Kókusztejes-csokis csigák

Ebből a szuper kókusztejes tésztából készültek ezek a csigák, és persze tudhattam volna rögtön, hogy a Népek szerint ezután felesleges a sima verziót erőltetnem, mindig a csokis-kókuszos, krémes verziót kérik rajtam számon. Az eredeti tésztához képest ebbe  egy kicsivel több cukrot tettem,  de ha nem étcsokit, hanem klasszikus vaj-cukor-kakaópor tölteléket használunk, akkor szerintem elég az alap cukormennyiség.

Hozzávalók:

40 dkg liszt
1/2 dl langyos víz
8 dkg cukor 
2.5 dkg friss élesztő
1 db 400 ml-es  kókusztejkonzerv elfelezve ( Aldi sajátmárkás, 100 gr/22 gr kókuszzsír)  
3 dkg vaj
plusz 4 dkg cukor
1 csapott ek. étkezési keményítő
10 dkg  étcsokoládé (legalább 60%-os kakaótartalommal)

A langyos liszt közepébe mélyedést készítettem, belemorzsoltam az élesztőt, megszórtam  egy teáskanálnyi cukorral, ráöntöttem a langyos vizet, elkevertem és letakarva 10 perc alatt megfuttattam.

A vajat és a kókusztej felét is meglangyosítottam és összekevertem őket a 8 dkg cukorral.

A lisztet elkevertem a felfuttatott élesztővel, hozzáadtam a vajas-kókuszos-cukros keveréket és 5 perc alatt fényes, sima tésztává dagasztottam a robotgéppel. A tálat szorosan lefolpackoztam és a tésztát  langyos konyhában 1 órát kelesztettem.

A megkelt tésztát lisztezett munkalapra fordítottam, enyhén átgyúrtam  és két részre osztottam, hogy könnyebben lehessen formázni. Kb. 40x 15-ös lapokká nyújtottam őket, a reszelő dura oldalán ráreszeltem az étcsokit, a rövidebbik oldal felől feltekertem és kb. 1,5  centis darabokra vágtam.

Egy 26 cm-es és egy 22 cm-es tortaformába rakosgattam a  csigákat, tisztes távolságra egymástól - az újabb kb. 45-50 perces kelesztés alatt teljesen betöltötték a formákat.

A sütőt közben 190 fokra előmelegítettem, a 4 dkg cukrot és a keményítőt elkevertem, hozzáadtam a kókusztej maradékához és mielőtt csigákat a sütőbe raktam volna, meglocsoltam őket a kókusztejes keverékkel.

20 perc után már lehetett is kivenni a foszlós-olvadt csokis-alul-kókuszkrémes csigákat.

Kakaós csiga

Azt hittem, ennek a posztnak majd ősszel jön el az ideje; ugyan ki akar kakaóscsigát sütni a májusi júliusban? Most viszont direkt jól esik bekapcsolni a sütőt esténként, és bár darázsfészek formában már van fenn egy recept, de ez külsőre is teljesen úgy néz ki, mint a bolti kakaóscsiga,  a gyerekek ezért borzasztó elégedettek, és még veszekedhetnek is a vacsora  végén, hogy kinek mennyi maradjon a másnapi tízóraira.

Hozzávalók:

40 dkg liszt

2 dkg élesztő

kb. 2-2,5 dl tej

4 dkg cukor

1 tojás

3+2 dkg vaj

 csipet só

10 dkg cukor

6 ek. kakaó

Az elmorzsolt élesztőt elkevertem fél deci langyos tejben egy evőkanál cukorral, és 15 perc alatt felfuttattam.

A liszthez adtam a maradék cukorral, tejjel  és a tojással együtt, és a lágy tésztát  kézi robotgéppel 10 percig dagasztottam. Félidőben adtam hozzá  a 3 dkg olvasztott vajat és a csipet sót.

Langyos helyen, folpackkal lezárt mély tálban a duplájára kelesztettem (ez kb. 1 óra)

Enyhén lisztezett munkalapon kézzel jól átgyúrtam, és kb. 20x70 centiméteres téglalappá nyújtottam.

Megkentem 2 dkg olvasztott vajjal, egyenletesen megszórtam a cukorral és a kakaóval és a téglalap rövidebbik oldala felől feltekertem. Ujjnyi vastag csigákat vágtam, és hatosával sütőpapírral bélelt tepsire raktam. Ezután egy kistányér aljával ellapítottam a csigákat, majd letakarva újra keltek fél órát.

Előmelegített sütőben, 180 fokon kb. 10-15 perc alatt megsütöttem.

15-18 darab lesz belőle.

Darázsfészek aka kakaóscsiga

 

A Nép leszavazta a fánkot, gyanítom azért,  mert nem csokis volt az opció, így az a következő hétvégén kerül sorra.( Addig is :  itt a sütőben sült, ha nem bírod az olajszagot..., a szalagosról csak kép van és a tanulság, hogy ha kifelejtjük a tojást, úgy se rontjuk el.) És mivel még mindig nem bírok megenni egyetlen pékségbeli hajtogatott vajas(szíj)tésztából készült kakaóscsigát sem, marad a kelt változat, nem ilyen, nem ilyen, és nem ilyen bonyolult, de hasonló. Bónusz hozzá egy nagy bögre forró vaníliás tej, amivel a sütés végén meg kell még locsolni az amúgy sem kispályás tésztát... ne reménykedjünk, hogy marad belőle esetleg pár darab vacsorára.

Hozzávalók:

60 dkg liszt

4 dl langyos tej

1 csomag szárazélesztő vagy 3 dkg friss élesztő

2 tojás sárgája

2 ek. cukor

5 dkg olvasztott vaj

4 ek.porcukor

2-3 ek. holland kakaó

nagy csipet só

- az öntethez:

2 dl tej

1 ek cukor

1 kk. vaníliakivonat vagy 1 cs. vaníliás cukor

A langyos ( radiátoron üldögél előtte)  liszt közepébe mélyedést csináltam, beleöntöttem egy  deci langyos tejet, 1 ek cukrot és a szárazélesztőt.  Kis lisztet is belekeverve 10 perc alatt felhabosodott az élesztő, ekkor hozzákevertem a tojássárgákat, a további 3 dl tejet és az olvasztott vaj felét. A dagasztókaros robotgéppel 10 percig dagasztottam a tésztát, míg sima és fényes nem lett, só csak a dagasztás felénél adtam hozzá . (Kézzel többet kell dolgozni vele, kenyérsütővel pedig egy 20 perces  dagasztóprogram elég) Kilisztezett mély tálban folpackkal szorosabban  letakarva ( ez azért jó, mert a kelő tészta szereti a párát) a meleg konyhában egy óra alatt a duplájára kelt.

A tálból kifordítva lisztezett munkalapon  kézzel néhány perc alatt jól átgyúrtam, vékonyan újralisztezett felületen nagy ( kb. 35x 50 centis téglalappá nyújtottam. Megkentem a maradék olvasztott vajjal ,megszórtam a porcukorral és a kakaóval, (szerintem a porcukorral jobb tölteléket ad, nem maradnak cukorkristályok sehol) feltekertem és 2 centis darabokra vágtam. Sütőpapírral bélelt tepsibe rakosgattam (nem kell szorosan, még kelni fog), a hideg sütőbe tettem, és 180 fokra lassan felmelegítve (villanysütőmnél ez nem is megy másképpp...)  további 20 percig sütöttem., félidőtől takarva, mert nem szeretjük túlságosan pirultan.  Az utolsó 5 percben locsoltam meg a cukros-vaníliás forró tejjel, amit a sütési idő végére a csigák magukba gőzöltek.

Ez egy mérsékelten édes verzió, nálunk nem hiányolták a népek a plusz cukrot belőle, de ez ízlés dolga)

Horvátilona majdnem.

Hajtogatott kakaóscsiga

Utólag nem is annyira ijesztően bonyolult, de mégis értelmetlennek tartottam fázisfotók készítését, meg voltam győződve ugyanis arról - valószínűleg a leírás pontatlansága miatt - , hogy ami kisül belőle, az ide soha fel nem kerül...

A tésztája meglehetősen kemény, sokkal kevésbé kelt meg, mint amihez egyébként szoktam ilyen arányoknál, pedig a fél kiló liszthez tökéletesen elég kellene legyen egy zacskó instant élesztő - , viszont a sima és a kakaós réteg hajtogatásánál a tészta mégis úgy viselkedett, hogy - elsőre - szinte tökéletesen sikerült a hajtogatás, kisebb pontatlanságoktól eltekintve: a kétféle anyag úgy dolgozott együtt, hogy nem szakadt, nem keveredett össze, nem csúszkált-mászkált egymáson. Azért mégis inkább bátrabbaknak és gyakorlottabbaknak ajánlanám, és legközelebb idefrissítek fázisfotókat is, mert maga a süti nemcsak látványos, hanem minden furcsasága ellenére nagyon finom, könnyű, briós-szerű, igazi Válogatós Banda-kedvenc. Csak legközelebb több kakaóval, lécci, anya.



Hozzávalók:
- a tésztához

7 gr (egy csomag) instant élesztő

0,8 dl langyos tej

1 kk. cukor

0,5 kg liszt

1,2 dl langyos tej

12 dkg cukor

7,5 dkg vaj

2 tojássárgája

csipet só

- a kakaós töltelékhez:

1,2 dl tej

3 dkg kakaó

3 dkg liszt

6 dkg cukor

45 gr tojásfehérje ( a két tojásból - aminek a sárgája a tésztába kerül - ennél több lesz)

1,5 dkg vaj

Az első három hozzávalót összekevertem. A lisztet egy tálba szitáltam, a közepébe vájt mélyedésbe öntöttem az élesztős keveréket. A tojásokat szétválasztottam és sárgáját a puha vajjal és a cukorral összekevertem a liszttel és az élesztővel, a további 1,2 dl langyos tejet fokozatosan hozzáadva. A mixer dagasztókarjával 15 percig dagasztottam a kemény tésztát, a végén hozzádolgozva a sót is.
Folpackkal letakarva 2 órát kelt.

Miután a tésztát bedagasztottam, elkészítettem a tölteléket: A tejet simára kevertem a kakaóval és egy lábasban felforraltam. A lisztet és a cukrot összekevertem, simára kevertem a tojásfehérjékkel, és a forró kakaós tejhez adtam. Közepes tűzön addig főztem, folyamatosan kevergetve, míg egészen sűrű masszát kaptam. (Szó szerint: álljon meg benne a kanál.) Ekkor kevertem hozzá a vajat. Amikor a massza kihűlt, két folpack között kb. 18X18 cm-es négyzetté lapogattam és a hűtőbe raktam.

A két óra elteltével az alig-alig megkelt tésztát - mondjuk másfélszerese lett az eredeti méretének - kézzel jól átgyúrtam, és bár gondolkoztam valami gyors második fogáson helyette, végül is nekiláttam a hajtogatásnak, legfeljebb telefonozunk pizzáért... (Ezután láttam Le Petrin blogján, hogy a tészta úgy kelt meg, ahogy meg kellett kelnie.)

A ruganyos tésztát kb. 22 cm keskeny és 60 cm hosszú téglalappá nyújtottam úgy, hogy a sarkakat is húzogattam, ne legyenek lekerekítettek. A lap közepére raktam a folpackból kivarázsolt kakaós téglát és felülről, majd alulról ráhajtogattam a tésztalapot, picit a széleket összenyomogattam a biztonság kedvéért. Elfordítottam 90 fokkal úgy, hogy a felülre hajtogatott alsó széle jobb kéz felé essen, majd óvatosan lassan nyújtogattam megint hosszúkás téglalappá, ameddig mertem, nehogy szétszakadjon a tészta és kimásszon a kakaós töltelék akár középen, akár a széleken. Így kb. egy 20 cm széles és 50 cm hosszú téglalapot kaptam. Ekkor a felső és az alsó szélét úgy hajtottam fel, hogy a szélek középen találkozzanak, majd a felső felét ráhajtottam az alsóra ( azaz 4 réteget kaptam) Újra 90 fokkal fordítottam el a tésztát, a "kinyitható" széle jobb kéz fele esett.
Megint óvatos nyújtogatás következett, négyszögletesre és kb. fél centi vastagra, majd függőlegesen 1-1,5 cm-es csíkokat vágtam a tésztából, amelyeket csigába feltekertem.



9 csiga után a maradékot négy hosszúkás háromszögre vágtam, hogy kipróbáljam a kifliformát is.


Még egy órát kelesztettem letakarva a tepsiben a sütiket, majd 20 perc alatt 180 fokon sütöttem meg őket. A csigák épp belefértek egy nagy tepsibe, - és végre szemmel láthatóan nőttek is sütés közben - azaz lehet felezni is a feltekerendő csíkokat, és még négy nagy kakaós zebrakifli is kisült és el is fogyott ebédre.



Sokadik lépcsős recept innen, vannak fázisfotók is, itt is.

Medúza

Mindig tanul az ember. Amikor a helyi pékségben kiszúrtam, hogy a klasszik kakaóscsiga méretű péksüti tésztája más, mint a mostanában elérhető rémes szíjszerű kakakóscsigáké, akkor csak mutogatni tudtam, hogy abból az izéből kérek mindjárt kettőt is. ( Igen, a gyerekeim mindennap megennék a kakaós csigát gond nélkül , és nem, nem sütök nekik mindennap, a szíjszerűből viszont nem is veszek, úgyhogy ők ilyen hátrányos helyzetűek szegények. Van aki szerint azért, mert nem veszek nekik, van aki szerint meg azért, mert nem sütök nekik mindennap. ) A filozófiai ösvényekről vissza erre az izére, itthon megkóstolva a pékségünk legjobb éveit idézte, amikor még kevesebb volt ugyan a csicsás péksüti, viszont nem volt bennük a liszten, élesztőn cukron és pár ízesítő hozzávalón kívül nagyon semmi. Azután az is eszembe jutott, hogy ezt a fajta formázást láttam már a blogokon, csaképp nagyméretben, és mákvirág volt a becsületes neve, és az nlc topikról indult eredetileg. Azon gondolkodtam, ha pici méretben csinálom, tuti macerás lesz, és valami keményebb tészta kellene hozzá, hogy legalább az segítsen a formázáskor. Így lett a mi otthoni medúzánknak (mert a pékné szerint ez a becsületes neve) alapja a Hokkaido kalács tésztája. Ahogy volt, pontosan úgy fogyott el vacsorára, a 12 medúzából egyet mentettünk el a nagyobbnak tízóraira.









Hozzávalók:

60 dkg liszt

10 gr porélesztő

8 dkg cukor

3 dkg tejpor (nem volt otthon)

1 tojás

25 dkg tej

15 dkg tejszín

9 gr só (kb két teáskanál)

- a töltelékhez

2 ek cukor

2 ek holland kakaópor

a tetejére:

-1 tojás sárgája


A só kivételével a száraz hozzávalókat összekevertem, mélyedést csináltam bele, odaütöttem a tojást, öntöttem a langyos tejet és a tejszínt. Ezután a robotgép dagasztókarjával összedolgoztam a tésztát. ( Sűrű, kemény kelt tészta lesz belőle, de ha sikerült összeállítani, további 5 percnél több gyúrást nem igényel. ) A végén dagasztottam hozzá a sót, és letakarva másfél órát kelesztettem.

Ezután kidolgoztam a tésztát kézzel jól átdagasztottam, ( kicsit kell csak lisztezni a munkafelületet, mert nem ragadós a tészta, és túl sok lisztet a benne lévőn kívül nem szabd már beledolgozni,) és fél centi vékony nagy téglalappá nyújtottam.

A téglalapból kisebb 15X10 cmes téglalapokat vágtam, kicsit alájukliszteztem és megszórtam őket a cukor és a kakaópor keverékével, majd a hosszabbik oldaluk felől szorosan feltekertem.

Ezután a legélesebb késemmel kb. másfél centi szélességben bevagdostam a tekercseket, úgy hogy teljesen nem vágtam át a tésztát. (így kb 10 karja vagy milye lesz a medúzáknak.)

Ezután a majdnem különálló kis tekercseket vágott felükkel kifele fordítottam, az egész tekercsből pedig egy kört kanyarítottam, és sütőpapírral bélelt tepsibe ügyeskedtem. A tepsin még 20 percet keltek, mielőtt 175 fokos sütőben, a sárgájával lekenve kb. 15-20 perc alatt sült medúza lett belőlük.

A kakaós cukorral nem egyszerű dolgozni, hiszen szóródik kifelé, próbáltam úgyis párat, hogy vajjal kevertem ki a tölteléket, de akkor nem lesz olyan szép a süti, ugyanis hajlamos kifolyni.

Kakaós csiga

Sokmindent nem tudok "saját levében" gondolataihoz hozzátenni, talán csak annyit, hogy engem a mostani, a kakaós csiga nevet meg sem érdemlő péksütemények igazából valami derékszíjszerűségre emlékeztetnek, és szerintem nemcsak a gyerekek tologatják a tányér szélére a szélét... Viszont ha kerek formában helyezzük el - és ez egy 26 cm-esben is csak négyszemélyes, alig-egy-ebédre-való adag, akkor jelentős hosszban redukáljuk a nemkívánatos széleket.
Bár kelttésztában (is) Horváth Ilona rulez, most egy másik receptet próbáltam ki, és azt kell mondjam, abszolút hozza a 70-es, 80-as évekbeli Igazi Kakaóscsiga Íz-t.
Ha pedig az édes jó anyukánk/feleségünk nem gasztroblogger, akkor vágni se muszáj tortaszerűen,(fényképezésről már nem is beszélve) egyszerűen sorban eltépkedjük egymástől a tekercseket.

Hozzávalók:

30 dkg liszt

3 dkg élesztő

3 dl tej

1tk. cukor

2 tojás sárgája

3 dkg vaj

nagy csipet só

töltelék:

4 ek. kakaó

8 dkg cukor

10 dkg vaj


A mikróban meglangyosított lisztbe mélyedést csináltam, beleöntöttem 1 dl langyos tejet belemorzsoltam (vagy szórjuk, ha por) az élesztőt, megszórtam a cukorral és a széléből annyi lisztet kevertem hozzá, hogy lágy galuskatészta legyen belőlük a lisztkupac közepén. Letakartam, 15 perc múlva összedagasztottam a liszttel, a tejjel, a két tojás sárgájával és az olvasztott vajjal, és csak a legvégén sóztam. ( A tészta ekkor nagyon lágynak, majdnem egy sűrűbb nokedlitészta-állagúnak tűnik, de ez így helyes, később kénytelenek leszünk bele némi lisztet gyúrni úgyis a formázás során) Addig dagasztottam a mixer dagasztóspiráljával, míg szép fényes lett, és körben elvált a tál falától. ( Kb 5 perc :D)
Egy órát kelt a napsütötte konyhaablakban, azután (többször) jól lisztezett munkalapon átgyúrtam, és kb. 30x20-as - fél centi vastagságú - téglalappá nyújtottam.
Vajjal jól kikentem egy 26 cm-es forma oldalát, az aljára sütőpapír került, hogy ne égjen meg a kakaós cukor, a maradék vajat a tésztalapra kentem, a hosszanti széleket kicsit kihagyva megszórtam a cukorral elkevert kakaóval, feltekertem, 12 csigára vágtam, egyenletesen elosztottam a fomában, újabb fél órát kelt, majd 200 fokos sütőben 45 perc alatt sült meg. Az első 10 perc után jó lazán fóliával takarni, legalábbis az én sütőmben.