Áfonyás minikuglófok nutellás-csokis bevonattal

Bár a nagy formában vagy a kerek tortaformában készült - egy szimpla csigában feltekert-  kuglófot se kell a itthon senkire külön  rátukmálni, most megint bebizonyosodott, hogy a cuki kis süteményekhez nemcsak a gasztrobloggerek, hanem a gyerekek is különösen vonzódnak. Biztos  hozzájárult ehhez a csokis bevonat, - nem szoktam a nagy kuglófoknál használni, mert  azokba belülre kerül a kakó-cukor töltelék - ami itt a kicsiknél azért erőteljesen csokissá tette az összképet, a nutella pedig mogyoróolaj-tartalma miatt gyönyörű fényes,  jól kezelhető mázat eredményezett: szobahőmérsékleten is megdermed, hűtve szállítható, de nem kemény és ropogós, de nem is maszatol össze semmit - megtartjuk. Az áfonyát mindenképp be kell áztatni, ne a könnyű, lágy tésztából vonja ki a vizet kelesztés és sütés közben, ha nem akarunk alkoholt használni, valamilyen szörp vagy akár sima víz is megteszi.

Hozzávalók: (12 minikuglófhoz)

22 dkg liszt
4 dkg cukor
1  dkg élesztő
1,4 dl langyos tej
2 kis tojás sárgája
4 dkg vaj
1 vaníliás cukor
10 dkg szárított tőzegáfonya
2 ek. konyak

-a bevonathoz:
10 dkg étcsoki
3 dkg nutella

Az áfonyát meglocsoltam a konyakkal és állni hagytam

A tej felében pici cukorral 10 perc alatt felfuttattam az elmorzsolt élesztőt. A vajat és a kétféle cukrot habosra kevertem, hozzáadtam a tojássárgákat is. Egy mélyebb tálban összekevertem a lisztet, a felfuttatott élesztőt a vajas-cukros keveréket  és a tej másik felét. A lágy tésztát a kézi mixerrel fényesre és hólyagosra dagasztottam ( kb. 10 perc) és a végén hozzádtam az áfonyát is.

30 percig folpackkal letakarva kelesztettem a tésztát, majd kissé átgyúrtam, 12 részre osztottam (kb. 5 dekás darabok lesznek, kis hengereket sodortam belőlük és a szilikonformába kanyarítottam. ( Félig tölti meg körülbelül.) Addig kelesztettem, míg a forma felső széléig ért a tészta (kb. 40 perc volt), majd 180 fokra előmelegített sütőben félidőben letakarva tűpróbáig  - kb. 20 perc - sütöttem.

Az étcsokit apróra tördeltem, a mikróban 4x20 másodperc alatt, közben átkeverve felolvasztottam,, hozzáadtam a nutellát, simára kevertem. és belemártogattam a kuglófokat.

Minikuglófok Meyer citrom-krémmel

 

Hátháthátháthát....a kakaóscsiga és a házi barackdzsemes bukta leszorult a második-harmadik helyre. Az aranygaluska vaníliasodóval és a szalagos fánk pedig ezzel a kuglóffal van versenyben az első helyért...És ha leírom, hogy a se-nem-édes-se-nem-savanyú illatos Meyer citrom-krém picit kicsurran a kuglófokból és egészen lágyan eláztatja a sütik enyhén pirult alját, és ahogy az ember beleharap a foszlós, édes, langyos tésztába, rögtön ott a vajas, illatos, savanykás töltelék, egy egészen kicsit tudom visszadni az élményt...

Járjatok nyitott szemmel, csak ezért is érdemes ilyen citromot venni, én egy mindközönséges városszéli Spar-ban találtam rá, mostohán összekeverve a sima citromokkal. Az egyik képen látszik jól a különbség: a héja fényes, nem rücskös, és gömbölydedebb is mint a citrom. Mint egy citrom alakú mandarin, élénksárgában, és az illata is édes.

Hozzávalók: (16 minikuglófhoz)

55 dkg liszt plusz 5-7 dkg a nyújtáshoz, formázáshoz

5 gr szárazélesztő (most Haast használtam)

4,5 dl langyos tej

2 tojás sárgája

10 dkg langyos olvasztott vaj

10 dkg porcukor

csipet só

A  hozzávalókat egybeöntve  nekem kenyérsütőgép dagasztotta meglehetősen  lágy tésztává, de egy sima dagasztókaros robotgéppel is tökéletes lesz, 10 perc dagasztás elég is neki, míg elválik a tál oldalától és sima fényes tésztává alakul. Ezután a langyos konyhában folpackkal szorosan lezárt tálban a duplájára kelesztettem, kb másfél óra alatt. 

A lágy tésztát jól lisztezett munkalapon, lisztes kézzel átgyúrtam, 16 részre osztottam. A kis gombócokból hurkát sodortam, majd nyújtófával kb 20x5 cm-es vékony téglalappá nyújtottam őket. (Oké, később jutott eszembe hogy egy nagy, 40x40-es lapot  is felcsíkozhattam volna, nem baj, jellemépítő gyurmázás folyt) A téglalapokra hosszában töltöttem 2 kávéskanál citromkrémet, a téglalap hosszanti, alsó szélét a krémre hajtottam, majd a rövidebbik oldala felől feltekertem. ( Így alul nem folyik ki a krém sütés közben.) Kerámiaformákba ültettem a kuglófokat ( alulra kerül a behajtott rész) és 15 perc kelesztés után 180 fokon kb. 20 perc alatt megsütöttem, az utolsó öt percben sütőpapírral takarva. (Nagyon szép egyenletesen sütötte meg ( és meg sem égette) a ramekin forma, igazán elégedett voltam. Sütés közben néhol kimászott a citromkrém, de nem égett oda a forma szélén sem, ami pedig a süti alá folyt, direkt jót tett.) Fényes kevés porcukros citrommáztól lett, és reszeltem is még rá a citrom héjából is

A recept sima kuglóf-receptből indult, ebből alakítva.

Meyer citrom-curd

60 ml citromlé

egy citrom lereszelt  héja

2 tojás sárgája

6 dkg porcukor

16 dkg vaj, felkockázva

Az első négy hozzávalót simára kevertem, egy vastagabb aljú lábasan, kis lángon, folyamatos keverés mellett addig melegítettem, míg besűrűsödött, majd lehúztam a tűzről és fokozatosan, simára kevergetve hozzáadtam a vajat.

Ebből a curd-ből indultam ki, de növeltem a citromlé/héj arányát a cukor rovására, mivel a Meyer-citrom épp csak savanykás, és kicsit levettem a vajból is.

Kuglóf

Igazán régimódian hangzik. Nekem kis csipketerítők, nippek, porcelánok,csészében forró kakaó, és szerencsétlenül feszengő kisuvickolt gyerekek jutnak róla eszembe. Pedig dehogy. Nálunk ez szokásos szombat délelőtti felfordulást, a leves türelmetlen bekanalazását (márha egyáltalán) és a gyerekkoromban ezerszer hallott és mindig utált, de persze most állandóan általam szajkózott figyelmeztetést jelenti: várd meg, míg kihűl, mert fájni fog tőle a hasad!!

Hozzávalók:

50 dkg liszt (most Bácskai finomliszt)
10 dkg porcukor
2 dkg élesztő
5 dl tej
4 tojás sárgája
1 vaníliás cukor
10 dkg vaj
1 csipet só

jó sok mazsola

ízlés szerinti arányú és mennyiségű kristálycukor-kakaópor keverék

Legeslegjobb, ha minden hozzávaló szobahőmérsékletű - vegyünk ki este mindent hűtőből-kamrából.

A tejből 1,5 decit 2 kk. porcukorral meglangyosítottam és belemorzsoltam az élesztőt. Amíg felfutott, a tojássárgáját, a vajat, a maradék porcukrot, a vaníliás cukrot és a csipet sót egy nagy tálban robotgéppel habosra kevertem.
Hozzáöntöttem az élesztős tejet, kicsit összekevertem, hozzákevertem a lisztet, majd a maradék 3,5 dl tejet. A robotgép dagasztókarjával teljesen simára és fényesre dolgoztam - kellett neki vagy 10 perc.
Két órát kelt letakarva a jó meleg konyhában.

Ezután a jól kilisztezett munkalapon átgyúrtam és 1/3-2/3-ad részre osztottam. Megint liszteztem, a nagyobbik gombócot kb. 3 mm vastagra - úgy 40X20-as téglalapnak mondható alakúra - nyújtottam. A széleit kihagyva jól megszórtam a kakaós cukorral és aztán a hosszabbik oldalánál fogva feltekertem, a végét és a szélét jól összenyomkodtam, ne folyjon ki majd az olvadt kakaó, csigaszerűen feltekertem és óvatosan átemeltem a kivajazott 28 cm-es csatos tortaformámba. ( Ekkor még messze nem tölti ki a formát, középre kell rakni.)
A kisebb gombóccal is így jártam el, csak olyan 15X30-as méretű lett a téglalap belőle, és mazsolával szórtam meg. Ezt egy fém, szélesebbik részén 22 cm átmérőjű jól kivajazott kuglófformába tekertem bele.

Egy óra újabb kelesztés után 200 fokos sütőbe tettem őket (beférnek együtt), 5 perc múlva levettem 175 fokra a hőt, és 10 perc múlva be is takartam alufóliával a tetejüket, hogy ne barnuljanak meg nagyon. 45-50 perc volt a sütési idő. (Tűpróba kell, lehetőleg olyan részen, ahol nem lesz olvadt kakaós töltelékes a hústű...)

Sajnos akárhogy is számolom, ez tényleg minimum 4,5 óra alatt készül el. Igaz ebből közel 4 a kelesztés és a sütés. Addig fejtsünk keresztrejtvényt, menjünk el futni, feküdjünk vissza aludni, vagy ami tetszik. Persze lehet takarítani, teregetni, vasalni és gyereket nevelni is közben. De úgy tényleg fárasztó.