulni, a fedőt levesszük, újra nagy lángon sütjük, meglocsoljuk a juharsziruppal és hirtelen karamellizáljuk.

A  répa felét  botmixerrel, kevés tejszín hozzáadásával pürésítjük, a citromlevet is hozzákeverjük, és a végén hozzáadjuk  a durvára tört mogyoró felét.

A bordákat megszórjuk a tört mogyoró másik felével; a pirított szezámaggal megszórt karamellizált répával, a mogyorós répapürével és az egész mogyorókkal tálaljuk.

A poszt a Hegyvidék Bevásárlóközpont felkérésére készült az onnan származó alapanyagok felhasználásával.

Kókusz-csokimousse torta

Ha csoki és kókusz  egy sütiben akkor mindenkinek a kókuszos keksztekercs és a kókuszkocka jut eszébe. Kókuszos keksztekercs - a legjobb, amit valaha ettem - van a blogon, és kókuszkocka torta is van, de ez a süti mindkettőt lehagyja kókuszosságban és csokisságban.Ha nem hiszitek, próbáljátok ki... Nálunk dupla névnapra készült már több mint egy hónapja: a piskótában szinte csak kókusz van liszt helyett, (na és igazi tojásfehérje-faló recept) a hab meg a bevonat pedig a csokis részért felel. Egy baja van csak a tortának: kellene állnia egy napot a hűtőben, hogy az ízei összeérjenek, de erre nem nagyon lesz esélye.

Hozzávalók: (18-20 cm-es kerek formához)

6 tojás fehérje (180 gr)
6 ek hideg víz
16 dkg cukor
20 dkg kókuszreszelék
3 dkg liszt

- a csokihabhoz:

20 dkg étcsokoládé

3,5 dl tejszín

1 habfix

1 ek porcukor

-a bevonathoz:

0,5 víz
0,4 dl tejszín

7 dkg porcukor

2 dkg kakaópor

1,5  lap zselatin

A sütőt 160 fokra előmelegítettem, a formát sütőpapírral béleltem.

A tojások fehérjéből kézi mixerrel nem túl kemény habot vertem, és a végén, még mindig mixelve hozzáadtam néhány részletben a cukrot és a vizet, és még. kb 4 percig vertem nagy fokozaton: nem kell kemény, habcsókszerű masszának lennie, de legyen sűrű és kissé tömörebb. A lisztet és a kókuszreszeléket elkevertem, a habra szitáltam, majd óvatosan átforgatva egyneművé kevertem. A formába töltöttem, elsimítottam, és a sütő középső rácsán kb. 30 percig, tűpróbáig sütöttem.A formából kiborítva rácson hűtöttem ki.

1,5 dl tejszínt felforrósítottam ( ne forrjon, mert különben összerántja a csokit, de legyen egész forró: a tűzről levéve várjunk 1-2 percet ) és az apróra tört étcsokira öntöttem, hagytam öt percig állni. Addig a maradék 2 dl tejszínt habbá vertem a porcukorral és a habfix-szel. Az étcsokis tejszínt simára és fényesre kevertem, és a kézimixer legkisebb fokozatán egyenletesen belekevertem a tejszínhabba. Félórára a hűtőbe raktam a krémet. 

Ezután a tésztát 3 lapba vágtam, megtöltöttem a lapokat a háromfele osztott habbal, így a torta tetejére is egy réteg hab került. Hűtőbe raktam.

A  zselatinlapokat  2 kanálnyi vízben megpuhítottam. A többi vizet és az összes többi hozzávalót simára kevertem és felmelegítettem - forrnia nem kell, és óvatosan kell  keverni, ne legyen buborékos, mert akkor nem lesz sima, tükörszerű a felület. A puha zselatinlapokat hozzáadtam, hagytam félórát hűlni, majd  a torta tetejére öntöttem

Fonott kalács

Most bevallom őszintén, hogy bár az ilyen kalács borzasztóan jól néz ki ("úgy néz ki mint a bolti, anya") fényes-fonott-szépséges, az én kedvenc receptem ennél sokkal több tejet, kicsivel több élesztőt és arányaiban kevesebb tojást tartalmaz, nem nagyon fonom formára, mivel igazán  lágy a tésztája, hanem egy hosszúkás, magasabb falú tepsiben sütöm hatalmas adagban, kizárólag húsvétkor, pár éve  inkább kerek nagy tortaformában, ortodox (mármint görögkeleti) fonott-rózsás díszítéssel - jól néz ki az is, na.

De hát ilyenkor húsvét körül mindenki lázasan fonott kalácsot akar csinálni - ahhoz kicsit keményebb, megállósabb tészta a jó - itt van, én csak úgy hívom "hármas kalács", mert könnyen megjegyezhetően bűvös hármas szerepel a liszt-vaj-cukor mennyiségeknél. Mivel általában édes dolgokkal esszük, nem teszek sosem a tésztájába több cukrot, húsvétkor meg tényleg alig, de ha valaki édesebben szereti, nyugodtan duplázza akár a cukor mennyiségét.

Hozzávalók: (minden legyen szobahőmérsékletű, a tejet-vajat még melegítjük))

30 dkg liszt ( igen, a képen szereplő is csak 30 dkg lisztből van)

3 dkg vaj

3 dkg cukor

1,25 dl tej

1 tojás sárgája

1 dkg élesztő

csipet só

plusz egy tojás sárgája a lekenéshez

A liszt közepébe mélyedést csináltam, beleöntöttem a meglangyosított tej felét, belemorzsoltam az élesztőt, belekevertem a cukrot, kis lisztet is kavartam hozzájuk és 10 perc alatt felfuttattam a keveréket. Hozzáadtam a maradék tejjel elkevert tojássárgáját, és az olvasztott, langyos vajat és a csipet sót, és 8-10 perc alatt sima, fényes tésztává dagasztottam. A meleg konyhában 35 perc alatt a kétszeresére kelt a folpackkal szorosan letakart tálban, ekkor 6 egyenlő részre osztottam (mérleggel, igen, mert különben nem lesz szép egyenletes a fonás) 10 percig pihentettem letakarva a gombócokat, majd kb. 30-35 cm hosszú, a végükön elvékonyodó, középen kissé dundibb rudakká sodortam. Megszórtam liszttel őket, hogy majd az újabb kelesztés közben ne ragadjanak össze, az egyik végüket erősen összecsíptem, majd összefontam a hatos fonással. (egy rövid és követhető videó itt)

Lekentem tojássárgájával, további fél órát kelesztettem, újból átkentem a tojással, és 180 fokra előmelegített sütőben tűpróbáig, kb. 30-35 percet  sütöttem - 20 perc után szokás szerint a  sütőm miatt egy darab alufóliával takarva.

Spenótos-füstölt lazacos lasagne

Még nagypénteken készült nálunk a lasagne halas  variációja, és felvételt nyert a felnőttek állandó repertoárjába - a Nagyobb többnapos  túrán volt kétméteres hóban, a Kisebb pedig tejbegrízzel böjtölt :).

 Elméletben húsvétkor  már esélyes a szabadföldi spenót, idén ez nem így volt, én pedig nem vagyok nagy híve a télen-kora tavasszal  fólia alól kikerülő zöldségeknek. Ha már van friss, kb fél kilót kell egy evőkanálnyi vajon átforgatni és megfonnyasztani, és enyhén kinyomkodni. Bár a fokhagyma hű társa a spenótnak,  a lazac intenzív íze pont elég ebben a felállásban, és egy jó, száraz  fehérborral nyugodtan felvehető az ünnepi fogások közé.

Hozzávalók: (3-4 személyre, étvágytól függően)

8 lap lasagne tészta
10  dkg füstölt lazac
5 dkg vaj
4 dkg liszt
fél liter tej
3 késhegynyi szerecsendió
késhegynyi frissen őrölt bors
fél kk. só
25 dkg mirelit spenót (vagy 0,5 kg friss spenót)
5 dkg grana padano sajt

A sütőt 200 fokra előmelegítettem.

Egy vastagabb aljú lábasban felforrósítottam a vajat, kevergetve enyhén átpirítottam rajta a lisztet, majd a tűzről levéve, lassan hozzáöntöttem a hideg tejet, közben folyton kevergettem  a rugós habverővel, hogy szép sima legyen a besamel; reszeltem bele szerecsendiót, megborsoztam, sóztam, addig kevergettem, míg  közepesen sűrű szószt kaptam.

A spenótot kiolvasztottam, a levét nagyjából leöntöttem - mivel nincs szószunk, mint a paradicsomos változatban a spenót leve szükséges a lapok puhulásához. 4 rétegben raktam le a lapokat, a besamelt négy,  a spenótot három, a lazacot kétfelé osztottam: tészta, besamel, spenót, lazac, tészta, besamel, spenót, tészta besamel, spenót, lazac, tészta, besamel, és a sajt egy része reszelve.

Az első 20 percben alufóliával letakarva sütöttem, majd további 6-8 perc alatt rápirítottam a tetejét is.

Gesztenyés-csokis (ombre) torta

Ez volt az én válaszom a havas húsvétra. Normális esetben ilyenkor már nem nagyon tudom megállni a spanyol epret, sőt,  a tavaszi hangulathoz egy mirelit erdei mix is megteszi, mert  ki kíván 15-20 fokban nehéz csokis tortákat? Most viszont ez tökéletesen passzolt a havas húsvéthoz,  az ombre meg nemcsak hajban divat, hanem tortában is. 

A szirmos díszítés sok fejtörést okozott, nem a technikája miatt, mert az  pofonegyszerű -  és mégis szuperlátványos -, hanem mert fogalmam se volt, mennyi tortakrémet igényel - rengeteg gyönyörű torta van fenn a neten, de olyat leírást véletlenül sem találtam, ami pontos mennyiséget adott volna meg - alapból mindenki durván sok vajkrémet készít, és ennyi. Úgy sem szerettem volna járni, hogy a torta hátulja csupaszon marad, vagy esetleg a lapok közé túl kevés krémet teszek, azután meg ott a rengeteg felesleges cucc, amit a fagyasztott gesztenyepüré miatt már nem nagyon lehet spájzolni... Némi térfogatszámítgatás után viszonylag jól belőttem a szükséges mennyiséget - és kiderült az nem annyira vastag bevonási módszer mint a ruffle cake-eknél, mert a kis krémpöttyöket el kell húzni késsel,  így nincs teletolva krémmel az egész felület. Meg kellett még oldanom azt is, hogy kerüljem ki a fullos vajkrémeket, mert azokért nálunk senki sincs oda, ezért azután a biztos eredmény érdekében nem tudtam kikerülni egy minimális mennyiségű zselatint sem - még így is borzasztóan kiadós ez a kisméretű 20 cm-es torta is, pedig cukor inkább csak a tésztájában van.

A szirmokhoz  egy tanács: fogjunk be valakit kuktának, mert úgy bevonni a tortát, hogy két pötty, letesszük a habzsákot, elhúzzuk késsel, azután megint két pötty, és megint  és . megint és megint s megint...szóval borzasztó sokáig tart. A másik jó tanács: az elkészített krémeket először hűtsük be, és tartsuk is hűtőben miközben sorra kerülnek, mert a kéz melegétől a bevonás alatt nagyon megpuhulnak egyébként is, és nehéz lesz velük precízen dolgozni.

 Hozzávalók: (20-22 centis formában, 16-20 szeletes tortához)

Hozzávalók: (2 db, 20-22 centis formához)

- apiskótához:

22 dkg liszt

35 dkg cukor

9 dkg holland kakaó

2 tk. szódabikarbóna 

1 tk. sütőpor

1 tk só

2 nagy tojás 

20 dkg  natúr joghurt

1,2 dl olaj

1 tk. vaníliakivonat

1csésze presszókávé

 

 

A sütőt 180 fokra előmelegítettem, a formákat alul sütőpapírral béleltem.

Az első hat hozzávalót összekevertem. 

A tojásokat  simára kevertem a maradék 4 hozzávalóval. A száraz hozzávalókat rászitáltam a nedves hozzávalókra,  simára kevertem. Kettéosztottam a tésztát, az egyik felét a hűtőbe raktam, majd egymás után  egyenként  30-35 perc alatt készre sütöttem a lapokat. A sütőt nem szabad kinyitni  egyáltalán a sütés alatt, mert összeesik a tészta. 30 perc után végezzünk először tűpróbát, a torta külseje ijesztően fekete, de nem azért mert megégett, hanem a rengeteg kakaó teszi :). Kicsit túlemelkedett nekem a szélük,  ezért kihűlés után kicsit kozmetikázni kellett, és felülről kb. fél cm vastagságban körben le kellett vágni a széleket. Ezután mindkét tortalapot vízszintesen kettévágtam, még így közel  2 centis  4 lapot kaptam.

-a krémhez:
2x25 dkg gesztenyepüré(cukrozott)
20 dkg vaj
5 dkg porcukor
plusz 1 nagy evőkanál holland kakaó
és 1 evőkanál porcukor


20 dkg gesztenyelekvár (elhagyható)

6 dl tejszín
2 habfix 
20 dkg natúr krémsajt
5 dkg porcukor
5 dkg vaj
4 lap zselatin

A 20 deka puha vajat habosra kevertem a kevés cukorral, majd belekevertem a teljesen kiolvadt gesztenyemasszát is. Elfeleztem a kémet, és az egyik feléhez hozzáadtam 1 nagy evőkanál holland kakaót és ugyanennyi porcukrot.

A zselatinlapokat 2 ek. vízbe áztattam. A krémsajtot habosra kevertem a porcukorral és a puha vajjal. A tejszínt két habfixszel az utasítás szerint kemény habbá vertem, majd hozzákevertem a krémsajtot is gyorsan kézi mixerrel. A megpuhult zselatint kis lángon felmelegítettem és miközben járattam a mixert, belecsorgattam a krémbe.

A gesztenyés és a gesztenyés csokis krémbe forgattam  a tejszínhabosból 20-20 dekányit, ezzel kész lett a háromféle krém.

A tortalapok közé sorban kb. fél centi vastagságban kentem a krémeket ( ehhez kicsit kevesebb, mint a fele kell) de a lapokat előtte megkentem gesztenyelekvárral is. A torta tetejét és külsejét  vékonyan bevontam a tejszínhabos krémmel, majd minden - a kimaradt krémek és a töltelék - ment a hűtőbe egy órára. ( Ha nem szilárdul meg rendesen a külső vékony krémbevonat, akkor díszítés közben maszatolni fog...)

Szerintem nincs olyan amatőr háztartás ahol van 3 egyforma fél centi átmérőjű habzsákcsőr, nálam sincs, ezért most nem tudom azt írni, hogy a krémeket szépen egyszerre habzsákokba töltöttem és feldíszítettem a tortát...A csokis krémmel kezdtem és a Zenker eldobható nejlon habzsákjait használom egyébként is, szóval először ezzel vittem fel két sort: két pötty egymás fülé, kerek végű késsel elhúztam a közepétől a pöttyeket. Újabb két pötty a "szirom" végétől, habzsák le, kés a kézbe ( ha esetleg picit nedves, akkor még egyenletesebb az eredmény)húzás, habzsák fel stb...Azután csere, új habzsák, csőr elmos, következő krém, majd ugyanígy a tejszínes, az utolsó. A szirmok készítéséhez pár fázisfotó itt, nem egy ördöngösség.

Annyiban számítottam el magam, hogy a torta magasságába - majdnem 8 centiméter - a tejszínhabos krémből nem fért fel már két sor, és mivel a tetején  ezt tettem legbelülre, oda is kevés kellett, ebből kimaradt pár evőkanál.

A tortának jót tesz a hűtés és egy kis pihenő, másnapra értek össze jól az ízek, aki szereti a gesztenyét, a csokit, meg a tejszínhabot, az biztos nem fog csalódni :).

Citromos-barackos hot cross bun

A tradicionális, mézeskalácsszerűen  fűszerezett és kereszttel díszített édességet a középkori Angliában csak nagypénteken, karácsonykor és temetéseken volt szabad árulni, és a rendelet megsértőit elkobzással sújtották - ezért vált tipikus házi süteménnyé. Számos babona is kötődik hozzá, például hogy a nagypénteken sütött buci nem fog megpenészedni, véd a hajótöréstől, vagy ha valakivel megosztjuk, akkor a következő évre megerősítjük a barátságunkat. Akkor én most megosztom veletek - az én változatomat legalábbis :)

És hogy miért citromos és barackos? Mert nekem borzasztóan idegen húsvétkor karácsonyi jellegű fűszerezéssel enni bármit, még akkor is, ha 20 centis hó van, és nálunk egyébként sem mennek a mézeskalácsfűszerezésű cuccok, az egy örök fahéjas csiga kivételével.

Így viszont klassz üde íze lett, egy jó darab vajon kívül nem is kell más hozzá, és ha marad belőle, akkor félbevágva és kicsit megpirítva is nagyon finom.

Hozzávalók: (12 méretes bucihoz)

65 dkg liszt

5dkg vaj

8 dkg cukor

1 nagy citrom héja

1 tk só

fél rúd vanília kikapart magja vagy 2 tk. vaníliakivonat

1,5 tk porélesztő (kb.10 gr) vagy 3 dkg élesztő

1 tojás, felverve

2,8-3 dl langyos tej

10 dkg apróra vágott aszalt barack

5 dkg aszalt vörösáfonya

2 ek liszt és kevés hideg víz a keresztekhez

2 ek sárgabaracklekvár a megkenéshez

A langyos liszttel kicsit elmorzsolgattam a vajat, belekevertem a sót, majd a középre készített mélyedésbe tettem a cukrot, a porélesztőt és a tej felét, és 10 percig hagytam felfutni az élesztőt Minden más hozzávalót is  belekevertem és kb 10 perc alatt lágy, ruganyos, sima tésztát gyúrtam. Én dagasztókaros gépet használtam, de kézzel is könnyű vele dolgozni.

1 órát, folpackkal letakarva langyos helyen kelesztettem, majd  kicsit átgyúrtam, és újabb fél órát kelt ugyanígy. 

Ezután a tésztát ismét átgyúrtam, 12 egyenlő részre osztottam, és lapos, kerek kb 6-7cm átmérőjű zsemléket gyártottam belőlük. ( Nyugodtan lehet kicsit lapítani, mert nagyon feljön még a tészta a sütés előtti kelesztéskor és sütés közben, és ha nagyon gömböcre hagyjuk, akkor a közepe nem sül át.) Sütőpapírral bélelt tepsibe rakosgattam úgy, hogy legyen köztük még jó egyujjnyi hely a növekedéshez.

Ezután a bucik tetejét egy másik darab sütőpapírral letakartam és az egész tepsit betettem egy nagy nejlonszatyorba, jól lezártam, és így kelesztettem további 30 percig. Mielőtt sütőbe raktam, a lisztből és a hideg vízből sűrű, sima pépet kevertem, és egy kivágott sarkú nejlonzacskó segítségével rajzoltam a masszával kereszteket a tetejükre.

Közben a sütőt előmelegítettem 200 fokra, és a megkelt zsemléket  kb 15-18 percig sütöttem a középső rácson, de 15  perc után a tetejüket szokás szerint takartam.

Még forrón átkentem a sima lekvárral, ettől lettek ilyen szép fényesek.

James Martin receptje volt a kiindulópont, a szatyros ötlet is az övé, nagyon bevált :).

Ostyaszalámi

Már megint retro-ban toltuk a hétvégén :). Vagy egyszerűen csak az öregedés jele, hogy sorban   eszembe jutnak anyukám sütijei? Egy kis telefonos konferencia után ő bediktálja nekem a hozzávalókat és egy rövid használati utasítást (nem olyan terjengős, messze nem, mint ahogy szokásban van itt nálam a blogon) a receptes kiskönyvéből, vagy előkeresi a porcukros-vajpecsétes cetlijeit az 1966-os kiadású Túrós Lukácsból.

Mindegyis, látszani látszik, hogy vannak olyan klasszikusok, amelyek  több generáció kedvencei - a Nagyobb ma meglengette a kimaradt  két nagy ostyalapot a konyhában és csak annyit suttogott: "ostyaszalááámi, ostyaszalááámi".

Nem tértem el a recepttől, és a jól ismert mazsola-rum-dió-kakaó-háztartási keksz  terepen mozogtam, de a sütit lehet trendi modern formában is készíteni: pl. aszalt vörösáfonya-narancslikőr-pisztácia-zabkeksz és még ezer meg egy változat, ízlés és pénztárca dolga.

Nagyon kiadós, és az idén olyan korán érkező húsvét ideális sütije lehet, mert a hűtőben simán eláll napokig, és mindig csak az aktuális adagot kell szeletelni belőle.

Hozzávalók:

2 ostyalap, 22X8 cm-es  (vagy a klasszikus, keskenyebb hosszúkás téglalapból: 3 ostyalap)

4 tojás

20 dkg porcukor
5 dkg kakaó
20 dkg vaj

20 dkg durvára aprított háztartási keksz

15 dkg durvára vágott dió

10 dkg mazsola

1 ek. vaníliakivonat / 2 cs. vaniliáscukor

2 ek rum/2 kk rumaroma

10 dkg kandírozott narancshéj/ 2 narancs reszelt héja

A tojásokat, porcukrot és a kakaót elkevertem és egy porcelántálban,  gőz fölött kb. 10 percig kevergettem. (Így a tojás átmelegszik annyira, hogy hűtőben pár napig simán tárolható legyen a süti.)

A diót és a kekszet késes robotgépben aprítottam fel, (de megteszi egy nyújtófa is), belekevertem a langyos kakaós keverékbe, hozzáadtam a kockára vágott vajat is,  majd a többi összetevőt. ( Fél centinél vastagabb dió- és kekszdarabok ne legyenek a kevercsben, mert akkor nehézkes egyenletesen elsimítani az ostyán.)

Hagytam kihűlni.

Ezután jön a süti egyetlen óvatosságot igénylő része, az ostyalap puhítása: ezt két nedves konyharuha között kell elvégezni: vagy nagyon kicsavarunk két vizes konyharuhát, vagy ami még jobb, bespricceljük a vasaláshoz és/vagy a virágokhoz használt permetezőflakonnal, közéjük rakjuk az ostyalapot és 10-15 percig állni hagyjuk, majd töltjük, ezalatt megpuhul a másik lap is. Nézegetni kell közben, és amikor az ostyalap már nem törik, hanem mindenütt egyenletesen hajlítható jöhet a töltelék. Ha netán nem volt elég vizes a ruhánk, előfordulhat hogy a lap "hozzászívódik" a  konyharuhához, nem tragédia, kis vizet kell spriccelni a konyharuhára, és máris elválik az ostyától.

A két részre osztott kakaós keveréket egyenletesen elosztottam az ostyalapon, a leendő külső szélén egy centi sávot hagyva, és a hosszabbik oldala felől  óvatosan, egyenletesen  feltekertem. Az enyhén nedves ostyalap miatt száraz, meleg helyen kell kb. egy órát szikkasztani a sütit, azután mehet is a hűtőbe, 1-2 óra után tökéletesen vágható.

Karamelles-mogyorós nápolyi

Nápolyit kér valaki? 

Emlékszem, mekkora sztár volt valamikor a 70-es-80-as évek fordulóján, bár nekem úgy rémlik, a legtöbb helyen sima kakaós-cukros vajkrémmel töltötték, a margarinos verziókról már jobb nem is szót ejteni.

Igazán itt volt az ideje, hogy a gyerekeim is megismerkedjenek vele, bár a projektet eredményesen hátráltatta egy adag szénné pirított mogyoró, majd egy adag odaégetett cukor, ami csípős fekete füsttel terítette be a lakást. Szóval ne vasárnapi ebéd és vasalás közben készüljön. Most, hogy felfalták fél pillanat alatt, és úgy kellett szigorúan és igazságosan elosztanom minden milliméternyi eltérést vizslató pillantások kereszttüzében,  talán könnyebb lesz a jónépet a kertben termett rengeteg mogyoró megtörésére is rávenni, de egyébként dióból vagy  földimogyoróból is készíthető, és el tudom képzelni luxusédességként jó sok pisztáciával vagy pekándióval is, hmmm...

Pár tecnikai info: a krém mennyisége az ostyalap nagyságához jól igazodik, többfélét lehet kapni, én nagyméretűt vettem és félbevágtam, így jött ki a lehetetlen méret, a lényeg, hogy mondjuk az alapterület ugyanaz legyen, tehát 300cm2.

Hozzávalók:

6 db  13X23 cm-es ostyalap (én Zieglert használtam, elvágva, valamelyik multiból)

15 dkg kristálycukor

3 ek víz

15 dkg mogyoró, megpirítva és nagyjából lehéjazva vagy más csonthéjas

5 dkg porcukor

20 dkg vaj
4 ek tejszín

5 dkg étcsoki

0,4 dl tejszín

A megtört mogyorót 180 fokos sütőben 6-8 perc alatt megpirítottam, és szilikon tepsifogó kesztyűben a tenyeremben átdörzsölgetve nagyjából megszabadítottam a héjától is, és durvára vágtam.

Előkészítettem egy 30 centis alufóliadarabot, megvajaztam.

A kristálycukrot egy vastagabb aljú lábasba szórtam, körbelocsoltam a szélét a vízzel és közepes lángon felforraltam a szirupot, egészen addig, amíg a víz elpárolgott, és a cukor borostyánszínű nem lett. Kevergetni nem kell, esetleg a végén  kicsit rázogatni, hogy egyenletesen piruljon a cukor. Lehúztam a tűzről, beleszórtam a mogyorót, átkevertem és gyorsan az alfóliára öntöttem a keveréket, elegyengettem.

Kihűlés után darabokra törtem a grillázst, és késes robotgépben egészen apróra aprítottam. (Azért nem lehet nagy grillázsdarabokat meghagyni, mert akkor nem lehet majd a vékony ostyalapok között egyenletesen teríteni a szintén vékony krémréteget.)

A vajat habosra kevertem a porcukorral, és közben  kanalanként hozzáadtam a tejszínt (ez kell szerintem, hogy legyen plusz nedvesség, amitől a lapok kicsit- de csak kicsit! - megpuhulnak) hozzáadtam a darált mogyorógrillázst, és öt részre osztva az ostyalapok közé kentem. 

Egy éjszakát állt a nápolyi a hűtőben lefóliázva, két doboz tejjel a tetején a nyomaték kedvéért. Reggel a felforrósított tejszínbe szórtam a feltördelt csokit, 5 perc állás után simára kevertem a krémet, hagytam teljesen szobahőmérsékletűre hűlni, majd egyenletesen elterítettem a süti tetején. Ilyenkor még kell egy óra a bevonat megszilárdulásához a hűtőben, majd némi ismételt lenyomatás, mert a csokiganache folyadéktartalmát magába szívó ostyalap különben felkunkorodhat a széleken. De egy szombat esti projektindítással vasárnap ebéd utánra már kész is az emberi jutalomfalat :)

Forró vízbe mártott éles késsel szeletelhető-kockázható. ( Elárulom, én egyszerűen áthúzom a láng fölött a tűzhelyen a kevésbé féltett kenyérvágó késemet vizes vacakolás helyett...;) )

Zöldfűszeres-túrós csiga

A hideg előtt be kellett takarítani a zöldfűszereket, és az utolsó adagból ez az életveszélyes sós túrós csiga készült. Azért életveszélyes, mert langyosan pillanatok alatt rengeteget el lehet tüntetni, és akkor már késő rájönnünk, hogy öt perc alatt betoltunk 10 deka vajat ...

Kevés ennél egyszerűbb sós tésztaalap létezik,  5 perc munka van vele,  ezerféleképpen variálható, és ha valaki fázik a házi vajastészta-készítéstől, akkor ezzel nyugodtan kiválthatja - párat  hajtogatva kellemesen leveles állagot lehet elérni.

Hozzávalók: (kb.50 darabhoz)


20 dkg liszt
20 dkg vaj
20 dkg túró
2 kk. só
1 tojás
egy csokor petrezselyem
egy csokor snidling

- a tetejére kevés reszelt sajt

A hideg vajat összeaprítottam a liszttel és gyorsan összegyúrtam a többi hozzávalóval, és egy kicsit meghajtogattam  Téglalappá nyújtottam, azután felhajtottam az alsó, majd rá a felső egyharmadát és ezt még 2x ismételtem. Egy éjszakára a hűtőbe raktam - ezt a lépést ki is lehet hagyni, de minimum egy óra akkor is kell neki hideg helyen.Másnap enyhén lisztezett munkalapon  50X20 cm-es vékony téglalappá nyújtottam, megszórtam a felaprított zöldekkel, szorosan feltekertem és közel 1 cm-es szeletekre vágtam, sajttal szórtam.  200 fokos sütőben kb. 15 perc alatt kisütöttem. Mikor a szélek szép aranybarnák, már lehet is kivenni.

Répatorta keksz és Fresh Expressz

Többféle stratégiát követünk, amikor felépítünk egy háztartást. (Kivéve, hogy bármilyen konyhagép, ha piros, jöhet azonnal :) ) Van aki sokáig vár egy mindentudó ezerfunkciós csodamasinára, van aki pedig lassan építkezik. Én az utóbbi csapatba tartozom, - főleg, hogy van egy lélektani határ, ami fölött az ember elgondolkozik, hogy csodamasina tud-e annyit, mint egy kisebbfajta nyaralás -  és bár az alap kézimixertől már messzire jutottam, a különféle vágó- és reszelő szerkezetek nem voltak nálunk gépesítve. Ezért is mondom mindig, hogy a sajtreszelés  férfimunka... A májusi jó idő tavaszi zöldségdömpingje idején pedig csak szeletelek, karikázok, aprítok... A legjobbkor jött a Moulinex felkérése egy nagyonpiros Fresh Expressz tesztelésére.

Amikor megkaptam, azonnal kipróbáltam az összes betétet a hűtőben fellelhető zöldségeken - van finom- és durvareszelő, szeletelő, kaparó- és krumplireszelőhenger hozzá - , és úgy döntöttem, felesleges is gondolkodni, hova rakjam el, mert jó lesz, ha mindig kéznél van, kinn a konyhapulton. A különféle vágóélek cseréje teljesen egyszerű, gyorsan megy - csak enyhe csavarás - azonnal elmoshatóak, majd újra használhatóak. Ha kitapasztaltuk, milyen erővel érdemes adagolni a belevalókat, akkor a tisztítást leszámítva hihetetlen mennyiségeket dolgozhatunk fel pár perc alatt. És bár nem ez a legfontosabb, de fontos  az az apró részlet is, ahogy megoldották a zsinór elrejtését,  nem kell tekergetni, rakosgatni, nem akad bele gyerek, nem lóg bele a felvert tojásba, és a vágóhengerek is kompaktan tárolhatók,  így a gép  csinosan és pirosan várja a karikázni, reszelni- és szeletelnivalót.

És bár nagyon kézenfekvő lenne most valami salátás recept, én egy süti mellett döntöttem, a belevaló negyedkiló (új)répával a Fresh Expressz fél perc alatt végzett....

Hozzávalók: ( 50-60 db fél, azaz 25-30 kész kekszhez )

20 dkg vaj

30 dkg cukor (karcsúsított verzió az eredeti 42 dkg-hoz képest...)

2 tojás

1 tk. vaníliakivonat

20 dkg liszt

1 tk. sütőpor

1 tk. szódabikarbóna

1 tk fahéj

1/4 tk őrölt gyömbér

1/4 tk. őrölt szerecsendió

25 dkg finomra reszelt sárgarépa

12 dkg zabpehely (aprószemű)

-a töltelékhez:

20 dkg natúr krémsajt (Philadelphia, de a sajátmárkásak is teljesen jók)

10 dkg vaj

10 dkg porcukor

1 tk. vanílliakivonat

A puha vajat 4 perc alatt kézi mixerrel habosra kevertem a cukorral, majd  elkevertem benne a tojásokat és a vaníliát.

Rászitáltam a lisztet, amibe előzőleg belekevertem a sütőport, szódabikarbónát  és a fűszereket, simára mixeltem, majd egy fakanállal egyenletesen elkevertem a sűrű masszában a zabpelyhet és a sárgarépát is.

Ezután hűtőbe raktam. ( Minimum egy órát kell pihentetni.)

A sütőt 180 fokra előmelegítettem, és sütőpapírral béleltem a tepsiket. A tésztából egy nagyobb teáskanál segítségével gyorsan kisebb diónyi gombócokat formáztam, és egymástól jó öt centi távolságban rakosgattam a tepsibe, a tetejüket enyhén lenyomva. 12-15 perc volt a sütési idejük, nem kell kiszárítani, ha érződik az illata, már figyelni kell, amikor a széle kezd pirulni, ki lehet venni. Ekkor még puhák a kekszek, legjobb egy tortalapáttal leemelni a papírról, és rácson hagyni kihűlni.

( A gombócok ijesztően elkezdenek a tepsi fele olvadni a sütés kezdetén - pont mint a cookie-k - de ez teljesen normális.)

A krémsajtos töltelék szobahőmérsékletű hozzávalóit pár perc alatt habosra kevertem a kézi mixerrel, és azzal töltöttem a sütiket.

Martha Stewart :Cookie c. könyvéből, mínusz összesen 22 dkg cukor, és a mazsolát is feleslegesnek ítéltem hiszen az is édesít rendesen.

 

Tejfölös-epres brownie

Az ilyen recepteket szokás úgy elkezdni, hogy  "valami könnyebbet képzeltem el" :)

Az ötletet még a márciusi GoodFood címlap adta, ahol málnákat dobáltak nagyon gusztusosan egy hatalmas adag brownie-ba. Nálunk a  hétvégén az eddig a toplista első helyén tanyázó  mascarponés brownie alakult át, és a gyümölcs kicsit lejjebb tolja a szeletenként ezer kalóriás átlagot, az biztos. :) És a tejföl a mascarpone helyett szintén karcsúsít kicsit, igaz ? Tehát minden rendben, nyugodtan ehetünk belőle rögtön kettőt....És a mellé adandó tejszínhez szinte nem is kell cukor....

Hozzávalók: (20 darabhoz)

20 dkg vaj

10 dkg étcsokoládé

20 dkg cukor

5 dkg kakaó

csipet só

175 gr tejföl (20%-os!)

2 nagyobb tojás

1 tk. vaníliakivonat

8 dkg liszt

20-25  dkg eper

Az epret megmostam, megtisztítottam és kockákra vágtam.

A sütőt 165 fokra előmelegítettem.

A vajat felolvasztottam a mikróban, beletördeltem a csokit, simára kevertem (lehet vissza kell tenni őket egy körre együtt, csak ne forrósítsuk fel). Kicsit hűlni hagytam, addig kimértem a cukrot, összekevertem a kakaóval és a csipet sóval, a tojásokat felvertem, a tejföllel és a vaníliakivonattal simára kevertem. A cukros kakaót adtam először a vajas-csokis masszához, azután a tejfölös-tojásos rész jött, a végén pedig rászitáltam a lisztet. Kézi mixerrel simára kevertem.

Egy 20x20-as négyzet alakú ( süthetjük bármilyen más formában is, lényeg, hogy kb 400 cm2 legyen az alapterület :) - pl egy 22 centis kerek torta vagy piteforma is jó ) magasabb falú fémtepsit úgy béleltem ki sütőpapírral, hogy a széle jól túllógjon a tepsi peremén, hogy könnyen ki lehessen emelni belőle a sütit, ha kisült. Elsimítottam benne a sűrű masszát, megszórtam az eperrel, és az előmelegített sütőben 40-45 percig sütöttem. ( Utolsó 15 percben mehet a tetejére alufólia lazán, - ekkorra már szép vékony kérge van felül a brownie-nak -, hogy száradjon ki az eper.)

Belül  picit krémes marad, nem kell túlsütni!

A tejföl és az eper  miatt kevésbé ütősen édes, és nemcsak tejszínhabbal, de vaníliafagyival is nagyon finom.

 

Snidlinges sajtkrémmel töltött uborkafalatok

Hogy ez milyen jól esett jéghidegen a késő délutáni 32 fokban...Tény, hogy volt mellé szép darab marhasült is, ami elég pszichedelikusan nézett ki zöldborsos mustárral kenve, viszont passzolt a színe :) Hús nélkül karcsúsító vacsora, bár az én tapasztalataim szerint ilyen esetben  nem árt korán elaludni, mert különben este tízkor hűtőajtó-feltépés veszélye áll fenn....

A helyes kis sipkák a töltelék tetején a snidling bimbói - ha még nem nyíltak ki, ne hagyjátok ki: koncentrált snidling-íze van, ugyanúgy ehető, mint a szára - egyébként kinyílva is, igaz akkor már veszít a jó kis aromájából, cserében viszont  cupcake-cukiságúvá alakít minden komolyabb sós fogást.

Hozzávalók: (mondjuk hús mellé 2 személyre)

1 nagyobb kígyóuborka

két kocka klasszik mackósajt - vagy bármilyen más sajt/sajtkrém 7 dkg

1 ek tejföl

1 kisebb csokor snidling

só

bors

Az uborka, jó ha egyenesebb féle, a két végét így is le   kell vágni szendvicsbe. Az egyenesebb szakaszt megmostam és éles késsel csíkokban meghámoztam ( nem kötelező elem). Az uborka magos  belsejét egy kávéskanállal kúposan kikapartam. A sajtot villával összetörtem, tejföllel lazítottam, picit sóztam, borsoztam és belekevertem az aprított snidlinget, majd az uborkaszeletekre púpoztam, erre jött a snidling bimbója. Tálalásig fél napot is kibír a hűtőben.

Kókuszos epertorta forró tejes piskótával és JÁTÉK!

Több mint két hete nem volt itt egy süti se??? Tarthatatlan... pedig valahogy olyan kép él a fejemben a blogomról, amin folyton csak cukros, fehérlisztes, egészségtelen, hizlaló édességek sorakoznak, és ekkor komoly lelkifurdalás fut át rajtam, de azután gyorsan elmúlik, hiszen aki akar, az számos kiváló , hiteles egészségtudatos oldalt és receptet találhat a neten, aki meg nem, az talál itt másmilyet, például ezt a piskótát, eperrel. vagy bármi mással, mert nagyon jó anyag. 

Eléggé hihetetlennek tűnt elsőre a recept, mindjárt arra gondoltam, a forró tej egy-az egyben megfőzi a tojást a sütiben, de nem:  szuper állagú, jó tartású,  stabil, de mégis könnyű piskóta lesz belőle, puha, szaftos, de nagyon jól vágható, nem morzsálódós. Megvettük. Azt csak a hétvégi hűtőtartalom döntötte el, mi kerül bele, nem is volt torta tervbe véve, de azután volt ok egy kis örülésre, mert a nagyobb ügyeskedett sportban a hétvégén, ráadásul  táááávol szülei féltő szemétől, félig önállóan és kicsit magára és a saját felelősségére hagyva - jól meg is sikerült fáznia a 32 fokban....

És még három jó hír: két kedves felkérésnek is eleget tettem a tavasszal : a Vidék Íze 2012 áprilisi számában  és  Stahl Magazin  Recept&Rejtvény különszámában jelentek meg receptjeim. Itt is köszönöm a lehetőséget a szerkesztőknek. 

A harmadik pedig: játék nálam a facebookon, klassz nyereményekkel!

Hozzávalók: (20-22 cm-es formához)

3 tojás

10 dkg cukor

15 dkg liszt

1 púpozott tk. sütőpor

1,3 dl tej

5 dkg vaj
1 kk. só
1 tk. vaníliakivonat/1 vaníliáscukor 

50 dkg eper

kevés eperdzsem

50 dkg mascarpone

2-3 ek tejszín vagy joghurt

3-4 ek porcukor

1 citrom reszelt héja

5 dkg kókuszreszelék

A sütőt 175 fokra előmelegítettem

A tejet és a vajat addig melegítettem, míg a vaj megolvadt, majd kis lángon felforrósítottam - ez kb. pont addig tart míg a tojásokat a cukorral felverjük, de ne forraljuk fel.

Egy mély tálban a kézi mixer legnagyobb fokozatán felvertem az egész tojásokat, majd fokozatosan hozzáadtam a kristálycukrot és további 6 percig vertem. ( A mély tál - vagy pl. egy nagyobb mérőkancsó - azért lényeges, mert akkor verődik fel jól a tojás és a cukor, ha nem csak a mixer karjának az alja kapirgálja az anyagot, hanem lehetőleg minél jobban beleér - ilyen, viszonylag kis mennyiségnél ezért lényeges a mélyebb, szűkebb edény, vagy: döntsük meg a tálat....)

Rászitáltam a  sütőporral és sóval elkevert lisztet 3 részletben, és egy lapáttal óvatosan elkevergettem. Hozzákevertem ugyanilyen óvatosan forgatva a forró, vajas tejet, és a víniliakivonatot és az alján sütőpapírral bélelt kapcsos formába öntöttem.

Középső rácson 25 percig sütöttem, az utolsó 10 percben egy alufóliával lazán takartam a tetejét.

Az epreket megmostam, lecsumáztam, az aljukat egyenesre vágtam és a tetejüket is levágtam, hogy 2 cm magas eperrétegem legyen. ( A maradék. díszítésre és a kuktáknak ment). A mascarponét a cukorral és a citromhéjjal felhabosítottam, közben a tejszínnel (joghurt is jó) lazítottam.

A tortalapot kettévágtam, az alsó lapot vékonyan megkentem eperdzsemmel, szorosan kiraktam az eprekkel, megszórtam a kókuszreszelék felével (ez felszívja a  nedvességet, ami eláztatná a piskótát) az eprek közötti részeket feltöltöttem a krémmel, a tetejét is egyenesre simítottam vele, ráhelyeztem a felső lapot, körben is egyenletesre kentem a torta oldalát, bevontam a tetejét, kókuszreszelékkel szórtam mindenütt, és pár levágott epersipkával díszítettem. 

A piskóta Tish Boyle receptje, kicsit módosított cukorral és tejjel ,  cup-okból átalakítva.

Epres-mascarponés csokitorta

Úgy nézett ki sokáig, a durván vajkrémes torták csillaga leáldozóban van -  itthon súlyos megvetés övezi őket, nem mellesleg legtöbbször inkább margarinnal készülnek, és a hetvenes évek korlátos cukrászatát idézik. 

A világ más részein  nem így gondolják, és lelkiismeretfurdalás nélkül betolnak egy tortába fél kiló vajat - hát leginkább a kalóriák miatt nem lett ez a torta végül is klasszikus ruffle cake. Ahhoz, hogy olyan fodros legyen, mint  a nagykönyvben, a pontosabb és nagyobb méretű  fém díszítőcsövön  kívül egy keményebb, megállósabb vajkrém is kellett volna; nem mellesleg a swiss meringue buttercream-hez (ami melegített és sok-sok cukorral felvert tojáshabalaphoz adott rengeteg vajat jelent) pedig sok kimaradt tojásfehérje - ami nálunk ritkaság :). Még így se tudom elképzelni, hogy hová teszik azt a rengeteg krémet: ez a torta 20 centis átérőjű, nem is sajnáltam a sokkal könnyebb, és térfogatra is kisebb  mascarponét kívül-belül, de ha egy picit is vastagabb - az itthon szokásos méretnek mondjuk kicsivel több mint a fele - méretű szelet sikerült belőle, akkor már mindenki kerülgette a kívül lévő krémet. Egy ilyen kicsi, bár magas tortából simán 16-20 karcsú szelet kijön, de mivel a piskóta sem kispályás, mindenki csak pihegett a vacsora végén.

Hozzávalók: (2 db, 20-22 centis formához)

22 dkg liszt

35 dkg cukor

9 dkg holland kakaó

2 tk. szódabikarbóna 

1 tk. sütőpor

1 tk só

2 nagy tojás 

20 dkg  natúr joghurt

1,2 dl olaj

1 tk. vaníliakivonat

1csésze presszókávé

A sütőt 180 fokra előmelegítettem, a formákat alul sütőpapírral béleltem.

Az első hat hozzávalót összekevertem. 

A tojásokat  simára kevertem a maradék 4 hozzávalóval. A száraz hozzávalókat rászitáltam a nedves hozzávalókra,  simára kevertem. kettéosztottam a tésztát  és 35 perc aaltt készre sütöttem a lapokat. Kicsit túlemelkedett nekem a szélük,  ezért kihűlés után kicsit kozmetikázni kellett, és felülről kb. fél cm vastagságban körben le kellett vágni a széleket. Ezután mindkét tortalapot vízszintesen kettévágtam, még így is 2 centinél magasabb 4 lapot kaptam.

(Háromlapos, nagyobb tortához itt az elkészítés módja : csokis-ribizlihabos torta )

- a krémhez:

75 dkg mascarpone

8 dkg porcukor

1,5 dl tejszín

fél citrom leve

40 dkg eper

A hozzávalókat a kézi mixer legmagasabb fokozatán 5 perc alatt  habosra kevertem. ( a cukor kevésnek tűnhet, nekünk így is épp elég édes volt, nyugodtan lehet többet,vagy kevesebbet is beletenni.)

A tortalapokat a vékonyra szeletelt eperrel kiraktam és sorban   megkentem a mascarponés krémmel. A tortát kívülről vékonyan (nem baj, ha átlátszik a csokis tortalap) áthúztam a krémmel. Ezután habzsákból, fél cm hosszú,keskeny nyílású csővel díszítettem a torta oldalát és tetejét: a cső végét a torta oldalához ferdén illesztve balról-jobbra és jobbról-balra irányuló alulról felfele haladó mozgással húztam a fodrokat, kb másfél centis oszlopokban.így egymásra támaszkodnak a rétegek.

Mivel a mascarpone lágyabb, több kisebb adagban töltöttem a habzsákba, a többi krémet addig hűtőben tartottam.

Ruffle cake díszítés videó itt: 

Mini piskóták mascarponekrémmel és gyümölcsökkel

Bárkit kérdezünk, a piskóta itthon leginkább  magas torta vagy tekercs. Pedig kevesebb munkával látványosabb, magas cukiságfaktorú sütiket lehet elállítani, ha van valamilyen egyszemélyes formánk. Tény, hogy  nálunk az ilyen  visszafogott méretezésű desszerteket némi értetlen pislogás szokta követni, hogycsakennyivan, nincsmégahűtőben, ehetekmégegyet..., dehát nem lehet minden hétvégén többnapos tortákba felejtkezni, főleg, hogy mindjárt itt a húsvéti sonka-tojás-tortamaraton.

Hozzávalók: (6 db 7 cm-es átmérőjű fém formához)

-a piskótákhoz:

2 tojás

5 dkg cukor

4 dkg liszt

kevés vaj és liszt a formák kenéséhez

kevés lapkamandula (elhagyható)

20 dkg mascarpone

0,5 dl tejszín vagy joghurt

4 tk porcukor

fél citrom leve

25 dkg tetszés szerinti  friss vagy lecsöpögtetett befőtt gyümölcs (itt eper és kevés mangó)

A formákat alaposan kivajaztam-liszteztem. A sütőt 175 fokra előmelegítettem. A piskóta első három hozzávalóját a kézi mixer legnagyobb fokozatán 10 perc alatt sűrű krémes, világos habbá vertem. Óvatosan, de alaposan belekevertem a lisztet és elosztottam a formákban,  a mandulával megszórtam, hogy legyen benne valami enyhén ropogós is és  8-10  perc alatt megsütöttem.A formában, rácson hűtöttem ki.

A mascarponét  tejszínnel lazítottam,  (joghurtot is használhatunk) mixerrel felhabosítottam, belekevertem a cukrot és a citromlevet is. A formákból kivett piskótákon elosztottam a krémet, megszórtam a kockára vágott gyümölccsel, tálalás előtt kevés porcukorral.

Pénztárca- és madzagbikinibarát változatban a mascarpone helyett használhatunk néhány órán át szűrőben lecsöpögtetett 2 doboz joghurtot is, ekkor kenjük meg a piskóták tetejét kevés lekvárral, hogy ne áztassa el a joghurtkrém a tésztát, vagy közvetlenül tálalás előtt állítsuk össze.

A mennyiség elég egy 18-20 cm-es kerek formára is, ekkor 8 diszkrét szelet sütink lesz.

Csinálhatunk ilyen cukiságot is, ha másképp vágjuk fel a gyümölcsöket, és csinálunk egy helyes buborékos karamelldíszt:

Kókuszkocka-torta

A tömény hetvenes évek. Nálunk teljesen oda vannak érte a Népek, két napig ették folyamatosan; a harmadik nap reggelén szemrehányóan néztek rám. Hogy csakúgy eltűnt. Pedig milyen nagy torta volt. És akkor esetleg süthetnék megint. És akkor megígértem, hogy oké, nemcsak évente egyszer, le a francia cukrászattal, éljen a retro. De igazából most is variáltam egy kicsit, a recept ugyan anyukám szamárfüles-cetlis kisfüzetéből van, akkurátusan melléírva az is, kitől származik (Manci néni), de a névnaposok miatt jobban szerettem volna tortaformában látni, arról nem is szólva, hogy mindenki tudja, aki valaha sütött ilyet, hogy irdatlan ideig tart csokimázba majd kókuszba forgatni a kockákat, ráadásul az utolsó pár  darabnál alattomos módon  mindig elfogy a máz, ami pedig legutóbb tuti elég volt. 

Itt most téglalap alakú torta lett belőle, és azt vágtam ferdén cikkekre, de 18 cm-es kerek  formában  is süthető, de akkor sajnos csak  három részletben - szerintem túl tömör a tészta ahhoz, hogy szépen megemelkedjen, ha egyszerre sütnénk. Egyébként maga a tészta szerintem tökéletes torta-alap: nem morzsálódós, van tartása, mégis szép levegős, a méz kellemesen karamellizálódik a sütés során benne.

Hozzávalók:
(32x32-es tepsihez, ha hosszúkás tortát készítünk, kockákhoz 20x30as mélyebb tepsi szükséges)

25 dkg porcukor

5 dkg vaj

3 ek. méz
2 dl tej

1 nagyobb tojás

30 dkg liszt

1 tk.szódabikarbóna

1 tk.sütőpor

-a mázhoz:

25 dkg porcukor

5 dkg kakaópor

7 evőkanál tej

7 dkg vaj

15-20 dkg kókuszreszelék

Az első három hozzávalót a kézi robotgép legnagyobb fokozatán 5 perc alatt habosra kevertem, hozzákevertem a tojást, majd a tejet. A sütőporral és szódabikarbónával elkevert lisztet a tészta tetejére szitáltam és egyenletesen elkevertem .

Sütőpapírral bélelt tepsibe öntöttem a masszát és 180 fokra előmelegített sütőben tűpróbáig ( kb. 35 perc) sütöttem.

 A máz első három hozzávalóját simára kevertem és felfőztem. Mikor picit hűlt, belekevertem a vajat, és teljesen hagytam kihűlni. (Ez kész, míg a tészta sül.)

A kisült tésztát 3 egyforma hosszúkás lapba vágtam. Így körülbelül  5 egyforma nagyságú felületre kellett jutnia a máznak: vízszintesen 3 réteg, és kb. ugyanekkora a két bevonandó oldal is - pici maradjon a két végére.

A kihűlt mázzal megkentem a lapokat, nem sajnálva rájuk szórtam a kókuszt, és vártam kicsit az egymásra pakolással, hogy a lapok súlya ne nyomja ki a mázat közülük. Az oldalakat is megkentem a mázzal, és megszórogattam - óvatosan megdöntve - a kókuszreszelékkel. Éppúgy, mint a normál kókuszkockának, ennek is jót tett egy éjszakai pihentetés hűvös helyen, alufóliába csomagolva: a máz megdermedt, de nem volt kemény, a benne lévő nedvességből jutott a tésztába is, és senkinek nem jutott eszébe a kalóriatáblázat, mikor tolta befelé :)

Nem fogy el egyszerre, hacsak nincs egy hadsereg vendégségben, vissza kell alufóliába csomagolni, mivel a vágási felületen nincs máz, s akkor kiszáradhat.

Piskótatekercs extrákkal- mintás piskóta, kakukkfüves fehércsoki mousse

Nem fog menni 3 poszt egy nap...De holnap lesz egy játék, egy ajánló, és még arról is kellene mesélnem, hogy benne vagyok a Zújságban...

De először inkább ez a recept, mert olyan jó lett, amennyire csak a szegény, menzán és cukrászdákban agyongyalázott piskótatekercs lehet akkor, ha rendesen csináljuk. És vannak akik már sérelmezték hogy a sok macaronozás közepette a linzertorta árválkodik egy hete a blogon :). Pedig ezen a héten csak sósakat, "rendes" kajákat akartam feltenni, mert várakozik belőlük jópár, de majdnem biztos, hogy a jövő hétre maradnak.

Szóval piskótatekercs: ééééééédes, szivacsos, annyira sárga, hogy az vagy ételfesték, vagy a tyúkok csak karotint ettek hetekig, és benne kevés, ééééééddes, felismerhetetlen lekvár, de a tekercs közepe mégis barnás színű, mert odakapott a piskóta alja.. Ismerős? Én édesszájú vagyok rendesen, de a piskótatekercsről bárhol, bármikor könnyű szívvel lemondok. 

Ezért piskótatekercs csak itthon, a gyerekek elől mentve egy szelet, de ha melléadunk egy finom fűszeres csokihabot, akkor mindjárt fenszi bisztródesszert lesz belőle, bármilyen vacsoravendégségben megállja a helyét. Én most a piskótát mintás piskótának készítettem el, mivel ahhoz, hogy szépen tekerhető legyen a piskóta, ne törjön, nem árt kicsit változtatni a tojássárga-fehérje arányon, így lett egy plusz fehérjém, amiből a csokis minta készült. Tanulság, hogy a feltekerés tervezett irányával párhuzamos mintát készítsünk, mert a csokis csík kicsit törékenyebb.

Hozzávalók: ( 30x30-as tepsihez)

-a piskótához

3 egész tojás 

1 tojás sárgája

10 dkg cukor

10 dkg liszt

a fehércsoki mousse-hoz

10 dkg fehércsoki

0,6 dl tejszín

1 tk friss, kicsit megtört  kakukkfűlevél

Először a csokimousse-t kell elkészíteni, arra ráfér pár óra hűtés, hogy kanállal szépen adagolható legyen.

A fehércsoki mousse-hoz a tejszínt habbá vertem. Az apróra tört fehércsokit a mikróban 750 watton olvasztottam fel: egy kör, törögetés-keverés- újabb kör- stb. Így soha nem égetem oda. A langyos, olvadt csokit a tejszínbe öntöttem és gyorsan átkevertem a mixerrel, hozzáadtam a friss kakukkfűlevélkéket és mehetett a hűtőbe.

A sütőt 170 fokra előmelegítettem.

A tojásokat és a plusz sárgáját a cukorral egy mély tálban 10-15 perc alatt, a robotgép legmagasabb fokozatán háromszoros térfogatú, krémes, világossárga habos masszává kevertem. Rászitáltam a lisztet, és egy fa- lapáttal, óvatos, lassú, alulról fölfele forgató mozdulatokkal egyenletesen elkevertem benne. Sütőpapírral bélelt tepsire öntöttem, elegyengettem és 8-10 perc alatt megsütöttem.

- ha minta is készül:

4 dkg vaj 

1 tojásfehérje

3 dkg porcukor

3 dkg liszt

4 tk. kakaópor

A vajat egy kis tálkában  kézi mixerrel habosra kevertem a porcukorral, tovább kevertem 2 percig a tojásfehérjével, majd alacsony sebességen homogénre kevertem a liszttel átszitált kakaóval. A tepsit sütőpapírral béleltem, a masszát habzsákba tettem és vékonyabb, sima csőrrel ( mindezek helyett tökéletesen megfelel egy kivágott sarkú nejlonzacskó is) mindenféle kacskaringókat rajzolgattam a sütőpapírra, és a hűtőbe raktam, amíg a piskóta készült. Erre a kész mintára lehet önteni a piskótamasszát, azaz a biscuit joconde imprimé  tökéletesen működik sima piskótával is.

A még meleg piskótát sütőpapírostól - az legyen kívül - feltekertem  és hagytam kihűlni.

Kihűlés után kitekertem, óvatosan lehúztam róla a sütőpapírt, megkentem sűrű házi barackdzsemmel és viszzatekertem. 

Édeskömény-alma saláta

Nem szokott itt  cékla lenni. Sütőtök se. És nem lesz medvehagyma se. Mert nem esszük, ilyen megátalkodottak vagyunk mindannyian. Na és az ánizs. Minden formájában ki nem állhatom, nyilván túl sok ipekakuána szirupot kellett innom a sötét hetvenes évekbeli gyemekkoromban. De. Az udvariasság nagy úr, megittam a csillagánizs teát szó nélkül, és a Miele Fish Friday-án meg az édeskömény salátát. És nem is volt ánizsíze, tényleg. Csak olyan jó, ropogós, jöjjön-már-a-tavasz íze volt. És azután megtudtam, hogy akkor van igazán ánizsíze, ha frissen szedve fogyasztjuk Hát, ez a veszély  nem fenyeget, nálunk nem terem a kertben, főleg télen nem, és ahogy elnézem, mindenhol olasz eredetűt kapni, az meg kamionozik egy kicsit idáig.

Úgy gondoltam, akkor ideje itthon is próbát tenni vele, hiába írják, hogy ánizsos, mikor nem is. Sajnos az édeskömény itthon 1:3-as vereséget szenvedett, szóval gyakran azért nem lesz, de aki még nem kóstolta, tegyen vele egy próbát, mert olyan jólesően ropogós, és változatosságot jelent a répe-zeller-káposzta téli nyers salátakínálatában. És holnap meg csokis sajttorta recept lesz....

Hozzávalók: ( köretnek 2 személyre)

1 édeskömény

1 golden alma

1 előzö nap lecsepegtetett joghurt/10 dkg görög joghurt

fél citrom leve

1 ek. aprított petrezselyem

fehérbors

só

Az édeskömény külső burát leszedtem, levágtam a leveleit, alul a vastagabb részét, megfeleztem és kivágtam  a belső torzsáját. Egészen vékony, hosszú szeletekre vágtam fel, ugyanígy szeleteltem fel az almát is, meglocsoltam a citrom levével, majd összekevertem a fűszerekkel elkészített joghurtos öntetel. Halakhoz, fehér húsokhoz köretnek is jó, vagy csak úgy magában salátázni is tökéletes.

Mézes krémes meyer citromos krémmel

Gyerekkorunk egyik kedvenc sütije. Oké, nem Meyer citrommal kergetett az asztal körül anyukám, sima besamelalapú édes, vaníliáscukros-vajas krém volt benne (és nálunk a lekváros réteg nem játszott), retro hetvenes évek. És édes,  nagyon, bár gyerekként ez cseppet sem tűnt fel, egy nagy tepsi simán elfogyott egy hétvégén... Így utólag még a ctromos krémmel is édesnek találtam, nemhogy a klasszikussal, de az étcsokis bevonattal a tetején komolyodott és irtó elegáns lett. Már ez az egy szelet, amit elmentettem a fotóhoz, mert egyébként amint megpuhult, nyiszálta és ette mindenki, aki a konyhában járt....

Hozzávalók: (4 lapos 10X30-as süti, plusz 2 maradék lap)

1 nagy tojás

5 dkg vaj

1,5 ek méz

10 dkg cukor

1 csapott tk.szódabikarbóna

24 dkg liszt plusz a nyújtáshoz kb. 5 dkg

- a meyer citrom krémhez

2 tojás sárgája

6 dkg cukor

100 ml.meyer citromlé (VAGY. 60 ml sima citrom és 30 ml mandarin)
2 meyer citrom lereszelt héja
25 dkg vaj

A tészta első négy hozzávalójátt gőz fölött összeolvasztottam - csak oldódjon fel épp a cukor, főzni nem kell - és hagytam kihűlni. Ezután belekevertem a sütőporral elkevert lisztet, és egynemű tésztává gyúrtam. Elég gyenge volt még a tésztám, mert a tojásos-mézes cucc nem volt eléggé kihűlve, így hűtőbe raktam két órára.

A citromkrém első négy hozzávalóját vastagabb aljú lábasban, kis lángon kevergetve összefőztem, addig amíg enyhén, de jól érzékelhetően besűrűsödött, majd hozzáadtam a kockákra vágott vajat és ezt is behűtöttem.

A tésztát 3 fele osztottam, és egyenként   20x30 as vékony lappá nyújtottam az adagokat. A munkalapot, nyújtófát, tészta tetejét nagyon lisztezni kell, mert különben ragad, szakad - kezdőknek nem is ajánlanám.

180 fokos előmelegített sütőben 5-6 perc alatt kisülnek a lapok, és még a sütés előtt a tepsiben középen elvágtam a tésztát, hogy miután megsült, ne kelljen vagdosni, mert percek alatt kihűl és töredezhet.

Amikor a lapok kihűltek, megkentem sorban a citromkrémmel, a legtetejét pedig bevontam 10 dkg étcsokiból és 0,8 dl tejszínből készült ganache-krémmel. (Tejszínt majdnem felforraljuk, tűzről lehúzzuk, ezután a csokit apróra tördeljük, ráöntjük az eddigre kicsit visszahűlt tejszínt, 5 perc állás után simára keverjük.)